Fővárosi Lapok 1877. június (124-147. szám)
1877-06-06 / 127. szám
külön erdélyi szempontot, melyből az értekezésnek néhány megjegyzése folyt. Az előadás megérdemlett tetszéssel és éljenzéssel találkozott. A keresztszegi és adorjáni Csáky-család sok nevezetes embert adott a magyar történelemnek. Ezek közt első helyen áll a »nagy« Csáky István, Csáki Lászlónak és Balassa Zsófiának fia, (1570—1605) kinek atyja 1579-ben elhalálozván, már tizennégyéves korában perlekedése volt tutorának, Csáky Dénesnek özvegyével, Némethy Ilonával. A Báthoriakkal rokonságban állván — mert apai nagyanyja, Báthori Zsófia testvérnénje volt Báthori István lengyel királynak és Báthori Kristóf erdélyi fejedelemnek — egész életében hiven ragaszkodott e családhoz és e családnak minden tagjához. Az erdélyi politikában nem a törökökhöz, hanem a magyar királypártiakhoz tartozott. Egyátalában mérséklet és belátás jellemezte. Még Mihály vajdával és Bástával is jó viszonyban volt mindaddig, míg bennük a rend fentartóit hihette. Sok tisztelőt szerzett neki államférfiúi tapintata, hűsége és hadvezérei ügyessége; csak Istvánfi vádolja hiúsággal s a szász krónikások kapzsisággal. Mindenesetre vágyott a fejedelemségre (és érdemes is volt rá) s innen magyarázható gyűlölködése vetélytársával, Bocskaival. 1591-ben kezdte meg politikai életét, mint Báthori Zsigmond bizalmas hive; azután Mihály vajdához csatlakozott. 1600-ban épen ez ellen főgenerálissá választották. A vajdát le is verte Nyikiszlónál s e győzelem őt tette Erdélyben a helyzet urává. A harmincéves fiatal hadvezér uralkodott a lécfalvi országgyűlés fölött, melynek egyik törvénycikke magasztalva emeli kidicséretes magaviseletét és szorgalmas forgolódását« s kárhoztatja Bocskai »titkos praktikáit.« Részt vett az erdélyi zavarokban 1602-ig, ez év vége felé kiköltözött magyarországi birtokaira, hol Rudolf császár királytól Sáros várát és Szád várát nyerte adományban. Bocskai István 1605-ben fejedelemmé választatván, Csáky kibékült vele s hódolati esküjét kezébe tette. Bocskai erre, mint katonai főparancsnokot, Erdélybe küldötte 1605 julius vége felé. A hadvezér szerencsésen működött a fejedelem szolgálatában; ellenségeit bölcsességével és mérsékletével lefegyverezte és meghódította. Ez volt utósó szereplése, mert szeptember első napjaiban a fejdelemválasztó medgyesi országgyűlésre menvén, ott terhes betegségbe esett s néhány nap múlva meghalt (Istvánfi gyanúja szerint Bocskai mérge által) 36 éves korában, özvegyet, szül. Wesselényi Annát s négy árvát Annát, Istvánt, Krisztinát és Lászlót hagyva maga után. A Mihály vajda ellen folytatott küzdelmekben kitüntetett áldozatkészségéért és hősiességéért kortársaitól a »nagy« melléknevet nyerte, de mindenesetre egyike ama kor legérdekesebb történelmi alakjainak. Jövő héten a harmadik osztály tart ülést a következő tárgyakkal: Fabinyi Rezsőtől: »Tanulmányok az aldehydek vegyületeiről phenólokkal«, előadja Nendtwich Károly; továbbá Teschler Györgytől: »Adatok a dentin-fogak finomabb szerkezetének ismeretéhez«, előadja Margó Tivadar. Fővárosi hírek. * A nemzeti színháznál a Massé »Pál és Virginia« dalmű főpróbája holnap, előadási főpróbája pedig holnapután lesz s igy szombaton valószínűleg színre kerülhet. A főpróba miatt holnap sem lesz operai előadás, hanem »Azok a férfiak« vígjátékot adják másodszor. »Pál és Virginia« első előadása hét órakor fog kezdődni. A dalmű három felvonásból, jobban mondva hat képből áll. A díszleteket Lehmann festette. Ez operát Párisban a Lyrique-színházban ősz óta folyvást adták e hó elsejéig. Párist kivéve eddig még csak Lillében került színre, s így a nemzeti színház Franciaországon kívül az első intézet, hol »Pál és Virginiá«-t előadják. A dalmű kiválóan dallamos, s különösen az eredeti néger dalok szépek. Egyátalán, mint annak idején a párisi lapok említették, az egész opera hangszerelése kitűnő. A főbb szerepeket Donadio Bianka kisasszony, Tannerné asszony, Pauli és Odry éneklik. Virginia szerepét jövő szeptembertől kezdve már Nádayné asszony fogja énekelni. * A népszínház igazgatójának egy jó gondolata van, melyet méltó lesz kivinni. Gyermekek számára előadásokat szándékozik tartani a jövő ősz-téli idény vasárnapi délutánjain, Hoffmann és más jeles ifjúsági írók érdekes beszélyeiből drámai alakba öntött művekkel s mérsékelt árak mellett. A terv kivitele bizonyára hálás fog lenni. Számtalan gyermek s velők sok szülő fogja nézni az ily előadásokat. * A hivatalos lapból: Dr. Schuster Konstantin kalocsai apát-kanonok kineveztetett kassai püspöknek; dr. Kovács Zsigmond pécsi püspök pedig veszpréminek. — Ferenczfi Imre, az irgalmas rend tartományi főnöke a Ferenc-József-rend lovagkeresztjével diszíttetett föl, a szenvedő emberiség körül 42 éven át szerzett érdemeinek elismeréseid. — Stökert János malomházi néptanító, ki félszázadnál régebben működik buzgón e pályán, s Tóth István miskolci óvodai vezértanító, ki harminchat éve szolgálja sikeresen az alapnevelés ügyét, koronás ezüst érdemkeresztet kaptak. — Király Ő Felsége megengedte Malobiczky Ferenc abonyi lakosnak és nejének, hogy a kiskorú Blahut Jánost örökbe fogadhassák s magyar nemességüket rája átruházhassák. * A nőipar-egylet saját képezdéje javára a városliget Széchenyi (máskép drót) szigetén e hó 20-án, szerdán, délután táncestélylyel összekötött nagy majálist tart, a Rácz Pál zenekarának közreműködésével. Kezdődik délután három órakor s különféle társasjátékokkal, énekkel, léggömbök föleresztésével sat. fogják szórakoztatni a sziget látogatóit. A táncestély este nyolc órakor lesz start éjfél utáni két óráig, midőn külön díj mellett társaskocsik szállítják haza a vendégeket. A majálisra és táncestélyre szóló előre váltott belépti jegyek ára személyenként 80 kr, a szigeten egy frt. Jegyek kaphatók Pechata Lajosné egyleti alelnöknőnél (Károly-körút 12. sz. alatt), Kölber Károlyné úrnőnél (nagy kereszt-utca 2. sz. 10. ajtó), Kertész Lujza szervita téri, Szemek és Mayer váci utcai szivartőzsdéikben. A rendezés élén Békey Imréné és Halász Dezsőné úrhölgyek, az egylet alelnökei állanak. * Halálozás: Frey Lajos műépítész s a Ferenc József-rend vitéze, a tudomány és művészeti nagy aranyérem tulajdonosa, hétfőn meghalt. Sok díszes épület közül ő építette az átalános magyar biztosítótársulat és a magyar földhitel-intézet palotáit is. Minden körben becsült férfi volt, kinek elhunytát méltán fájlalják. Temetése ma d. u. hat órakor lesz (Árpád-utca 5. sz. a.) . A közoktatásügyi tárca egy néhány nap előtt nyugdíjazott tisztviselője, Onderko János címz. osztálytanácsos meghalt Budán, 67 éves korában s tegnap délután temették el budavári lakásából, mély részvéttel. Tudományos, művelt, emberszerető férfi volt, ki élete nagy részét nevelői pályán tölté,nevelte a báró Jósika Miklós fiait is, s később a budai helytartótanácsnál, majd a közoktatásügyi minisztériumnál hivataloskodott. Igen egyszerűen élt, kevés szüksége volt s hivatali fizetésének több mint felét rendesen félrerakta, hogy azzal jót tehessen. Végrendelete mutatja nemesszivűségét. Némely kisebb hagyomány mellett Eperjes hatóságának ötezer forintot hagyott, városi katholikus szegény árvák és özvegyek fölsegélésére; többi vagyonát, (vagy tizenkétezer forintot) Budapest fővárosnak hagyta alapítványul, hogy abból magyarul jól tanuló szegény inakat és leányokat segélyezzen. Hasznos élete után nem maradhatott szebb emlék, mint e két alapítvány, mely jótékonyan fog buzogni, mint egy örök forrás. * Samyl-t újra látni fogjuk a színpadon, alkalmasint Paul Meurice ama hatásos drámájában, melyet Párisban és aztán a világ számtalan színpadján élénk hatással adtak elő az ötvenes években, a cserkészek végső legyőzetése után. Most e hó 15-én és 16-án a népszínházban készülnek előadni, s a címszerep eljátszására Molnár Györgyöt kérték föl és nyerték meg. * Rögtönzött mulatság. A budapesti dalkör szombaton nem merte megtartani dal- és táncestélyét a változó időjárás miatt. Az elhalasztásról azonban a közönség nem értesült s így kilenc óra felé, midőn az idő jobbra fordult, szépszámú társaság gyűlt össze a Klemens városligeti helyiségében. Vállalkozó ifjak elgondolták, hogy ennek a kedves társaságnak kár itt hiába várakozni, kinyittaták tehát a termet, hozattak népzenészeket, hogy ha már dal nem lesz, legyen legalább tánc. Kedélyesen táncoltak tehát, s a hölgyek (köztük Tánczos Béláné, Rigler J. Edéné, Sárkányné, Marton Gyuláné,Follmann Sándorné, Fleischmann Frida, Pritzky Emilia, Huber Aranka, Starke Anna, Kasch nővérek, Graf Hermin, Rupprecht k. a. sat) igen jól mulattak. Különben a táncon kívűl volt dal is, csakhogy nem volt köszönet benne. A táncterem melletti szobában néhány úr elkezdett hangosan énekelni. Figyelmeztették őket, hogy nincs szükség rá a dalárdát pótolni, mert a dalestély máskor lesz. Ebből aztán egy kis szóvita támadt, mely azonban csak múló hullámot vetett a mulatság víg folyamában. * Hymen. Dr. Székely Ferenc helyettes kir. főügyész hétfőn d. e. tiz órakor tartotta esküvőjét, özv. Clark Ádámné szül. Aldásy Mária urhölgygyel. A szertartást Török Pál szuperintendens végezte. Násznagyok Kozma Sándor kir. főügyész és Balásy Antal legfőbb itélőszéki író voltak. * A budapesti főreáltanoda ifjúságának »Révay-kör«-e zárgyűlésén a tanári kar és szépszámú hölgyközönség volt jelen. Dr. Brózik Károly tanár, ki évek óta e kör buzgó elnöke, tartott megnyitó beszédet. Aztán a pályaművek jeligés leveleit bontották fel s a pályadijakat osztották ki. Nyertek: Szaszkievics Mihály (a kör alelnöke) phyzikai és vegytani dijakat; Scossa Dezső (a kör jegyzője) széptani díjat, beszélyért, műfordításért és dalért (»Ilkához« írt dalával átalános tetszést aratott) . Krepelka György (titkár) széptani díjat és Szuly Gyula beszélyre tűzött díjat. Az ünnepély az alelnök beszédével végződött. 623 * Rövid hírek. Az „Athenaeum“ választmánya elhatározta,, hogy az idén egy-egy részvényre 32 frt osztalékot (tizenhat száztól) fog javaslatba hozni.— Máramaros főispánjává, hir szerint, Lónyay János beregi nagybirtokos és köztiszteletben álló férfiú neveztetett ki. — Tisza Kálmán kormányelnök hazaérkezett Bécsből. — A pécsi püspöki székre, hir szerint, Dulánszky Nándort helyezik át Székesfehérvárról; székesfehérvári püspöknek pedig dr. Pollák János pécsi kanonokát nevezik ki. — Donadio k. a. tegnap este »Hamlet« három felvonásában lépett föl; az, hogy opera-töredéket adogatnak elő, művészi szempontból nem tartozik a helyeslendő dolgok közé. — A honvéd-menházra májusban 623 frt 20 kr adomány gyűlt be. — Egy postai volt dijnok: Berke József (debreceni születésű, 43 éves) a császárfürdő mellett éjjel a Dunába ugrott, de egy hajós szerencsésen kimenté. — A zugligetben szombaton a községi iskolák vidám majálisa volt zenével, énekkel tánccal; künn voltak Weisz B. F. kir. tanácsos és Ballagi Mór is, kik toasztokat is mondtak a vidám közebédnél. Az „Apolló“ tizenegyedik száma megjelent: Schumann »Ifjúsági album«-ából három darabbal (népdalocska, kis katonák indulója s olasz tengerészek dala, Hölzl Lőrinc »A kis hízelgő« jellemrajzával s Nagy Béla »Kacérságok« című tipegő polkájával. — A belvárosi főreáltanoda nyilvános vizsgálatai junius 15—23-án lesznek. — „Erinnerungen“ című polka-francaise jelent meg zongorára Bloch Henriktől, ára 50 kr. — Nádai Ferenc színművészünknek családi öröme van: fia született. *— Az állami felsőbb leányiskola nyilvános vizsgálatai e hó 7—11-dikén délelőtt lesznek. — A műegyetem gépészmérnöki és vegytani növedékei, kik Wartha Vince tanár vezetése alatt Salgó-Tarjánba rándultak ki s a gyár igazgatója részéről a legszívesebb fogadtatásban részesültek, ezúttal meggyőződhettek arról is, hogy a legnevezetesb magyar gyártelep egyszersmind a legmagyarabb is. A Fabli-féle öt év előtt lefoglalt roulette-bank főbb emberei száz, két- és háromszáz forint birságra ítéltettek. — Egressy Ákos megérkezvén, közelebb föllép a nemzeti színpadon, a »Velencei kalmár« címszerepében. A képviselőház szombaton kezdi meg újra üléseit. — B. Jósika Kálmán közelebb napilappá változtatja eddigi heti közlönyét, a »Magyar Koroná«-t. — Fauser Antal gyógyszerész a 7-dik kerület polgáriskolájának 400 frt értékű ásványgyűjteményt adott. — A Rózsavölgyi-cég kiadásában megjelentek: »Dobsinai jégbarlangi emlék,« zongorára irt ábránd P. Nagy Alberttel, ára 1 frt, s »Horgonypolka,« zongorára szerző Csicseri Ferenc, ára 50 kr. — Az állami felsőbb leányiskolában holnap kezdődnek az évi nyilvános vizsgálatok s tartanak e hó 10-ig. — Gallina János magánhivatalnok, tegnap reggel lipótutcai lakásán agyonlőtte magát; 50 éves és nős volt. — A történelmi társulat holnap d. u. 5 órakor a Kisfaludy-teremben választmányi ülés tart. * Ajánlkozás. Egy igen művelt tanárjelölt, ki vidéken óhajtana elkészülni a tanári vizsgára: a nyári és őszi időszakra, ajánlkozik vidékre valamely magyar családhoz nevelőnek, kisebb növendékek mellé. Az illető a nevelés és a fővárosi társasélet terén már eddig is szerzett érdemeket. Tudakozó levelek e cim alatt küldendők: »Sz. K. urnák a fővárosi szeretetház titkárságához, Pest, üllői ut 59. sz. a.« — Lessing „Laokoon“-ja megjelent magyar fordításban, mint a Franklin-társulat »Olcsó könyvtárá«nak egy része. Cime: »L a o k o o n, vagy a festészet és költészet hatásairól,« futólagos fejtegetésekkel az ókori művészet történetének egyes pontjaihoz. Irta Lessing G. E. Fordította és bevezette Braun Zsignond, Budapest, 1877, Franklin-társulat, 2801. Ára 50 kr. A fordító, kit tanárai: Greguss, Gyulai és Heinrich buzdítottak munkájára és támogattak tanácsukkal, valóban nagy érdemet szerzett Lessing e remekművének átültetésével. A »Laokoon« nem egy állítását haladta ugyan már túl a tudomány. Lessing műtörténeti ismeretei sok tekintetben gyarlóknak tűnnek föl a műtörténelem mai bámulatos haladásával szemben; a genre- és tájfestés kicsinylését, amint Lessing azt műve több helyen kifejti, mai nap egyoldalú felfogásból eredt véleménynek tekintjük; — ismét más lényeges kérdésekre vonatkozólag a tudomány még ma sem haladta túl a problémák, a hypothesisek álláspontját, vagy például a Laokoon-szobor eredetére, a benne kifejezett szenvedély vagy fájdalom minőségére, illetőleg fokára vonatkozólag; — de minde mellett Lessing műve az aesthetikai irodalom egyik legfontosabb, valóságos alap-, hogy ne mondjuk forrásműve. Nemcsak, hogy a munka alapfelfogása, hogy annak leglényegesebb eredményei helyesek és biztosak, főtelessége ez örök értékű értekezésnek a kutatás módszerében, a tárgyalás és feldolgozás módjában, a stílus klasszikus tökélyében és ritka bájában rejlik. Főleg e tulajdonságok teszik a »Laokpont« jeles ifjúsági olvasmánynyá, illetőleg gimnáziumokban s reáliskolákban aesthetikai tanulmányok és fejtegetések kitűnő alapjává. És erre magyar alakjában is igen .