Fővárosi Lapok 1888. november (302-331. szám)

1888-11-17 / 318. szám

jelenté, hogy ő általánosságban sem fogadja el a javas­latot. — A budapesti törvényszék gróf Széch­eni An­dor kiskorúságát itéletileg meghosszabbította. — A fővárosi tanács elhatározta, hogy a közgyűlésnek ja­vasolni fogja, engedjen át ingyentelket a hírlap­írók nyugdíjintézete számára, a sólyom- és alkot­mány-utcák közt. — A büntetörvény módosítása ügyé­ben .Cserna Vince királyi főügyészi helyettes és Heil Fausztin fiumei királyi ügyész is adtak be javasla­tokat a minisztériumhoz. — Az Erzsébet-szegényházba újabban tizennyolc szegényt vettek fel s nem lévén más hely, a kórtermekben szállásolták el őket; hát a bete­geket hová teszik? — A színházi tűzoltók díjazására akarta a főváros kötelezni a színházakat, de a belügy­miniszter ezt nem hagyta jóvá s most a német színház igazgatója, ki önként vállalkozott a díjazásra, szintén megtagadta a fizetést, a tanács azonban nem tágít s per­­rel akarja kényszeríteni az önként vállalt kötelezettség teljesítésére.­­ Az osztrák-magyar államvasút igazgató­sága Budapesten a Dorottya­ utcában külön városi me­netjegyirodát rendezett be, mely mindenféle útijegyeket ad ki s a podgyászfeladásról is godoskodik. — A királyi kúria három évtől tizenkét évig terjedő fegyházbünte­tést mért amaz ógyulai tizenhárom lakosra, kik harmad­éve két csendőrt megöltek. * Az ápolónők felvétele. A vörös-keresztegylet, szabályai értelmében, 1889. évi január 1-én új beteg­ápolónői tanfolyamot nyit az Erzsébet-kórházban. Az üresedésben levő tizenegy helyre folyamodhatik minden kifogástalan erkölcsű nő 20—40 életév között, ki tel­jesen egésséges és kellő szellemi képességgel bir. A kérvények akár közvetlen, akár a fiókegyletek útján az egylet igazgatóságához (Budapest második ker. lánchíd­­utca 1. szám) legkésőbb folyó évi december 15-dikéig intézendők, és pedig a következő okmányokkal felsze­relve : keresztlevél, ha az illető kiskorú, vagy férjezett, beleegyezése a férjnek, szülőknek vagy gyámnak ; er­kölcsi bizonyitvány, hiteles bizonyítvány arról, hogy magyarul és esetleg németül beszélni, írni és olvasni tud s kellő felfogási képességgel bir ; hatósági bizonyit­vány a folyamodó családi viszonyairól és foglalkozásá­ról ;• egességi és himlőoltási bizonyítvány. Vidék. ** Fényes esküvő volt a kolozsvári minoriták templomában Zeyk Józsefé és Jósika Eliz bárónőé. A templom hajója már jóval az esküvő előtt megtelt közönséggel, közöttük az erdélyrészi arisztokrácia több kiváló tagjával. A kocsik pontban tizenkét órakor érkeztek s a templom hátulsó ka­pujánál állottak meg. A násznép közül a férfiak ra­gyogó magyar díszben voltak, mig a hölgyek a leg­fényesebb toilettekben jelentek meg. A násznagy b. Jósika Samu, hagyományos szokás szerint virágos, pántlikás nász­bottal kezében vezette fel az oltárhoz a fényes násznépet. Nyoszolyóleányok voltak: gr. Bethlen Sarolta, Mikes Janka, Tisza Anna és Zeyk Eliz; vőfélyek: gr. Mikes Zsigmond, gr. Mikes Kele­men, gr. Bethlen Balázs és ifj. báró Jósika Lajos. A főúri násznép következőkből állott: a Jósika család, Zeyk család, b. Bánffy Albertné, b. Bánffy Jánosné, b. Bánffy Miklós, b. Bánffy Zoltán, Bethlen Anna grófnő, gr. Bethlen Miklós, gr. Bethlen Géza, gr. Bethlen Balázs, gr. Bethlen Emil, gr. Bethlen István, gr. Bethlen Istvánná, b. Bornemisza Tivadar, báró Bornemisza János, gróf Csáky György, gr. Ester­házy Kálmán, gr. Esterházy János, gróf Mikes Miklós Mikes Janka grófrnő, gróf Mikes Kelemen, gr. Kál­­lay, gr. Teleki László, gr. Tholdalaghy Mihály, gr. Tholdalaghy Tibor, Zeyk Cecile, Zeyk Károly, Zeyk Gábor, Zeyk Dániel, Zeyk Kálmán. A szokott szer­tartások után dr. Éltes Károly apátplébános adta össze az ifjú párt s tartott szép eskető beszédet. Majd a b. Jósika lakásán Szász Domokos püspök mondott áldást az egybekeltekre. Az esküvő után a mágnás kaszinóban fényes lakoma volt. ** A szegény iskolás gyermekek érdekében jótékony egylet buzog Szolnokon is. Az egylet a napokban tartotta közgyűlését, melyen Bárdosi Gyula tanfelügyelő elnökölt. Az elnök Schlesingerné úrnő s a titkár dr. Boreth Arnold lemondtak s a közgyűlés az alelnök eddigi buzgalmáért köszönetet szavazott. Aztán megválasztották alelnöknek Boár Györgyné úrnőt, de ő megköszönte a bizalmat s kijelenté, hogy csak egyszerű tag akar maradni, megtéve különben az egylet nemes céljáért minden lehetőt. Erre a köz­gyűlés alelnöknek Medgyes Gézáné úrnőt, a róm. kath. kántor nejét, választotta meg; titkárnak pedig Polónyi Mátyás tanítót. Végül elhatározták, hogy a szegény tanulókat karácsonyra az idén is fölruházzák. ** Félszázados jubileum. Az öreg Szuper Károlynak az operaház és színészegyesület pénz­tárnokának tegnapelőtt este tartották meg félszáza­dos színészi működése ünnepét szülővárosában, Hala­son. Ugyanott lépett ő fel először, mint színész, 17 éves korában, 1838-ban s ott is óhajtott utóször ját­szani. Rendező bizottság alakult e meleghangulatu jubileum megtartására s mikor az érdemes vén szí­nész tegnapelőtt délután a vasúton megérkezett szülő­városába, sok nép várta, köszönte s maga a polgár­mester Vári Szabó István üdvözölte szives szavak­kal, mit Szuper érzékenyen köszönt meg. Este az elő­adásra szorongásig megtelt a nézőtér. Pesti I. Lajos társulata adta elő a »Peleskei nótáriusát s Szuper a címszerepet játszotta, melylyel valaha sok megérdemelt tapsot aratott a vidéki színpadokon. Elő­adása előtt dr. Babó Mihály főjegyző a szinapadon el­ismerő beszéddel nyújtá át a szülőföld ezüst babérko­szorúját, melyre ez van vésve: »Szuper Károlynak, Ha­las város szülöttének, 50 éves jubileumára.« Bényei István, a színészegyleti iroda igazgatója, az egyesület babérkoszorúját adta át, kifejezve örömét, hogy ezt az érdemes színész szülőföldjén teheti, hová ez fél század múltán ép erőben és azzal a tudattal tért vissza, hogy kötelességét mindig buzgón és híven tel­jesítette. 21 színtársulat is nagy babérkoszorúval tisztelgett, Kövesi Gyula színész pedig alkalmi köl­teményt szavalt Erdey Lászlótól. Az előadásban Szu­per fürgén, kedvvel, hatással játszott s sok tapsot ara­tott. Sokszor kihívták s éljenezték. Előadás után pedig száz teritékü lakoma volt a városi vendéglőben. Először is a polgármester köszönte föl a jubilánst, ki Halast és annak nemesszivű közönségét éltette. Bényei a rendező bizottságra ülite poharát. Volt még számos toast, vig társalgás s hajnali ötkor oszolt szét a jubiláló társaság. ** A vörös kereszt-egylet kisküküllőmegyei választmánya Dics­ő Szt. - Mártonban gyűlést tartott a minap özv. gr. Béldy Ferencné úrnő elnök­lete alatt. Egy éve, hogy a választmány nem gyűlt össze, de azalatt dolgait az elnökség jól intézte. A bevételek fokozására három fillér­ estélyt rendeznek. A megyei közkórház építésére eddig alig bírnak 12,000 frtnyi alappal s bár a megye annyira elszegé­nyedett népének nagy szüksége volna ily kórházra, majd csak akkor foghatnak építéséhez, ha a tőke na­gyobb lesz és az új megyeháza fölépül. ** Hymen. Temesvárit Péter János tü­zérezredes, a 7-dik tüzérezred parancsnoka, oltárhoz vezette özv. Brettner Józsefné úrnőt, Bolgár Ferenc orsz. képviselő anyósát. — Kolozsvárit Deési Gábor e napokban tartotta esküvőjét Burckhárdt Róza kisasszonynyal, Burckhárdt Ágoston leányá­val. — Hódmező-Vásárhelytt Rózsa Nándor szegedi városi osztályjegyző szerdán vezette oltárhoz Juhász Mariska kisasszonyt, Juhász Mihály földbir­tokos leányát. ** Dorgálás a német toastért. Emlékezni fognak talán még olvasóink arra a feltűnésre, melyet az okozott, hogy Debrecenben, a király születése nap­ján, egy honvédtiszt német nyelven mondta a hivata­los felköszöntőt. A lapok felszólalásai következtében vizsgálatot rendeltek el ez ügyben s az illető honvéd­tisztet megdorgálták. Egyúttal figyelmeztették, hogy jövőre magyarul tartson hivatalos pohárköszöntőt s ha udvariaskodni akar a közös hadseregbeli tisztek­kel, ám ismételje németül is. ** Levélcím. Egy erdélyi városba a napokban a következő címzésű levél érkezett: »K. M. szoba­leány ő nagyságának, tekintetes H. F. asszonynál.« ** Halálozások. Nagyváradon ehó 15-én meghalt Zimmermann Károly aranymisés áldozár, püspöki nyug. plébános, élete 81-dik évében. Igen népszerű férfiú volt s méltán, mert igen sok jót tett életében. — Csákányon meghalt Hochreiter Bertalan, Somogymegye volt táblabirája, 89 éves korában. — Brassóban e napokban el­hunyt Kühlbrandt Tivadar, az evangélikus gimná­zium tanára, élete 30-dik évében. — Székesfe­hérvárit városszerte nagy a részvét Felmayer István halála fölött. Az elhunyt igazi mintaképe volt a munkás, derék polgárnak, kinek élete áldás volt nemcsak családjára, hanem a közre nézve is. Mint szegény ifjú telepedett ott le félszázaddal ezelőtt s fáradhatatlan, értelmes munkával dúsgaz­dag gyáros lett belőle, ki több száz munkásnak adott kenyeret, fölöslegéből pedig bőkezűen támogatott minden nemes célt, jótevője és dísze volt a városnak. Gyárát két fia vezeti tovább. Nagy család gyászolja. — Újvidéken meghalt Zárity P. István tanító, élete 62-dik, működése 30-dik évében. — Pozsony­ban szerdán meghalt Csáka Aurél harmadéves jog­hallgató, élete 22-dik évében. ** Tréfa áldozata. Szegedre az a jelentés ér­kezett Kistelekről, hogy Farkas József kántor kard­vágásból eredt vérmérgezésben éjjel meghalt. Rögtön küldtek vizsgáló biztost és törvényszéki orvost, ki­deríteni, hogy mi történt: bűntény-e vagy párbaj ? Egyik sem. A közbecsülésben élt, 55 éves ember két héttel ezelőtt víg társaságban mulatott s valakinek az az ötlete támadt, hogy vívásban gyakorolják ma­gukat. Egy fiatal orvos, dr. Bérczy Gyula tompa vi­­vó-kardot tartott a kezében s Farkas József azt mondta, hogy ő, a­ki valaha kardforgató katona volt, bottal is kiáll e kard ellen. S kiállt és összecsaptak tréfából. A kántor egy kis sebet kapott a hüvelykujján. Ez okozta a vérmérgezést és a halált. S ezt az okot ti­tokban zárták mostanig. A holttestet Szegedre szál­­liták eltemetés végett. A család szomorúsága annál nagyobb, mert az elhunyt ugyancsak készült fia lako­dalmára egy szegedi leánynyal. Ezt most későbbre kellett halasztani. ** A vendég. A temesmegyei Bukovecen nagy izgalmat keltett a következő eset. Szigethi Gyula paraszt­gazda meghívta ebédre egy barátját, Mátyás Pétert. Ebéd alatt gyakran kocintgattak s jócskán felöntöttek a garatra, de azért délután még a nagy kocsmába is el akartak látogatni. Szigethiné azonban ittasnak látva férjét, nem akarta őt elbocsátani. A vendég Mátyás Péter e miatt az asszonyra támadt, a férj feleségének védelmére kelt s ebből olyan vere­kedés támadt, hogy a két jóbarát a községházára ke­rült. Itt Szigethi szemrehányást tett Mátyás Péter illetlen magaviselete miatt, mire Mátyás kirántotta hatalmas bicskáját, a biró előtt rávetette magát ven­déglátó barátjára s öt szúrást ejtett rajta. A vé­rengzés olyan gyorsasággal történt, hogy nem aka­dályozhatták meg. Szigethi élet-halál közt lebeg,­ Mátyást pedig elfogták. ** A halálos ítélet. A temesvári törvényszék halálra ítélt egy cigány legényt: Schein Jánost, a­ki két társával múlt télen a saághi országúton meggyil­kolt egy parasztgazdát s elhajtotta lovait. A két cin­kos közül Schein Mihályt, ki még nem érett az akasztófára, mert még nincs húsz éves, tizenkét évi fegyházra ítélték, míg a harmadik, Mincsin Péter nem vett közvetlen részt a gyilkosságban s ezért csak hat évi fegyházat kapott. Az ítélet kihirdetésén ott volt a cigányok egész siránkozó famíliája, a miből cifra dolog kerekedett. A halálra ítélt legény anyja szidta a gonosz cimborákat, kik akasztófára juttatják fiát. A szidalmazottak rokonsága meg pro­testált s végre is hajba kapták, úgy hogy a szolgák­nak kellett kitenniök a szűrüket. A törvényszéki épü­let előtt aztán még sokáig hangzott a cigány átkozó­­dás, jajveszéklés. A halálra ítélt legény édes­anyja kétségbeesésében egy szálig kitépte a haját. ** Vidéki hírek. Vörösmarty Mihály emléke­zetére a székesfehérvári kaszinó december 1-én ünnepélyt rendez s felolvasások tartására Ábrányi Emilt és Len­gyel Béla tanárt kérte meg. — A pécsi jogakadémia és a debreceni főiskola ifjúsága szintén kérvényez a képvi­selőháznál a véderő-javaslat ellen. — Fehér megye köz­­igazgatási bizottságának legutóbbi ülésén a tanfelügyelő bejelenté, hogy Zichy János és Nádor grófok birtokai­kon egy-egy kétosztályu népiskolát létesítettek. — Nagy­váradon a szépitési egylet első estélyén Endrődi Sándor olvasta fel több szép költeményét, aztán dr. Bodor Károly tartott felolvasást; mindkettőt élénk tet­széssel fogadták. — Ráckeviben Szilágyi Lajosné szül. Földváry Éva úrnő buzgólkodása következtében meg­alakult a fehér­­ keresztegylet fiókegylete. — Zág­rábban gróf Draskovich Iván tegnapelőtt lemondott a mérsékelt ellenzéki klub elnökségéről és végleg elbú­csúzott a párttól. — Esztergom városa közgyűlése 30,000 frtot szavazott meg az esztergom-füzitői vasút építé­sére. — Az erdélyi kath. status igazgató tanácsa Deák Ignácot, Csikmegye közgazdasági előadóját, nevezte ki a radnóti uradalom intézőjévé. — Trsztenán a gimná­ziumi tanári testület e hó 24-én az ottani dalegylet köz­reműködésével hangversenyt és táncmulatságot rendez, a gimnázium tápintézete javára. — Aranykereső franciák jelentek meg ismét az erdélyi részekben és, mint Tor­­dáról írják, a Jára-patak völgyén fekvő elhagyott bá­nyákban próbálnak szerencsét. — Új vasutat terveznek Debrecenben, honnan már négy irányban vezet vaspá­lya ; az ötödik Derecske felé vezetne s Tóth Mihály és Rössler Rikhárd mérnökök már kaptak is engedélyt az előmunkálatokra. — Alázsony község határában Barcza Bálint birtokos egy egészen fehér nyulat lőtt s a ritka vadat a szombathelyi múzeumnak ajándékozta. — Dobra került Mikolapatak községi vagyona; a marmaros-szi­­geti adófelügyelőség árverezteti. — Elfogták Pozsony­ban Acker Károlyt, ki a nyáron rablógyilkossági kísér­letet tett; Temesvárit pedig Stoika Ferenc delmnesti se­gédjegyzőt, ki a községi pénztárból 600 frtot lopott. 2338 Ausztriai hirek. *** A bécsi Radetzky-szobor megint hely nél­kül maradt. A bécsi községtanács szótöbbséggel el­vetette a szoborbizottság ama kérelmét, hogy az »Am Hof«-térre állíthassa. A kofák szomszédságába nem találták illőnek s a kis térnek úgy is van már foga­dalmi szobra. Matzenauer községtanácsos szörnyen pártolta a kérvényt, mi az ismert enfant terriblet, Luegert, a szavazás után arra a felkiáltásra inditá: »No, ez sem kap most rendjelet.« Nagy kacagás közt oszlott fel aztán a gyűlés. Most újra az a kérdés áll elő, hová tegyék hát a szobrot. A régi burgszinház előtti tér és a fogadalmi templom tere bírnak a legtöbb pártolóval. *** Az új burgszinház vezetői mindenkép meg vannak akadva. Nagy baj, hogy a technikai személy­zet sem tudja jóformán hányadán van, nem lévén kellőleg begyakorolva az új színpadon. A díszletek és kellékek nehézkes hurcolkodása miatt eddig klasszi­kus vagy szebb kiállítású darabot nem is adhattak, a repertoire szörnyen egyhangú. A közelben minden­esetre mihamarább kell kis díszlet- és jelmeztárt be­rendezni, vagy egyet építeni. A nézőtér akusztikája-

Next