Friss Hirek, 1920. augusztus (4. évfolyam, 75-99. szám)

1920-08-01 / 75. szám

t kell hagyni a románok kezén. Az ilyet zsákmányoló Románia végre tudja hajtani, mert­­hiszen a hadse­regét nem arra használja fel, hogy az orosz bolsevisták ellen küzdjön, hanem sürgősebb neki azoknak a magyar vidékeknek kifosztása, ahová csapatai el tudtak jutni. A szerbek is azt tartják fontosnak, hogy csak július végén menjenek ki az országrabló béketervezet ellenére is megszállva tartott területekről, mert hiszen ez az ő javukra több száz­ezer hold termését jelenti. Legújab­ban a cseh demarkációs vonalról is olyan hírek jönnek, hogy a győri, mosoni községek nem tudnak hoz­­zájutni a Duna másik, a csehek ál­tal megszállott partján levő földbir­tokukra, a csallóköziek pedig a ma­gyar parton levő erdeikbe. Tehát tár­gyalásokra van szükség. A huszadik században, amelyet egy előrehaladott civilizáció és ki­épített jogbiztonság korának neveztek­­ valaha, nem­zetközi tárgyalások kel­­­­lenek ahhoz, hogy valaki a saját birtokához hozzájusson és használ-­­ hassa. Semmi sem üti rá jobban a bűnös rablás bélyegét az egész meg­­­szállási üzletre, mint ez. A nemzet­­közi jog szerint államok viselnek háborút államok ellen. Ebben az esetben oláh, cseh és szerb hatal­masságok magyarországi birtokosok magántulajdona ellen. Bajos lesz ennek az úgynevezett megszállásnak mtt a közönséges bűntett jellegét bármiféle történeti írásnak is meg­változtatni. Egy országnak ezeréves gazdasági összeforradását nem lehet a papi­roson szétszabdalni. Erre nincs elég ereje kis szomszédainknak, de még hatalmas pártfogóiknak sem. Pláne, ha ez a pártfogás is csak olyan két­séges valami, mint a mostani. Egé­szen hiába fogják megpróbálni az úgynevezett határmegállapító bizott­ságok továbbtolni az országot fel­szabdaló vonalakat. Újabb gazdasági képtelenségekbe fognak ütközni. Hol egy községi határt, hol egy vízsza­­bályozó társulatot, hol egy szövet­kezeti vagy másféle ilyen gazdasági alakulást kell keresztülvágni. Mégis csak vissza kell tenni ezeket a vo­nalakat azokra a határokra, amikkel az ország a háború előtt ezer esz­tendőn át bírt. Nem hisszük, hogy lenne már a világon olyan nép, amelynek elég tág a lelkiismerete arra, hogy a szóban levő demarkációs képtelenségeket hosszabb időn át elviselhesse. A bűntudat és a lelki­ismeretfurdalás is cselekvő tényezővé válhatik. „Közérdek“ közgazdasági rovata Kiosztásra kerül a Gazdasági Egye­sület helyiségében augusztus 3 án, kedden: kocsikenőcs, sárga vazelin, szerszámkenőcs, torotte gépzsír, gép­­zsír, gépolaj, zsírszóda, kötőfék, is­tráng. Előjegyezhetők: szesz, cipő, csizma, szén, méz, őszibükköny, bab és tarhonya. Úgyszintén az összes vételre és eladásra kerülő gazdasági termények. Folyó hó 31-én, szom­baton kiosztásra kerül egy vagyon szén, a többi legrövidebb időn belül várható. Frist» Hírek Mindazok, akik a Szövetkezeti aláírási ívet még nem hozták be, haladéktalanul adják be a Gazdasági Egyesület titkári hivatalában. Vasárnap, augusztus 1-én délután 8 órakor a Gazdasági Egyesület ol­vasótermében választmányi ülés lesz. Kérjük a tagok minél számosabb megjelenését. Elnökség. Mindazon gazdák, akik városi te­nyészbikák tartására vállalkoznak, jelentkezzenek a Gazdasági Egyesület titkári hivatalában hétköznapokon d. e. 8—­ ig. b­ovatvemető: Baj Van az aprípítizzd­ ­sa. Korlátolt mennyiségben akarják­­ elfogadni Az egy és két koronás ma az aprópénz. Ércpénzt alig látunk néha­napján. Annál több egy és két koronást. Kereskedelmünk — nagy megértéssel — úgy rendezkedett be,­­ hogy filléres visszaadásokról szó s sincs. Mindennek kerek szám koron­­­nákra megy ki az ára. Hát hiszen jól van, ebbe csak beletörődött az ember. De egy szép napon arra ébredtünk, hogy már a koronásokkal is baj vaol. Ezek nem tűntek el a forgalomból. Ellen­kezőleg. Annyi van belőlük, hogy mindenki sokalja. Kínálgatjuk fűnek fának, alig tudunk túladni rajtuk. Az elrongyolodottakról, a lebélyeg­zettekről ne is beszéljünk. De a vadonatúj piros hasuak is hiában kelletik magukat. A kereskedő össze­ráncolt homlokkal rakosgatja össze, ha ezzel fizetünk, a piaci árus meg épen hangos szóval utasítja vissza, ha 20—30 koronát ilyennel akarunk fizetni. A posta, a hivatalok, a pénztárak legfölebb 50 darabot fogadnak el. Pedig a­­bankjegyzet rá van nyomva, hogy törvényes ércpénzre azonnal beváltja az osztrák magyar bank bécsi és budapesti főintézete. Tehát a budapesti is. Nem értjük, miért adnak rosz példát az állami hivatalok a közönségnek. Miért nem fogadják el korlátlan mennyiségben azt a pénzjegyet, amelyet egyes emberek kötelesek elfogadni. Csak kényelmi szempontokra lehet visszavezetni a tartózkodást. De viszont: a nagyközönség nemcsak kényelmi szempontokból fizetne egy és két koronátokkal. Hanem azért, mert a hivatalok elzárkózása követ­keztében nála halmozódik fel a sok egy és két koronás. Akármilyen szempontból is adtak ki rendeletet, azt vissza kell vonni. Az állam, vagy az állam által ezzel megbízott pénzintézet pénz­jegyeit mindenki köteles elfogadni. Erre törvény van. Ezt a törvényt — amíg hatályban van — be kell* tar­tani. Annyival is inkább, mert a pénz elfogadásának korlátozását célzó intézkedések pénzünk értékét nem emelik. — Közleményeket — mi­után lapunkat a délelőtt fo­lyamán zárjuk—csak reggel kilenc óráig fogadunk el. Lapkihol*dót keresünk kiís területre. Jelentkezni lehet lapunk ki­­adóhivatalában. Meg lehet-e állapítani? A megjelent árdrágítási törvény már érvénybe lépett. Már most, nem hiányzik más, mint az árdrágítók büntetése. Igen ám, de az emberek közül csak az nem árdrágító, a­ki se nem vesz, se nem ad. Árdrágító az, akit az Árvizsgáló­bizottság annak talál. De váljon mi­lyen alapon ? Ma a termelő úgy ad, ahogy akar és a mint a vevő szorult helyzetére reá feküdhet, mert azt mondja: ha 1 fős kartonnak az ára 150. 200 korona a­mely békében 25, 80 fillér volt miért ne fizettessem meg az én terményem értékét olyan arányban? Ha a termelő a kocsiját javíttatja, ha a lovát parkoltatja, ha lószer­számját javíttatja, ha saját ruhájának beszerzésére gondol, mindenütt oly rettenetes árakat kell fizetnie, hogy nem nagyon lehet tőle zokon venni, ha számot vet terményének az érté­kesítésénél a fentiekkel. A cseléd a­ki addig, míg ő is olcsóbban tudott beruházkodni, olcsóbb munkadíjért dolgozott, ma olyan munkadíjat kér, hogy ő is megtalálja a számí­tását és ez első­sorban mind a ter­melő kezéhez fut össze. Ezt látva az iparos, ő is igyekezik olyan magas árakon dolgozni, hogy megélhetésére fedezetet találjon, mert ő is eszik, ruházkodik és lakik. A kereskedő sem tesz másként. Mindezek után jön a lateiner, a hivatalnok osztály, kiknek egy részéről gondoskodik ugyan az állam olcsóbb élelemmel, olcsóbb ruhával, de amint ők panaszolják , csak papiroson. Egy cseppet sem irigyelhető a hivatalnok osztály­helyzete sem. Tehát a termelő e, az iparos a, a kereskedő-e, az állam-e vagy a város-e az árdrágító ? Meg lehet-e azt álla­pítani ? De lehet e megállapítani akkor, a­mikor még alapárak sincsenek, nin­csen szabályozott kezelési, szállítási, raktározási, egyéb költség , azt min­denki beállítja magának úgy, a­hogy tudja, így azután vagy mindenki árdrá­gító, vagy senki. Mert még azt sem lehet megálla­pítani ma, hogy mi a tisztes polgári haszon. Szerintem semmi sem fogja az árakat jobban befolyásolni, mint a jó termés, az ipari több termelés, több árunak a piacra dobása és pénzünk értékének növelése. Ha ezek meglesznek, nem lesz szükség ilyen törvényre, mert az árak ősként csökkennek, mivel ázu­ján mindenki igyekezni fog túladni és kifejlődik az egészséges verseny. Annak a versenynek azonban sem szabad lealacsonyodni oda, a­hol béke időben volt, mert akkor is veszva vagyunk, veszve van orszá­gunk is. ifj. Bagi Sándor: NAPI HÍREK. Nem, nem soha! A magyart az Isten óvta Hosszú ezer éven át, Szent ügyünket felkarolta Hol a hon veszélyben állt. S mostan mást ne érdemeljünk, Mint meghalni csendesen ? Vigyázz Nyugat, nem felejtünk ! Nem, nem, soha! Sohasem! Kincses Erdély, Bánát, Bácska, Lajta, partja, Felvidék, Ősapáink büszke vára, Visszavivjük, vissza még ! Fel a fejjel, fel a szívvel Nincs elveszve semmi sem. Ősi földünk! Nem hagyunk el! Nem, nem, soha! Sohasem ! Még nem lankadt erős karunk, Ha a világ mást ítél. Elég éles még a kardunk, Ellenséget nem kimél. Nem engedünk bitangkézre Egy tapodtat sehol sem! A magyarok Istenére: Nem, nem, soha! Sohasem! Bujdosó. — Halálozó Eötvös Leó újságíró Budapesten­­hal.t Felelős szerkesz­tőnk 1903-ban az ő szerkesztésében megjelent »Polgárnál“ kezdte meg hírlapírói működését. Eötvös Leó apja kiváló esztétikus volt, kinek te­hetségét fia örökölte. Jogi tanulmá­nyainak elvégzése után az »Egyet­értésinél kezdte hírlapírói pályáját. Nagy buzgósággal vett részt az új­ságírók gazda­ági mozgalmaiban is. Az „Újságírói­ Háztartási Szövetke­­zetének“ ügyvezető igazgatója volt. — A bolsevizmus bukásának év­fordulója. Ma — augusztus hó 1-én — egy éve bukott meg a kommu­nisták gyászos uralma hazánkban. Az Ébredő Magyarok Egyesülete a kommunizmus bukásának évforduló­ján fölvonulással kapcsolatos ünne­pet rendez a Vérmezőn, amelyen Horthy Miklós kormányzó úr főmél­tósága, József főherceg és József Fe­renc királyi herceg ő fensége, a magyar királyi kormány tagjai és a hatóságok képviseletei is megjelennek. — A gazdasági egyesület választ­mánya augusztus hó 1 én, azaz va­sárnap délután 3 órakor gyűlést tart, melyre a tagok pontos megjelenését kéri az elnökség. — Budapesten 3 korona, Vásár­helyen 8 korona! Egy kig. burgonya Budapesten 3 korona, Vásárhelyen 8 korona volt nyolc nappal ezelőtt. Ez az aránytalanság számokban kife­jezve 1 kilogrammnál 5 korona, 100 kilogramnál 500 korona, 100 méter­mázsánál 50.000 korona különböze­­tet tesz ki. A fogyasztók ily módon való kihasználása 52 hét alatt 2 és fél millió koronára rúg. Ennyivel drágább nekünk vásárhelyieknek ez a fontos élelmiszer, mely egyetlen napon sem hiányozhat a konyhai szükségletből. Nem terjedhet ki a hatóság figyel­me mindenre, de a heti vásárokon felügyeletet tartó egyének észre­ve­hetnék ezt a megélhetést nehezítő, kizsaroló műveletet. S azt a különb­séget, amely Budapest és Vásárhely piacát a krumpli árában elválasztja . NAGY FOOTBALLMÉRKŐZÉS A SzAK (Szegedi Athletikai Klub)—VMTE (Vásárhelyi MunkásTestedző) PIT I. csapatai között a vásártéri pályán ma, vasárnap délután 6 órakor. Helyálak: ülőhely 10 korona, állóhely 5 korona. — Kérjük a sportkedvelő közönség számosabb látogatását

Next