Fővárosi Lapok 1874. június (124-146. szám)

1874-06-27 / 145. szám

Fővárosi hírek. * Az „Egyetértés“ csónakegylet Július 7-én a Margit-szigeten táncmulatságot tart, mely regattával és hangversenynyel lesz összekötve. Mind a három csónakegylet meg fog jelenni vagy harminc-negyven hajóval, díszegyenruhában, s ez alkalommal öt csó­naknak keresztelése is lesz. A versenyben is­ számos csónak vesz rész részt. A hangversenyt Siposs Antal­­fogja rendezni művészi erőkkel, s aztán tánc és ban­ker lesz. A tiszta jövedelem egy részét a Petőfi-házra adják. * A képviselőhöz tegnapi ülésén nagy­­ papo­lás volt. Az összeférhetlenségi törvényjavaslat tár­gyalásánál Deáky Lajos azt indítványozta, hogy az autonómiával nem bíró hitfelekezetek papjai se le­hessenek képviselők; erre a papoknak egész serege kelt föl; legszebben szólt Szilády Áron, ki azért uta­sította vissza Deáky indítványát, mert a protestánsok bírnak autonómiával s ő a protestánsok részére nem akar privilégiumot más hitfelekezetek ellenében, hanem — mondá — ha valaki azt az inditványt ten­né, hogy egy felekezet papja se lehessen képviselő, ezt elfogadná . Deáky indítványát nagy többség ej­tette el. — Erős vitát keltett a negyedik szakasz is, hogy a t. i.­ama képviselők, kiknek napi dijai lefoglal­­vák­ s a lefoglalást három hó alatt sem hárítják el, szűnjenek meg a ház tagjai lenni; mellette Ugrón, Schmausz stb. szóltak; ellene Lázár, Máriássy, Kál­­lay Ödön, az utóbbi igen melegen és ékesen ; a sza­kaszt a ház kis többséggel megtartotta. — A gyűlés elején egy pár érdektelenebb interpelláció után Tre­­fort Ágoston miniszter bemutatta a közoktatási mi­nisztérium jelentését az ország közoktatási állapo­táról. *.A festészet pártolása újra kezd terjedni ma­gas köreinkben is. A »Versenylap« szerint: »Lady Patroness (jó) a nemzeti díj és Derby nyertese, olajba festve, nem sokára megörökítve lesz Richter ecset­je által a jövő számára.« Van azonban érdekesebb hír is: gr. Festetich Tasziló a képzőművészeti társu­lat házának fölépíté­sére háromezer forintot adott. * Hauk Minnie k. a. csütörtökön »Romeo és J­uliá«-ban tele ház előtt énekelt. Julia nem tartozik ugyan jobb szerepei közé, mert arcánál és alakjánál fogva nem ez eszményi lányka ábrázolására termett; továbbá nincs hozzá elég mély értelme, de egyes mozzanatokban mégis kitűnt, s a kettősökben bizo­nyára még jobban kitűnt volna, ha biztosabb énekű s melegebb érzelmű Rómeója van, mint Udvardy. Az előadásnak fénypontja ugyanaz volt, a­mi az operáé : elől az ének-prológ, mely a mai zeneiroda­lom legbecsesebb lapjai közé tartozik. Hauk k. a. még kétszer fog énekelni. E fiatal művésznő, mint olvassuk, New-Yorkban született 1851 nov. 16 án német családból. Atyja, ki tekintélyes német tudós volt, az 1848-diki forradalomban részt vevén, kény­telen volt Amerikába menekülni. Minnie nyolc éves korában hallott először operát New­ Yorkban s ez oly hatást tett rá, hogy midőn szülei Kanzasba köl­töztek, a kis­lány­ versenyt dalolt az őserdők mada­raival. Szép hangja lévén, szülei képezteték s először 1865-ben lépett föl New Orleansban egy jótékony­­célú hangversenyben nagy tetszés mellett. Másik év­ben egy Jerome nevű gazdag magánzó mutatta be házi színpadán. Később körutat tett amerikai váro­sokban s a nagy siker után Európába jött és először Arditi előtt énekelt Londonban, aztán pedig 1968-ban a párisi olasz operánál lépett föl, mint Amina az­­Alvajáródban. Majd Sivorival körutat tett Belgi­umban és Hollandban, mignem 1870-ben a bécsi operához szerződött s a közönség kedvence lett. A­­ Színi tanoda juniálisa csütörtökön igen ke­délyes mulatság volt. Maguk a növendékek már kora reggel kirándultak, s a délelőtt legnagyobb részét a hegyek között töltötték, meglátogatva többi közt a zugligeti »Disznófő«-t is, mig a vendégek csak dél felé, legtöbben pedig az ebéd alatt vagy után érkeztek. A hajdani Eötvös villa, a nagy­ költő és gondolkozó egy­kori nyári menhelye, jelenleg kényelmes vendéglővé van átalakítva s ennek tágas, nyitott előcsarnokában volt a közös ebéd, melyben mintegy nyolcvanan vet­tek részt. A fi- és nőnövendékek egy-kettő kivételé­vel mind jelen voltak, mig a tanárok közül csak Ko­­­váltsik urat láttuk. Szigeti József közel fekvő villá­jából csak délután látogatta meg a társaságot. Az ebéd felett több pohárköszöntés volt: Szigligeti Edére, Szathmáryné asszonyra, a szini képezde növendékeire, kikért Réthy bácsi emelt poharat, s a jelen volt ven­dégekre. Közben-közben az opera növendékei éne­keltek négyeseket a fiatal Huber vezetése alatt. Ebéd után a társaság tagjai az erdő egyik tisztására gyűl­tek, vidám társalgással, szavalati előadások­ és tár­sas játékokkal töltve a délutánt. Gabányi, a második drámai osztály tehetséges növendéke, három ízben is szavalt, majd tót majd zsidó kiejtéssel, s mindenkor a társaság tapsai között, Sebestyén, operai növendék pedig ének-quodlibetet mutatott be, a magyar népda­lok humorosan összeállított első soraiból. Volt labdá­­zás is, melyben szintén sokan vettek részt. Átalában az egész mulatság a fesztelen vidámság színezetét vi­selte magán, s ennek előmozdításában nagy érdeme volt főleg D­i­t­r­ó­i Mórnak, a mulatság fáradhatat­lan rendezőjének. A vendégek egy része a fogaske­rekű vaspálya kilenc órai vonatával kezdett oszlani, miután sokan azt hitték, hogy a legközelebbi vonat csak éjfél utáni egy órakor indul. Indult azonban 10 órakor is. A tánc ezalatt vigan folyt, s csakis egy óra után ért véget, midőn az utósó vonat elindulása távozásra szólíta a mulatozókat. * Estei Ferdinand modenai hercegnél csütörtö­kön délelőtt az Este-ezred itt lévő tisztjei, élükön Kisling alezredessel, tisztelegtek az­­Európádban. A főherceg délutánra ebédre hívta meg őket. Napköz­ben pedig megnézte az ó­budai hajógyárat, hol két órát töltött s Ungermann inspektor szolgált neki magyarázatokkal. * A budai zeneakadémia zenészeti növendékei hétfőn d. u. öt órakor tarják hangversenyüket. A műsor tizennégy számból áll s ezek közt csak egy darab van magyar: Pető János »Epedő virág« című zongora­műve. Az olasz zene pedig egészen száműzve van. Szóval — a­mint látszik — a budai zeneaka­démia csaknem egészen a német zene növelésére adta magát. Kétségkívül a létezők közt a legjobb is­kolát választá ki; mindamellett a kizárólagosság minden műiskolában helytelen, miután a művészi ne­velésnek legkevésbbé szabad egyoldalúnak lenni. Ám fektessenek legtöbb súlyt a legjobb zenei iskolára, de ne zárják ki a többit sem. Az pedig még inkább megrovandó, hogy oly intézet, mely a magyar állam pénzsegélyét veszi igénybe, mellőzi a hazai zenét és éneket, s­ legfölebb egy gyertyácskát gyújt az »ör­dögnek is,« még­pedig ugyancsak vékony gyertyát. * Torkos László igazgató tanár közrebocsátotta a pesti ágostai hitvallású főgymnázium ez évi »Érte­­sítő«-jét, melyet »A tudat keletkezése az emberben« címmel hosszabb bölcseleti értekezés nyit meg Böhm Károlytól,, az intézet szépképzettségű tanárától. Mi­­kint az »Értesítő« adataiból látjuk a tanodának a le­folyt tanévben 287 rendes és 35 magántanulója volt. A könyvtár és gyűjtemények jelentékenyen gyara­podtak s a Torkos László vezetése alatt álló önkép­ző kör ez idén is folytatta működését. A jövő tanév szeptember első napjaiban kezdődik. * Új könyvek. A Franklin-társulat kiadásában 209 lapra terjedő kötetben jelent meg Ábrányi Kornél »Elméleti öszhangzattan«-ának első része, mely mint a zeneköltészet tudományos rendszerbe foglalt tárgyalása, irodalmunkban az úttörő munkák közé bátran sorozható. Főleg Reicha Antal rendszere után készült, de szerző több évre terjedő észleletei és tapasztalatai is föl vannak benne használva. Ára 2 forint. •­ A »Mathematikai és természet­­tudományi közlemények« nyolcadik kötete (akadémiai kiadás) három értekezést tartalmaz, a »ha­zai félreptrek« ismerését Horváth Gézától, a Csajká­­sok területe és Torontálmegye flórájának leírását dr. Feichtinger Sándortól, a mathematikai helymeg­határozásokat Dr. Schenzl Guidótól és Kondor Gusz­távtól. A 168 lapra terjedő kötet ára­­ írt. 35 kraj­cár.— Aigner Lajos Mauritz Rezső állami fő­­reáltanodai tanár »Közönséges számtan «-át adta ki két kötetben, a középtanodák s a polgári és felsőbb népiskolák használatára. Az első kötet ára 60, a má­sodiké 80 krajcár. * A királyi tábla előtt e napokban oly pör for­­dult meg, mely szomorúan mutatja, hogy mire képes a babona. Mikor a múlt évben Belatincen és Berticben is (Temesben) kiütött a kolera, a faluk elöljárói és la­kosai egy cigányasszonytól kértek tanácsot. Ez azt mondta nekik: »Ha holt emberek szivéből esztek, akkor kikerülitek a kolerát.« Elhitték, éjfélkor fel­ásták a sirokat, kivágtak hatvan darab szivet s az egész falusi nép részt vett e szörnyű lakomában. Eb­ből vizsgálat és per lett, a vádlottakat fogságra ítél­ték, de formahiba fordulván elő, a királyi tábla némely körülmény tisztába hozataláig nem mondhat ez ügyben ítéletet. * A kigyó­ utcai öngyilkosságról tegnap már tettünk rövid említést. Elkövetője Puszna Károly nevű pincér, 19 éves Tardos körül. Enni ment be s 2 írt 88 krra ment számlára, midőn tollat kért s két levelet irt, azután pedig pisztolyt vett elő s a vendégek előtt agyonlöve magát. Az egyik levélben nagybátyjának, ki a bálvány-utcában lakik, meg­köszönte jótékonyságait; a másikban pedig egy vendéglőst kért föl, hogy temettesse el szép fehér koporsóban. Pénzt nem találtak nála. — A n­ap­ut­cáb­an pedig egy háztulajdonos 17 éves lánya, Preusz Mária phosphorral végezte ki magát s egyheti szenvedés után halt meg. * Az „egyetértésinek sikerült egy nagy ellen­mondást fedezni föl lapunkban. Pár nap előtt — úgy­mond — Szabadi Frank Ignácot megróttuk kávéháza francia címéért, azt mondván rá , hogy nem röstel­ !• Aztán pedig dicsérve írtuk le kávéházának új és fé­nyes berendezését, a­mire most ő (az »Egyetértés«) mondhatja el, hogy nem rösteljük ! Bátrak vagyunk megjegyezni, hogy egyátalán soha nem rösteljük megdicsérni egy magyar ember életrevalóságát, mi­dőn sikerül neki oly üzletet hozni létre, mely eddig nagyobbára csak idegenajkúakat gazdagított. S ez nem zárja ki azt, hogy egyszersmind a cím franciás affektálását meg ne rójjuk. Mert sok rész­cím alatt van jó tartalom, valamint nem egy szép cím mögött találunk haszontalanságot. Az »Egyetértés« firmája is mennyi visszavonást takart már. Átalában ha mi a szomszéd háza előtt kívánnánk söpörgetni, aligha­nem több röstennivalót találnánk a tisztelt laptárs újdonsági rovatában. Például csak közelebb is egy nagy hazafi leányát (miskolci előkelő hölgyet) vádolt, könnyelműn, egy vidéki hit után indulva, oly mo­dorban, melyet másnap — kétségkívül a borsodi fő­­munkatárs felvilágosítására — szépen vissza kellett vonnia, — a­mi mindenesetre röstelnivalóbb, mint az, ha mi egy Pest szépülésére váró kávéházon elis­merjük azt, a­mi szép és vállalkozási szellemre mutat. * Rövid hírek. A nemzeti színházban teg­nap Seribe »Pajtáskodás«-a helyett, mely közbejött akadályok miatt elmaradt, Dumas »Alfonz úr«-át adták elő. — A magyar állami sorsjáték húzása kedden d. u. 5 órakor lesz Budán, a lánchíd melletti Kluszemann féle házban, a lotto-igazgatóságnál. — Kiliánnál kapható »Az angol vasúti törvényhozás történetéről« szóló jelentés első része György Endré­től, kiadá a közlekedési minisztérium, ára 70 kr. — A kisdedvédő és kisdedóvodákat terjesztő egybeol­vadt egyletek folytatólagos közgyűlése holnap d. e. 10 órakor lesz a megyeház termében. — Türr tá­bornok ötven forintot küldött a bajai gimnázium dalárdájának, mely őt dísztaggá választotta. — A Légrády-testvéreknél őszszel megjelenik a Stuart Mill »Nemzetgazdaságtan«-a, Dapsy László fordítá­sában. — A kormány Hajnik János jeles gazdászt ismét körútra kérte föl, hogy az idei termésről alapos jelentést tegyen. — Dúshegyi Már­ton nyilvános re­álgimnáziumának önképzőköre hétfőn d. e. tiz óra­kor zárünnepélyt tart, melyen a pályanyertes műve­ket felolvassák s a jutalmakat kiosztják.­­ A ref. főgimnáziumi ifjúság önképzőköri zárünnepe pedig ma d. u. öt órakor lesz, Baráth F. tanár elnöki meg­nyitójával, a titkári szavalattal, a pályadíjat nyert munkák bemutatásával, pályaszavalatokkal stb. — A férfi-dalegylet mai dalestélyén a műsor ez: Hu­­bertől »Szabadságdal«, Cherubinitól »A szerelem,« Feiglertől »A világ« Mendelsso­ntól »Tavaszi dal,« Erkeltől »Dalárinduló,« Strausste! »Wein, Weib, Ge­sang« karénekek; közben Asboth katonai zenekara játszik s aztán tánc lesz, Klemens nyári helyi­ségében. — Budapesten junius harmadik heté­ben 247 gyermek született s 277 ember halt meg. — Az erzsébetiért kioszk bérlője folyamodott a ta­nácshoz, hogy engedje meg neki sör és hideg étkek árulását s szüntesse meg a nagyteremre vonatkozó dohányzási tilalmat, mert­­ez nagyon árt az üzletnek — Egy csalóra figyelmeztetik a közönséget, ki az első magyar biztositó társaság feleitől dilutánfizetés fejében pénzt szokott zsarolni. — A nőiparegylet második báljára Cserhalmai Ferencné alelnöknél (redout-épület,) az egyleti tanodában (üllői ut­­ sz.) s Kühnel Ignácnénál­­a császárfürdőben lehet vál­tani jegyeket, családjegyet öt, személy­jegyet két fo­rintjával. — A belvárosi plébánia-templomban hol­nap Ráczek Frigyes veszprémi egyházi elsőd-hege­dűs miséjét adják elő. — Tegnapelöttü­l fogva a 19 éves Schwindt Flórián aggasztó módon eltűnt s szü­lei mindenfelé kerestetik. *István téri színház. Szombaton, június 27-én: »Budapest húsz év múlva,« életkép 3 felvonásban. * Budai színkör. Ma, szombaton, az »Arany dhignon.« ** Vidéki rövid hírek. — A buziási fürdő­ben a névsor eddig megjelent három száma 1­1­5 ven­déget mutat ki, nagyobbára nőket. — Nógrádban Vadkert falu harmada (139 ház) hétfőn hajnalban leégett, a termést pedig jég vette el; dr. Kovács Pál esperes-plébános azonnal hatszáz forintot osztott ki a nyomor pillanatnyi enyhítésére. — A zágrábi báni táblához Farkas Zsigmond körösmegyei tör­vényszéki nyugalmazott elnök s Horvatics Tamás szerémmegyei törvényszéki ideiglenes ülnök, kine­veztettek ülnökökké. A Gyöngyösi műkedvelők hétfőn a kaszinókerti nyári színkörben Offenbach »Dunanan és fia« operette­jét adják elő; főbb női szerepeit Jablonszky Gyuláné és Izsépi Béláné asz­­szonyok éneklik; címszerepeit: Mátray Sándor és Izsépi Béla; első eset tudtunkkal, hogy műkedvelők operettet adnak elő, s az izlés érdekében jobb is volna, ha finomabb stylü és szövegű játék operákat választanának. — A »Nagyvárad« szerint: Ró­zsa Sándor igen meg van törve börtönében, csak kenyérrel, vízzel él, ajándékot nem fogad el, (kár is volna rá vesztegetni!) s csak a dohányt veszi el örö­mest. — Zalában Szent-László Egyházának régi temploma s a mellette levő ferenci zárda e hó 19-én éjjel egészen leégett; villám gyújtotta meg. s 635

Next