Fővárosi Lapok 1869. május (99-121. szám)
1869-05-01 / 99. szám
igazgatósága Pestre költözik, hogy hivatali személyzetét elhelyezhesse, két házat jelöltek ki megvételre, a dunaparti Klopfinger-házat (300,000 ft.) s a Burkhard féle házat (160,000 ft.) . A Ludoviceumot hír szerint átadják katonai iskolának, s főparancsnokául Vetter tábornokot nevezik ki. — A lipótmezei tébolydából egy hölgyet,aki már 14 éve szenvedi elmezavarban, meggyógyulva bocsátottak haza, s bár az első hir, amit hallott, az volt, hogy férje egy hét előtt halt meg, egészsége még sem rendült meg. — A József-szoborról eddig készült fényképek nem igen sikerültek, homályosak. — Az újpesti sziget kezelését a közúti vaspályatársaság veszi át, s szép mulató helylyé alakítja. Vidék, Kassa, ápril 26. (1.) Örömmel írjuk, hogy az ármánykodás nem vihető ki, amire törekedett, s a még a múlt hóban tartott képviselőtestületi közgyűlés a négy pályázó, nevezetesen Szuper Jenő, Aradi Gerő, Hubai Gusztáv és Latabár Endre igazgatók közül ismét az utóbbinak ítélte oda egy próba- és három rendes szerződési évre színházunkat. Latabár társulata ápril 26-dikán távozott el körünkből. A közbecsülésnek, melyet művelt és ildomos maguk tartásával a tagok nemcsak a színpad deszkáin, hanem társadalmi életünkben is kivivtak maguknak, szép nyilvánulását láttuk ez alkalommal indóházunk pályaudvarában, midőn műveit közönségünk jelentékeny része sietett a társulat búcsúüdvözlésén jelen lenni. E közbecsülésben kiváló része van az igazgatónak, ki a képesség és munkateher aránya szerint méltányosan és pontosan díjazza tagjait, s így megmenti a távozók emlékét sok oly kellemetlen reminiscenciától, mely a tova vándorló vidéki színészeknél még most is sok helyen gyakori, a csekély és pontatlan díjazás természetes következményeinél fogva. Minthogy e társulat a tavaszi és félnyári idényre Sopronba, onnét Szombathelyre, a fürdőidényre pedig Balaton Füredre szerződött, a nevezett helyek színpártolóinak szolgálatot vélünk teljesítenie becses lapok útján, ha e derék társulatot egyes tagjaiban is bemutatjuk. Az igazgató szakértő s többoldalúlag képzett művezető. Mind a saját fordította és vezényelte régibb s legújabb operettek, mind pedig a fővárosi eredeti és idegen jelenségek gyors szinrehozatalában dicsérendő buzgalmat fejt ki. E tekintetben a vidéki társulatok között mindig az övé az első. A „Trónkereső,“ „Bajusz,“ „Drahomira,“ „Miniszterelnök bálja“ sat. csakhamar elő fog adatni mindhárom helyen több újdonsággal együtt. A párisi színkörökkel közvetlen összeköttetésben állván, oly operetteket hoz rövid idő alatt színre, melyek még a főváros előtt is ismeretlenek , sőt sokszor megelőzte már Bécset is. A „Boissyi boszorkányok,“ „Coscoletto vagy a mérgezett makaróni,* „Kékszakállú,“ „Gerolsteini hercegnő,“ „Párisi élet“ stb. már harmadéve s tavaly helyet foglaltak nála a repertorrban. Legújabb jól begyakorolt operettjei: a „Kedélyes hadapródok,“ „Mekkái basa,“ „Utazás Khinába,“ „Midás király fülei,“ a híres „Thea-virág“ stb. Két kedélyes bohózatban is megkísértették erejüket, ezek voltak: a „Plébános szakácsnéja“ és „Nro 28.“ Ami pedig a személyzetet illeti, a vidéki viszonyokat tekintve, tehetséges és jó tagokban nem szűkölködik a társulat. Ilyenek a férfiak közül: Bódi G. társalgási és hős szerepekben, jó tag és kitűnően ügyes rendező; az újólag visszaszerződött Bokor, buffo-basso, mégpedig jó, csakhogy igen elvaskosodott; Horváth V. kedélyes apa, nagyon ügyes zsidó és mindenféle; Lászi nevettető kémikus és buffóénekes, néha-néha hajadzó; Újházi E. a társaság legtehetségesebb és legkitűnőbb tagja, jellemszereplő és intrikus; első szerelmes Temesvári L. volt, de N.-Váradra szerződött; Zajonyi E. jó tenor. Megemlítendők még: Béres O. tenore-buffo, Kovács E. sokoldalúlag használható egyén, Kovácsi és Boross meglehetős tagok sokféle szerepben. A nők közül: Bődiné asszony Pifkó L.val a szende és társalgási szerepekben igen kedves színpadi jelenségek, Csabainé az anyaszerepekben igen gyakorlott; Dékány Róza kellemes külsejű b hangú szoprán, Horváthné Loubrette, csinos alak, de nagyon hányja-veti magát ; Latabárné komikai szerepekben jó ; Lásziné a hősnő szakmát színpadi alakja s átgondolt játékával elég jól tölti be; Mindszenti Kornélia a személyzet szép alakú a hangú primadonnája. Ujonan szerződött tagok az operettéhez: Déscán Teréz, mint mondják (itt még nem játszott) jó hangja s érdekes alakja van, és Szép János buffó-bariton énekes. Sopron, Sombathely és B. Füred színházi közönségének tehát nem kevés élvezetet fog nyújtani e jól szervezett színtársulat. Óhajtjuk is, hogy oly meleg pártolásban részesüljenek mindhárom helyen, mint nálunk. ** Vidéki rövid hírek. -Nagy-Kálló városa gr. Degenfeld Gusztáv szélsőbaloldalit egyhangúlag választa meg képviselőjének. A kolozsvári színpadon megünneplék Fehérvári igazgató huszonöt éves színészkedésének évfordulóját; a személyzet ezüst serleget, gyémántos gyűrűt és koszorút nyújta át neki Takács Ádám köszöntő beszéde mellett. — Újvidék megszabadult Mileticsétől; polgármesternek Branovácsky jobboldali volt képviselőt, főbírónak pedig Dimitrievicset választották meg. — 396 - Bécsi hírek. *% Ezfist menyekző. Dingelstädt, az udvari opera színház érdemes igazgatója, múlt héten ülte meg egész csöndben ezüst menyekzőjét. A sok üdvözlő irat, szerencse kívánat közt, mely közelről-távolról érkezett, van a weimari uralkodó herceg-család arckép albuma is s a Koburg Ernészt herceg sajátkezű üdvözlő levele, melyben a herceg „különösen megragadja ez alkalmat, hogy Dingelstädt Jenny asszony dicső művészi múltja kellő méltatásaként, a tudomány s művészet nagy éremét a zöld szalaggal adományozhassa. Feledhetlen lesz előtte, mondja tovább a herceg, hogy az ünnepelt művésznő éppen az ő (a herceg) egyik operájában vált meg a szipadtól.* *** A nyolcadik gyalogezrednek most nincs tulajdonosa. Hire jár, hogy az olasz király lesz azzá. *** Patti Cariotta k. a. közelebb Bécsben volt. Nem énekelni jött, hanem társat keresett művészi körútjára. Mióta Ullmanntól elvált, azóta nem sokan látogatják hangversenyeit. Ullmann mindig gondoskodott közreműködő művészekről, míg most egymagában nem tud boldogulni. Hiába a művésznő is nő, támasz kell neki. Pattik. a. Popperre veté szemét, a jeles gordonkásra, kit Pesten is többször megtapsoltunk. Popper szívesen is ment volna, mert a „kacagó dal“ énekesnője havonkint négyezer forintot ígért neki két hóra, mely alatt Konstantinápolyba mentek volna. De a dalszínház igazgatója (Dingelstädt) nem oldotta föl Poppert szeződése alól, s Carlotta k. a.búsan, társ nélkül távozott. *** Kevés jó énekesnő s nagyon sok középszerű énekesnő van a világon ! kiáltanak fel a jó bécsiek, valahányszor egy új „csillag“ mutatja be magát színpadukon. Egy kis iskola, egy kis hang, nagy remény s minden kezdő énekesnő primadonna a képzeletben. Hauser Heléna a mannheimi udvari színháztól lépett föl a bécsi udvari színházban először „Fides“ szerepében Mayerbeer „Prófétájában,“ s a „Troubadour“ Azucenájával végezte. Dicsérni lehet az énekesnő puritán modorát az énekben s játékban. Hauser kisasszonynak tagadhatlanul jó mestere lehetett, zeneérzéke is van, értelmes énekesnő, hanem hangja a „mélységben“ és „magasságban“ csalfán, hűtlenül cserben hagyja, már pedig azt hallottuk egy színdarabban „mit ér a tenger becsület nélkül!“ úgy elmondhatjuk itt is, „mit ér a jó énekesnő hang nélkül!“ A bécsiek is azt mondják: Külföld. #** Egy emibergylölő király, a bajor fejedelem meg akarta látogatni a stuttgarti udvart. E hírhez rögtön politikai kombinációkat is kapcsoltak, elbeszélték már az egyes pontokat is, melyek fölött a két uralkodó tanácskozni fog. A bajor lapok megcáfolni sem tartják érdemesnek e hírt, miután a királyon napról-napra feltűnőbben mutatkoznak neveltetésének következményei. Elzárkózott, visszavonult életet élt már régóta, hanem legújabban annyira közönyös lett az emberek iránt, hogy legutóbbi betegsége után, mely jó darab ideig tartó fogva szobájában, már többé kikocsizni sem akar, mert szembejöhetne emberekkel , kik köszöntenék s kiknek köszöntését természetesen fogadnia kellene. Pedig ez unalmára van. Az emberek látása kellemetlen hatást idéz elő; ha csak lehet, látatlan marad. Szerencséje, hogy Adalbert főherceg, a nagybátya él, ki ünnepélyes alkalmaknál képviselheti. És a miniszterek hiában mérgelődnek, a királyt nem lehet megindítani. Legújabban, midőn a hatschieri testőrség, melybe csak vén, hadastyán katonákat vesznek föl, kik a királyi palotát őrzik, kétszáz éves jubileumát ülte, a királyt alázatosan kérték, hogy szálljon le udvarába s szerencséltesse jelenlétével az ünnepélyt. A király elgondolkozott, mintha életét kellett volna föláldoznia, arca elváltozott, halálszineket játszott s legbelsőbb szobájába zárkózott, mig Adalberthg a gárda tisztjeivel lakmározott. A királyról sok ily különcködést beszélnek legújabb időben, melyek ha ily mértékben haladnak, szó sem lehet, hogy a tervezett bécsi s berlini látogatások megtörténjenek. Valahányszor e tárgyat említik miniszterei, mindig azt válaszolja a király: Mi közöm az egész világgal ! Nyilt válasz, melyhez nem kell kommentár, s melyet hiában igyekeznek cáfolgatni az országnagyok. Felelős szerkesztő: Vádnál Károly. Pest, szombat,, május 1-én, 1869. XII-dik olasz operai előadásul: F A U S T. Opera 5 felvonásban. Goethe után írták : Barbier és Carré; fordította Ormay. Zenéjét szerzette Gounod. Az új díszleteket festette Horn Róbert, diszitó. A gépezetek Brandt Károly, darmstadti udv. színházi gépész művei. Főzeneigazgató : Erkel Ferenc. Rendező: Böhm Gusztáv. SZEMÉLYEK: Wagner,, ,,, . . Kaczvinszky. Siebel,tanulók . . Helvey Ilka. Mártha..........................Zavi H. k. a. Faust, tudor .... Anastasi úr. Mephistopheles . . . Medini úr. Margaréta .... Pozzoni A. k. a. Valentin, bátyja . . . Pandolfini úr. Tanulók. Parasztok. Parasztnők. Katonák. Zenészek. Rachansok. Rosz szellemek. Boszorkányok. Lidércek. ELŐADANDÓ TÁNCOK: A 2-dik felvonásban : „Pórtánc“ betanította Campilli Frigyes, balletmester; előadja az összes táncszemélyzet. Az 5-dik felvonásban : „Bachanal“ szerzette és betanította Campilli; előadják: Rotter Irma, az összes nötánckar és a nötánciskola növendékei. Kezdete 7, vége le-edfél órakor. Tulajdonos: Tóth Kálmán, kiadja és nyomatja az „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai részvénytár.ÚUtjai elött Emich G.) 1869. Hirdetmény. tr . cs. s apostoli kir. Felsége egy államsorsjátéknak rendezését meghagyni s egyszersmind legkegyelmesebben elrendelni méltóztatott, hogy e sorsjáték tiszta jövedelme a magyar korona területén létező szegényebb falusi iskoláknak taneszközökkeli fölszerelésére, tankönyvekkel és irószerekkeli ellátására fordittassék vallás és nemzetiségi különbség nélkül. E dúsan javadalmazott I-ső m. kir. államsorsjáték 300,000 darab 2 frt áru sorsjegyből áll; 2432 nyereménye összesen 200,000 ftra rúg; az l-ső főnyereménye összege 100,000 forint. Midőn ezt az alálirt bizottság a tisztelt közönséggel előlegesen tudatja, fölszólítja mindazon intézeteket, vállalatokat, társulatokat és magánszemélyeket, kik a sorsjegyek elárusításával foglalkozni kívánnak, hogy ez iránti írásbeli ajánlataikat, melyekben a követelt üzérd ij különösen kiemelendő, az alálírt bizottságnál (úgynevezett kamarai épületben) mielőbb nyújtsák be, megjegyezvén, hogy biztosítékul, (mely csak magánszemélyektől követeltetik) vagy állampapírok vagy ismert kereskedők és iparosoknak, két más kereskedő vagy iparos jótállásával ellátott 3 hónapra szóló váltót fogadtatnak el. Tekintettel a kitűzött közhasznú célra bizton reményű a bizottság, hogy nagyobb számmal találkozandnak oly lelkes hazafiak, kik a sorsjegyeket azérdíj követelése nélkül fogják elárusítani. Azon intézetek és személyek nevei, kik a közhasznú cél iránti kegyeletből a sorsjegyek elárusitását üzérdij követelése nélkül vállalnák el, annak idejében közhírré fognak tétetni. A magy. kir. államsorsjátéki bizottságtól. 91 Budán 1869. april 26 Motusz Alajos, Trettum Lajos, m. k. pénzügyminiszt. osztálytanácsos, m. k. pénzügyi titkár.