Friss Ujság, 1905. május (10. évfolyam, 121-150. szám)

1905-05-03 / 122. szám

X. évfolyam 122. szám. Budapest, 1905. Szerda május 3. Ára 2 fillér (I­kr.) Megjelenik mindennap korán reggeli, fontos alkalommal naponkint többször hétfőn és ünnepnap után is. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL. V. HONVÉD-UTCZA 10. SZ. FIÓK-KIADÓHIVATALOK: Kerapast-ut 34.; VI., Andrássy­ ut 13.; IV., Kecskeméti­ utcza 8. POLITIKAI NAPILAP. ELŐFIZETÉS­ ÁRA: Helyben: házhoz hordva 50 kr. (60 fillér). Vidéken: postai szétküldéssel egy hónapra 50 kr. (1 korona). Részletek a warsfilléres zendülésről. Gyilkossággal vádolnak egy­anj asszonyt. Tanulságul: Büszke örömmel jegyezzük föl a­­tegnapi nap hatalmas eseményét. A munkás­nép szent napja volt a teg­napi, keserűséggel, vérrel és dia­dallal megszentelt nap, május else­je, amelyen széles e világon elpihent a munka. Ez volt talán az első má­jus elseje, amelyre teljes nyugalom és egyetértés borult,­­ amelyet a leg­­kevésbbé zavartak meg az erőszak és ellenkezés rikító hangjai. Varsó­iban még vér folyt- Belelőttek a nép­ibe. de ez nem munkás-kérdés, leg­alább is: csak részben az- Ott egy egész elnyomott ország vonaglik és tápászkodik a zsarnokság ellen,­­ s a­­nagy egészben benne van a munkás­ság is. Oh, ezerszeresen fognak meg­fizetni az ártatlanul legyilkolt éle­tekért, s a kenyér forradalma egy nagy nemzet felszabadulását fogja meghozni. Csodaszép volt ez a tegnapi nap. Vannak ünnepek, miket a kalendá­rium ír elő, vagy a törvény, de a szivében ezeket az ünnepeket valójá­én csak kevesen érzik, egy-egy fe­jezet, egy-egy tábor amely köte­le égből ünnepel akik még hisznek s akik hazudják a hitet. De május elsejét a világ ünnepelte meg, őszin­­­teséggel és emelkedettséggel, s a mű­véinek csöndje nem szünnapot je­lentett egymagában, hanem többet, ennél sokkal többet, a jövőben való nagy bizakodást. Ezen a hajnalon csapatostól, tízezrenként és százez­rével kerekedtek föl a munka hívői, más mikor a zöldbe kivonultak, a te­rekre és a ligetekbe, de nem a vasár­napok jókedvű mulatozása volt csu­pán, hanem a legfőbb vasárnap mel­lett való lobogó tüntetés, s a legiga­­zabb oltár előtt: a megalázkodott, a fenkölt áldozás. Vagy nap volt ez a tegnapi. Vagy volt,, mert a jelentőségén kívül a beigtatása, beiktatásának a módja jel­en­tőség­teljes. Tizenöt éve legföljebb annnak, hogy a május else­jének ünneppé való avatása körül a mozgalom komolylyá kezdett vál­ni. Mindenki nevetett. Lehetetlen és képtelen gondolatnak mondták, ki­vihetetlennek és bátornak. És íme, ti felhők között járkáló álomból va­lóság lett, az eszme fényesen betelt , ma már nemcsak lehetséges, de­ egyenesen természetes, hogy a mun­kásságnak legyen egy olyan napja is, amelyen magukért a munkások­ért pihenjen a szerszám a műhelyek­ben. Meg lett, úgy lett. S a megvaló­­sulásában csodának nincsen szerepe. Csak egy természetes erő vívta ki a mnkásoknak az ő ünnepöket: az ösz­­szetartás, az a legegyszerűbb, leg-, ősibb, leghatalmasabb erő, amelyet­ eddig vagy föl sem ismertek, vagy nem használtak föl. S azt a tanulságot, amelyet a munkásnépnek e nagy, nagy dicső-' sége magában rejt,, ezt mutatjuk oda a magyar nemzetnek is. Válsá­gos napokat élünk, s az erőnk szét­­forgácsolódik, ezért nem tudunk boldogulni. Tartson össze a nemzet. Tegyen félre minden kicsinykedést. Egyszer ,csak egyszer legyünk oko­sak- Tartsunk össze. Be áskálód­junk egymás ellen. Egy tömör falba tömörüljünk össze, s ha akarnak tő­lünk valamit, egy tábor álljon az ellenséggel szemben. És akkor ne­künk is győznünk kell, és a mi si­kerünk nem maradhat el. kávéház polgárokkal, mire a katona­tisztek fölugráltak, és kardjukhoz kap­tak. A szászok székekkel közeledtek a tisztek felé. — Vissza! Vissza! . . . Vége már a közös hadseregnek! ... — kiabáltak a fölháborodott szász polgárok. Már-már azt lehetett hinni, hogy nem lesz elkerülhető az összeütközés a polgárok és katonák­ között, de a köz­belépett rendőrség elejét vette a további vérengzésnek. Hormingot azonnal be­szállították a közkórházba, ahol megál­lapították, hogy a vágás megsértette az agyhártyát is. Állapota súlyos. Mikor a tiszt urak mulatnak. •— Saját tudósítónktól. — Vasárnap éjjel véres eset történt az egyik brassói kávéházban Egy ittas katonatiszt összevagdalta Hornung Gyula előkelő szász magánzót­. A vé­rengzés olyan felháborodást keltett, hogy a polgárság a legmesszebbmenő elégtételt fogja követelni az illetékes katonai hatóságtól. A vagdalkozásról ezeket írja tudó­sítónk : Vasárnap éjjel két társaság mulatott a Molch­er­ kávéházban. Az egyik szász polgárokból, a másik katonatisztekből állott. Ez utóbbiak jó sokat ihattak már, mert ugyancsak duhajkoltak és Köhler Hugó tüzérfőhadnagy pohara­kat is vagdosott az asztalok felé. A széttört üvegszilánkok a szomszédos polgártársaság egyik tagját, Horning Gyula dúsgazdag magánzót is megse­bezték, aki ennek daczára nyugodt han­gon szólt át a főhadnagynak: — Enge­­delmet k­érünk, ez már mégsem járja!... Ebben a pillanatban fölugrott Köhler főhadnagy, kardot rántott és rácsapott Hornung Gyula fejére. Hornungot azonnal elbontotta a vér és összerogyott. A polgárok erre rávetették magukat a dühöngő katonatisztre s nagynehezen kicsavarták kezéből a kardot. Egy­két percz múlva zsúfolásig megtelt a A rendőrség krónikájából. (Latartóztatott szélhámos. — Harczias asz­­szony. — Miesrabolt lőkereskság. — Elfo­gott sikkasztó. — Eltűnt urileány.) A rendőrség letartóztatta Eifried Nándor 25 éves foglalkozásnélküli em­bert,, aki néhány héttel ezelőtt beállított Löw Sándor József­ körúti­ ékszerészhez és ott az az Eifried Aladár ez­ég tulaj­donosának mondván magát, 2000 koro­nát érő ékszert csalt ki hamis váltók alapján. Azóta bujdosott. Tegnap az­után Löw találkozott vele az­ utczán és átadta a rendőrségnek. Elfried Nándor rovott múltú és a székesfehérvári rend­őrség is nyomozza csalás miatt. * Ma reggel a Tüzér-utcza 25. számú ház tulajdonosa Weisz Jenő házbértar­tozás miatt kilakoltatta a házából Stepka­­Mátyásáé született Beivolt Lina 40 éves napszámosnőt. Az asszonyt a háziúr eljárása annyira dühbe hozta, hogy baltát ragadott és azzal fültövön vágta a háziurat. Weiszt, aki súlyosan sebesült, a mentők vették ápolás alá. A merénylő asszonyt a rendőrség letar­tóztatta. Demir Husztin Aga­rus-i lókeres­kedő tegnap délelőtt egy Szemere­ utczai korcsmában mulatott Babák Andor 20 éves faezér ác­csal. Mind akett­en ala­posan neki­láttak az ivásnak. Deltái­ban már lerészegedve távoztak a korcs­mából. Az országház táján Babák egy­szerre nekiesett a 1­6 kereskedőnek és fehér zacskóban levő pénzét 25 darab 20 koronás aranyat elrabolt tőle. A rendőrség az éjszaka kinyomozta Baba­kot és letartóztatta. A pénzt azonban már nem találták meg nála. * A minap Kanti Alfréd 21 éves hiva­talnok a ma­gyar kereskedelmi bank serajevói fiókjánál 2000 komát sikkasz­tott , megszökött. A pénze elfogyott és tegnap önként jelentkezett a főkapi­tányságon.* Barna Lajos mezőtúri­ földbirtokos­nak 20 éves Eszter nevű leánya a múlt hónap utolsó napján eltávozott szülei­nek házából. Levelet hagyott hátra, amelyben ezeket írja: „Imikor l­evele­m­et veszitek, én a Duna hullámaiban leszek. Az árvaszéknél jévő pénzemet rátok hagyom.“ A kétségbeesett szülők­ bejelentették az esetet a főkapitány­­ságnak, amely széleskörű nyomozást indított ez ügyben. Valószínű, hogy a szerencsétlen fiatal leány lesz az az ön­gyilkos, aki két nappal ezelőtt a láncz­­hídról a Dunába vetette magát, s nyom­­talanul eltűnt a habokban. Harczias asszony: Kun este 6 Mer és képekkel jelenik meg a MAGYAR HÍRLAP

Next