Friss Hirek, 1922. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-15 / 12. szám

KPA, szemes kuko­­sg legolcsób- IHCNÉL i. 9. ’9 . árpá­ra legol­­tapható: Ferenc Ferenc-u. 9. fajárás. óméterra, ok­­ik, kassáknak­­ kishold terű old szántó­n­­ levő tanya­osztatik. Egy­letet vehet. A fz­ok közö8- az égisz in­­csak közös irásrahatz­­társak közö­inek lakása a nimenc­ója a sjdonos fizeti, de díjtalanul 1,000 korona,­­ figyelembe mely három Ízen aránylig­e által egy óva lesz az Is­tiárt János vezett ajánlat 921 itási hivatalától. bisütemény­lomhahéza­gállapitása. 1739-1921 eleje) 1920—VI. tor­­almazás alapján , csupán három­­■nyeret szabad főzőlisztből, fél­­lisztből, barna lisztből szabad­­zsemlyét, csá­­fogyasztás cel­­ilisztből szabad leállotáshoz ke­legalább 5 dg., igalább 4 dkg., dkg. súlyúnak szerint szabad út csak pékek, és szatócsok öleg árusithat­­at kiszolgáltató penzió, kávé­cukrászda, bár, kiszolgáltatott inainak kenye­területén ki­vili árusítása ezen­:ret kilogram­­iszerzési árnál .n árusíthatják, minister témá­ik, valamint a V viszontaru­­ikal szemben valamely ren­­lijátsza, avagy áfában bármi - amennyiben tö rendelkezés Ivet el s hat - és kétezer iietéssel bán­a közigazgat­i büntető ki­­müködési te­arendőrségnek detését követő ■ hó 16-án.­stván s.­k­­ erelnök s nemzetgyűlés A nemzetgyűlés mai ülé­sét Gaál Gaszton elnök nyi­totta meg. Rassay Károly az első szó­nok. Kifejtette, hogy a nem­zetgyűlésnek alkotmányozó joga lett volna, de eddig ezt nem tette. A földbirtokre­formot megcsinálták, de ed­dig állítólag pénzügyi aka­dályok folytán nem hajtot­ták végre. A végrehajtást sürgeti. Kifogásolja, hogy költség­vetést nem terjesztenek be és csak indemnitással dol­gozik a kormány. Sürgeti a választó- és közigazgatási reformot. Friedrich azt mondja, hogy hír szerint Zita királyné Sop­ronba akar jönni és eskü­­mintákkal járnak egyesek és Károly brigádot gyűjte­nek. Azt mondja, e mozga­lom miatt több legitimista képviselőt figyelnek, s azt hiszi, hogy ez a Zita-moz­­galom csak látszólagos, mert alapja nincsen és azt köve­teli, hogy a legitimisták mű­ködését, különösen a kép­viselőket ne figyeljék, mert ez a mentelmi jog sérelme. Az elnök bejelenti, hogy 50 képviselő aláírásával kér­ték a 8 órás ülések megtar­tását. Ezután megállapítja, hogy az aláíró 50 képviselő jelen van. Az indítvány fe­lett a Ház holnap határoz. Sréter István reflektál ez­után Hornyánszky Zoltán beszédének azon részére, a­melyben a vitézi telkek ado­mány­ozásának módjával fog­lalkozott. Megállapítható, hogy vitézi telkek adomá­nyozásának kérdése nem oly egyszerű dolog. Csak az igazi érdemeket veszik itt tekin­tetbe és nem elég az, hogy valakinek arany vitézségi érme legyen, hanem kell, hogy ha hazafi is legyen. Ezután szóváteszi Palla­vicini György őrgróf dec. 30 iki beszédének azon részét, a melyben Palla­vicini kijelen­tette, hogy a csehek a király­­puccs idején nem tudtak mozgósítani és hazaárulás történt akkor, amikor a ma­gunk részéről nem igyekez­tünk felhasználni a kiváló alkalmat. Sréter a dologhoz tisztán csak katonai szempontból kíván hozzászólni. A rapallói egyez­mény kimondja, hogy a Habs­­burgok restaurációja Ma­gyarországgal szemben casus bellinek tekintendő és a királypuccs idején a kormány abban a hely­zetben volt, hogy vagy elfogadja a helyzetet, amelyet a király vissza­térése teremtett és a király mellé áll, vagy elfogadja a másik utat, amely a casus bellinek megszün­tetése. Kérds: 1. A népnek megvan-e a konszolidációja lelkileg is egy új háború megvívására. 2. Várjon megvan-e hozzá az anyagi felkészültség, a hadikellékek és nyersanyag. Azonban van még ezen a kettőn kívül egy harmadik szempont is, hogy ha sike­rült is elérni azt, amire a két első­ szempont alapján elhatároztam magam,ha meg is volt az anyagi és lelki fel­tétel, még mindig kérdéses, hogy sikerülni fog-e meg­tartani azt, amit a háború által elvesztettünk. Miután ez a kormány nem látta biz­tosítva, a másik utat válasz­totta : a casus belli elhárítá­sát. Azt mondják, hogy al­kuba lehetett volna bocsát­kozni a hatalmakkal. Erre Sréter csak azt mondja, aki harcolni akar, annak erővel is kell rendelkeznie. Sréter részletesen rámutat a magyar nemzeti hadsereg keletkezésének történetére és azon okokra, amelyek ennek a hadseregnek létjo­gosultságot és életet adtak. Rakovszky interpellációja után az ülés 8 órakor vé­get ért. Ura: 2 . Szerkesztőség, kiadóhivatal ét könyvigenda Hódnsesővásárhely, Szert Astal­estae 7. Osas Tilsfas : Szerkesztőség 209. Kiadóhivatal 22. POSsITIMLAI M1.P1LAP Fiszerkeszti ISTVÁN Előfizetési ára negyedévre 120 korona, fél­évre — korona Megjelenik mindennap kora délután­­ra. 2 . „A cannesi konferenciának befüty­ültek!“ óriási zű­r­zavar Cannesben .Mintha lábbal gázolna a hangya­­bolyba, úgy hatott az angol, olasz, amerikai és más külföldi delegációk és hírlapírók körében Briend lemon­dásának híre”, — Így kezdi tudósí­tását a tegnap reggeli „Matin”-ben a lap Cannesbe kiküldött munka­tárca. — A hatalmas palotában olyan nagy a felfordulás, a lójás futás, a tovubabohu, hogy a lárma elnyomja a Jazz band zűrzavaros hangjait. A laptudósítóknak nincs maradatuk, azt mondják, nem azért jöttek Londonból és Amerikából, meg a világ minden részéből Cannesbe, hogy elmulasszák a párisi eseményeket, mikor Párisban van most a politikai élet csúcs­pontja. — A cannesi konferenciának befü­tyü­ltek! — ezt hajtogatja a Carlton Hotel pincéreitől kezdve a külügyminiszterekig mindenki és egy olasz delegátus Briacci lemondásának hallatára e képpedve csak ennyit tu­dott szólani: — Ilyent még nem pipáltam! A delegációk tagjai, a munkatár­sak, az irodaszemélyzet, a hírlapírók serege a hír hallatára meg volt döb­benve. Hiszen két héten át dolgozott s mindenki s most olyan érzése van,­­ hogy fölösleges munkát végzett. A hírlapíróknak Loucheur hozta meg Briand lemondásának hírét, mert ő kapta Cannesben az első hivatalos táviratot a párisi külügyminisztéri­­umból. — Már jelentettem Lloyd George­­nak, Bonominak és Triiunisnak — tette hozzá Loucheur — és elhihetik nekem, hogy valamennyien odavoltak az örömtől, hiszen váratlanul sza­badságra utazhatnak és kipihenhetik fáradalmaikat. Lloyd George rá akarta beszélni Loucheurt, hogy maradjon Cannes­­ben és folytassák a tanácskozásokat, ő azonban mindenáron azonnal utazni akart, összecsomagolt és az első vonathoz kihajtatott. A legfelső tanács felkérte a repa­­rációs bizottságot, hogy egyelőre maradjon együtt és folytassa tárgya­lásait Rathenauval s vele jött dele­­gátustársaival. A legfelső tanácsot új ülésre majd csak akkor fogják összehívni, ha a francia kormány­­válság megoldódik. TÁVIRATOK POLITIKA 8 órás ülések lesznek — Február 16-án valószínűleg bezárják a nem­zetgyűlést Bpest, jan. 14. A „Sajtótudósító” jelenti: A nemzetgyűlés ma folytatja az indemnitás vitát. A vitában Czeg­­lédi és Andrássy szólalnak föl. A pártok körében, amíg a minisz­terelnök haza nem jön Bécsből, ér­demleges dolgok nem történnek. A választási jog tárgyalását nem sokára megkezdik. Amennyire előre meg lehet állapítani, a nemzetgyűlés február 16 án bevégzi érdemleges tárgyalásait. Azután nem is lesznek rendes ülések. Némelyek tudni vélik, hogy Gráf Giszton kijelentette vélte, hogy ő febr. 16 án túl nem is elnö­köl. Azt is tudják némelyek, hogy valamelyik alelnök febr. 16 f elnökölni akar. A miniszterelnök hazajött Bécs, febr. 13. A „Sajtótudósító” jelenti: Gróf Bethlen István magyar miniszterelnök pénteken este Bécsből Bpestre utazott. A miniszterelnök szombaton való­színűleg felszólal a nemzetgyűlésen és reflektál az indemnitési vitában eddig elhangzott beszédekre. Budaváry kilépett Bpest, jan. 14. A „Sajtótudósitó* jelenti: Budaváry képviselő a keresz­tény egyesülés pártjából kilépett. Okul azt hozza föl, hogy a legitimisták köztársaság pártiak, ő pedig király­­párti. — A pénzügy­miniszter távirati rendeU^y S n­ i| ’ 1 ® nap, januar au. A Legfelsőbb Tanács London, jan. 18. A .Sajtótudósító jelenti: A Legfelsőbb Tanács nem sokára összeül Londonban. Francia­országot Poincaré képviseli a gyű­lésen. Zita királyné Svájcban Bécs, jan. 14. A .Sajtótudósító jelenti: Zita királyné jelenleg Svájc­ban tartózkodik. Határozottan meg­cáfolja azt a híresztelést, mintha­­ régenségre törne. A legszigorúbb vis­­szavonultságban csak gyermekeinek él 0.82 és fél a korona Zürichbei Zürich, január 14 Berlin 275 Hollandia 189 75, Newyork 516,­ London 2175 Paris 4155, Milano 2231 Brüsszel 40, Kopenhága 103, Stock­holm 128, Krisztiánia 80.75, Madrid 77, Buenos-Ayres 170, Prága 8.30 Budapest 0.8272, Zágráb 1.60, Varsó 0.18, Bécs 0.17, Osztrák lebélyeg­zett 0.9. Ismét esett a hasa ára A gabonatőzsde irányzata ma is nyitástól zárlatig igen lanyha volt A kenyérmagvak és terményeikkel árés ma ismét 40—60 koronává estek métermázsánként. A Búza­i tőzsdeidő első részében 2175 koro­nával köttetett, zárlat felé 2150 ko­ronával adtak el több tételt feladó­­állomásról, 100 kilogrammonként Lanyha volt az irányzat rozsban is amiből két vagyon kelt el mindössze 1400 és 1830 koronás egységárban feladóállomásról. A terményeikkel közül igen élénk forgalom volt árpá­ban és tengeriben. Jó minőségü takar­mányárpából több mint 25 vagyon kelt el 1720 koronával feladóállo­másról és 1745 koronával budapesti paritásban. A zab ára is hanyatlott, amennyiben 1400—1420 koronával adtak el több tételt feladóállomásról. Morzsolt tengeri prompt szállításra 1950 korona volt, január—februári szállításra 2020 és márciusi szállításra 2100 koronával kötöttek több tételt, 20 méter mázsa nyers lacrinamag is elkelt 110 koronás árban kilogram­monként. A tőzsdetanács hivatalos árjegy­zése a következő: tiszavidéki búza 2175—2200, pestmegyei 2165—2190, dunántúli 2165—2190, rozs 1380— 1400, takarmányárpa 1700—1750, sörárpa 1775—1825, köles 1500— 1600, zab 1475—1500, tengeri 1975 —2000, repce 2600—2800, korpa 1090—1110 korona métermázsánkint Budapestről. Kisebbségek sérelmei Brutalitás magyar munkásokkal A bukaresti Auróra (58. sz.) közli : A három év előtti petrozsényi mun­kás zavargásokból folyólag néhány munkást 1—3 három évi kényszer­­munkára ítéltek. Az elitélteket most Vacsrestre hozták, hogy tovább szál­­lítsák a bányákba. A szerencsétlen munkások az útban kifáradva azt kérték Negoita fogház felügyelőtől, hogy hagyja pár napra ott a fogház­ban, hogy kipihenhessék magukat. A felügyelő rárohant a­­magyar* tt­l­álkokra és irtózatosan elverte, ** irodába vitette őket, ahol ^,-or trogboinozt­ák. A lap szigorú büntetést kér Nogoi­­ta-ra- hurt, ám fiTM.

Next