Friss Ujság, 1905. május (10. évfolyam, 121-150. szám)

1905-05-02 / 121. szám

a Bsezsnyom a szibriai vasúton. Ismeretes, hogy a szibériai vasút ké­selésénél régóta nem uralkodnak a leg­ideálisabb állapotok. Sehol közlekedési vállalat kezelésénél olyan botrányos ál­lapotok m­ég nem uralkodtak, mint a szi­­­ériai vasútnál. Most egy Talajev nevű orosz kereskedő hosszabb czikket tett közzé egy párisi lapban, amelyben leránt­­ja a leplet a szibériai vasút főbb embe­­reinek bűnös üzelmeiről. Valósággal olye­n szemtelen zsarolások és gazságok fordulnak ott elő, hogy szinte kételked­ni kellene az adatok valódiságában, ha föltétlenül hiteles okmányok nem len­nének hozzá mellékelve. A szibériai vasúton minden az igaz­gatók és üzletvezetők tetszésétől függ, így történhetett meg, hogy néhány ke­reskedő ki tudta vívni, hogy saját holmi ját „ágyukénak minősítse és úgy küld­te Karbinba. Ott természetesen óriási nyereséggel adtak túl rajta. Mindezt né­hány maggasrangú vasúti hivatalnok megvesztegetésével lehetett elérni. En­nek az esetnek egyenes megfordítottja ez, amit február 14-én az irkuczki köz­­ségtanács ülésén vetettek föl. Kiderült, hogy a vasúti hivatalnokok az árukkal érkezett kocsik után olyan illetéket tizednek, amely nem illeti meg őket. Így például az Irkuczkba érkezett ganuti kocsik értesítéséért átlag tizenöt rubelt számítottak, egy kocsinak át­­,vontatásáért a raktári vágányról a resi­des vágányra 20—30 rubelt. Inokentjevszkaja állomáson, amely csak hét verszeiykre van Irkuczktól, kü­­lönböző árut; a raktárban 1904. május­tól 1905. januárig vártak a továbbszállí­tásra. És ezek a viszonyok, ha nem is ilyen nagy mértékben, de az összes orosz vasutakon előfordulnak. Talajev erre példának hozza fel S. D. irkuczki keres­kedő ecetét. Ez a kereskedő 1904. november 22-én Irkuczkból egy kocsirakomány gyufát és gyógyszerész vattá­t küldött Karbinba. (Ezért a szállításért a 26.730—31. sz. fel­adóvevény tanúsága szerint 1240 rubelt fizetett, a vezérkari engedélyért 650 ru­belt, a gyufa megvizsgálásáért a vámh­i­­vatalnokoknak 146 rubel 27 kopeket, az Értékesítésért 30 rubelt, táviratokért 9 rubel 60 kopeket, szállítási illetékért 771 rubel 33 kopeket, a formalitások el­kéré­­séért 25 rubelt, szóval összesen 1906 rubel 75 kopeket fizetett. Egy má­sik va­súti számla ugyanazon uj részére a következőképpen hangzik: „Három, en­gedély a vezérkar részéről 2010 rubel; a mérsékelt tarifa kieszközlésének, a költségei 200 rubel.“ Ezeket a számlá­kat Odesszában állították ki. Az összes kocsikra nézve a hmreztéri szálln­á.-'s engedélyt a vezérkar adja m«, és az egyedüli kulcs, mely szerint ezek­nek a kérvényeknek az üjrét elintézik, e vész!égetés. Egy e­ngedély-levél, aHag 6001—1000 i beibe veri.il. Isgjr zz »13* gedélylevi­lekkel a vezért* • egyai isist* jei kem-kednek, az olyan körismert do* log, hogy az engedélylevelek valóságo­­s börzepapiroik jellegét öltötték ma­rtikra.­­A szibériai vasu­takra e háború kitöré­­sekor kihirdették ugyan az ostromálla­potot- de az orosz csunguzok működését ■ egyáltalán nem gátolta meg. A vasúti hivatalnokok tisztességesebb elemei vé­dekeznek az ellenük emelt vádakkal szemben. ’—Mi nem tehetünk róla, mi minden­ben a vezérkarnak vagyunk aláren­delve. És a tisztek lelkiismeretlensége lehe­­tővé teszi, hogy Krasznojarszkból -„ágyú“ felírással­­cukrot számítanak ma­gánvállalközük részére J­arkisba, m­int a töltések, amelyekre az egész hadsereg eped­ve várakozik, Bőrszíja állomáson he­teken itt várakoznak a továbbszállítás­­ra. J­ósággal el lehet mondani, hogy a szib­ériai vasút igazgatósága a legna­­gyobb elensége Szibériának és Oroszor­szágnak — majdnem veszedelmesebb, mint a japán fák. FRISS ÚJSÁG 1905. május NYÍLT TÉR. (S font közleményeiért nem vállal felelősséget a szerkesztőség.) A budafoki határban a Dana partjá­i fekvő „KUTYA VILLÁHOZ" czimzett halászcsárdában mindenkor friss, a bár­kából a közönség: ázom© láttára kifogott ele­ven halak, ízletes ételek, kitűnő italok kaphatók. Egész nap kitűnő czigányzenekar. A budafoki villamos vapit Albertfalva forgalmi­­telep állomástól 6 p. Éjjel kiltön vonat rendelhető bármely órában. — Számos látogatásért esedezik ALLERU A.KJÚ.F.R A TSCdOglfis. Watterich A. dropista GÉZSA CRÉME a legjobb arozápoló ée tűépitőszer, kapható: Buda­pest, VIT. Dohány-utcza , ez. Ugyanott az avaros bel* és külföldi pipereczikkek­ legolcsóbb bevá­sárlási forrása. 1 Sirclin,1 trrstW temen wttnmK&ato ,'.‘AV $ fj A taiptox ee OXTOtfJiKTtii, 1 H­AIÍS3.7A« P TOOáBAJQÍ k­­ÉSZŐSZERVEK VOLT ^ i­OTAaaatsm, scso­mös, ímrniemza t­­­RL­KX ra VlLQttl CSuiX cfE4H5A2L wM ’ J HÍRES MJPSNFELÓL — A sváb A B C-j*. Villányon trtént a minap. Beállít egy jóképű villányi ma­­gvet a plébánoshoz 6s tiszteletteljesen jelenti, hogy fia született. Kéri a plébá­nos urat, hogy fáradjon el a templom­ba, ahol a keresztszülők a gyermekkel már várnak reá. A plébános elindul, ve­le megy a boldog apa is. Útközben megkérdi a plébános: —Hát mi lesz a gyermek neve! — Gáról. Herr Pfarrer. — Aztán miért épen Gárol? — Hát kérem szépen így következik, mer ez a hetedik fiam és az ABC igy mu­tatja: — Hogyhogy? — Andal, Pál, Gépi, Hamás, Ete, Fen­zel, Gáros. — Utcz­ai jelenet, London fcsari részé­nek egyik utcaiján tegnap nagy unal­mat keltett, mikor egy előkelően öltö­zött fiatal nő revolvert rántott elő és egy idősebb urra és annak a fiára lőtt. Mialatt többször rálőtt a két emberre, fejét egészen hátrafordította. A két ur annyit­ meg volt lepetve, hogy kísérie­­­tét sem, tették, hogy a lövések elől mág­nesei­ üljenek. Az idősebb ur a fiatal aEstemy ü­gyvédre vett, a másik pedig az ü­­yvéd fia. Az ügyvéd mellén találva a földre rogyott, mire az asszony rávetet­te magát a sebesültre és igy szólt: — Hadd csókolom meg, mielőtt meg­halok. Az ügyvéd fia a nyakán szenvedett sé­­,*m­il«*t. Az asszonyt a rendőrség tartóz­tattál le és kocsira ültette. A körülötte állók még hallották, amint mondta: —­ Meg fogom magamat mérgezni. UeysnaWaam * pilanatban egy kis fivé­ret­ rántott el* a zsebéből és a tartalmát kitájó. A. neai*r*rvoa ópium-mérgezést állapit*t­ meg, de megmentette az életét. A két sebesült is előreláthatólag meg­fér m­ógyulni. A nyilván hirtelen meg­­tébolyodott asszonynak, mielőtt tettét elkövette, soha a legcsekélyebb baja sem volt az ügyvédjével. — Az albán trónkövesdi. Bukarest­ében, a napokban az ottani albán kolónia nagygyűlést tartott, amelyben Ghika herczeget a forradalmi mozgalom veze­tőjét megillető összes jogokkal felruház­ták. Ghika herczeg az ülés után egy laptudósító előtt jövő terveit következő­leg­ vázolta: Az albán trónkövetelő di­m­ét adományozzá­l nekem. Ezt a c­ímet egyelőre vissza kell utasítanom. Én ma csak az albán m­ozgalom­nak vagyok leg­felsőbb vezetője is egyúttal annak az ideiglenes kormánynak a főnöke, mely nyomban a forradalom kitörése után meg fog alakulni. Ez a forradalom nem csupán agyrém. Feltétlenül ki fog tör­ni legkésőbben ez év szeptember havá­ban, s nekem megvan minden erkölcsi és anyagi biztosítékom arra nézve- hogy sikerülni is fog. Beutaztam egész Euró­pát, tárgyaltam az összes jelentős állam­férfiakkal s meg vagyok győződve, hogy „az etrópai helyzet terveinknek randfe­­letti kedvez. Nem­ tagadom, hogy jelentős anyagi eszközök felett rendelkezünk. Rendelkezünk továbbá 50.000 fegyverrel és 23 ágyúval. Garibaldi Menotti haj­­landó élére állani 2000 önkéntesnek, úgyszintén egy Bourbon herczeg is vál­lal kommandót. Egy amerikai millio­mos, kinek nevét ma még nem árulha­tom el, hajlandó ötven millió frankkal hozzájárulni a kiadásainkhoz. Egyebek­ben megtettük már az előkészületeket egy albán kölcsönre és itt Bukarestben nyomatjuk a kötvényeket Végül a trón­követelő megmutatta a tudósítónak új egyenruháját. Alighanem ez az egyet­len komolyan vehető pontja a herczeg vágyainak. — Szabadon bocsátott gyilkos asszony. A múlt hónap elején egy virradóra halva találták Gyapoly községben a vasúti őrháztól mintegy ötven lépés­nyire Bodnár Lajos vasúti őrt A hulla borzalmasan össze-vissza volt zúzva s a csendőrség előbb azt hitte, hogy a kü­lönben is részeges vasúti őrt valame­lyik korcemabeni ellenfele gyilkolta meg, miután a gyilkosságot megelőző napon a korcsmában mulatott. Ebb­en az irányban folyt is a nyomozás mind­addig, mig a meggyilkoltnak egy 6 esztendős kis leánya az egyik csendőr kérdezősködésére el nem mondotta, hogy az apját az anyja ütötte agyon s azután a nagyanyjával együtt húzták ki az országút mellé. A csendőrség ennek a vallomásnak az alapján letar­tóztatta Bodnár Lajosnét, aki azonnal bevallotta, hogy a férjét ő gyilkolta meg. A vizsgálóbíró előtt részletesen el is mondotta, hogy végső el­kese­redé­sében követte el a végzetes tettet, mert a férje több mint tíz esztendő óta ütöt­te, verte, kínozta, éhez­tette őt és ár­tatlan gyermekeit. A gyilkosság éjsza­káján is részegen ment haza a korcsmá­ból s újra elővette és ütötte az asszonyt mig az a keze ügyébe került fejszével le nem ütötte. Állításait a szerencsét­len asszony tanukkal is igazolta. A vizsgálatot a minap fejezték be az ér­dekes ügyben s az ügyészség miután csak szándékos emberölés miatt fog vádat emelni s az asszony megszöké­sétől tartani nem kell. Indítványozta, hogy a főtárgyalásig Bodnár Lajosnál, szabadlábra helyezzék. Ezt a vizsgáló­­bíró el is rendelte s a szerencsétlen asszonyt egyelőre szabadon bocsátották. Érdekes a­z megemlítésre, hogy állítólag a raidon elfogatása után a vizsgálóbíró kihirdette Bodnárné előtt az előzetes letartóztatást elrendelő végzést, az igy válaszolt:. .* Nem bánom ,én kérem, mert nem most leszek rab, hanem addig voltam, még a férjem élt. A rendkívül érdekes ügyben a főtár­­gyalást minden valószínűség szerint még májusban meg fogják tartani az esküdtbíróság előtt.­­• Galgóczy atyjáról, Galgóczy tábor­szernagyról elég szó esik mostanában. Hadd álljon itt egy kis történet, amely­nek édes atyja vett a köse. Az öreg Galgóczy iskolamester volt még 1348. előtt Sepsiszentgyörgyi*­, ahol Tán­csics földrajzából töltögette a tudo­mányt a kemény székely koponyákba. 1348­ után is ott maradt és akkor is Táncsics könyvéből oktatott. A föld­rajzban Innsbruck városáról a követ­­­­kező volt írva: „Ide menekült a német­­ császár a bécsi nép jogos haragja elől.“ I Egy ízben megjelenik az iskolában a­­ hatalmas felügyelő, hogy lássa, a ne­­­­bulók mennyire mentek és a király­­i hűségben hogy oktatja , ki őket a tanító. I A földrajz is szóba került: Innsbruck­­ városa is.­­ — No, mit tudsz Innsbruckról?­­ — Ide menekült az oszrák császár a s nép jogos haragja elől, — vágja ki a székely fiú. * A felügyelő majd csuklást kapott ijedtében és a Táncsics könyvét ugyan­csak hamar betiltották, az öreg iskola­mestert pedig elküldték. — Hajók összefilkezése. A Dunán Baja és Dunaszekcső között, a dunai gőzha­­jós-társaság Pannónia nevű vontató gő­zöse lefelé menet, beleütközött Fischer József dunaföldvári lakos Üdvöske nevű­ gabonaszállító hajójába. A gőzös szépen elment az Üdvöske mellett, de a négy utolsó uszály közül kettő teljes erővel nekiütődött az Üdvöske-nek s az elejét teljesen összetörte, olyannyira, hogy a partra kellett vontatni, ahol el is sülyedt és most viz alatt van. Az erős összeütközés következtében az egyik matróz, Kern József, az Üdvös­­kéről a Dunába esett, de kimentettek. — Félmilliós kártérítési pito a kincstár ellen. Nagy feltűnést keltett körülbelül öt esztendő előtt Szabadkán. Metzner Henrik volt szeszgyáros esete, akit jö­vedéki kihágáson értek a helybeli pénz­ügyőrök, gyárát zár alá vették, az üze­met beszüntették és óriási bírságot ró­va ki rá, egész vagyonát elárvereztet­­ték. Metzner, aki így teljesen tönkre­­jutott, pedig 12 esztendőn keresztül elég szép vagyonra tett szert jól jöve­delmező gyárával, elköltözött Szabad­káról és előbb külföldön, majd a fővá­rosban tengette életét. A tönkre jutott gyáros a zombori pénzügyigazgatóság által ellene megindított és le is folyta­tott eljárás ellen a szegedi törvényszék­hez fordult jogorvoslásért,­amely őt az ellene emelt vádak alól felmentette. De felmentette jogerősen a kh­. tábla is Metznsr Henriket, aki most ügyvédje utján a kincstár ellen félmillió koro­nán felüli összegig keresetet indított. Fulladásban, ig­az,rímálo­m, nehéz légzésben, köhögésb­en és i­m­d­uratos bánífolmakban szenvedek tífíjenen . H E megszabadulhatnak bajukul a legújabban m 1 kipróbált ..Diana Anatma eseteir* lm*z- 11 I nálata után. — Postai utánvételtel szállít­ || H fiaté strasiVosal 3 kordiáért. Hatás b­itoa. |g 1 ESSKYI BÉLA Biana-gyógysa. 1 B! BtJDAPECT. Károly-kurtit 6. " gg É Urak és hölgyek ff tll ha teljesen meg akarnak szabadul.,1 újabb vagy Hiégiob keleti­ trippertől, folytatói, szivar­gi S 6'óstól, te.jós ve? élettől, hagrycsd- es ki* S guyftS binialaia­ k!él, ngy recdulj^nek 1 doboz® 8 «Iránéi iípcliúi­ás pirulái5*, £:*1%%, I fii ÉíiJX&kQtiönel: ára­m korona utasítással. ^ 1 Diana-gyágysz. 1 ^ (Pcsián titokban saÁk­iliút.) S I pa52tillá“-t I . m csakis olyan férfiak rendsfjenek (örepik, fiatalok), B ® érzik mnagukban, hofjy lassan kint fogy a fárfiaro. B M — Általános gyeng eségb?.« és teljes tettetett híiség- B B szo^vednek. — Hatás biztosi Hory dobos B ®-ra 4 K. utasitáaaa!. Központi főraktár: Ig ■ Brényi Béla Braaa* gyógyszertára, i I Budapest, Vil., Kácoly-binpul 5. il­l Fó*tán NAállítjuk. B Kérjen árjegyzák­et. Ingryen er. bórmontvo küldőn?. képes magyar árjegyzét k©met, mely több mint lOOO ábrát tartalmaz különféle órák­ról, CLitury és ezüst tárgyakról, valamint hang­szerczikkekröL Koprád János I. éragryár és kiviteli üzlet S3&Ü2£jB.iEn!la 2134. (Csehország) fgm ssm kószit mérték után tiszta gyepi jH N­1 Sail­­.u szö­veiből öltönyt v. fb'niJ­B 151 a legrarrtokebb kivitelbtnn Kroi­sz F. éa Tráaii'i«»itív5Üzleti) SjBiet, Krre?asi»ut60. Vidé­­re »intik és mftrfiScvoten d­as­ t«$ bér.netitvc. |pr6- Cs E^öiöOiirnifürCs 'f^íz nyerek, iron&i berí.ná««és6t s?tK alb. tárgyakat 0 P oiceön eladok. Váraiét Bpest, IVM £ fö. Híjé-O. tp. Söközid­ Quinéozy-u. Jf* raktárszár» ti Motoros kerékpárok f fr.’ítönö elem árak «elleti — Öj !40 kttronátón Kesrékpáros uiík­aikMazéen ésf zamm­­cxozá«« t& korona. MVSXÁY ■JAK.A.B ‘fiL:- as vifnaiXtwi-«rA5'ö berendezett »PanKOttír.“ «rt«sztsr- m k&étipar-gyára, BuriapauL V6:és mayty»ül«eya 6». V ért« s»?cJe Sósfiarszts* Minden hasbm­ szükségéé.

Next