Fővárosi Lapok 1879. december (277-299. szám)
1879-12-07 / 282. szám
tolhatása végett egyenest a kormányelnökhöz fordult, ki az ügyet a fenyítőszékhez tette át. Ekkor a hivatalos vizsgálat megindul s e rejtélyes ügyben maholnap leleplezések történhetnek. Friedmann rendőrhivatalnoknak valószínűleg fájhat tőle a feje, hogy a gondjára bízott két lánykáról oly emberbarátilag gondoskodott. * Mirza Saffi dalai e hó közepén megjelennek magyarul, csinos kiállítású kötetben Grimm könyvárus bizományában 8 óra 1 ft 20 kr lesz, díszkötésben két forint. Fordítójuk Bánfalvy Lajos, kitől a nyár vége felé lapunk is közölt egy élénk szegedi rajzot: a »Fecskefészkek«-et. Volt idő, az ötvenes évek ideje, midőn Mirza Saffi kapós könyv volt nálunk is, fordítottak belőle többen, még Arany János is. Akkoriban persa terméknek vélték. Kiderült aztán, hogy Bodenstedt eredeti versei, melyekben azonban van sok keleties, poetikus elem, melyet a német költő keleten jártakor sajátított el. Uj magyar fordítója kedvvel teljesítő az átültetést s a dalokból ide jegyzünk egyet. Szivembe vésve arcod S csodás tekinteted, Mely, bárhová tekintsek: Körültem ott lebeg ! Eszméim tengerébe Merülsz le, mint a nap, Hogy reggel nj varázszsal, Ragyogni lássalak. * A városi árvaházak karácsonyfa-ünnepe érdekében a főváros árvaházi bizottsága e felhívással fordul az emberbarátokhoz. »Közeledvén a karácsonyi ünnepek, a bizottmány bizalomteljesen fordul a nagyérdemű közönséghez oly kérelemmel, hogy az oly korán árvaságra jutottakkal a sors e mostoha csapását feledtetendő, esetleg enyhítendő, legyenek mindnyájan azok szülőivé ama jó cselekedet által, hogy a nagyérdemű közönség az ez alkalommal felállítandó karácsonyfához, mint az elmúlt időkben, s úgy ezúttal is bármely csekély adománynyal járulni szíveskednék. A karácsonyfa ünnepélye az Erzsébeti árvaleányházban december 24-én d. u. négy órakor a Josephinumban öt órakor tartotik, ahová is az eziránt érdeklődők tisztelettel meghivatnak. Az adományok az intézetben s Ruprecht Demidoff Kornéliánál (Sebestyén tér 8.) a mondott napig köszönettel fogadtatnak, az adományozók nevei pedig annak idején hirlapilag fognak közzé tétetni. * A tilinkósból lett rendőrbiztos , Nagy Jakabnak e napokban sikerült egy fogás. Egy őrjöngő matróz délután betört egy szűcsmesterhez, Komáromi Ferenchez s annak leányát, Etelkát, meg akarta lőni. Rá is lőtt, de a golyó nem talált. Aztán elmenekült. Nagy Jakab, a ki erős, izmos athleta, fogta el s szállítá be a fogházba. * Rövid hírek. Király ő felsége Nemsova tűzkárosult lakosainak négyszáz forint segélypénzt adott magánpénztárából. — Bónis Samu özvegyének Szabolcs-megye közgyűlése megküldte a jegyzőkönyvi kivonatot, melyben az elhunyt nagyérdemű férfi halála fölötti fájdalmát megörökíteni határozta. — A budapesti ev. magyar egyház közgyűlése elhatározta, hogy gyűjtést rendez Balassa István, ez egyháznak huszonöt éven át volt felügyelője sírkövére; a gyűjtő bizottság elnöke Hunfalvy Pál. — Verhovay Gyula »Függetlenség« című lapja új évkor indul meg, mutatványszámai pedig eltelésén, 21-én és 25-én adatnak ki. — Acsády Ignác sokat emlegetett »Aranyország«^ ma jelenik meg képekkel; mondják, hogy sok előfizetője van. — A lófuttató űrlovasok közt ez idén hazánkban legtöbb versenyben Jékey főhadnagy vett részt, (19-szer lovagolt s 9-szer lett első.) a régi híres lovas, Szapáry Iván gróf kétszer lovagolt, de egyszer sem nyert. — „A malom alatt“ címmel Lampe R. kiadásában megjelentek Daudet Alfonz rajzai; fordította Hevesi József, ára 40 kr.— A minisztereknél tegnap két küldöttség járt: a szabadkai és csepelszigeti, amaz a pest-zimonyi vasút, emez pedig a soroksári gát megnyitásának módozatai ügyében. — Budapesten nov. 23-tól 30-ig 166 személy halt meg s százöttel több, vagyis 271 gyermek született. — Oppenheim Emil pincéjében pénteken délután minden hamisított bort lefoglaltak. — A tanács népkonyhai helyiséget kerestet a belvárosban. — A jótékony intézeteket segélyző fővárosi bizottság 400 ftot szavazott meg a magyar államvasutak gépgyára által fentartott elemi iskola részére. — A gyapjú-utcai német színházat, mely a Stampfer-féle csődtömeghez tartozik s becsára 308,837 l't 50 kr, pénteken akarták elárverelni, de vevő nem volt; január 15-dikén becsáron alól is eladják. „Cimbalom-árjegyzék“-et adott ki Schunda Y. József, egy csinos kis füzetkében, és népkonyhákban. Az iskoláztatási bizottság jelenleg abban buzog, hogy a ruhákban szűkölködő iskolás gyermekek e baján segíthessen. Megemlítendő még, hogy Zsigmody Vilmos bányamérnök csütörtökön kezdi meg a talajvizsgálatra szolgáló fúrásokat. ** Királynénk kedveltje. Vagy három éve ő felségét, nevenapján egy mezőtúri kislány is: Csató Emmike (Csató Lajos karcagi volt polgármester lánya) felköszöntő versben, igen kedvesen és bátran. A királyné igen szívesen fogadta s ajándékot külde a rokonszenves kis lánynak. Azóta a kis lány köszöntője s a királyné ajándéka egy évben sem marad el. Nem maradt el az idén sem. ** Vidéki hírek. A horvát tartománygyűlés e hó 14-én ül újra össze. — A „Csokonai-ünnep" ma délután lesz a debreceni főiskola önképző körében. — Kolozsvárit az egyetem orvosi kara ifjabb Purjesz Zsigmond magántanárt egyhangúlag első helyen jelölte ki a belgyógytani megüresedett tanszékre. — Aczél Péter hárommillióra becsült uradalmai azért keltek el látszólag csekély áron (1 millió 876.000 írton,) mert a földhitelintézet követelése után még a b. Klein testvérek hatszázezer forintos kölcsöne volt rájok táblázva s igy rajtok kivűl azt más nem vehette volna meg harmadfél millió forinton alól. — Gróf Károlyi Pista Nagy-Károly mellett a mérki és puszta-teremi erdőségekben e hó elején kezdte meg a nagy vaddisznó-vadászatot; annyira elszaporodtak, hogy másfélszáznak lelövetését határozta el s az első két nap 56 darabot lőttek. — Debrecenben a kereskedő ifjak önképző körében tegnapelőtt dr. Schwarczer Viktor tanár felolvasást tartott a cukorgyártásról. — Trencsénben az ínség nagy, mivel burgonya (a nép főélelmiszere) nincs elég; a kormány segélyt fog adni.— Fel-Orben nov. 30-kan halt meg Weér Miklós, élete 59-dik évében, özvegyén kívül fia, Dezső, és nagyszámú rokonság siratja elhunytát. — Ruszka zemplénmegyei faluban a múlt héten 37 ház ház égett le. Vidék. ** Szegeden Gombár József az 1876-diki vízvédelem költségeire tízezer forint kölcsönt adott a városnak. Most azonban, hogy maga is nagy kárt vallott, kérte az összeg viszafizetését, amit a tanács azonnal el is rendelt. A részvét a város sorsa iránt még most is élénk, így a gráci szürke nénék intézetének elöljárósága újra felajánló szolgálatát a hatóságnak, mely azt köszönettel el is fogadta, mivel a gráci szürke nénék mindjárt az árvíz után is hálára méltó szolgálatot teljesítettek a szegedi kórházakban 1358 Bécsi hírek. *** A bécsi orosz nagykövetség kápolnájában pénteken ünnepélyes hála-istentisztelet volt Sándor cár szerencsés menekülése alkalmából. Az orosz nagykövetség személyzetén kívűl jelen volt b. Beck főhadsegéd, mint király ő felségének képviselője, továbbá b. Haymerle külügyminiszter s a Bécsben levő oroszok közül számosan. A merénylet hírének megérkezése után királyunk azonnal üdvözlő táviratot intézett volt a cárhoz. *** Az osztrák képviselőházban pénteken nagyfontosságú szavazás volt: a védtörvény volt napirenden s a második pont, mely az osztrák-magyar hadsereg létszámát tíz esztendőre megállapítja, megbukott. Az osztrák kormány azt kívánta, hogy (mint a magyar képviselőház már elfogadta) a hadsereg létszáma 800.000 főre rúgjon a következő tíz év alatt s volt is többség a kormány javaslata mellett, de az osztrák alkotmány értelmében ily törvény megszavazására kétharmad többség szükséges, ennyivel pedig a kormány nem rendelkezik. Az ellenzékkel szavazott még Depretis volt miniszter is. Az ellenzék módosítványait viszont a kormánypárt buktatta meg és így a törvény legfontosabb intézkedését illetőleg nincs semmiféle határozat. Most abban bíznak, hogy az urak háza majd visszaiktatja a javaslatba a megbuktatott pontot s igy küldi vissza a képviselőháznak; de ha itt az ellenzék nem enged, akkor aztán a konfliktusok egész sora áll küszöbön, egyrészt a parlament két háza, másrészt a képviselőház és a kormány közt. Egyelőre senki sem tudja, mi lesz a megoldás; igen bonyolult válság fejlődhetik ki s az osztrák politikusok meglehetősen aggódva néznek a jövő elé. *** A bécsi műegyetemen tetőpontra ért a zavargás és rendetlenség. A tanulók, kik a fizika tanárát, Pierret, mindenkép el akarják távolítani, már hetek óta rendezik a tüntetéseket, de a minisztérium nem engedett s a gyűlölt tanár csütörtökön újra folytatni akarta előadásait. Egyetlen hallgató sem jelent meg a teremben, az udvaron pedig a zajongás oly nagy lett, hogy rendőrség lépett közbe. Ez még inkább fokozta az ifjúság ingerültségét. Pénteken a többi tanár békítő, csitító föllépésének sikerült délig fentartani a nyugalmat, de ekkor megjelent Pierre tanár, hogy fölolvasását megkezdje. A hallgatók hosszú sorban állottak, hogy gúnyos sértésekkel megakadályozzák, ha netalán valamelyik tanuló be akarna menni a terembe. Hat tanuló, akinek ösztöndíja van, mégis bement. Ezalatt Finger, Hauffe és Bracheli tanárok, valamint a minisztérium által kiküldött Radinger osztálytanácsos távozásra intették az ifjúságot, de szászoros »nem« volt a felelet, mire mintegy kétszáz rendőr jelent meg. Az ifjúság becsukta az épület kapuit s az udvaron zajongott tovább, kint az utcán pedig a többi egyetem hallgatói gyűltek össze és sok ezernyi közönségtől támogatva, a rendőrség minden fáradozását meghiúsították. Egy órakor véget ért Pierre előadása s az ifjúság gúnyolva fogadta a benn volt hallgatókat. Ekkor a rektor lépett a rajongók közé. »Uraim, mondá, több bátorság kell ahhoz, hogy valaki az előadást hallgassa, mint hogy itt az udvaron lármázzon.« Erre azonban oly jelenet következett, minőre alig volt példa az egyetem történetében; a tomboló ifjak folytonos »perent« kiáltások között lökdösni, bántalmazni kezdték a rektort s midőn ez ismételten kiáltá: »Én a rektor vagyok!« gúnyos hahotával feleltek s a rektor végre csak nehezen birt hivatalos szobájába menekülni. Egész délután szakadatlanúl folyt a zenebona ; hasztalan kisérlették meg a kedveltebb tanárok a rend helyreállítását; az ifjúság azt követelte, hogy mindenelőtt a rendőrség távozzék a kapuk elől, ez azonban nem történt meg s igy a zavargás estig tartott. Az ifjúság nagygyűlést tervez, a tanárok is tanácskoznak a már tűrhetetlen állapot megszüntetéséről. Valószínű, hogy egyelőre néhány napra felfüggesztik az előadásokat, ha pedig a zavargás ismétlődnék, erre a félévre bezárják a műegyetemet. *** A novibazári kerületben, kietlen bércek, ellenséges érzületű lakosság közt kötelességüket teljesítő katonáinkról szépen megemlékezik néhány bécsi jótékony egylet. A karácsony, mely a kedélyes öröm ünnepe minden családban, a szeretteiktől oly messze szakadt derék hadfiaknak kevés örömet igér; a bécsi egyletek tehát elhatározták, hogy a Lim vonalon levő helyőrségek számára ajándékot küldenek, még pedig olyat, melyben örömük is, hasznuk is legyen; gyűjtenek szivart, kávét, rumot, teát, meleg alsó ruhát. A fölhívás, mely legközelebb megjelen, bizonynyal élénk viszhangra fog találni Ausztriában és Magyarországon egyaránt. Huszár-mulatság. A pardubitzi párbajnak, melyet gróf Andrássy Géza huszárhadnagy, a gróf Andrássy Manó fia, Baltazzi hadnagygyal vívott, a következő oka volt. A pardubitzi lovagló-iskolában a szünóra alatt ozsonnálni, szivarozgatni szoktak s gr. Andrássy tréfából Baltazzira dobta égő szivarját, mire az utóbbi szintén tréfából »rotzbub«-nak nevezte amazt. Ezt, habár csak tréfa volt, csak vér moshatta le. A párbaj november 27-én reggel ment végbe az ezredredorvos és egy polgári orvos jelenlétében. Gr. Andrássy Géza, ki jeles vívó, súlyosan megsebesítette ellenfelét, a seb azonban nem életveszélyes. *** Szegény ember szerencséje. Az 1864-ki államsorsjegyek főnyereménye legutóbb a prágai leszámítoló banknak jutott, melynek részvényei rögtön fel is szökkentek tizenöt forinttal. A részvények örömét azonban egy szerencsétlen ember siratja, akit tulajdonképen illetett volna a nyeremény. A nyertes sorsjegyet ugyanis egy hajdan jobb sorsban élt, de most szegény ember zálogosította el a banknál s egy ideig fizette is a kamatot; az utolsó határidőnél azonban képtelen volt fizetni s a sorsjegy odaveszett, a bank tulajdona lett. És kevéssel utóbb erre a sorsjegyre esett a főnyeremény, mely a szegény embert úrrá tehette volna! *** Bécsi hírek. A meteorológiai intézet lágy idő bekövetkezését jósolja ; a légsúlymérő nyugaton nagyot esett, Tirolban és Salzburgban erős déli szél fújt s ebből esőt jósolnak. — A Patti-előadásokra melyek a Ringtheaterben lesznek, csütörtökön megkezdték a jegyek árulását s a pénztár valóságos ostrom alatt van; a páholy ára ötven forint, támlásszék tiz, zártszék hat forint. — Az operaházban Bianchi kisasszony szerdán kezdte meg két hónapra tervezett vendégszereplését. — Krisztina főhercegnő férjhezmenetele alkalmából több rabkatona kegyelmet kapott; Aradról is szabadon bocsátottak tizenhárom rabot. — Közös miniszteri tanácskozás lesz e napokban Bécsben a delegációk egybehívásának ügyében; a delegációkat alkalmasint e hó 15-ke táján nyitják meg. — Klieber Ede bécsi történelmi festő szerdán meghalt. — A salzburgi Mozarteum, Párisból Erard asszonytól, ajándékul kapta azt a gyűrűt, melyet Mária Terézia királynő adott Mozartnak 1762-ben egy schönbrunni hangverseny alkalmával; a gyűrűn tizenkét gyémánt van. — Baluczky Mihály lengyel szinkónak »A szerencsevadászat« című darabját, melyet a cenzúra minap betiltott, némi módosításokkal most mégis színre hozzák. Külföld. *** A madridi díszelőadás. A fényes ünnepélyek között, melyeket a spanyol királyi pár menyegzője alkalmából rendeztek, a legérdekesebbek egyike volt a díszelőadás a Teatro Realban, hol ez este a »Hugenották« című dalmű került színre. Ugyane napon volt az udvarnál a nagy elfogadás, úgy hogy a királynénak és hölgyeinek alig maradt egy-két órájuk az ebédre és öltözködésre; mindazáltal a királyi pár pontban a kitűzött időben megjelent az udvari páholyban, követve Erzsébet és Mária főhercegnők , az asztúriai hercegnő és a két infánsnő által, míg Izabella királynő néhány perccel később érkezett. A színház pompásan ki volt világítva s a fényes díszben, ragyogó ékszerekkel megjelent közönség gyönyörű látványt nyújtott. A színpadon, a függöny előtt két oldalt egy-egy csendőr állt díszegyen-