Fővárosi Lapok 1879. október (225-251. szám)
1879-10-19 / 241. szám
* A cimbalom hódít külföldön is. Nemrégiben a walesi herceg hangversenymestere rendelt meg pedál- cimbalmot Schunda üdv. hangszergyárosnál. Újabban pedig Mr. George Newbery Londonból tudakozódott nála a cimbalom kezeléséről. Newbery ugyanis a párisi világtárlat végén rendezett nagy sorsjátékon nyerte Schundának ott kiállított szép cimbalmát. Kérdezősködő levelét hibátlan magyar címezéssel küldte el Schundának, ki azonnal útnak indítá számára Állaga Géza cimbalom-iskoláját, cimbalom-verőkkel együtt. * Az angol társalgó körben közelebb tréfás férfiestélyt tartanak, angol dalokkal és előadásokkal. Egy hölgyestély alkalmával a »Cox és Box«-ot készülnek előadni. Tél folytán Vámbéry Ármin is fog egy angol előadást tartani e körben. * „Illem és tánctan“: Müller Lajos, a főváros előkelőbb köreiben jól ismert tánctanár, ki az udvarnál is tanít, ily című könyvet szándékozik kiadni magyar nyelven. Ilyenfajta mű magyarul még eddig nem jelent meg. Müller könyvében alapos oktatást akar adni a fiatalságnak az illemben s különösen a táncban, melynek tanítására új és nagy sikerrel alkalmazott módszert talált föl. * A redoute-ban Machofsky tanár, a müncheni képzőművészeti akadémia tagja, érdekes fényképeket mutogat, »így a földet, különböző képződési szakaiban, az ember megjelenéséig«, »a csillagos ég csodái «-t, továbbá »Bosnia megszállásá«-t tizennégy képletben, a végső győzelemig, a »bécsi díszmenet« csoportjait s »az osztrák-magyar északsarki expedíció «-t tizenkét képletben. * „Athletikai Gyakorlatok“ címmel Molnár Lajostól jókora kötet jelent meg, melyet a testedző sport barátai örömmel fognak üdvözölni s melynek lapozását ajánlhatni mindazoknak, kik a testi erő és egésség fejlesztésében föl akarják használni az e téren haladottabb nemzetek tapasztalatait és szokásait. A szerző, fölhasználva gróf Esterházy Miksa (Viator) cikkeit és a legjobb küldi szakműveket, világos, vonzó modorban tárgyalja az athletikai gyakorlatok minden egyes ágát s műve becsét jelentékenyen emeli a másfél száz csinos ábra is, mely tisztán szemlélhetővé teszi mindazt, amit a szöveg magyaráz. Az első fejezet az ökölvívást adja elő, a második a birkózás mesterségével ismertet meg, ábrákban mutatva be a fontosabb állásokat. A harmadik fejezet a gyaloglásról szól, bemutatva a híres gyalogosok: Weston, Gale, O’Leary arcképeit s elmondva a nevezetesebb versenygyaloglások eredményét is; ehhez csatlakoznak a futásról, ugrásról, tehermérésről szóló szabályok. A negyedik fejezet a segédeszközökkel való gyakorlatokat tárgyalja, a. m. a buzogánynyal, tornagolyóval, rúddal, továbbá a súlyvetést, gerelydobást, parittyázást sat. Érdekes az ötödik fejezet, mely az idomitásról és az életrendről szól, amint hosszas tapasztalat és alapos orvosi vélemény meghatározták ; ennek olvasása nem-athleták számára is ajánlható. Külön fejezet van szentelve a gimnasztikai gyakorlatoknak, úgyszintén a vívásnak, úszásnak, korcsolyázásnak, evezésnek, labdázásnak, ez utóbbi fejezetben ismertetvén a cricket, football (rugdaló) s más, nálunk még kevéssé ismert játékokat is. Végül különféle játékokat ad elő, melyekben egész társaságok mulatva gyakorolhatják magukat a test erősítésében. — E valóban érdemes munka ára 2 ft 50 kr.; a tiszta jövedelmet a szerző a székely egylet alaptőkéje javára ajánlotta föl. * Harminc éve, hogy Petőfi eltűnt, közbeszéd, mely azonban nálunk nincs még törvénybe foglalva, hogy valamely író művei, annak halála után harminc évvel, közkincscsé válnak, vagyis kiadhatja azokat mindenki. A magyar magánjogban az elévülés ideje 32 év. Aigner Lajos kiadó a harminc évhez tartja magát s előfizetést hirdet Petőfi összes műveire. Költeményein kivűl a fordított drámák, elbeszélések, naplója, levelei s úti rajzai is benne lesznek a 35—40 füzetben. Minden füzetben lesz fametszet s egy füzet ára 30 kv. Az előfizetési felhívás pathetikus felkiáltásokkal jelent meg. Kár, mert a magyar közönség előtt a »Petőfi« név maga sokkal többet jelent, semhogy szükség volna ugyancsak körülsallangozni. Igen valószínű különben, hogy e vállalkozás elé akadály fog gördülni. Miután Petőfi összes költeményeit Emich Gusztávnak »örök áron« adta el, ettől pedig az »Athenaeum« vette meg, e költemények épen nem gazdátlan jószág, s a tulajdonjog megóvása végett intézkedés történhetik. * A „vörös kereszt“ nőegylet tagjainak száma 1928-ra megy s a pénztári egyenleg szept. 30-án 231 forint. Fiókegyletek alakultak: Monoron, elnöke Hráner Dávidné ; Szoboszlón, elnöke Fogthay Sámuelné ; Ér-Mihályfalván, elnöke Mátray Istvánné. Továbbá Duna-Földvártt Széllő Zsigmond 44 tagot gyűjte, kik 161, ftot fizettek; az iglói nőegyletnél 58, Puffier Jánosnál pedig Királyházán 26 tag iratkozott be. Az alapító tagok száma is újabban tizenkettővel szaporodott. * „Kortörténelmi rajzok“. Neményi Ambrus összegyűjtött essayi ily cím alatt vannak sajtó alatt. A vaskos kötet tartalmát részint a politikai és irodalmi világból vett arcképek, (Littré, Rénan, Grévy, XIII Leó, Ignatieff tábornokné, Kemal bej sat.,) részint pedig irodalmi társadalmi s politikai kérdésekről szóló, könnyed modorban írt tanulmányok képezik. A díszesen kiállított mű Aigner Lajos kiadásában jelenik meg november elején. * A „Természettudományi Közlöny“ októberi füzete megjelent. Nagyobb cikkei ezek: »A hibás színlátásról« dr. Imre Józseftől, »Tellur-ezüst Erdélyből« dr. Krenner Józseftől, »Apró madaraink érdekében« (három ábrával) ifj. Lovassy Sándortól, s »Az orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlései Hermann Ottótól. Ez utóbbi cikk szerzője azt indítványozza, hogy dr. Szabó József a karácsonyi és húsvéti szünetre hívjon össze a fővárosba természetvizsgálókat értekezletre, mely a vándorgyűlések szervezetét kidolgozza és foganatosítsa. Szily Kálmán szerkesztő is ezt tartja az egyedül célravezető útnak. De mind a ketten feledik, hogy a létező egyesület főleg »orvosoké«, kiknek tudománya szintén természetvizsgáláson alapul ugyan, de a kik elsősorban mégis csak orvosok, míg indítványozó urak csupán természetvizsgálókról beszélnek. — A »Föld és népei« című füzetes vállalatból, melyet Helwald és más szerzők nyomán dr. Toldy László i s Mehner Frigyes ad ki igen csinosan, a 9-dik, 10. és 11-dik füzetek megjelentek,szépen metszett képekkel; egy-egy füzet ára 30 kr. — A »Magyar Lexicon«-ból is (melyet Somogyi Ede szerkeszt,) megjelent két új füzet, a 38. és 39-dik, a »Braballahed« szótól »Bückeburg «-ig; mellékletei: a szabadságharc érdekes szinkronisztikai térképe Rakssányi Gyula mérnök rajza szerint s a philloxera alakjának és pusztításainak ábrázolása több ábrában. * Tankönyvek. Aigner Lajos kiadásában újabban a következő tankönyvek jelentek meg: »Világtörténelem«, polgári iskolák és tanítóképző intézetek valamint leányiskolák számára írta Freeman E. A., angolból átdolgozta dr. Marczali Henrik tanár, második kiadás, ára 1 ft. 60 kr. — »Magyar olvasókönyv« a középiskolák első és második osztálya számára, szerkesztették Bodnár Zsigmond és Iványi István tanárok; hetedik kiadás, ára 1 ft 20 kr. —• »Olvasókönyv« a felnőttek oktatására, ismétlő és iparoskolák, népkönyvtárak számára, kiadja a budapesti népoktatási körára fűzve 50 kr., kötve 60 kr.— »Magyar nyelv gyakorló- és olvasókönyv«, német és magyar-német népiskola számára írta Kakulay Károly temesvári községi iskolai igazgató; három füzet, még pedig az első évfolyam ára 20 kr., a másodiké 30 kr., a harmadiké 50 kr. — »Magyar nyelvtan«, népiskolai használatra irta Záray Ödön ; ára 30 kr. — »Nauka na madzarscija jazic« vagyis magyar nyelvtan Magyarország bolgárajkú népiskolái számára, írta Kossilkov Lipót vingai községi tanitó; első évfolyam, ára 20 kr. — Debrecenben ifj. Csáthy Károly kiadásában megjelent: »Természettan,« népiskolai használatra összeállította B. P. debreceni ref tanitó. Ara 26 kr. * Rövid hírek. A közoktatási miniszter köszönetet nyilvánít Montenuovo Alfréd hercegnek, ki a felső-nyéki kath. népiskolának négyszáz forintot adott. — A redoute első sétahangversenye ma d. u. öt órakor lesz, Berkes Lajos, Bunkó Feri és Kálózdi János egyesült népzenekaraival; belépti 50 kr.— Lenhossék tanár ma esti fáklyás zenéjén az ifjúság szónoka Sándor József negyedéves orvosnövendék lesz. — Az angol társalgó körben Kosztovics S. arról az angol vidéki városi velocipéd-klubról olvasott, melynek egykor ő maga volt az elnöke. — A budai kör megnyitó estélye tegnap volt. — A gyöngyösi kávét, az »Egyetértés« szerint, szakférfiak vizsgálat alá vették s megállapíták, hogy az egy »lupidus« nevű ismeretes növény kesernyés izű magva. — A polgárdii ezüst triposzt, melyet a muzeum hétszáz forintért vett meg, a régészek mint unikumot, harminc-harmincötezer frankra becsülik. — A honvéd-főhadnagyot, ki megtébolyult s magát Bécsben királynak adta ki, a budai Schwarzer-féle intézetbe szállíták; neve Culmann Rezső. — A páncélgombát evett hét személy közül egy 60 éves nő s egy négyéves fiú másnap meghaltak; hárman meggyógyultak a kórházban, kettőt pedig még ápolnak. — Az orsz. magyar kereskedelmi egyesület előkészitő bizottsága kibocsátotta fölhívását az ország kereskedőihez, hogy lépjenek az uj egyletbe; a fővárosiak tagdíja 12 ft., a vidékieké 4 ft. — Szelestey Lajos ügyvéd egy uj, írást sokszorosító eszközt talált föl, mely állítólag jobb a hektographnál, s más újabb efféle eszközöknél. — A várszínházban tegnap a kitűzött »Gauthier Margit«-ot, Prielle Kornélia asszony megbetegedése miatt, nem lehetett előadni s e helyett a »Fenn az ernyő«-t vették elő. — Szönyi Pál sírjára, halottak napjára, díszes márvány obeliszket állítanak fel, mely a Gerenday-féle műteremben készült. — A „Hórihorgas Kázmér“-ről azt írja a »Gyorsfutár«, hogy tán nem is adják elő, mivel aligha lesz kaszadarab. — Egy ifjú építészeti rajzoló, a 20 éves Mölker Lajos, mivel kedvesével (Újpesten lakó kézi munkásnővel) összeveszett, 1158 boldogtalan felindulásában mérget vett be egy özvegy ügyvédnő nagynénjénél, honnan gyógyítás végett a kórházba szállíták. -f- Az Athenaeum megbízottai Kossuthnál. Az Athenaeum-társaság meghatalmazottai : Véres József vezérigazgató és Ujváry Lajos igazgatótanácsos, mint említettük, Baracconeba utaztak, hogy Kossuth Lajossal értekezzenek iratai kiadása felöl. Velük ment Helfy Ignác orsz. képviselő is és a Baracconeben tett látogatást U. L. a »Pesti Napló« tegnapi számában hosszabban leírja; ebből közlünk néhány érdekes részletet. Október 13-án délután rándultak ki az Athenaeum megbízottai Baracconeba, Ihász ezredes, Kossuth hű lakótársa, kit a külföldön átélt harminc év sem vetkeztetett ki magyar táblabírói jellegéből, magyaros szívességgel fogadta őket a pályaudvarban, Baracconeba érve pedig, az ifjú Kossuth Lajos, ki most Turmnbau olasz vasúti főmérnök, lépett eléjök. Ifj. Kossuth Lajos magas termetű, elegáns fiatal ember s a magyar nyelvet oly teljesen birja, mintha mindig az alföldön lakott volna. Ő vezette be a vendégeket Kossuth dolgozószobájába. Kossuthról, ki már hetvennyolc éves, az utóbbi időkben az hirlett, hogy beteges és a látogatók azt várták, hogy megtört aggastyánt fognak látni; annál nagyobb volt örömök, midőn tapasztalták, hogy Kossuth még teljesen birja testi és lelki ruganyosságát, hangjában a régi érc cseng s csak teljesen ősz haja és kissé meggörnyedt termete mutatják az évek súlyát. Oldalán volt idősb fia, Ferenc is, ki a romagnai angol kénbányatársulat igazgatója. Rövid társalgás után a látogatók áttértek tulajdonképi céljukra, Kossuth iratainak ügyére. Kossuth ismétlé, hogy 1848/9-ből semmi írásbeli jegyzetei sincsenek. »De a mint most emigracionális irataimat rendezem, — folytatá, — eszembe jut nem egy mozzanat s azokat leirom, íme, nézzék meg.« S kibontott egy hatalmas papircsomagot, teleirva az ő rendkívül apró írásával. Néhány töredéket föl is olvasott, aztán bemutatta az iratok tartalomjegyzékét, terjedelmét. Kossuth előszava fogja ezt megismertetni a magyar közönséggel. Hiteles és részletes története lesz ez mindama törekvéseknek, melyeket Kossuth és a magyaremigráció külföldön Magyarország önállóságának érdekében kifejtett: Kossuth saját levelei, a hozzá intézett levelek, számos okmány, emlékirat és jegyzőkönyv van ez iratok közt, melyek szoros kapcsolatban állanak két évtized mozgalmaival s a fejdelmek, államférfiak, tábornokok, kik ez idő alatt szerepeltek, mind elénk lépnek, jórészt saját leveleikkel és nyilatkozataikkal. A magyar emigráció minden kiválóbb tagja szintén teljes egyéniségében fog kidomborodni s a mű nemcsak magyar, hanem valóban nemzetközi jelentőségű lesz; egy része, mely a keleti kérdésre vonatkozik, aktuális érdekkel is bír. A tárgyalás több órát vett igénybe s befejeztével a vendégek a kertben sétáltak, majd Kossuth asztalánál ebédeltek. Ebéd alatt Kossuth gyermekkoráról és az 1848-as napokról szólt. Szeme csillogott, mikor Bemről folyt a beszéd. »Nagy hadseregeket nem tudott volna vezetni, valamint Garibaldi sem tudna, de kisebbekkel nagyszerű eredményeket ért el.A mondá aztán elbeszélte, hogy midőn egyszer az oroszok nagyon szorongatták Bemet , Gaál ezredes segítségére sietett, Bem a csata közepett odavágtatott Gaálhoz és csak annyit kérdezett, hány ágyúja és mennyi lőszere van. Megkapván a választ, igy szólt: »Wir werden siegen.« És megverte az ellenséget. Kossuth nagyon apróra ismeri viszonyainkat és a szereplő egyéneket, tüzetesen kérdezősködött Andrássy visszalépése okairól, a lapokat nagy figyelemmel olvassa és politikai irodalmunkat teljesen ismeri. Szeged sorsa különösen érdekli, fájlalta, hogy Szeged érdekében írt levelét nem vették figyelembe, Helfy azonban biztosító, hogy Tisza Lajos kir. biztos igen tüzetesen tanulmányoztatta a levelet és a mi tanácsaiból megvalósítható, azt figyelembe is veszik. Késő éjjel volt, mikor a látogatók Baracconeból viszszatértek Turinba. Vidék. ** Orosházán Terézia napján Schossberger Nándor, Omaszta Gyula és Eördögh Lajos urak díszes bált rendeztek, melyben a környékből is számosan vettek részt. A bálterem csinos növény- és virágpiramisokkal volt díszítve. A házi asszony Mikolay Istvánné urhölgynek, ki tisztét előzékeny szeretetreméltósággal vitte, a rendezőség olyan szép bokrétát nyújta át, minőt orosházi bálban aligha láttak még. A résztvevő urhölgyek közt voltak: Mikolay Ferencné a fővárosból, Torkos Jolán és Berta, Lavaska Béláné s Hajnal Terézia Puszta-Szenttornyáról,Endrey Ildikó Hódmezővásárhelyről, Péchy Berta Kolozsvárról, a Mokry nővérek Gerendásról, Rácz Etelka Csorvásról, Dervay nővérek Kondorosról, a helybeliek közt: Schrőderné Jósa Ilka, Medvetzky Henrikné, Gottstag Istvánné Kubinszky Vilma, Székács Vilma és Irénke, Jósa Lotti, Sulyok Gizela és Ida, Rapcsák Irma, Simay Irma, sat. A jókedvű táncmulatság reggeli ötig tartott. ** A deési kiállítást báró Bánffy Dezső főispán tegnap ,reggel kilenc órakor ékes beszéddel nyitotta meg. Üdvözölte a számos vendéget s kiemelte.