Fővárosi Lapok 1882. április (75-99. szám)

1882-04-01 / 75. szám

tokát, gróf Cziráky János indítványára elhatározták, hogy a hármas bizottság azonnal tárgyalja e javasla­tokat s tegyen jelentést, addig az ülést felfüggeszték. Az ülés hosszabb szünet után megnyittatván, a főren­dek valamennyi javaslatot változatlanul elfogadták. Ugyanez ülésen báró Vécsey József azt az interpellá­ciót intézte a honvédelmi miniszterhez, hiszi-e, hogy a közös hadsereghez tartozó katonaság országos köz­hasznú munkák végzésére a szolgálat hátránya nél­kül és a közügy gyarapodására használható volna s ha igen, szándékozik-e ez iránt ő felségéhez előterjesz­tést tenni ? Az interpellációt kiadták a honvédelmi miniszternek. * A szerviták templomában tegnap zenés mise volt, Mária hét fájdalma emlékezetének ünne­pére. Az offertórium alatt feltűnt egy fris, kellemes, iskolázott hang, a Farkas Hon kisasszonyé, Farkas György ügyvéd leányáé, ki ezúttal énekelt először nyilvánosan s hangjával, énekével meghatotta a nagy gyülekezetet. * Simonyi Ernő koporsója ma reggel érkezik a fővárosba s a temetés holnap d. u. négy órakor lesz a csömöri úti nyaralóban, a százház közelében. A gyászlap szerint: itt temetik el s nem viszik Nyitrába. A képviselőház pártkülönbség nélkül nagy részvétet fog nyilvánítani iránta. Hogy az elhunytat életében is pártkülönbség nélkül, mily sokra becsülték, azt leg­jobban tanusíta évek előtt az az áldozatkész részvét, midőn rosszul sikerült vállalkozások következtében Simonyi Ernő anyagi zavarokba jutott. Minden isme­rőse azon volt, hogy kisegítse. A párt sok áldozatkész­séget tanúsított, negyvenezer forint gyűlt össze ré­szére, s az aláírásban nem csupán pártfelei vettek részt; a legnagyobb aláíró (kétezer forinttal) Som­­ssich Pál volt, s utána következett (ezerrel) Tisza Kálmán. Nincs miért ezt elhallgatni, mert ily áldo­zatkészség csak kiváló érdemű férfiak iránt nyilvánul­hat, ha bajba esnek. A mai gyászszertartásban bizo­nyára akadémiai tagok is részt vesznek, mert az el­hunyt négy nagy kötettel gyarapította az akadémia magyar történelmi okmánytárát. Az elsőben 1521-től 1717-ig vannak becses közlések; a második kötetet a sok másolási és sajtóhiba miatt meg kellett semmisí­teni, s ebből csak hatvan példány kefelevonat maradt meg; a harmadik és negyedik kötet címe: »Angol diplomáciai iratok II Rákóczi Ferenc korából«. Kár, hogy a politikával s egyéb vállalatokkal elfoglalt férfi nem írhatta meg emlékiratait, melyekben annyi elmondani valója lett volna a régi nyitrai életből, a szabadságharc korából, száműzetésének amaz idejé­ből, midőn világforradalmárokkal (Mazzini, Louis Blanc s más hires socialistákkal) tartott, s majd mi­dőn, mint a Mapin világhírű acélgyártó cég megbí­zottja, Lizabontól Szentpétervárig annyi sok utat tett s oly sokat látott és tapasztalt. Útjaiból csak egy kis töredéket irt meg s ez csak fokozza a sajnálkozást, hogy nem ért rá többre. * Személyi Ixirek. Liszt Ferenc kedden vagy szerdán utazik el, de alkalmasint kiszáll Pozsony­ban, hová egy művének előadására hívták meg; más hir szerint: előbb, mielőtt elutaznék, Haynald bibornok­­nál Kalocsán szándékozik tölteni pár napot. — Tisza Kálmán kormányelnök ma Gesztre utazik s ott ma­rad, ha lehet, pár hétig. — Pálffy Albert jeles el­beszélőnk ama kétkötetes regénynek, melyet a Kisfa­­ludy-Társaság számára irt, a »Vén kisasszony« címet adta. — Jókai Mór engedélyt adott H. Moeder an­gol írónak, hogy »Szegény gazdagok« című regényét (a legérdekesebbek egyikét,) angolra fordíthassa. — Gr. Szapáry László altábornagy Kassáról Pozsony­ba tette át lakását, s midőn tegnapelőtt elutazott, a kassai indóháznál Münster polgármester vett tőle bú­csút a polgárság nevében; nejének pedig a nőegyle­tek képviselői nyújtottak át szép virágbokrétát. — Vargha Gyula fiatal költőnk, kinek kitűnő Schiller fordításai a Kisfaludy-Társaság közelebbi ülésén nagy tetszésben részesültek, mint halljuk, a nagy német költő kisebb verseiből egész nagy kötetet készül lefordítani; kiváló hivatást bizonyított e szép munkára. — Dr. Komlóssy Ferenc nagyszom­bati egyházi tanár igen érdekes munkát ir: »Bosnia és Hercegovina történetét, különös tekintettel Magyar­­ország jogviszonyaira.« — Agai Adolf holnap, vasárnap, megy Nagykanizsára, felolvasását (»Magyar női típusok«) jótékony célra megtartani. — Szabó Károly kolozsvári egyetemi tanár holnap ismét fő­városunkba jő, folytatni a régi magyar nyomtatványok könyvészeti leírását. * A szép-utcai Györy-palotában ma délután három órakor szentelik be a gróf Győry László hült tetemeit. Temetése hétfőn d. e. tíz órakor lesz Perkátán, hol a családi sírbolt van. Az engesztelő szent miseáldozatokat pedig kedden d. e. tízkor tart­ják meg az egyetemi templomban és kegyúri egy­házakban. * A felolvasási ciklus, melyet a középiskolai tanáregylet rendezett, a csütörtöki estélylyel nyert befejezést. Szépszámú közönség s főkép sok hölgy volt jelen élénk tetszéssel kisérve az élvezetes előadá­sokat. Első felolvasó Szász Károly volt, ki a Tennyson »Király-idyll«-jeiből a »Gareth és Lyneth« című szép részletet olvasta fel, melyben Gareth hősies tetteivel megnyeri Lyneth hajlandóságát. A művészileg fordí­tott költemény előadását a közönség élénken megtap­solta, aztán érdekkel hallgatta dr. Alexander Bernát értekezését »a pesszimizmusról«. A felolvasó ismertette bevezetőleg a pesszimista nézetek történetét, aztán át­tért a pesszimizmus bölcsészetének fölelevenítőjére, Schopenhauerre, kinek életét, szelleme irányát, mű­ködését tüzetesen előadta. Utolsó felolvasó dr. Ring Armin volt, ki a mérgekről értekezett s különösen a házi mérgeket ismertette, minek a szénéleg, ólom, réz és foszfor. Kísérletekkel mutatta be, mikép lehet ezek­re ráismerni. Legveszélyesebb a szénéleg, de legtöbb szerencsétlenséget mégis az ólom okoz ; mérges min­den, a­mi ólmot tartalmaz és sajnos, hogy az ólom »rizspor« alakjában a női toilette-asztalon is szerepel mint szépítő. A réz és foszfor tüzetes ismertetése után a felolvasó élénk tetszésnyilvánítások közt fejezte be előadását. * A nőképző egylet társas estélye ma este lesz a redouteben. Hangverseny, egyforintos társas­vacsora és víg bál követik egymást, s remélni lehet, hogy e jótékonyan működő egylet most is kedvező részvétnek fog örvendeni. * A „Nemzeti nőnevelés“ márciusi füzete élén Péterfy Sándortól közöl figyelemre méltó értekezést, »Az egésségtan leányiskoláinkban« címmel, kifejtve, hogy az egésségtani ismereteket mikép kell és lehet legsikeresebben terjeszteni az iskolákban. Ezt követi Legouvé Ernőnek, a francia jeles írónak a leányneve­lésről írt cikke, aztán arckép kíséretében »Kuczelnik Vilma emlékezete« címmel a Győrött nem rég elhunyt jeles tanítónő életének és működésének meleg hangú ismertetése Tömör Ilona tollából, Sebestyén Gyula mutatványt közöl »Magyarok története« című művé­ből, Bánfi János pedig ismerteti Kovács Pálnak még 1833-ban megjelent nőnevelésügyi munkáját, mely már akkor élénken sürgette, hogy a nőnevelés nem­zeti irányú legyen. Kisebb cikkek s vegyes közlések fejezik be a tartalmas füzetet. * Egy tekintélyes könyvkereskedő, ki Német­ország könyvkiadó cégeivel is sűrű összeköttetésben áll, a németországi magyar­ hecc alkalmából egy kis figyelmeztetést intéz a »Pester Lloyd«-ban a német­­országi könyvkiadókhoz. Arra emlékezteti őket, hogy a kiválóbb s főkép tudományos művek vásárlói itt Magyarországon leginkább magyarok és a magyar kormány által támogatott közintézetek, iskolák, könyv­tárak s a felszólaló maga egy negyed század óta több millió márka értékű német könyvet és műtárgyat adott el kizárólag magyar olvasóknak. A német könyvkiadó cégek, mint a Heinze-féle piszkolódó magyarfaló művet kiadó tübingai Laupp-cég, jól tennék, ha az éremnek emez oldalára is figyelmet fordítanának s nem járul­nának hozzá, hogy a fennálló viszonyok megszakittas­­sanak. Mert az árát csak ők adnák meg, miután az angol és francia irodalom termékei már is mind inkább tért nyernek, az a rossz szokása lévén a »barbár« ma­gyar nemzetnek, hogy a francia és angol nyelvet­ és irodalmat mind inkább növekedő figyelemben részesíti. * A német színházat, mikor elhamarkodva be­záratták, úgy emlegették külföldi és bécsi lapok, mint egy Gothe- és Schiller-csarnok erőszakos elpusztítását. De új megnyitása óta máig a Schiller drámai költé­szete csak egyetlenegyszer jelent meg benne, tegnap­előtt­­ este, ezúttal is a jótékonyság és Bulyovszky Lilla asszony segítségével. A tisztelt művésznő »Stuart Mária« címszerepét játszotta benne két jóté­kony egylet javára, nagyközönség előtt, élénk hatással. Sokszor tapsolták és kihívták, két szép bokrétával és ba­bérkoszorúval is kitüntették. Hogy a nagyobb drámai előadás létrejöhessen, öt színházi tagot kellett még Bécsből, Insbruckból s máshonnan összetoborzani. Mondják, hogy az új igazgató súlyt akar fektetni a jövő őszszel a magasb drámára és vígjátékra is s sze­retné Bulyovszky Lilla asszonyt is megnyerni. Hogy hajlandó volna-e oda szerződni, igen kétséges, mint­hogy ezúttal csupán jótékonysági érzülete vitte e szín­padra, elérve az örömet, hogy föllépése által két jó egyletnek jelentékeny jövedelmet szerzett. * A „Koszorú“ áprilisi száma megjelent. A Mikszáth Kálmán arcképe van benne, melyhez ő ma­ga írt — nem életrajzot persze, hanem egy kis elme­­futtatást, »A saját ábrázatomról« címmel. Van a fü­zetben költemény Dalmady Győzőtől »A művészet« , értekezés Rádl Ödöntől »Legújabb költészetünk ha­tástalanságáról« ; elbeszélés kettő, u. m. Mikszáth Kálmántól »A frivol akta«, Lauka Gusztávtól »Ju­liska regénye«. Az »irodalmi szemlé«-ben pedig több új könyv, köztük a Beöthy Zsolt »Színműírók és szí­nészek,« ifj. Ábrányi Kornél és Kazár Emil újabb regényeinek, sat. — kisebb nagyobb ismertetése. * A nemzeti színház operai igazgatósága Bély Hermink­­a, szerződését augusztus 15-dikére felmondta. Ennek oka a következő, múlt évben e,lírai énekesnő, felhívás következtében, betanulta az »Álar­cos bál« apród szerepét s hirdették is vele az operát, de a főpróba előtt tudtára adták, hogy a szerepet más fogja énekelni. E napokban azonban felhívták, hogy énekelje el e szerepet Budán. Ezt azonban ő nem volt hajlandó megtenni, mivel nem kívánt csupán szükség­ben segítő lenni. Megírva ezt az igazgatóságnak, arra a szerződés felmondása következett. Az összeütközés, úgy látszik, onnan ered, hogy a magában tehetséget érző énekesnő becsvágya nem áll összhangban azzal a feladattal, melyre az operai igazgatóság kiszemelte. Ily módon nem is fog hátrányára válni az elbocsátás, mert itt csak ritkán énekelhetett, s máshol, több tért kapván, sokkal többre mehet.­­ Párbaj akadályokkal. Egy huszár önkény­­tes, (mint tegnapi lapok sans géné kiírták: Szinyei Béla nevű,) tegnapelőtt délután a Frohner-hotelben meg akart vívni egy másik, ismeretlen ifjúval. Egy rendőrtiszt azonban megtudta, oda ment s a fegyve­reket lefoglalta. Az ellenfelek, — mint a napi kró­nika beszéli — eltávoztak ugyan, de olyan helyre, hol nincs rendőrtiszt. Ott aztán megvívtak s kölcsönösen megsebezték egymást. Remélhetőleg, csak könnyen. — Beszélnek egy másik párbajról is, mely tegnapelőtt délután a rákospalotai erdőben esett volna meg, egy huszárhadnagy és egy dragonyos főhadnagy közt, a katonai becsület fölött folyt éles szóváltás miatt; a dragonyos tiszt kapott súlyos sebet a keze fején. * A családi gyászjelentés Simonyi Ernő el­hunytéról így hangzik: »Simonyi és vársányi Simo­nyi János mély fájdalommal jelenti hőn szeretett fivé­rének, simonyi és vársányi Simonyi Ernő úrnak, Debrecen város országgyűlési képviselőjének, folyó évi március hó 28-dik napján, Abbáziában, hosszas szen­vedés után, életének 61-dik évében bekövetkezett gyá­szos elhunytét. A boldogultnak hitlt tetemes folyó évi ápril hó 2-dik napján, délután négyes fél órakor, fog­nak Budapesten, csömöri­ út 16. sz. alatti lakásán be­szenteltetni és a kerepesi sírkertben örök nyugalomra letétetni. Az engesztelő szentmise-áldozatok, a simonyi és nyitra-zsámbokrét­i templomokban folyó évi ápril hó 8-dik napján mutattatnak be a mindenek Urának. Budapest, 1882. évi március hó 29-dik napján. Áldás és béke lengjen hamvai fölött!« * Furcsa felolvasás volt tegnapelőtt este az iparos körben. Kadár Sándor (született Fuchs) fiatal ur tartotta, elmélkedvén »az irodalom korcskinövései­­nek káros hatásáról a társadalomra.« Erről a tárgyról sok mondani való volna, de másforma elme kellene rá. A fiatal ember egy kalap alá fogta Petőfit is­kolá­val, kárhoztatta az egész világ sajtóját — a hallgatók mosolygása mellett. Még egy ily előadás — s aztán a felolvasások előleges megtekintésére bizottságot kell alakítani. * A budapesti vendéglősök társulata tegnap tartotta évi közgyűlését az »Európa« termében, Gundl János elnöklete alatt. Az elnökség jelentéséből meg­említjük, hogy a társulatnak most 725 tagja van, még­pedig 17 vendéglő-tulajdonos, 43 fogadós és 665 korcs­­máros ; a társulati vagyon 15,917 frt. Az elnök indít­ványára kimondták, hogy temetkezési egyletet s a pin­cérek számára elhelyező intézetet alakítsanak. * Rövid hírek. Az osztrák-magyar nemzeti bank főtanácsa, Fest Imre alkormányzó ajánlatára kétezer frtot szavazott meg a magyar hírlapírók nyug­díjintézete részére. — „Népmesék“ füzete jelent meg Aigner Lajosnál a »Magyar könyvtár«-ban; e meséket idegen forrásból merité és átdolgozta Győry Vilmos, a füzetke ára 15 kr. — Rudolf főherceg »Utazás keleten« című könyve első kötetének ma­gyar fordítása már sajtó alatt van s a megrendelése­ket kérik mielőbb beküldeni a Lampl-féle könyvke­reskedésbe. — A könyvészeti kiállításba megérke­zett a müncheni udvari könyvtár öt Corvinája. — A kisbirtokosok földhitelintézete márciusban 218 fél­nek 217,750 ft kölcsönt adott záloglevelekben. — Budapesten márc. 19-től 25-ig 313 gyermek született s 283 személy halt meg. — A magyar aszfalt rész­vénytársaság közgyűlésén, mely visontai Ková­ch László elnöklete alatt tegnap foly le, jelentették, hogy a lefolyt üzleti év 6781 forint 37 krajcár veszteséggel járt; az üzletet most, fentartásokkal bérbe adták.­­ A nemzeti zenede holnap vasár­nap, este fél hét órakor a redoute kis termében tartja harmadik zeneestélyét, melyen a felsőbb osztálybeli növendékek fognak közreműködni énekkel s h­egedű- és zongorajátékkal; a műsor tíz számból áll.­­ A méhészeti egylet ma, szombaton, délután öt órakor felolvasó ülést tart, melyen Telkes Simon, Molnár Antal és Zsulyevics Lajos tartanak szakszerű előadá­sokat. — Az „Egyetértés“ írja, hogy míg a bécsi magánjellegű zenekonzervatórium növendékei része­sülnek az egy évi önkénytesség kedvezményében, a bu­dapesti országos zeneakadémia növendékei nem kapják e kedvezményt, a­mi nem csak a paritással, hanem a méltányossággal is ellenkezik.­­ A londoni magyar egylet számára Posner Károly Lajos több tiszteleti tagnak szánt díszokmányt ingyen készíttetett el jóhirű mai intézetében s egyúttal megígérte, hogy a magyar iparosoknak Londonban sok hasznot tevő egylet anya­gi támogatása­­érdekében itthon lépéseket fog tenni. — A Rudas-fürdőben nagy társas fürdőt rendeznek be, húsz öltöző kabinnal, meleg és hideg zuhanyokkal s később gőzfürdőt is rendeznek be, ha a közgyűlés megszavazza a költséget. — A „Nemzetgazdasági Szemle“ márciusi füzete megjelent három nagyobb dolgozattal: Bedő Alberté az erdészeti ügyek kezelése- 480

Next