Fővárosi Lapok 1882. április (75-99. szám)
1882-04-01 / 75. szám
tokát, gróf Cziráky János indítványára elhatározták, hogy a hármas bizottság azonnal tárgyalja e javaslatokat s tegyen jelentést, addig az ülést felfüggeszték. Az ülés hosszabb szünet után megnyittatván, a főrendek valamennyi javaslatot változatlanul elfogadták. Ugyanez ülésen báró Vécsey József azt az interpellációt intézte a honvédelmi miniszterhez, hiszi-e, hogy a közös hadsereghez tartozó katonaság országos közhasznú munkák végzésére a szolgálat hátránya nélkül és a közügy gyarapodására használható volna s ha igen, szándékozik-e ez iránt ő felségéhez előterjesztést tenni ? Az interpellációt kiadták a honvédelmi miniszternek. * A szerviták templomában tegnap zenés mise volt, Mária hét fájdalma emlékezetének ünnepére. Az offertórium alatt feltűnt egy fris, kellemes, iskolázott hang, a Farkas Hon kisasszonyé, Farkas György ügyvéd leányáé, ki ezúttal énekelt először nyilvánosan s hangjával, énekével meghatotta a nagy gyülekezetet. * Simonyi Ernő koporsója ma reggel érkezik a fővárosba s a temetés holnap d. u. négy órakor lesz a csömöri úti nyaralóban, a százház közelében. A gyászlap szerint: itt temetik el s nem viszik Nyitrába. A képviselőház pártkülönbség nélkül nagy részvétet fog nyilvánítani iránta. Hogy az elhunytat életében is pártkülönbség nélkül, mily sokra becsülték, azt legjobban tanusíta évek előtt az az áldozatkész részvét, midőn rosszul sikerült vállalkozások következtében Simonyi Ernő anyagi zavarokba jutott. Minden ismerőse azon volt, hogy kisegítse. A párt sok áldozatkészséget tanúsított, negyvenezer forint gyűlt össze részére, s az aláírásban nem csupán pártfelei vettek részt; a legnagyobb aláíró (kétezer forinttal) Somssich Pál volt, s utána következett (ezerrel) Tisza Kálmán. Nincs miért ezt elhallgatni, mert ily áldozatkészség csak kiváló érdemű férfiak iránt nyilvánulhat, ha bajba esnek. A mai gyászszertartásban bizonyára akadémiai tagok is részt vesznek, mert az elhunyt négy nagy kötettel gyarapította az akadémia magyar történelmi okmánytárát. Az elsőben 1521-től 1717-ig vannak becses közlések; a második kötetet a sok másolási és sajtóhiba miatt meg kellett semmisíteni, s ebből csak hatvan példány kefelevonat maradt meg; a harmadik és negyedik kötet címe: »Angol diplomáciai iratok II Rákóczi Ferenc korából«. Kár, hogy a politikával s egyéb vállalatokkal elfoglalt férfi nem írhatta meg emlékiratait, melyekben annyi elmondani valója lett volna a régi nyitrai életből, a szabadságharc korából, száműzetésének amaz idejéből, midőn világforradalmárokkal (Mazzini, Louis Blanc s más hires socialistákkal) tartott, s majd midőn, mint a Mapin világhírű acélgyártó cég megbízottja, Lizabontól Szentpétervárig annyi sok utat tett s oly sokat látott és tapasztalt. Útjaiból csak egy kis töredéket irt meg s ez csak fokozza a sajnálkozást, hogy nem ért rá többre. * Személyi Ixirek. Liszt Ferenc kedden vagy szerdán utazik el, de alkalmasint kiszáll Pozsonyban, hová egy művének előadására hívták meg; más hir szerint: előbb, mielőtt elutaznék, Haynald bibornoknál Kalocsán szándékozik tölteni pár napot. — Tisza Kálmán kormányelnök ma Gesztre utazik s ott marad, ha lehet, pár hétig. — Pálffy Albert jeles elbeszélőnk ama kétkötetes regénynek, melyet a Kisfaludy-Társaság számára irt, a »Vén kisasszony« címet adta. — Jókai Mór engedélyt adott H. Moeder angol írónak, hogy »Szegény gazdagok« című regényét (a legérdekesebbek egyikét,) angolra fordíthassa. — Gr. Szapáry László altábornagy Kassáról Pozsonyba tette át lakását, s midőn tegnapelőtt elutazott, a kassai indóháznál Münster polgármester vett tőle búcsút a polgárság nevében; nejének pedig a nőegyletek képviselői nyújtottak át szép virágbokrétát. — Vargha Gyula fiatal költőnk, kinek kitűnő Schiller fordításai a Kisfaludy-Társaság közelebbi ülésén nagy tetszésben részesültek, mint halljuk, a nagy német költő kisebb verseiből egész nagy kötetet készül lefordítani; kiváló hivatást bizonyított e szép munkára. — Dr. Komlóssy Ferenc nagyszombati egyházi tanár igen érdekes munkát ir: »Bosnia és Hercegovina történetét, különös tekintettel Magyarország jogviszonyaira.« — Agai Adolf holnap, vasárnap, megy Nagykanizsára, felolvasását (»Magyar női típusok«) jótékony célra megtartani. — Szabó Károly kolozsvári egyetemi tanár holnap ismét fővárosunkba jő, folytatni a régi magyar nyomtatványok könyvészeti leírását. * A szép-utcai Györy-palotában ma délután három órakor szentelik be a gróf Győry László hült tetemeit. Temetése hétfőn d. e. tíz órakor lesz Perkátán, hol a családi sírbolt van. Az engesztelő szent miseáldozatokat pedig kedden d. e. tízkor tartják meg az egyetemi templomban és kegyúri egyházakban. * A felolvasási ciklus, melyet a középiskolai tanáregylet rendezett, a csütörtöki estélylyel nyert befejezést. Szépszámú közönség s főkép sok hölgy volt jelen élénk tetszéssel kisérve az élvezetes előadásokat. Első felolvasó Szász Károly volt, ki a Tennyson »Király-idyll«-jeiből a »Gareth és Lyneth« című szép részletet olvasta fel, melyben Gareth hősies tetteivel megnyeri Lyneth hajlandóságát. A művészileg fordított költemény előadását a közönség élénken megtapsolta, aztán érdekkel hallgatta dr. Alexander Bernát értekezését »a pesszimizmusról«. A felolvasó ismertette bevezetőleg a pesszimista nézetek történetét, aztán áttért a pesszimizmus bölcsészetének fölelevenítőjére, Schopenhauerre, kinek életét, szelleme irányát, működését tüzetesen előadta. Utolsó felolvasó dr. Ring Armin volt, ki a mérgekről értekezett s különösen a házi mérgeket ismertette, minek a szénéleg, ólom, réz és foszfor. Kísérletekkel mutatta be, mikép lehet ezekre ráismerni. Legveszélyesebb a szénéleg, de legtöbb szerencsétlenséget mégis az ólom okoz ; mérges minden, ami ólmot tartalmaz és sajnos, hogy az ólom »rizspor« alakjában a női toilette-asztalon is szerepel mint szépítő. A réz és foszfor tüzetes ismertetése után a felolvasó élénk tetszésnyilvánítások közt fejezte be előadását. * A nőképző egylet társas estélye ma este lesz a redouteben. Hangverseny, egyforintos társasvacsora és víg bál követik egymást, s remélni lehet, hogy e jótékonyan működő egylet most is kedvező részvétnek fog örvendeni. * A „Nemzeti nőnevelés“ márciusi füzete élén Péterfy Sándortól közöl figyelemre méltó értekezést, »Az egésségtan leányiskoláinkban« címmel, kifejtve, hogy az egésségtani ismereteket mikép kell és lehet legsikeresebben terjeszteni az iskolákban. Ezt követi Legouvé Ernőnek, a francia jeles írónak a leánynevelésről írt cikke, aztán arckép kíséretében »Kuczelnik Vilma emlékezete« címmel a Győrött nem rég elhunyt jeles tanítónő életének és működésének meleg hangú ismertetése Tömör Ilona tollából, Sebestyén Gyula mutatványt közöl »Magyarok története« című művéből, Bánfi János pedig ismerteti Kovács Pálnak még 1833-ban megjelent nőnevelésügyi munkáját, mely már akkor élénken sürgette, hogy a nőnevelés nemzeti irányú legyen. Kisebb cikkek s vegyes közlések fejezik be a tartalmas füzetet. * Egy tekintélyes könyvkereskedő, ki Németország könyvkiadó cégeivel is sűrű összeköttetésben áll, a németországi magyar hecc alkalmából egy kis figyelmeztetést intéz a »Pester Lloyd«-ban a németországi könyvkiadókhoz. Arra emlékezteti őket, hogy a kiválóbb s főkép tudományos művek vásárlói itt Magyarországon leginkább magyarok és a magyar kormány által támogatott közintézetek, iskolák, könyvtárak s a felszólaló maga egy negyed század óta több millió márka értékű német könyvet és műtárgyat adott el kizárólag magyar olvasóknak. A német könyvkiadó cégek, mint a Heinze-féle piszkolódó magyarfaló művet kiadó tübingai Laupp-cég, jól tennék, ha az éremnek emez oldalára is figyelmet fordítanának s nem járulnának hozzá, hogy a fennálló viszonyok megszakittassanak. Mert az árát csak ők adnák meg, miután az angol és francia irodalom termékei már is mind inkább tért nyernek, az a rossz szokása lévén a »barbár« magyar nemzetnek, hogy a francia és angol nyelvet és irodalmat mind inkább növekedő figyelemben részesíti. * A német színházat, mikor elhamarkodva bezáratták, úgy emlegették külföldi és bécsi lapok, mint egy Gothe- és Schiller-csarnok erőszakos elpusztítását. De új megnyitása óta máig a Schiller drámai költészete csak egyetlenegyszer jelent meg benne, tegnapelőtt este, ezúttal is a jótékonyság és Bulyovszky Lilla asszony segítségével. A tisztelt művésznő »Stuart Mária« címszerepét játszotta benne két jótékony egylet javára, nagyközönség előtt, élénk hatással. Sokszor tapsolták és kihívták, két szép bokrétával és babérkoszorúval is kitüntették. Hogy a nagyobb drámai előadás létrejöhessen, öt színházi tagot kellett még Bécsből, Insbruckból s máshonnan összetoborzani. Mondják, hogy az új igazgató súlyt akar fektetni a jövő őszszel a magasb drámára és vígjátékra is s szeretné Bulyovszky Lilla asszonyt is megnyerni. Hogy hajlandó volna-e oda szerződni, igen kétséges, minthogy ezúttal csupán jótékonysági érzülete vitte e színpadra, elérve az örömet, hogy föllépése által két jó egyletnek jelentékeny jövedelmet szerzett. * A „Koszorú“ áprilisi száma megjelent. A Mikszáth Kálmán arcképe van benne, melyhez ő maga írt — nem életrajzot persze, hanem egy kis elmefuttatást, »A saját ábrázatomról« címmel. Van a füzetben költemény Dalmady Győzőtől »A művészet« , értekezés Rádl Ödöntől »Legújabb költészetünk hatástalanságáról« ; elbeszélés kettő, u. m. Mikszáth Kálmántól »A frivol akta«, Lauka Gusztávtól »Juliska regénye«. Az »irodalmi szemlé«-ben pedig több új könyv, köztük a Beöthy Zsolt »Színműírók és színészek,« ifj. Ábrányi Kornél és Kazár Emil újabb regényeinek, sat. — kisebb nagyobb ismertetése. * A nemzeti színház operai igazgatósága Bély Herminka, szerződését augusztus 15-dikére felmondta. Ennek oka a következő, múlt évben e,lírai énekesnő, felhívás következtében, betanulta az »Álarcos bál« apród szerepét s hirdették is vele az operát, de a főpróba előtt tudtára adták, hogy a szerepet más fogja énekelni. E napokban azonban felhívták, hogy énekelje el e szerepet Budán. Ezt azonban ő nem volt hajlandó megtenni, mivel nem kívánt csupán szükségben segítő lenni. Megírva ezt az igazgatóságnak, arra a szerződés felmondása következett. Az összeütközés, úgy látszik, onnan ered, hogy a magában tehetséget érző énekesnő becsvágya nem áll összhangban azzal a feladattal, melyre az operai igazgatóság kiszemelte. Ily módon nem is fog hátrányára válni az elbocsátás, mert itt csak ritkán énekelhetett, s máshol, több tért kapván, sokkal többre mehet. Párbaj akadályokkal. Egy huszár önkénytes, (mint tegnapi lapok sans géné kiírták: Szinyei Béla nevű,) tegnapelőtt délután a Frohner-hotelben meg akart vívni egy másik, ismeretlen ifjúval. Egy rendőrtiszt azonban megtudta, oda ment s a fegyvereket lefoglalta. Az ellenfelek, — mint a napi krónika beszéli — eltávoztak ugyan, de olyan helyre, hol nincs rendőrtiszt. Ott aztán megvívtak s kölcsönösen megsebezték egymást. Remélhetőleg, csak könnyen. — Beszélnek egy másik párbajról is, mely tegnapelőtt délután a rákospalotai erdőben esett volna meg, egy huszárhadnagy és egy dragonyos főhadnagy közt, a katonai becsület fölött folyt éles szóváltás miatt; a dragonyos tiszt kapott súlyos sebet a keze fején. * A családi gyászjelentés Simonyi Ernő elhunytéról így hangzik: »Simonyi és vársányi Simonyi János mély fájdalommal jelenti hőn szeretett fivérének, simonyi és vársányi Simonyi Ernő úrnak, Debrecen város országgyűlési képviselőjének, folyó évi március hó 28-dik napján, Abbáziában, hosszas szenvedés után, életének 61-dik évében bekövetkezett gyászos elhunytét. A boldogultnak hitlt tetemes folyó évi ápril hó 2-dik napján, délután négyes fél órakor, fognak Budapesten, csömöri út 16. sz. alatti lakásán beszenteltetni és a kerepesi sírkertben örök nyugalomra letétetni. Az engesztelő szentmise-áldozatok, a simonyi és nyitra-zsámbokréti templomokban folyó évi ápril hó 8-dik napján mutattatnak be a mindenek Urának. Budapest, 1882. évi március hó 29-dik napján. Áldás és béke lengjen hamvai fölött!« * Furcsa felolvasás volt tegnapelőtt este az iparos körben. Kadár Sándor (született Fuchs) fiatal ur tartotta, elmélkedvén »az irodalom korcskinövéseinek káros hatásáról a társadalomra.« Erről a tárgyról sok mondani való volna, de másforma elme kellene rá. A fiatal ember egy kalap alá fogta Petőfit iskolával, kárhoztatta az egész világ sajtóját — a hallgatók mosolygása mellett. Még egy ily előadás — s aztán a felolvasások előleges megtekintésére bizottságot kell alakítani. * A budapesti vendéglősök társulata tegnap tartotta évi közgyűlését az »Európa« termében, Gundl János elnöklete alatt. Az elnökség jelentéséből megemlítjük, hogy a társulatnak most 725 tagja van, mégpedig 17 vendéglő-tulajdonos, 43 fogadós és 665 korcsmáros ; a társulati vagyon 15,917 frt. Az elnök indítványára kimondták, hogy temetkezési egyletet s a pincérek számára elhelyező intézetet alakítsanak. * Rövid hírek. Az osztrák-magyar nemzeti bank főtanácsa, Fest Imre alkormányzó ajánlatára kétezer frtot szavazott meg a magyar hírlapírók nyugdíjintézete részére. — „Népmesék“ füzete jelent meg Aigner Lajosnál a »Magyar könyvtár«-ban; e meséket idegen forrásból merité és átdolgozta Győry Vilmos, a füzetke ára 15 kr. — Rudolf főherceg »Utazás keleten« című könyve első kötetének magyar fordítása már sajtó alatt van s a megrendeléseket kérik mielőbb beküldeni a Lampl-féle könyvkereskedésbe. — A könyvészeti kiállításba megérkezett a müncheni udvari könyvtár öt Corvinája. — A kisbirtokosok földhitelintézete márciusban 218 félnek 217,750 ft kölcsönt adott záloglevelekben. — Budapesten márc. 19-től 25-ig 313 gyermek született s 283 személy halt meg. — A magyar aszfalt részvénytársaság közgyűlésén, mely visontai Kovách László elnöklete alatt tegnap foly le, jelentették, hogy a lefolyt üzleti év 6781 forint 37 krajcár veszteséggel járt; az üzletet most, fentartásokkal bérbe adták. A nemzeti zenede holnap vasárnap, este fél hét órakor a redoute kis termében tartja harmadik zeneestélyét, melyen a felsőbb osztálybeli növendékek fognak közreműködni énekkel s hegedű- és zongorajátékkal; a műsor tíz számból áll. A méhészeti egylet ma, szombaton, délután öt órakor felolvasó ülést tart, melyen Telkes Simon, Molnár Antal és Zsulyevics Lajos tartanak szakszerű előadásokat. — Az „Egyetértés“ írja, hogy míg a bécsi magánjellegű zenekonzervatórium növendékei részesülnek az egy évi önkénytesség kedvezményében, a budapesti országos zeneakadémia növendékei nem kapják e kedvezményt, ami nem csak a paritással, hanem a méltányossággal is ellenkezik. A londoni magyar egylet számára Posner Károly Lajos több tiszteleti tagnak szánt díszokmányt ingyen készíttetett el jóhirű mai intézetében s egyúttal megígérte, hogy a magyar iparosoknak Londonban sok hasznot tevő egylet anyagi támogatásaérdekében itthon lépéseket fog tenni. — A Rudas-fürdőben nagy társas fürdőt rendeznek be, húsz öltöző kabinnal, meleg és hideg zuhanyokkal s később gőzfürdőt is rendeznek be, ha a közgyűlés megszavazza a költséget. — A „Nemzetgazdasági Szemle“ márciusi füzete megjelent három nagyobb dolgozattal: Bedő Alberté az erdészeti ügyek kezelése- 480