Fővárosi Lapok 1895. október (269-299. szám)

1895-10-11 / 279. szám

2540 törvényesen elrendelt iskolákról gondoskodva nincsen. Fenyvessy Adolf nagy tetszés mellett kelt ki a fel­sőbb leányiskola ellen, kiemelve, hogy addig, a m­íg tíz­ezer tanköteles gyermek a fővárosban kielégítő elemi oktatásban sem részesül, helytelen felsőbb leányiskolá­kat létesíteni, néhány család spec­iális kívánságára. A megtámadott felsőbb leányiskolának Frievaldszky dr. sietett a védelmére. A nagy buzgóságban személyé­ben is megtámadta Sztojanovits Istvánt a polgári leányiskola igazgatóját, a­ki azután személyes kérdés­ben szólalt fel. Ha az elnöklő főpolgármester közbe nem lép, komolyabb természetű összetűzés is lehetett volna a dologból, így azonban hamarosan lecsilapultak az izga­tott kedélyek és a közgyűlés tudomásul vette a tanács előterjesztését.­­ A napirend többi tárgyait, a­melyek kisebb fontosságú ügyekre vonatkoztak, a tanács javas­latai értelmében intézte el a törvényhatósági bizottság.­­ A köztisztaság újjászervezése. A tanács pályá­zatot hirdet egy 1800 frt évi fizetéssel és 500 frt lakás­pénzzel javadalmazott köztisztasági főnöki állásra, to­vábbá egy 1300 frt fizetéssel és 400 frt lakáspénzzel javadalmazott I. oszt. köztisztasági tiszti és egy 1000 frt évi fizetéssel és 350 frt lakáspénzzel javadalmazott II. oszt. köztisztasági tiszti állásra. A kérvények novem­ber hó 4-ikén déli 12 óráig nyújtandók be a fővárosi tanács személyügyi osztályánál, a régi városháza, I. em., 18. ajtó­szám alatt.­­ A fogalmazó személyzet végleges beosztása. A legutóbb megejtett fogalmazó választások alkalmából s a már nagyrészben megtörtént jegyzői beosztásból ki­folyólag, a fogalmazó személyzet körében további végle­ges beosztás szüksége merült fel. E tekintetben Kamer­­mayer Károly polgármester a következőképen intézke­dett, elrendelve egyúttal a fogalmazó bijnokok beosz­tását is. I. A tanácsi ügyosztályokhoz: 1. Az elnöki sze­mélyügyi osztályba: Csaplovits Pál és Agotha László fogalmazók és Frivaldszky Géza fogalmazó-dijnok; az elnöki B) közegészségügyi osztályba Bagi László fogal­mazó és Keglevich Géza gróf fogalmazó-dijnok. 2. Az I. (jog, ipar és rendészeti) ügyosztályba: Antal Gyula fogalmazó és Wirnhardt Géza fogalmazó-dijnok. 3. A II. (középítési) ügyosztályba: Behina Ákos fogalmazó­dijnok. 4. A III. (magánépítési) ügyosztályba: Laho­­csinszky Árpád fogalmazó, Marsalkó Béla fogalmazó­gyakornok és Schweighoffer Ödön fogalmazó­dijnok. 5. A IV. (katonai és illetőségi) ügyosztályba: Némedy Jenő tanácsjegyző és Szlabejcziusz Samu fogalmazó­­dijnok. 6. Az V. (adó és illetékügy!) ügyosztályba: Buzáth János fogalmazó, Szaszovszky József fogalmazó­­gyakornok és Winterstein­ Ede fogalmazó-dijnok. 7. A VI. (pénzügyi és gazdasági) ügyosztályba: Hűvös Kornél és Richter János fogalmazó-dijnokok. 8. A VII. (közoktatásügyi) osztályba: Alker Ernő fogal­mazó és Csupor József fogalm. dijnok. 9. A VII. (köz­­gazdasági és közélelmezési) osztályba: Boross Sebestyén dijnok. Ezeken kívül Magyary Kornél fogalmazót, szol­gálattételre Gerlóczy Károly kir. tanácsos polgármester­hez, a fogalmazó dijnokok közül pedig Horváth Józsefet és Fejes Ödönt a tanácsi kiadó hivatalba osztotta be a polgármester. II. A kerületi elöljáróságokhoz: 1. A III. kerületi elöljárósághoz Komlódy Gyula h. jegyző és Szente Miklós fogalm, gyakornok. 2. A IV. ker. elöljá­rósághoz: László Iván irodatiszt és Gabona Lajos fo­galm. dijnok. 3. Az V. kerületi elöljáróságokhoz: Iszer Ernő fogalmazó és Kállay Zoltán dijnok. 4. A VI. ker. elöljárósághoz: Dobry Tivadar, Sántha Dénes, Stróbl Lajos fogalmazókat és Klein Dezső fogaim. dijnokot. 5. A VII. ker. elöljárósághoz: Badál Ede fogalmazó, Sohr Manó és Ecséri László fogaim, gyakornokok. 6. A VII. kerületi elöljárósághoz: Sárady István fogalmazó dijnok. A városi alkalmazottak panasza. Említettük,­­hogy a fővárosi dijnokok és szolgák még mindig nem kapták meg a főváros tanácsa által már megszavazott drágasági pótlékot. Mint értesülünk, a késedelemnek nem a főváros tanácsa az oka, hanem az a körülmény, hogy a belügyminisztériumban még nem intézték el. KÖZOKTATÁS. A magyar kultúra új térfoglalása. Budapest, okt. 10. W­­­a­s­s­i­c­s Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztése alapján ő Felsége e napok­ban egy olyan kérdésben határozott, a­mely hazánk népoktatásügyi viszonyaiban fontos esemény és messzeható jelentő­séggel bír. Egy több mint huszonöt év óta hú­zódó ügy sikeres befejezését eszközölte ki ezzel a miniszter és biztosította azt, hogy Hunyad, Szeben és Fogaras vármegyék területén levő hu­szonegy román nyelvű népiskolában végre érvénye­süljön a törvényszerű igazgatás és felügyelet, a­mely alól ezeket az iskolákat a fentartásukra szolgáló alapok kezelői eddigi közoktatásügyi mi­nisztereink minden szigorú rendelkezése daczára, erőszakosan elvonták. Ő felsége legfelsőbb elhatározásával ugyanis kimondta, hogy a volt első román határőrezred iskolai alapjából fentartott népiskolák nem magán­egyleti jelleggel bírnak, hanem köz­ségi jellegűek, s mint ilyenek, a községi iskolaszékek felügyelete alá helyezendők s ezentúl az említett iskolai alapot kezelő bizottság hatásköre a kérdéses iskolák igazgatá­sára ki nem terjed. A felség emez elhatározásának, melyért köszö­net illeti a királyt, elismerés a közbenjáró minisz­tert, ezek a történeti előzmények szolgáltak alapul: ő felsége 1851-ben az erdélyi határőri intéz­ményt megszüntetvén, a volt első román határőrezredre vonatkozólag kimondta, hogy az egyes határőri közsé­gek által alkotott ruházati alap az ezen határőrezred­hez tartozott s immár polgárosított községekben levő népiskolák czéljaira szolgáló alap legyen. Az így létesített iskolai alapot a volt határőrök képviselőiből álló közgyűlés már kezdetben eredeti ren­deltetésétől eltérő czélokra akarta fordítani. Csakis is­mételt rendeletekkel sikerült erre az alapra olyan keze­lési alapszabályok szerkesztését keresztül vinni, melyek a felség akaratának végrehajtását biztosították. Az alapszabályokat ő felsége 1871-ben jóváhagyta. Ezek csak az alap felügyeletére és kezelésére adnak be­folyást a volt határőrök képviselőiből álló közgyűlésnek s az alapkezelő bizottságnak, de alapból fentartott iskolák igazgatása hatáskörükbe nem tartozik, sőt tiltva van az alapszabályokban az is, hogy az ily kér­déseket tárgyalják. Az alapszabályok arról is intézked­nek, hogy az iskolák igazgatására az 1868. évi XXXVII. t.-cz. (a népoktatási törvény) értelmében községi iskola­székeket kell választani. Az alapkezelő bizottság az alapszabályok életbe léptetése után azzal kezdte meg működését hogy azon­nal túllépte megszabott hatáskörét. Az alapból fentar­tott huszonegy iskola felett rendelkezett s azokat kor­látlanul igazgatta. A tanítókat kinevezte, fenyitete, el­bocsátotta, sőt annyira ment, hogy az iskolák számára külön tantervet állapított­­ meg. Szóval minden tilalom mellett is a lemesszebb kiható jogokat gyakorolta. Ez a törvényellenes eljárás a hetvenes és még inkább a nyolc­vanas években tarthatatlan helyzetet teremtett Hunyad, Szeben és Fogaras várme­gyék tanügyi viszonyaiban. Az alapkezelő bizottság a közigazgatási hatóságok illetékes befolyását konokul visszautasította és még T­r­e­f­o­r­t Ágoston közoktatásügyi miniszter rendeletei­nek sem volt eredménye. Noha az iskolák községi jellegét az alapszabályok meghatározzák s a polgári községek is hozzájárul­nak az iskolák fentartásához, még pedig némely iskolánál nagyobb összeggel, mint a mennyivel maga az iskolaalap járul, — a kezelő bizottság mégis megtagadta az iskolák községi jellegét és midőn 1889- ben gróf Csáky Albin közoktatásügyi miniszter az isko­lák igazgatására a községi iskolaszékek megalakítását elrendelte, az alapkezelő bizottság meghiusította e ren­delet végrehajtását. Majd azt állították, hogy az iskolák egyleti jellegűek; az 1893-ban Nagyszebenben megtartott közgyűlés határozott renitens magatartást tanúsított az iskolák községi jellegére és szervezetére nézve a Csáky gróf miniszter kívánalmaival szemben. A törvényellenes állapot ezekben a román nyelvű iskolákban már annyira fokozódott, hogy a nemzetiségi üzelmek­­ czéljaira is felhasználták őket s a vajda-récsei iskola tanítója ellen e miatt bünfenyítő eljárást is kel­lett indítani. Ugyan ezek után indokolva lett volna, hogy az iskolaalapot kezelő bizottság alól kivétessék és a bi­zottság működése végleg megszüntettessék, Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter mégis békés úton kívánta kiegyenlíteni az erőszakosan előidézett ellentéteket. Az ügyet ezért döntés végett a Felség elé ter­jesztette. Ő Felsége a már megállapított alapszabályok alapján úgy határozott, hogy az iskolák községi jellegűek. Ennek értelme pedig az, hogy ezekben az iskolákban a községi népiskolákra nézve fennálló törvények és szabá­lyok bírnak érvénynyel, a­minek következménye gyanánt teljesen vármegyei közigazgatási bizottságok hatósága és felsőbb fokon a vallás és közoktatásügyi miniszter rendelkezése alá jutnak. Ő Felsége a mellett az iskolai alap kezelésének s a bizottság működésének állandó ellenőérzésével Zeyk Dániel alsófehérmegyei főispánt bizta meg. Most, midőn a volt első román határőrezred iskolai alapjából fentartott népiskolák községi jellege biztosítva van s a mint minden ügyeikben a megyei és állami közigazgatási hatóságok felügyelete alá helyeztettek, meg van végre adva a lehetőség, hogy rövid idő alatt ezek az iskolák is az említett három vármegyében a hazafias műveltség buzgó terjesztői legyenek. Az egyetem zsúfoltsága. A tudományegyetemen még talán egy évben sem okozott oly sok bajt az, hogy a helyiségek szűkek, kényelmetlenek, mint az idén. Különösen a jogi karon vannak zsúfolva a tantermek. Dr. Hajnik Imre, dr. V­é­c­s­e­y Tamás és dr. Timon Ákos tanárok előadásaira 5—600 hallgató van beiratkozva, de ezeknek a fele sem fér be még a legnagyobb előadási ter­mekbe sem s ilyenformán a többiek kénytelenek a folyosón vagy az utczán tölteni az időt. A józsefvárosi új gimnázium. A VIII. ker. uj állami főgimnázium építéséhez még ez év őszén hozzálátnak. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium már árverést is­ hirdetett a munkálatokra. Az ajánlatokat e hó 25-éig lehet benyújtani a kultuszminisztériumban. Alapítvány a debreczeni egyetemnek. Debre­­czenből táviratozzák, hogy Simonffy Imre pol­gármester a debreczeni egyetem javára kétezer koronát adományozott. Új kereskedelmi iskola. A ferenczvárosi polgárság­­körében mozgalom indult meg, hogy a IX. kerületi felső kereskedelmi iskola számára új épületet emeljenek, mi­vel az intézet Knezits­ utczai mostani épületében nagyon szűken van és így eredményes működést is nehezen fejthet ki. Az ügygyel már a kerületi választmány is foglalkozott legutóbbi ülésében s elfogadta F­­­li­i­n­­g­e­r Károly igazgatónak memorandumát, meg azt az indítványát, hogy az új iskolát a soroksári­ utczában a katonai ügyosztály telkén építsék fel. Ennek az ügy­osztálynak mostani épülete ugyanis olyan rozoga, szűk s e hivatalra nézve oly alkalmatlan helyen van, hogy a székesfőváros mihamarabb kénytelen lesz új helyiségről gondoskodni számára. Sub auspiciis regis. A promotio sub auspiciis regis szombaton, e hó 12-én délelőtt 10 órakor lesz az akadémia dísztermében. A király személyét a vallás- és közoktatásügyi miniszter képviseli. A királyi kitüntetésben Hegedűs Loránd állam­­tudományi, Szladits Károly jogtudományi és P­a­p­p Ferencz bölcsészettudományi doktorjelöltek részesülnek. A terembe csak belépő­jegygyel szabad, bemenni; jegyek a tudomány­egyetem központi iro­dájában kaphatók. A rabbiképző értesítője. Most jelent meg a budapesti országos rabbiképző intézet értesítője az elmúlt tanév­ről, a­mely szorgalom és eredmény dolgában nem áll az előbbiek mögött. Ez a jeles iskola fenállása óta nagy szolgálatot tesz a magyar zsidóságnak, a­mely hazafias szellemben képzett lelkészeit tőle kapja. Az idén is­­nyolcz magyar zsidó pap került ki a rabbiképzőből, a­melynek tanárai a legjelesebb paedagógusok, s a­mely­nek ősz igazgatója a zsidó tudományos világban első­rangú kapac­itás. Az értesítőt egy 219 oldalas tanul­mány vezeti be dr. Kaufmann Dávidnak, a nagynevű tudósnak tollából ezen a czímen: „Dr. Conegliano Izrael és érdemei a velenczei köztársaság körül a karloviczi béke utánig“. Nem száraz história ez a könyv, hanem egy elmés író műve, a­mely az olvasó érdeklődését mind­végig lebilincselve tartja. A zsidó tudomány művelői között bizonyára kelendő lesz ez az alapos, komoly, pompásan megirt dolgozat. ___________FŐVÁROSI LAPOK____________ 1895. október 11. Péntek. EGYLETEK A Luther-társaság ma délután tartotta meg évi közgyűlését Zsilinszky Mihály elnöklete alatt. Az elnök sajnálattal jelentette ki, hogy a társaság még mindig nem hódított tért abban a mértékben, a­mint az az egyház érdekében kívánatos volna. Azért is a társaság lapot indított most, a­mely bizonyára hatással lesz a nép valláserkölcsi életére. A lap czíme: Evangélikus Családi Lap. Ezután Bachát Dániel budapesti espe­res köszönetet mondott az elnöknek, hogy magas állá­sával járó bokros teendői mellett is annyi buzgósággal vezeti a társaság ügyeit, majd az igazgató választmány jelentését terjesztették elő. E szerint különböző össze­get szavaztak meg az egyház érdekeit szolgáló folyó­iratoknak, továbbá a társaság és egyesek kiadványaira. A „magyar protestáns irodalmi társaság“ igazgató­választmánya e hó 15-én délután 4 órakor a Lónyai­­utczai ref. főgimnáziumban tartja hosszú szünet után első ülését Szász Károly elnöklete alatt. Az ülés tárgy­­sorozata a következő: 1. A „Koszom“ költségeinek fe­dezése. 2. A lap terjesztése. 3. Az 1895. évi könyv­illetmény. 4. A hátralékok behajtása. 5. A herczegszől­­­lősi kánonok kiadása. 6. Jelentések, indítványok. Az elnökség a tagok megjelenését kéri. Tea-estély. A műegyetemi kör összejöveteleit szom­baton kezdi meg. Ez alkalommal saját helyiségeiben tréfás előadásokkal s zeneszámokkal egybekötött zea-esz”. lesz, a­melyen a kör minden tagját szívesen látják.­­ Megemlítjük, hogy a műegyetemi kör e hó 11-én déli* 12 órakor ülést tart. A „mérnök és építész-egylet“ működő bizottsága e hó 12-én esti 7 órakor ülést tart, melyet társasvacsora követ.

Next