Fővárosi Lapok 1881. május (99-123. szám)

1881-05-01 / 99. szám

utalva a veszélyre, mely a nőkre hárulna, ha a meg- 11 indított (és bizony csak önző okokból támadt) mozgalom érvényre jutna. Továbbá az egylet választmányi ülése megalakítá az igazgatóságot s a tanügyi, ren- dező, gazdasági és iskola-felügyelő szakbizottságokat. * „Nagy éjjeli ünnepély.“ Az angol trónörökös, hír szerint, a budapesti nászünnepet is meg akarván nézni, egy lap csípős célzással veté oda, hogy ha lejön Bécsből, tiszteletére a kaszinóban nagy éjjeli ünnepélyt rendeznek. Arra szolgált e célzás, hogy midőn Anglia leendő királya évek előtt itt járt s a tűzoltók nagy parádéját a kaszinóból nézte, később ugyancsak nekilátott az »ördög bibliá«-ja éjjeli forgatásának — vagyis kártyázott és nyert. Erre gondolt a csipős toll s utána helybeli és vidéki lapok egész sora komolyan hirdeté a tervben levő nagy éjjeli ünnepélyt. * Díszalbumot készített Ellinger Ede fényképész az akadémia tagjainak jól sikerült arcképeiből, a m. tudós társaság ötven éves fenállásának alkalmából. Egy példányt az akadémia levéltára kap belőle. Egy másikat pedig, diszkiállításban, talán a trónörökösnek nyújtanak át, ki az akadémiának egyik tiszteleti tagja. Megemlítjük, hogy Ellingernél Delibes Leó is levétette magát s a fényképek annyira megtetszettek neki, hogy — mint elismerő levelében irta, — jövőre is ezekből óhajt megrendeléseket tenni. * Jogászi körökben feltűnést keltett a legfőbb itélőszék egy uj ítélete. Egy hírhedt betörőt az első bíróság két évi börtönre ítélt s a királyi tábla ezt helybenhagyta. A királyi ügyészség megnyugodott benne. A vádlott azonban fölebbezett és a legfőbb itélőszék a két évet fölemelte négyre. * Választási mozgalmak. A belváros függetlenségi pártja b. Simonyi Lajosra gondolt, kielőbb a Tisza-pártot, aztán az egyesült ellenzéket elhagyván, lehetőnek tartják, hogy most a szélsőbal felé hajol; ha igen, akkor fölléptetik. A Belvárosi kereskedők, Ernyei Gyula elnöklete alatt tartott értekezleten, elhatározták, hogy külön jelöltet nem keresnek többé, hanem a Királyi Pál pártjához csatlakoznak. — Ujváry Lajos, a »Pesti Napló« szerkesztője, a Csáktornyai kerületben mérsékelt ellenzéki jelölt; az eddigi képviselő, a kormánypárti Szabó Imre nem lép föl. — Tolnai Lajos marosvásárhelyi ref. lelkésznek, a jeles költőnek, ki a függetlenségi párthoz tartozik, komoly kilátásai vannak a megválasztatáshoz Kézdivásárhelytt. * Halálozás. Dr. Bene Ferenc, a főváros egyik legidősb orvosa, ki a negyvenes években egyetemi tanár is volt, tegnapelőtt meghalt, 78 éves korában, rövid betegség után. Sokan ismerték a szelíd kedélyű öreg urat, ki évek hosszú során át a hangversenyeknek is egyik legállandóbb látogatója volt. Ma délután 3 órakor temetik el a Deák utca 5. sz. házától. Özvegyet hagyott hátra mély gyászban, szül. Eggenberger Riza urhölgyet s több gyermeket, kiknek egyike Apt Kamidnál, másika Fényes Miklósnál van férjnél. * A hírlapírói nyugdíjintézet alapszabályait megerősíté a belügyminiszter s ekkép az alakult gyűlést nemsokára megtartják. A bécsiek tegnapi szinielőadása ez intézet javára hétszáz forintot jövedelmezett, mit levele már tegnap meg is küldött a bizottsági elnöknek. Azt olvastuk tegnap, hogy valaki az alakuló gyűlésen ez összeg el nem fogadását akarná indítványozni. Nem volna rá ok, mert a jótékonyságot semmi körülmény közt nem szabad, nem illik megvetéssel viszonozni. * A fővárosi tanítónők legutóbbi értekezletükből nyilatkozatot adtak ki ama támadások ellen, melyeket ellenök az utóbbi időben főleg a népiskolai férfitanítók intéztek. Az ismeretes kérdések közül a tanítónők férjhezmenetelének kérdését, mint társadalmi jellegűt, mellőzik s arra sem terjeszkednek ki bővebben, hogy a tanítónők fizetése leszállíttassék, mert a dolog természetében fekszik, hogy egyenlő munka egyenlő díjazást követel. A tanítónők mulasztásairól közölt kimutatásokra megjegyzik, hogy azok nem tüntetik ki külön a férjezett és hajadon tanítónők mulasztásait s igy azt sem, mennyivel költségesebb a tanítónők, mint a tanítók helyettesítése, mert a tanítók is lehetnek és voltak is már hosszabban betegek. Legerélyesebben utasítja vissza a nyilatkozat a tanítónők képzettsége elleni támadást, megjegyezve, hogy ez tulajdonképen csak néhány kevés tanítótól ered s valótlan állítás az, mintha az igazgatók általában a tanítónők ellen nyilatkoztak volna; azon az értekezleten, melyet emlegetnek, mindössze négy vagy öt igazgató volt jelen, a többiek éppen ellenkező értelemben nyilatkoztak a nők működéséről. A támadás intézői különben igen jellemzően készek megtűrni a tanítónőket az alsóbb osztályokban, hol épen több türelem és tapintat szükséges ; az itt jól előkészített növendékekkel aztán a férfi tanítók könnyebben haladhatnának a felsőbb osztályokban és, úgymond a nyilatkozat, nem is lehet rész néven venni, hogy szívesebben időznének a nagyobb, mint a kisded leányok körében. De épen ez a komoly ok kívánja, hogy a nőnevelés nőkre legyen bízva, jó anyát csak nő nevelhet. Ami a tanítónők képzettségét illeti, ők épen olyan oklevéllel bírnak, mint a férfitanítók, a tanítóképző-intézetből egyformán lépnek ki és működésöket a tanfelügyelő, iskolaszék ellenőrzi; ha vannak egyes gyöngébb képzettségűek, ezek miatt valamennyit elítélni nem szabad, mert bizony akadnak ám ilyenek a férfitanítók közt is. Viszszautasítják tehát a jogtalan és alaptalan támadásokat s utalnak Anglia, Franciaország és Németország jeles tanférfiaira, kik a nők működését az iskolában közmivelődési szempontból nemcsak helyénvalónak látják, hanem a nőknek ítélik oda az elsőséget is e téren. * Jakab Ödönről, a mai számunkban olvasható »MátéBiri« szerdai felolvasása alkalmával, így ír egy kritikusa: »Ez ifjú írónk műveiben a gondolatok, a képek, a hasonlatok kiválóan megragadók. Jakab Ödön rendkívüli eszmeközösséggel ír, élesen s biztos vonásokkal jellemez, oly elevenen s gazdagon színez, hogy a természet, a szív, a szerelem, az átok, a félelem és üdv, amit fest, plasztikailag s a megszólalásig híven domborodik ki szemünk előtt. E felett eszmefordulata gyors, az átmenet könnyű, sima, a nyelv édes és lágy, a mondatok kerekek, teljesek és mindig kellő mértéket tartanak. Ha Kriza semmit sem tett volna, mint azt, hogy ő székely balladáival a magyar népöltészetnek e gazdag aranyforrását feltárta, eleget élt, nemzete háláját kiérdemelte. Jakab Ödön költészete önálló géniusz műve, de kétségtelenül Kriza a vezércsillag, mely felé s után ő örömünkre s népköltészetünk dicsőségére, mind elébb-elébb tör. Menjen is, s hazánk jó nemtője vigye mind elébb-elébb, föl a dicsőség magasára. Örvendhet, dalai viszhangot keltenek minden felé.« * A tavasz tegnap, a hosszú esőzés után, újra megmutatta mosolygó arcát. Verőfénynyel biztatott, hogy a mai napon szebb május elseje lehet, mint a minőt várhatánk. A fordulat azonban kárral járt, mert tegnapra virradó éjjel fagy volt, mely sok helyen előre megdézsmálta a gyümölcstermést. * Szökevény. A rendőrség Liverpoolból sürgönyt kapott azzal az értesítéssel, hogy a Rókus-kórház hűtlen pénztárnoka, Ormai István ott hajóra szállt s Knepeck név alatt útlevéllel s nagymennyiségű aranypénzzel Bosztonba utazott. A későn kapott személyleírásból ismertek utólag rá s ha a kórházi elöljáróság egy nappal előbb tesz jelentést, még európai földön elfoghatják. Most már csak Amerikában tartóztathatják le. Mondják, hogy a Knepeck név, melyet Ormai fölvett, egy rokonának neve, ki nem igen rég halt meg s útlevelet hagyott hátra. Ormai nem magyar, hanem cseh származású s rokonainak nagyobb része cseh és morva földön él s a magyar nevet ő vette föl. * Az Este-ezred sorozó bizottsága katonai elnökéről , Bartsch Ferencről, az a hir volt, hogy ötvenéves szolgálati jubileuma lesz. Erről azonban nem lehet szó, mert maga is alig van több ötven évesnél. Másnemű kitüntetés érte őt közelebb a fejdelem részéről, ki 1866-diki bravourjáról emlékezett meg, midőn az Este-ezredet Skalitznál ütközetre vezeté, mely alkalommal sebekkel borítva rogyott le s ott hagyták, mint halottat. Az uj kitüntetést ünnepelték meg közelebb, baráti körben. * Füzetek. A Bodnár Zsigmond által szerkesztett »Magyar Szemle« májusi füzetében Haraszti Gyula folytatja az »Arany János elbeszélő költészete« című fejtegetését. Ezt követi Beksics Gusztáv értekezése »A demokrácia Magyarországon,« aztán a »Lilly« című elbeszélés folytatása. Bodnár Zsigmond a lyra legújabb termékeiről, Joób Lajos az ipartörvény revíziójáról közöl dolgozatot. A füzet ára 30 kr. — »A föld és népei« című munkából, melyet, Hellwald műve nyomán, dr. Toldy László dolgozott át, megjelent három újabb füzet (39—41), egy-egy füzet ára 30 kr.; szintén három újabb füzet (11 —13) látott napvilágot a »Népszerű orvosi tanácsadó« című, rajzokkal ellátott műből, melynek ára füzetenként 30 kr. Mindezen műveket Mehner Vilmos adja ki. A fenyitószék terme tegnap tele volt vágujhelyi izraelitákkal. Egy társuk ült a vadpadon: Bing Lipót kereskedő, kit egykori korcsmabérlője, Eiser Zsigmond azzal vádolt, hogy egy sorházban a Majthényi-Verhovay affaire idejében a király ellen felségsértésekre fakadt. A tárgyalás kiderítő, hogy a vác ármányos bosszúvágy szüleménye s inkább a vádló illenék a vádpadra. Maga a kir. ügyész indítványozta Bing fölmentését s a törvényszék föl is menté. Most a hamis vádaskodókat fogják pörbe. * Rövid hírek. A pesti nőegylet május havára 2362 ft kiosztását utalványozta házi szegényei részére. — A „Független Hírlap“ melyet Mende Bódog szerkesztett, tegnap megszűnt. — A gazdaság: egyesület tegnapi választmányi ülésén bejelentették hogy a nemzetgazdasági egylet csatlakozása megtörtént az egyesület közgazdasági szakosztályával.. A zugligetbe ma nyílik meg a rendes vasúti közlekedés. — A polgármester tegnap rögtön is általános pénztári vizsgálatot tartott. — A névmagyarító társaság tegnap száznyolcvanhat névmagyarítást kérő folyamodványt adott be az illető hivatalokhoz. — A főváros által elemi iskolai földrajzi könyvre nyitott pályázatnak jó eredménye lett; a bírálók két munkát valódi nyereségnek tartanak. — Országos vadovó egylet alakításán fáradozik báró Podmaniczky Géza, ki az érdeklődőket május 20-ára a sport-egyletbe hívja össze tanácskozás végett. — A börze-tanács elnökéül báró Kochmeister Frigyest, alelnökéül Strasser Alajost választották meg. — A királyi kéziratot, mely a határőrvidéknek Horvátországba való bekeblezését elrendeli, május első napjaira várják; gróf Pejacsevics bán, mint királyi biztos, átveszi báró Philippovicstól a kormányzati teendőket s a zágrábi katonai parancsnokságot főhadparancsnokságra emelik. — Az iparosok körében tegnap este a vidéki színészek nyugdíjalapja javára, estély volt; előadták a »Közügyek« s a »Tiszaháti libácska« című vígjátékokat. — A rákospalotai parkban az újpesti ifjúsági önképző segélyzőkör május 21-én, a trónörökös esküvője alkalmával, kivilágítás mellett táncvigalmat rendez; a jövedelem az ottani szegény tanulóké lesz. — Ellinger Albert fővárosi ékszerész eljegyezte Bródi Johanna kisasszonyt, a »Neues Pester Journal« tulajdonosának nővérét. A nemzeti múzeumnak Picher Nándor egy tizenkettedik századbeli hosszú, kétélű pallost ajándékozott, melyet Promontor mellett a Dunában találtak; a fegyvert ujnyi vastag rozsda fedi, de még jó karban van; fogantyúja két felébe egy-egy aranykereszt van beöntve. — Rác Pali zenekarával a napokban indul el Londonba, hol báró Orczy Bódognak e hó 14-én szinrekerülő operettejében a zenekiséretet fogja játszani. A honvédmenedékház, a húsvéti ünnepek alkalmából, a három hordóhoz címzett vendéglő »magyar asztalá«-tól egy akó bort, két névtelen úrtól pedig kétszáz darab szivart kapott ajándékba. Ötvenegy váltóper kerül tárgyalásra ezen a héten, és pedig aegfőbb ítélőszéknél huszonhárom, a királyi táblánál tizenhét s az első folyamodású törvényszéknél huszonegy ; ezek közül huszonkilenc esetben a nő, huszonkettőben a férj indította meg a pert. — A szegények házában elhunyt a 71 éves Dianovszky Endre, egykor evang. pap, 1849-ben honvédőrmester, kit tavaly a honvédmenházból kiűztek s a szegényházba vettek föl. — A budai „Széchenyi“ fogadóban tegnapelőtt Prinz Nép. János pécsvárosi képviselő agyonlőtte magát. A kerepesi útról tegnapelőtt délután bekísértek a Rókuskórházba egy elmezavart asszonyt, ki a gyermekeket fogdosta és arcon verte. Czobek rácvárosi edénykereskedő neje, kit a múlt év nyarán is elmezavar miatt gyógyítani kellett. * A közönség köréből. Aigner L. kiadó ez év elején előfizetést hirdetett Yahot Imre összes műveire, még pedig úgy, hogy azok april elején küldetnek szét. April elmúlt s könyv nincs. Sőt új határidő sem tűzetett ki. Több előfizető. * A Franklin-társulat tj kiadványai. A Hunfalvy Pál által szerkesztett „Ungarische Revue“ ápril havi száma élén Hunfalvy Jánostól közöl beható ismertetést a Magyarország és Ausztria közt fennálló vám- és kereskedelmi szövetségről ; ezt követi a magyarországi egyletek ismertetése Schwicker tanártól, továbbá Wertheimer Edének egy érdekes közleménye József Nádor eszméiről, melyek szerint Magyarországot és Ausztriát ujjászerveztetni óhajtotta e század elején; dr. Heinrich Gusztáv közli a Rumy György rövid életrajzát s végül vegyes közlemények, irodalmi hírek sat. Következnek. Igen becses mű a dr. Schneider Oszkár drezdai tanár „Képes Atlasz “-a,, melyet Gönczy Pál és Hunfalvy János fordítottak magyarra. A gymnáziumi tanterv értelmében a földrajzot és leíró természetrajzot együtt kell tanítani, de tanintézeteinknél nincsenek oly gyűjtemények, hogy az előadásban megemlített állatok, növények bemutathatók volnának s igy a növendékek üres szavakat tanulnak be; a gyűjteményeket csak hű képek pótolhatják s ilyeneket nyújt ez átlasz, mely tizenöt táblán, az öt világrész szerint igen szerencsés csoportosításban mutatja be minden világrész főbb néprajzi típusait, állatvilágát és növényzetét; a rajzok fotográfiái hűségűek s a kivitel igen gondos. A díszes kiállítás és az olcsó ár: másfél forint, szintén ajánlatossá teszik e művet tanintézeteink számára. A Gyulai Pál által szerkesztett „ Olcsó könyvtár“-ból tíz újabb füzet jelent meg, úgymint: »Hermann és Dorottya« Goethétől, fordította Hegedűs István, ára 20 kr. »Az itélőmester leánya«, történeti beszély Pálffy Alberttól, e kitűnő írónktól, ki vajha még uj művekkel gazdagítaná irodalmunkat, ára 40 kr. »Nagy Frigyes«, Macaulaytól, fordította Szentkirályi Móric, ára 30 kr. »Veronika asszony«, Theuriet beszélye, mely nemrég a »Fővárosi Lapok«ban jelent meg, Ujkéri fordításában, ára 30 kr. »Anyégin Eugén« verses regény Puskin Sándortól, fordította Bérczy Károly, ára 60 kr. »Mirabeau« Szalay Lászlótól, ára 30 kr. »Szervillai borbély«, vigjáték 4 fölvonásban, forditotta Paulay Ede, ára 40 kr.; »A peleskei nótárius,« bohózat három szakaszban, irta Gaál József, ára 40 kr.; »Béka-egér harc,« irta Homér, általöltöztetve a Blumauer módja szerint Csokonai Vitéz Mihály által, ára 20 kr.; »A kérők« vígjáték, három felvonásban, irta Kisfaludy Károly, ára 30 kr. Megjelent továbbá: „Vezércsillagok“ vagyis velős mondatok és költői gondolatok honi és külföldi remekírók műveiből, harmadik, bővített kiadás, ára 2 ft., díszkötésben 3 ft.