Fővárosi Lapok 1884. december (283-307. szám)
1884-12-02 / 283. szám
Melléklet a „Fővárosi lapok“ 283. számához. Zajos éljenzés hangzott e felolvasás után. Tetszett akadémikusoknak,hölgyeknek, ifjaknak egyaránt. Amint képzelhető, jól is volt felolvasva, s noha a befejezés valamivel rövidebb lehetne, így hallva, senki sem talált benne fölösleget. A vidámság, kedélyesség verőfénye teljességgel nem rítt ki az akadémiai keretből, mert a vígjátéknak komoly, poetikus, rokonszenves magva van. Utána megritkultak a széksorok, kivált a hölgyek csapatosan távoztak, pedig érdekes volt a tárgysor második része is. Messze járt fiatal nyelvtudós, dr .Halász Ignác (még vendég) tett jelentést a svéd lappok közt e nyáron nyelvészeti célból tett útjáról. (A »Fővárosi Lapok« olvasói is kaptak néhány hét előtt , tőle egy igen érdekes részletet ez útról, »Lappok közt« címmel.) Az ifjú nyelvbúvárló megköszönte az akadémiának, hogy ez újra segíté, s elmondá, mint ment Orosz- és Finnországon át Stockholmba, s onnan Svédország északi csúcsára, hol hóborított hegyek közt, nagy területen, de szétszórva és nem egészen nyolcszáz lapp, nomád életet folytatva, rénszarvasokat tartva, minden bútor néküli sátrakban tanyázva. Nyelvjárásuk nem csak a máshol lakó lappokétól, de még az egymáséitól is eltér. Nehéz tőlük nyelvanyagot szerezni, mert nem szeretik a kérdezősködést, régi meséiket, dalaikat feledik s sátraikban is bibliai zsoltárokat énekelnek. A kezükön forgó könyvekből utazónk hozott tizenhetet is, (több nincs is tán), hozott továbbá nyelvészeti följegyzéseket, elbeszéléseket (köztük állatmeséket) és verseket. Szóval nem járt hiába s az anyagnak, melyet hozott, jó hasznát veheti az összehasonlító nyelvészet. Megéljenezték az ifjú buvárlót, alkalmasint az egyetlenegy élő magyar embert, ki a svéd lappok közt megfordult. Érdemet szerzett rá, hogy maholnap ne csak vendég legyen az akadémiában. Fővárosi hírek. * A hírlapkönyvtár már közel áll a megvalósuláshoz. A nemzeti múzeumba a fővárosi nyilvános könyvtárak hírlapanyaga már mind össze van hordva, sőt a magyar nyelvű hírlapokat rendezték is és jelenleg a nem magyar nyelvű hazai hírlapok rendezésén dolgoznak. A hírlapokat számonként nézik át, hogy a hiányzó és megrongált példányokat megállapítsák. E munka befejezése után a vidéki könyvtárak kerülnek sorra, melyekből inkább csak a hiányokat fogják pótolni. A nagyközönséghez is intéznek felhívást, hogy a könyvtárból még hiányzó számokat engedje át megvételre. Trefort miniszter a hírlapkönyvtár ügyét még e téren az országgyűlés elé terjeszti. Az óriási anyag átnézése és kiegészítése tavaszig fog tartani s akkor a könyvtárt megnyitják, becses forrást nyitva benne írók, tudósok, politikusok számára. * Az országos haláregyesület szervezetét az igazgató választmány gyökeresen át akarja alakítani. Ez ügyben a választmány vasárnap, Bartay Ede elnöklete alatt, ülést tartott s az új alapszabályok tervezetét meg is állapította. A reform fölött rendkívüli közgyűlés fog dönteni, melyet január 6-dikára tűztek ki. * A budai ref. egyházközség megalakítását a vasárnap tartott gyűlésen egyhangúlag kimondták. Borosnyay Oszkár, az ideiglenes szervező bizottság elnöke, kiemelte megnyitó beszédében, hogy a budai oldalon harmadfélezer református lakik és sajnosan nélkülözi a vallásos vigaszt, gyermekeik hitoktatásban csak fogyatékosan, konfirmacionális oktatásban éppen nem részesülhetnek, szükséges tehát Budán templomot, lelkészi állást és majd iskolát is teremteni ; az esperesség örömmel üdvözli a mozgalmat, Szász Károly püspök 500 irtot ajándékozott a templomra és további támogatását ígérte, legfőbb biztosítéka azonban az egyházközség megalapításának a hívők buzgalma s erről már az eddigi adományok is tanúskodnak. A szólő végül az alapítandó iskola javára fölajánlotta saját könyvtárát. Az éljenzéssel fogadott beszéd után a gyűlés egyhangúlag kimondta, hogy az 1686-ig fennállott budai ev. ref. egyházat újra felállítja; a nyilatkozatot mintegy ötvenen írták alá, aztán megalakították a szervező bizottságot, melynek elnöke Tanárky Gedeon államtitkár lett, alelnöke Borosnyay Oszkár. Gyűlés után a jelenvoltak mintegy hatszáz forintot adtak össze az új egyház céljaira. * A lipótvárosi bazilika déli tornyának lebontását a napokban megkezdték. Kora tavaszszal hozzá fognak az új építkezéshez, melyet Ybl Miklós műépítészünk még a jövő nyárig be akar fejezni, hogy az országos kiállításkor legalább a szentély díszes homlokzata készen legyen. A főváros által előirányzott 20 ezer frt s a templombazár 18 ezer frtnyi jövedelme nem elég e terv kivitelére s ezért a vallás- és közoktatásügyi minisztériumot is újra föl fogja kérni a hozzájárulásra. * A földtani társulat holnap, szerdán, délután öt órakor az akadémia földszinti termében felolvasó ülést tart. Tárgyai: »Emlékbeszéd Göppert fölött«, dr. Staub Mórtól; »Geológiai felvételek ismertetése«, Lóczy Lajostól; »Ásvány és kőzettani közlemények«, dr. Wartha Vincétől. A felolvasásokat választmányi ülés követi. * Személyi hírek. Rudolf trónörökös, ha Stefánia főhercegasszony egésségi állapota engedi, e hó 10-én Budapestre jön, hol mint az országos kiállítás védnöke és mint az osztrák magyar monarchiáról kiadandó nagy mű pártfogójának vannak teendői. — József főherceg vasárnap reggel néhány napra Kis Jenőre utazott. — Szabó Miklós királyi táblai elnök a kúria másodelnökévé, Mihajlovics Miklós kúriai alelnök pedig a királyi ítélő tábla elnökévé neveztetett ki. — Gromon Dezső honvédelmi államtitkárt tegnap egyhangúlag megválasztották országos képviselőnek a tovarisovai kerületben, melynek eddig is képviselője volt. — Gróf Gyürky Ábrahám nógrádmegyei főispán, hir szerint, a beteg gr. Berchtold László helyére Nyitramegye főispánjává is ki fog neveztetni s mind a két megye ügyeit vezetni fogja.— Gr. Zichy Ágost fiumei kormányzó fővárosunkba érkezett. — Vastagh György festőművészünk jelenleg Csengery Antal arcképén dolgozik, a főváros tanácsterme számára. — Mayer Adolf, a dunagőzhajózási társulat nyugalmazott kapitánya hosszas szenvedés után élete 45- dik évében meghalt s tegnap délután temették. Gyenge László képviselő temetése tegnap délután nagy részvét közt ment végbe. A képviselőház, a magyar államvasuti tisztikar s a mérnök és építész egyesület számos tagja jelent meg a végtisztesség megadására. A gyászszertartást a belvárosi plébánia segédlelkésze végezte s a szertartás után Petényi Ottó mérnök, az elhunyt régi barátja, mondott a ravatalnál beszédet, megemlítve egyebek közt, hogy a magyar államvasutak első vonalát, a losonci vonal budapest-hatvani részét, Gyenge László építette s ő tette az első kapavágást a mai nagy kiterjedésű magyar államvasutak hálózatához. A szerencsétlen véget ért férfiú holttestét a Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra. * A nemzeti színházban vasárnap, Vörösmarty Mihály születésnapjának évfordulója alkalmából »Az áldozat«, Vörösmarty ötfelvonásos szomorújátéka került színre. A nézőtéren nagy közönség élvezte Vörösmarty erőteljes, zengzetes nyelvét s a mű költői szépségeit. A szereplők közül főkép Jászai Mari asszony (Zene) aratott nagy sikert nemcsak szép szavalatával, hanem művészi ábrázolásával is, főkép az őrülési jelenetben, melyet túlzás nélkül, meghatóan játszott. P. Márkus Emilia asszony Csillár gyöngéd, költői szerepében aratott méltó tapsot. Nagy Imre hévvel ábrázolta Szabolcs vezért s Szacsvaynak (Zaránd) is igen sikerült jelenete volt az, mikor neje könyörgésére meglágyulni látszik. A szereplőket s kivált Jászai Mari asszonyt a közönség ismételten kitapsolta. A várszínházban tegnap Labiche és Duru egy bohózatát, »A mi szombatjaink« címűt adták elő. Meséje a körül forog, hogy a szerelmesek menynyire kiábrándulnak fellengző idealizmusukból, ha már egybekeltek. Férj és feleség végre is kénytelenek megnyugodni a változhatatlanban. E komoly tanulság bohó ötletek egész seregéből vonható le, melyek közt a pikantériák kedvelői is találhatnak elég ingekre valót. Az előadók közt Makónak és Kecskeméti Irma kisasszonynak volt leghálásabb szerepek Az előbbi egy nyárspolgárias apát ábrázolt jóízű humorral, míg az utóbbinak egy nagy étvágyú falusi lányka alakjában volt alkalma megnevettetni a karzatot. A szerelmesek szerepét Lubinszkyné asszony és Szirmai játszották. Mindketten kissé kedvetlenül. Volt új szereplő is : Lenkei, egy csapodár ifjút igyekezett mulatságosan személyesíteni. Az előadás félig telt ház előtt folyt. Egyúttal megemlítjük, hogy a várszínház igazgatója állandó drámabíráló bizottságot szervezett, melynek tagjai: dr. Váradi Antal, Berényi László, Beödi Gábor és Rónaszéky Gusztáv. A tél folyamán pedig díszelőadással fogják megünnepelni a várszínház százados fennállását. Alkalmi prológ írására dr. Váradi Antal vállalkozott. * Eljegyzés: Block Lajos, az amerikai Fairbanks gép- és mérleggyár fiatal mérnöke, vasárnap jegyet váltott Balassa Katica kisasszonynyal, özvegy Balassa Istvánná úrnő leányával. * Rokonszenves levelet irt Kraszevszky József, a veterán lengyel költő, két magyar nőhöz, Lővei Klára és Takáts Mária úrnőkhöz. Kraszevszky, aki most politikai vétség miatt Magdeburgban van fogva a két hölgy kérelmére, készséggel megengedte, hogy művei közül bármelyiket lefordítsák magyarra, csak ne változtassanak rajta. Hozzáteszi, hogy művei minden európai nyelvre le vannak fordítva csak magyarra nem, amin különben nem csodálkozik, mert a magyaroknak olyan mesterök van, mint Jókai, a kit ő csodál s kitől sokat olvasott. Az ősz lengyel író azonban téved, ha azt hiszi, hogy müvei a magyar közönség előtt ismeretlenek. Már számos müve van lefordítva s lapunk hasábjain is nem egy látott már napvilágot. Levele végén Kraszevszky meleg szavakkal fejezi ki a lengyelek rokonszenvét Magyarország iránt. * Helyes szigor. Oktatásügyünk egyik legmakacsabb baját a zugiskolák és zugtanítók képezik. Pest megye e téren dicséretes szigort kezd kifejteni s Trefort miniszter ebben támogatja. A megye közelebb több község zsidó zugiskoláit tiltotta be s a tulajdonosokra pénzbírságot rótt; az illetők Trefort miniszterhez folyamodtak, ki azonban elutasította őket. Félegyháza városát is megintette a megye az ottani botrányos iskolai állapotok miatt, de az elöljáróság annak dacára olyan tanítót választott, ki nem rég volt büntetve zugiskola tartása miatt s ki ellen maguk a szülők panaszt emelnek. Most a tanfelügyelő oda utazott, hogy maga csináljon rendet. * A bortermelők országos szövetkezete tegnap délelőtt tartotta meg közgyűlését Gróf Károlyi Tibor elnökölt s gróf Keglevich István terjesztette elő az igazgatósági jelentést, mely kedvezőtlen képet nyújt az egyleti életről. Száznyolcvan tag közül csak huszonhárman küldtek az egyleti pincébe összesen 2300 hektoliter bort. Az első tizenhat hónapnak, mely augusztus végével járt le, 85,184 frt 64 kr. veszteség az eredménye. A helyzet azonban azóta tetemesen javult. A közgyűlés megadta az igazgatóságnak s felügyelő bizottságnak a fölmentvényt, de kimondta, hogy rendkívüli közgyűlés van hivatva eldönteni, ne oszoljék-e a szövetkezet föl ? * Az iparos körben vasárnap szini előadással egybekötött családi estélyt rendeztek. Az »Elveszem nőmet« című egyfelvonású vígjátékot adták elő s a közreműködők: Sopronyi Gedeonna asszony, Ági Marietta k. a , Lenkey Attila és Bárczy Elemér jó alakításukkal és gondos összjátékukkal került hangulatra, sokszoros tapsra ragadták a szép számmal egybegyűlt közönséget. Az előadást kedélyes társas vacsora, ezt pedig tánc követte, melynek az éjfél vetett véget. Jövő vasárnap hangversenyt rendeznek. * A kenyér áráról kért a szajna megyei profet felvilágosítást Budapest fővárosától. Kérdései arra vonatkoznak, mi itt az ára két kilogramm kenyérnek, van-e hivatalos árszabás és léteznek-e oly társulatok, melyek a kenyeret nagyobb mennyiségben készítik és olcsóbban árulják, mint a többi sütők ? A főváros erre azt feleli, hogy Budapesten most két kilogramm kenyérnek az ára 26 kr., de hivatalos árszabás nincs, mert a kenyérsütés szabad ipar, olcsóbb kenyeret áruló társulatok vagy intézetek nincsenek. * Füzetek. A »Földrajzi Közleményekből, a földrajzi társaság jól szerkesztett folyóiratából megjelent a novemberi füzet. Első cikke amaz emlékbeszéd, melyet a társaság ülésén Berecz Antal tartott Hochstetter Nándor, a társaság tiszteleti tagja fölött, ki az ötvenes években a novarai expedícióban is kiváló részt vett. Nagyobb dolgozatokat írtak még a füzetbe: Hanusz István»A hazai földrajz múltjá«-ból, György Aladár a »Német gyarmatokról Afrika nyugati partjain« és Berecz Antal »Greeley északsarki expedíciójá«-ról. Társasági ügyek, könyvészet expedíciók ismertetése és vegyesek bő rovata egészítik ki a tartalmas füzetet. — A »Ludovika Akadémia Közlönyé«-nek novemberi száma szintén vaskos füzetté nőtte ki magát. Jelentsik Vince honvédtábornok a Tápió-Szentmárton vidékén ez évben tartott honvéd-gyakorlatokat ismerteti benne. Részletes leírásához fontos térkép is van mellékeve. Kápolnai P. I. honvéd-alezredes »Az isaszeghi csatát megelőző hadműködések«-ről értekezik s a füzethez külön lenyomatként van mellékelve az első három iv rónai Horváth Jenő főhadnagy terjedelmes értekezéséből, melyet az ez évi »Morvamelléki hadgyakorlatok«-ról irt. A kis munkát egy térkép és nyolc rajzmelléklet fogják magyarázni. Ismertetve vannak még a német és francia hadgyakorlatok. — »A birtokminimum, mint agrárreform Magyarországon« cím alatt dr. Bosnyák Zoltán száztíz lapra terjedő füzetet adott ki. Öt fejezetben, folyékony nyelven tárgyalja a fölvett kérdést s közgazdasági bajaink orvoslását a takarékosságban és munkásságban véli föltalálhatónak. A füzet ára harminc krajcár, Thirring Gusztáv pedig hazánk égalji viszonyainak ismeretéhez kíván adalékokkal járulni. Szakavatottsággal, gondosan megírta e végett Sopron és környékének hőmérsékleti viszonyai«-t. A füzetben tizenhét ábra van és szerzőnél (vas-utca 9. sz.) ötven krajcárért kapható. Bolgár Ferenc főhadnagy második kiadásban közli »A párbaj szabályai«-t. A kis füzet ára nyolcra krajcár. —A »Földtani Közlöny« szeptember-novemberi füzete dr. Staub Mórtól közöl meleg hangú életrajzot, Heer Oszvaldról, továbbá szakszerű cikkeket Szabó József Roth Samu és Krenner József tollából. * Értesítés. Az akadémia könyvkiadó vállalata mint említettük, most küldi szét az aláíróknak az idei illetményből három becses kötetet. Mint a könyvkiadó bizottság tudatja, az első és második sorozat aláírói ezzel évi illetményüknek csak felét kapják meg s ehhez képest az évi díjnak is csak felét fizetik, még pedig az első sorozatért 2 frt 40 krt, a másodikért 1 frt 90 krt. A bizottság, mint már aláírási felhívásában jelente, kettős célt kíván azzal elérni, hogy a könyveket két küldeményben juttatja kézhez: egyrészt az előfizetőkkel folytonosabb összeköttetést akar 1825