Friss Hirek, 1920. december (4. évfolyam, 176-200. szám)

1920-12-01 / 176. szám

­­r­ vényen ülhennen az uralkodó jelszava: „A nép szeretete ez én erőm!* A görög nép december 5 én, vasárnap alkalmat kap, hogy titkos javaság útján bízza meg a kormányt arra, hogy a királyt felkérje, térjen vissza és vágya át újból jogait- Athénben azt hiszik, hogy Konstantin király a népszavazás után azonnal visszatér. A törvényhatósági közgyűlés A nők szavazati joga nem kell a közgyűlésnek A­­törvényhatósági közgyűlést dr Tamásváry Géza fősepán egynegyed 10 órakor nyitotta meg. A polgármester október havi jelen­tését elfogadták. Interpellációk hang­zottak el a tárlat­írás, a tisztviselők részére megszavazott segély, az ál­­lam­rendőrség kötelékébe át nem vett rendőrtiszt­viselők és rendőrök fize­tése, no meg a rekvirálás tárgyában. Többek hozzászólása és a polgár­mester felvilágosító tájékoztatása után a polgármester válaszát tudomásul vették. Az indítványok rendjén Balogh Sándor tb. bis. tag indítványát, a­mely szerint a nők választójoga alle« a törvh. közgyűlés írjon fel a nem­zetgyűléshez, — a közgyűlés egy­hangúlig elfogadta. Lapunk zártakor a közgyűlés még tart. Bővebb tudósítást a holnapi Izámban hősünk. A Vörös Kereszt Egylet Mostanában gyakran találkoznak olvasóink lapunk hasábjain a Vörös Kereszt Egyesület füvével. Nem is­meretlen név ez közönségünk előtt,­­ hiszen a csak alig múlt világhá­borúban megismertette az egyesület mindenkivel nemes hivatását és ál­­dásdús munkálkodását. De mert a Vörös Kereszt Egyesület 2 évi tét­lenségre utalás után, nem régen égési és újból alakult és fófalacistá­nak tekinti a háborúban hősi halált halt véreink árvái és özvegyeinek istápolását, a még mindig szomorú rabságban szenvedő hadifogjaink me­leg ruhával való ellátását és háza­sság­­lt­ását, nem térhetünk ki az elől, hogy annak a legrégibb országos egyesületnek, mely városunkban is a legtekintélyesebb jótékony egyesü­letek egyike, — mont, amidőn az Egylet új és agilis vezetősége által megindított mozgalom olvasóink fi­gyelmét ezen egyesület nemes tö­rekvésére irányítja, s mi is fel ne hívjuk figyelmüket s ne kérjük áldo­zatkészségüket, a Vörös Kereszt Egyesület részére. Nagyon jól tudjuk, hogy áldozat­­kész közönsége városunknak nagyon is igénybe van véve, szegény sokat szenvadott, csonka országunk külön­­­böző —­n a háború folytán meg­szaporodott jótékony intézményeink révén, — de mind­ezen jótékony intézmények között is első helyen áll a V. K. Egyesület, s ennél fogva méltán várhatja is az áldozatkész közönség jóakaratú támogatását. Egyike legrégibb jótékony intézmé­nyeinknek úgy az országia, mint városunkban is, a V. K. Egyesület. A Budapesten székelő Horthy Mik­lós kormányfő az Öröméltósága véd­nöksége alatt működő Egyesület az ország minden nagyobb városában fiók egyesületet állított fel a minde­nütt a számottavó egyesületek közé tartozik. Városunkban is 20 alapító, 160 örökös, rendes és mintegy 1000 Friss Urak randas tagból áll. Bár egy jótékony egyesületnél eset sz­m tekintélyes­nek mondható, városunkban 60 eaar léleknél több at számláló lakosságá­hoz viszonyitva, ily hazafik­én ne­mes célért szolgáló egyesületnél, te­kintve a rendkívül csekély — évi 2 kor. — tagsági díjat, bizony ele­nyészően csekély szám ez. Hiszen ha csak néhány főbb pont­ját soroljuk is itt fel az egyesület működésének . Látni fogjuk, hogy ennél hazafiasabb, nemesebb, jóté­konyabb egyesület nincs az ország­ban, s bizony véresünkben is nem eset, hanem 10—20 ezer tagot kel­lene számlálnia a V. Keresztnek. Nem azért, hogy több tagdíjat szed­hestin be, bár a jótékonys­g gya­korlására ez nem közömbös, de azért, hogy a V. Kereszt lehetne a város­­ minden rendű és rangú egyesületé­­­­nek vezetője és irányítója. Hiszen a V. Kereszt nem csak nemzeti, de az egyedüli legrégibb­­ internationális, világ egyesület is,­­ 1864. augusztus hó 22 én Genfben­­ kötött nemzetközi egyezményeken­­ alapuló önkéntes segítő egyesület. Célja: a háborúban megsebesült­­ harcolók gyógyítása és ápolása, s­­ hsrchtizáltak állapotáról a hozzá-­i tartozók er­eejtése. A rokkantak és­­ háborúban elesettek hozzátartozói­­­­nak istápolása, rendkívüli szeren­­­csétlenségek: árvíz, tűzvész, ínség, járvány eseteiben segitséget nyujtani,­­ oly nemes célok,­­ amelyhez minde­n egy­es tagjának az állam vagy városnak önként, minden felszólítás nélkül csatlakoznia kell. Hogy az egyesület ezen nemes hivatását vá­rosunkban is az elmúlt hosszú éve­kig tartó háborúban bővebben telje­­sítette, annak tanúbizonysága a há­ború alatt fenntartott 8 katonai kór­ház, a tudósító iroda,­­ a hadirok­kantak, az elesettek özvegyei és ár­vái segélyezése, utóbbiak részére most megindított mozgalma az egye­sületnek, a közelgő karácsonyi ünne­pek alkalmából kiosztandó segélye­zéseknél. Erre hívjuk fel elvágóink figyel­mét, s kérünk fel mindenkit, kinek a jótékonyság iránt szive és néhány felesleges koronája van, jutassa el a jótékonyság oltárára a V. Kereset Egyesülethez, jó helyre, jó célra fogja fordítani adományát, garantia erre az egyesület neve, vezetősége s ál­dani fogja az egyesületet, az adako­zókat, a háborúban elesett hőseink árvái és özvegyei serege. Az egyesület vezetősége elfogad és kér, akár pénzbeli, akár termé­szetbeli, vagy ruhanemű adományo­kat. Hiszen ma minden pénznél töb­bet ér a természetbeni adomány, aki teheti, juttassa el bármily cse­kély ilynemű adományát az egyesü­let vezetőségéhez: Lázár Lajos el­nök, vagy Körmendy Sándor gyógy­szerész pénztárnokhoz. — Az ado­mányokat hirlapilag nyugtázzuk. Hi­szünk városunk áldozatkész közön­ségében. — Hissünk Magyarország feltámadásában! Egerek, patkányok Védekezzünk a vész ellen! Futólagos, kis cikkecske jött a minap a Reggeli Újságban, amely a fellépett kártékony egér és patkány veszedelemmel foglalkozik, cask azt ajánlja: jó kutyát tartsunk, hogy pusztítsa őket. Én sem sok siót akarok szaporí­tani, de amily rövid néhány szóval figyelmeztetek, és oly aulyát seret­ném látni inte­zómnak a azt is, ha megszívlelnék Vásárhely gazdái, azt a biztos tényt, hogy szemterményeink (busa, stb.) óriási percentjét eszi el az iger, a szárazságban ki nem kall Tetézek az egerek miatt nem zöldül­nek ma s a világ éggyalázatosabb férge, a szemtelen patkány egyre másra hordja el a csirkét (nem is szólva közegészség­ veszedelmeiről) s együttesen kimondhatatlan kért okoznak. Psraza, a dolog nem fel­tűnő, mert az okozott kár máról holnapra alig alig konstatálható, de ha summázzuk a napokat, vasúti vagonokat tölthetnénk meg az ager­­elhordta busával. A padlások, gre­­náriumban a buzacsomó körül való­ságos korpagyűrű áll, mind egérrágta szem. A vetéseken, ha kicsit utána járunk, egyik egérraktárt találjuk a másik után, teli árpával, buzával. Tagnap kevés vetésem néhány lépés­nyi területén öt ily raktárt találtam, usque 1 liternyi a vetésből kiszedett ki nem kell búzaszemek. Egyébként kár a szót szaporítni. Naponta érint­kezem gazdeemberekkel, jó ismerő­sök, barátok, egyöntetűen panaszolják, hogy soha annyi egeret nem láttak, mint az idén, hogy a szántó okévás nyomán tucatszám dobódnak apróbb nagyobb egerek, egész egricsaládok. A patkány utálatossága, pí**kos­­séga, óriási kártékony volta közis­mert. A kár, amelyet okoz, ezerféle. Az épületek összerongálásától az aprójósság pusztításáig szám­oly bajt okoz s ismétlem, a leggyalázatosabb piszkos állat. A sors mentsen mag­a fenyegető marhavésztől, mert ha ennyi patkány lesz, akkor nálunk élő állat meg nem marad a vidéken, mert elhordja a fertőzést kiirthatat­­lanul Tenni kell ellenük. Kutya, macski irtóként nem elég, kitűnő segítség, de nem gyökeres orvoslás. Még csak az egeret a ház körül elpusz­títja a jó macska, de nem a p&t­kényt. Mérgezni kell őket. Az egeret alkalmas gyógyszeres méreggel (pl. arzén), a patkányt & patkány typhus bacilussal, illetve ilyen tenyészetek­kel (Hátin). Magam az arzénnel egerek ellen tiktárral dolgoztam, ép úgy a Ratio­nal, amazt orvosi, illetve állatorvosi rendelésre kaphatjuk, a Ratin egy­szerűen megvehető. Ha az utasítást pontosan betartjuk, elpusztulnak a patkányok 15—18 nap alatt mind. Nálam el is pusztultak, igen ám, de a patkány vándor, kósza állat, a szemem láttára sétálnak be egyik­­másik szomszédomtól a friss szapo­rodásra képes példányok, a patkány legtöbbször nőstényét is magával hozza és néhány hét alatt kész a patkány sereg újra. Mi következik ebből? Körülbelül egyidőben minden ta­nyában be volna vezetendő az irtás, a hírlapokon, egyesületekben, kö­rökben kellene közzétenni az irtás kezdetének körülbelőleges idejét , ha ez egyszerű irtási módot mindenki bevezeti, rövidesen egy nagy köz­egészségügyi és közgazdasági kár okozójától szabadul fel határunk. Bár megszívlelnék kedves polgár­társaim rövid, érdeklődéssel megirt soraimat, hihetetlen kártól óvnák meg magunkat. Dr Csiky János: Miklovicz Földrajz az elemi népiskolák lll-ik osztálya részére kapható Erdei Sándor ^^^könyvnyomdájában.! *££gjI „közérdek“ közgazdasáffi rovata Felkérjük mindazokat a gazd. egye­sületi tagokat, akik az­­A* betűs névsorba fel vannak sorolva és akik esetleg kimaradtak s továbbra is egyesületi tagok akarnak maradni, hogy 6 nap leforgása alatt, azaz dec. 5-ig jelentkezzenek s gazdasági egyesület titkári irodájában legutolsó befizetési nyugtájukkal, valamint kérnénk a lakás változást is bejelen­­teni. Elnök: A Gazdesági Egyesületi tagok név­sora, A betűsök: Adamovics Jenő adótint. Albert Sándor Tanya 16 «»ára, Waiszfeld Sándor kereskedő, A­ntaló« István Tompa u. 26 sz , Apró Imre Nyárfa u. 43 az., Apró Antal Tanya 2328 sz., Albert Sándor Könyök­ u. 6 az., Apró Mihály Tanya 2323 sz., Albert Imre Puszta 1162 sz., Aracsi­n Sándor Szobosalyai u. 23 sz., ifj. Ambru­s Pál Tanya 1097 sz., Arany János Szt. László u. 1. sz., Albert János Tanya 1375 sz., Albert Pál Tanya 1375 sz., Adász Pál Tanya 1314 sz., Albert János Puszta 1178 sz., Ardai Laj­os Tanya 1146 sz., Ambrus Pál Puszta 1178/a as , Andréro Sándor Puszta 1145, Ükért Ferenc Gorzsa t. 591, Anzalai Sándor Gór««« t. 401, Ardai Sándor Tényi 1548, Aracsi Imre Tanya 2762, Apró János Tanya 2328, Albert János Berkenye u. 12, Albert Ernő Holló­ u. 32, Asztalos Mihály Nyár u. 52/b, Aracsi Sándor Gorzsa u. 115, Arany Ferenc Gorzsa t. 814, Arany Mihály­né Tompa­ u. 24, Arsesi Pál Fácán u. 9, Aszód Ferenc Nap u., Arany József Gorzsa t. 620, ifj. Ácsél Károly Zrinyi u. 30. Felkérjük az összes Gazdasági Egyesületi tagokat, hogy legkésőbb dec. 15 ig jelentkezzenek legutolsó tagdíj nyugtájukkal a Gazdasági Egyesület titkári irodájában. .hummW’i qw­v iwrumwv ninrugysn Tájékoztató a kedvez­ményes vasúti jegyekről Felkértek az alábbi hirdetmény közlésére: A köztisztviselői utazási kedvez­mények tárgyában a magyar kip. államvasutak igazgatósága hírül adja, hogy az újonnan igé­­yjogosultságot nyert közalkalmazottak 1921. évre érvényes arcképes igazolványaik ki­állítását, valamint az eddigieknek a jövő évre való érvényesítését már kérelmezhetik az érdekeltek az alábbi beosztás szerint illetékes máv. üzlet­­vezetőségektől, még­pedig : 1. a budapest központi üzlet­veze­tőségnél (Keleti pályaudvar érkezési oldalával szemben) az összes buda­pesti állami hivatalok alkalmazottai (a ministériumok kivételével) és ál­lami nyugdíjasok, valamint a buda­­pesten tartózkodó igényjogosult me­nekültek, 2. A budapest-balparti üzletveze­tőségnél (Nyugati pályaudvarral szem­ben) az összes székesfővárosi alkal­mazottak, valamint a budapesti parancsnokságokhoz beosztott hiva­tásos katonai személyek (a honvé­delmi ministérium kivételével) és a Budapesten lakó városi és vármegyei igényjogosultak, továbbá a Pest-Pilis­, Solt Kiskun, Nógrád és Hont vár­megyékben lakó igényjogosultak. 3. a szombathelyi üzletvezetőség­­nél az összes Dunántúli vármegyék­ben lakó igényjogosultak. 4. a miskolczi üzletvezetőségnél az Abaúj-Torna, Borsod, Gönsör, Heves és Jásznagykunszolnok vár­

Next