Friss Hirek, 1923. december (7. évfolyam, 272-294. szám)

1923-12-01 / 272. szám

A Magyar Zászló! A kultuszminiszter elrendelte, hogy az ifjúság az évmegnyitó ünnep alkal­mával tisztelegve vonuljon el a nemzeti zászló előtt. Igen sokaknak a felnőttek közöt­ is szükségük van reá, hogy a nem­zeti zászló jelentőségét szívükben, lel­kükben felújítsák. Hogy ne esek egy piros-fehér zöld színű szövetet lássanak benne, hanem érezzék azt, hogy a nem­zeti zászló egyet jelent a magyar ember tekintélyével. Hogy a magyar zászlót ért sérelem az egész magyar nemzetet érte, külön-kü­lön minden magyar embert alá­zott meg. Tehát a magyar nemzet tekin­télyét, becsületét sértik meg azok, akik a magyar zászlót bemocskolják, vagy eltépik. Ilyen tettet önérzetes magyar ember megtorlatlanul nem hagy. A nem­zeti zászlót minden körülmény között igyekszik megóvni minden igaz magyar, minden önérzetes hazafi. Ez a magyar önérzet késztette dr Godács Imre mene­kült református lelkészt is arra, hogy emberi és papi méltóságát kockára téve, átmentse a magyar zászlót is, hogy az ellem ég azt meg ne csúfolhassa. Ez az igaz magyar érzés adta a kis Kovács Palinak is a következő szavakat az aja­kára, midőn őt, a törökök vezérét, ját­szás közben Nagy István, a magyar csa­pat vezére, legyőzte . Könnyű volt neked győzni, te üthettél, vághattál kedvedre, de nekem vigyáznom kellett, hogy a zászlót elvegyem és ne kiüssem a kezed­ből, mert ezen a sáros földön bepiszko­lódott volna. Amelyik fiúban olyan fej­­ett a hazafias érzés, hogy még játék közben is vigyáz a nemzeti zászló ép­ségére, attól ha megnő és a sors úgy hozza, hogy komolyan hadakoznia kell a háromszinű zászló alatt, attól ellenség el nem veszi a magyar zászlót, amíg ő karját emelni tudja a zászló védelmére. Ezt a magyar érzést, az ilyen erős ma­gyar önérzetet akarja a Magyar Asszo­nyok Nemzeti Szövetsége ébren t­artani és fejleszteni. Arra törekszik, hogy a hazafias érzés ne szunnyadjon, hanem lobogjon minden magyar szívben. Azért munkálkodik, hogy amíg csak egy talp­alatnyi a magyar hazából, csak egy jó magyar testvéreinkből idegenek járma alatt gyötrődik, mindazideig itt, ebben a csonka hazában, egyetlen magyarnak sem lehessen megelégedés, igazi boldog­ság szivében, mert: Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország menny­ország ! Demeter Istvánné. H­étf­őt­ől kezdve OMNIBUSZ JÁRAT közlekedik a FEKETE SAS és a nagyállomás között. Indulás a Sastól : reggel 5 óra 10, 5 óra 50; délelőtt 11 óra 50; délután 3 óra 40, 6 óra és este 8 óra 45 perckor.­ ­ Megjelenik az 1924. évi Kincses Kalendárium a gyakorlati évek általános útmutatója. A Budapesti Hírlap az idén is kedveskedni akar előfizetőinek és ka­rácsonyi ajándékul ingyen adja a Kincses Kalendáriumot azoknak is, akik most fizetnek elő *­­ negyed évre. Hire* Hatodikén Mlik az instrakció tűz­rfájénak a kiosztása A helyi integakció révén való intifa ellátás december hatodikán kezdődik. Az insegakció tűzifájára igényt tartó hadirokkantaknak Fa­­ragó Sándor tanácsnoknál kell jelentkezniük a városházán, azok pedig, akik munka ellenében kap­nak fát, azok a városi főmérnöki hivatalban jelentkezzenek mun­káért, mert a munkaképes embe­rek csak közmunkák teljesítése el­lenében kaphatnak tűzifát. Az el­aggottak, betegek s általában a munkaképtelenek a polgármester­nél, illetve megbíz­ásból Fejérváry Bertalan tanácsnoknál kötelesek igazolni munkaképtelenségüket s az uta­ványokat is ott állítják ki számukra. Kisebbségi kormány alakul Németországban Berlin, november 80 Ebert birodalmi elnök csütörtökön délután a középpárt vezérének Marxnak megbízást adott a kormány alakításra. Marx rögtön megkezdte tárgyalásait és ennek során a külügyi tárcát Stresemannak ajánlotta fel, aki hír szerint elfogadta azt. A pénzügyi és gaz­dasági tárca élén Marx Stienest szeretné megnyerni, aki azonban még nem nyilat­kozott. Marx kormánya kisebbségi kor­mány lenne, vagyis a többséget esetről esetre kellene megszereznie a birodalmi gyűlésen. Teljes lefegyverkezést kíván­nak Németországtól A Times jelentése szerint a szövet­­ségesközi katonai ellenőrző bizottság britt képviselője a nagykövetek értekezlete ha­tározatának megfelelő utasl­ásokat kapott. A britt kormány a békeszerződésnek a lefegyverkezésre vonatkozó teljes kérész­­ülvitelét kívánja. 280 millió aranymárkába került a Fuhr vidék megszállása A jóvátételi bizottság a Ruhr kérdéssel a Stinnes és a rubri nagyiparosokkal kötött megegyezés kapcsán foglalkozik. A Times szerint a szövetségesek a rubri megszállás költségeit legnagyobb összeg­ben 230 millió aranymárkában állapítják meg. Munk­ások a szeparatisták ellen Speyerből jelentik. Az itteni munkás­ság azt a kérdést intézte de Metz francia tábornokhoz, hogy legalább egy órára vonja vissza az utcákról a francia csa­patokat. Ez alatt az idő alatt a lakosság „elintézhetné“ dolgát a szeparatistákkal. Da Metz tábornok a kérést kereken vissza­utasította. A lakosságnak a szeparatisták ellen való elkeseredése és gyűlölete már elérte a legnagyobb fokot. Czupán a francia katonaság jelenléte tartja őket vissza a leszámolástól. Anglia bábomra készül? London, november 30. Dsyly Herald egy cikkében azt kérdezi a kormánytól, hogy Anglia nem készül-e háborúra ? A cikk ezt a kérdést ezért teszi fel, mert tudomása szerint a hadügyminisztérium több gyárnál nagy rendeléseket tett kézi­gránát szállításra. Közgyűlés elé viszik a múzeum ügyét Vásárhelynek volna egy, a helyi viszonyokhoz mér­ten elég szép és értékes múzeuma, amelynek sok milliót képviselő, mintegy háromezer darabot kitevő gyűjteménye két vagy há­rom szobában van össze­zsúfolva, ahol por és piszok között pusztulnak a sok esetben pótolhatatlan régi­­ségek. Már a vallás- és közoktatásügyi miniszter is leírt régebben a városhoz és a múzeum rendezését sürgette. Ez azonban helyi­ség hiányában mindezideig nem történt meg. Megvolna ugyan a kultúrpalota és benne a megfelelő helyisé­­gek, de ezeket lakás céljaira foglalták le, így van ez már csaknem egy évtized óta. Most végre a közgyűlés elé kerül a múzeum ügye, amennyiben László Jenő dr ügyvéd a decemberi köz­gyűlés elé indítványt ter­jeszt be, hogy a törvény­hatósági közgyűlés hívja fel a tanácsot a múzeum épü­letének mielőbbi teljes egé­szében rendeltetésének való átadására, illetve arra, hogy tegye meg mindazokat az intézkedéseket, melyek szük­ségesek arra, hogy a városi múzeum épülete rendeltetési céljára legyen használható. Könyvújdonságok : Anders Gy.: Mesterfogás. Balzac levelei. Balzac: Nőtlen ember otthona. Benda : A mosolygó álarc.­­ Bergson : Tartam és Egyidejűség. Csermely: A beszélő ereklye. Erdős Renée: Berekesztett utak. France: Beszélgetései. France: Holnap. France: Brevárium. Freimark: Mária Antonietta. Gárdonyi: A bor. Gárdonyi: Pöhölyék. Göre Gábor: A pesti úr. Höcker : Az utolsó kaland. Jókai: Szeretve mind a vérpadig. Lindberg: Viola. London : A büszkeség háza. London - A dazzler cirkálón. Mahler Courths : A bükkös mélyén. Romain Rolland: Az elvarázsolt lélek I. Újhelyi: Az asszony, aki nem öregszik. Wagner Richárd: Parsifal. Zeidner: Erzsébet királyné martiromsága. Az itt felsorolt műveken kivül nagy vá­lasztékban vannak raktáron úgy szépiro­dalmi, müszaki, gazdasági munkák, ifjúsági iratok stb. a Napikirek Csonka-Hagyapország — m ország BijÉsZ'fflaöprarszég — mennyország ÖREGEMBEREK mesélik, hogy mikor Vásárhelyen meg­jelent az első vonat, az állomáson bá­mészkodó nagy tömeg közt szép számmal voltak olyan hitetlenek is, akik emberi huncutságnak, szemfényvesztésnek, sőt egyenesen ördöngösségnek és boszorkány­ságnak nyilvánították a füstokádó vas­bika munkáját. Hitetlenül rázták sokan a fejüket. Egyesek gyorslábú s nagy­­erejű lovakat véltek felfedezni a mozdony belsejében. Voltak, akik látták is a lovak mozgó patáit s csalásnak minősítették a viz és tűz ily irányú hatalmas erejét, így vélekedtek azok, akik nem hittek a csodákban A babonások azonban más véleményen voltak. Ezek szentül meg voltak győződve, hogy az ördög munkája az egész gépezet s ezek fülik és kénysze­rilik mozgásra a tüzes masinát, így beszéltek s ilyen volt a meggyőződésük azoknak, akik sohasem voltak kívül a város határán s a könyveknek és tudo­mányoknak sem valami nagy és lelkes barátai voltak. Hogy azután mégis mi­képen törődtek bele ezek a kétkedők abba a gondolatba, hogy most már naponként többször is végigszáguldanak az ördögök a vásárhelyi földeken a búzatáblák és állatfalkák közt, arról nem szól a kró­nika. De mit szóltak ezek az urak a gépmadarakhoz és a telefonhoz, ha meg­érték ezeknek a találmányoknak a kor­szakát ? És mit szólnának a modern technika mindinkább újabb és újabb vív­mányaihoz ? Ott van például az állítóla­gos hang■ és füstnélküli puskapor. Eddig agy volt szokásban, hogy ha valaki a szimpla puskával kétszeresen ráduplázott a nyúlra, ez rögtön tudta, merről jön a veszedelem Ezután azonban ha valaki teszem azt bokros helyen lesből puskázik rá legkedvesebb barátjára, ez ugyancsak meg fog rökönyödni, ha eltalálja a golyó s nem tudja majd, hogy merre oldjon kereket. Ha pedig nem találja el becses bőrét szerető barátjának a füst- és hang­nélküli puskaporral kilőtt ólomgolyója, akkor esetleg sohasem tudja meg életének erős veszedelemben volt forgását. Min­denesetre nem valami felemelő és jóleső érzés lehet titkos támadással szemben állani. Sokkal nagyobb megelégedésünket és meglepetésünket válthatja ki az a legújabb hír, mely szerint ezer meg ezer kilométerre is lehet most már telefonálni drót nélkül. A kísérletek és próbáik tanú­sága szerint öt óra hosszára van szükség, hogy Európából átjusson a hang Ame­rikába ennek az újfajta telefonnak az igénybevételével. Vagyis ha én este ki­­állok az udvarra és átkiabálok az At­lanti óceán másik partjára valamelyik ismerősömhöz, akkor a beszéd végeztével még lefekhetem és nyugodtan kiáll­atom magam a válasz megérkeztéig, amely tíz óra hossza múlva történik meg, mert öt óra az oda, öt pedig a visszatérésre kell a hangnak. Hanem azért ez lesz majd az ideális állapot: ha bárkivel minden különösebb teketória nélkül be­szélhetünk akármilyen messzire leszünk is egymástól. — Hirek a torony alól. A bevezet­­vámszedési jog meghosszabbítására vo­natkozó iratokat a szentesi vámszedési hivatal megküldötte. — A városi kocsisok fizetése eddig havi egy mázsa búza volt, most arra hivatkozva, hogy valamennyien családos emberek, 125 kiló búzára kérik felemelni s ezenfelül még ötvenezer ko­ronát is kérnek. — Az állami munka­közvetítő hivatal rendszeres hatósági munkaközvetítő hivatal felállítására hívja fel a várost, melyről felállítása után je­lentést kér. — Székely János aljegyző­nek a múzeumnál teljesített szolgálataiért húszezer koronát szavaztak meg a köz­gyűlésen, mely összeget Székely János a muzeum alapra alapítványként felajánlott. Az alapítólevelet most készíttetik el. Kultúra Mayutaszedésben a róm. kat. templommal szemben. PÉNZ heti kamatoztatá­sát elvállaljuk. Köl­csönöket folyósítunk, legelőnyösebben­ teljesítünk. Közgazdasági Bank R.-t. — Sürge azonyokho felhívást int indítsunk , internátus­­i á Msnsz­me sorsú egyete dáki szövet — hogy jár e nemes és tehát az öt helyi és ku­mányaikkal éknyomor­­­nyaikat legk­lenének átfi­ szövőtelepül perec, gyűr fognak esni jövendő Míg Elnökség. — Kripl­ról jelentig­ságben ismt kirabolták a A rablást a nem boltra teljesen kif­ támasztva í­rást indítot tésére. — Az Olvasóköz lasztmányi folyólog a­­ díjjal bátrai figyelmét, h két decem is inkább esetben ké szabályban hátralékban mazri, vagi­­A­t mányi gyi Gazdasági 1 délután fái termében vé a tagokat t tettel a fon tssztményi jelenjenek — Tánc helyi molni évi decemb­órai kezde rendeznek (Rákóczi v igen tisztei lettel meg! 8000, kiséi — A C felkért nőtt december Kállay-uti vezetőség. — A­z asszonyait nek szám! házi teret vendégség! lónk. A lá iveket. Eta — A november gán felülfi Sándor 1' Kérdő Fel Gál István tőknek, vt és a meg mond­á­s — A verseny. hó 2 ön, dettel ren Waldbaue igen fontt sárhely­i értékű ze gének ra és bizton után )S & gondolni, nevű társ nem a ki is csak i­­ken hang hozsánkn nős, szer — Az es jegy kap! venni, aki gondoske­reskedésé

Next