Friss Ujság, 1908. február (13. évfolyam, 28-53. szám)

1908-02-01 / 28. szám

S fcw.ii IJ.-Inwwr» -r­ycv-g- to»« rtgbaa-ft . —1. — Itonyvi végzésre való hivatkozással rep­ítik a mellüket, hoptj a birtok az övék !? ahhoz Pálffynak semmi köze többé. Amikor a becsapott földbirtokos látta ,hogy szépszerével nem végezhet, Klein Szezső dr. ügyvédhez fordult, akivel csa­lás miatt följelentést tetett Áldor, Ará­nyi és Brettschneider ellen. A főkapi­tányságon Sándor László rendőrkapi­tánynak osztottál­ ki a szenzácziós bűn­ügyet, amelyben nagy titokban megindí­tották a vizsgálatot. Visszaszívás gőzerővel. „■ A nyomozás során egyre több bizo­nyíték merült föl a betéti társaság ellen.­­A vizsgálat, már odáig jutott, hogy a kőolaj-ipari betéti társaság könyveire el­­rendelték­ a bűnügyi zárlatot is. Ennek a nem várt fordulatnak aztán fölötte érdekes következményei lettek. ÍA terheltek egyszerre más húrokat pen­gettek és alkudozni kezdtek. Egyezséget ajánlottak. Ennek az ajánlatnak pikáns háttere van. A könyvek ugyanis sok mindenről beszélnének. Kitűnnék többek között az is, hogy a százhatvanezer ko­ronából mennyi jutott a vállalat pénz­tárába.­­ A hiányzó összeg is érdekes vallomást lenne. Kiderülne, hogy milyen napszá­mot zsebeltek be közvetítő nagyságok. A kézenfekvő panama előszelei tehát már ottan voltak a levegőben , így az utolsó pillanatban megkötötték az egyezséget. ’A komédia vége. « Sidorék Lengyel Zoltán dr. útján egyezségre léptek Pálffy Berencz föld­­birtokossal, akinek az utolsó fillérig visszatérítettél­ a veszteségét. Ezzel szemben Pálffy a följelentés visszavoná­sára kötelezte magát. Délután megjelent Klein­­Rezső ügy­véd társaságában a főkapitányságon és csalásért tett panaszát írásban vissza­vonja. Ezzel az érdekes és szenzácziós háttérri hímnásv befejeznst nyert..­pán a közönséges és ajánlott levelek kötegeit veszik át és helyezik el a kalauzkocsiban egyéb vasúti iratokkal együtt. Pénzt a posta csak postakocsi­ban szállít, ahol a posta alkalmazottai maguk kezelik a küldeményeket. A rablók abban a hiszem­ben, hogy a pos­tai kötelekben pénz van, a kalauzkocsi­nól elrabolták e kötegek­et a vasúti iro­mányok­kal együtt. Az eddigi megálla­pítás szerint a közönséges leveleken kí­­vül mindössze öt ajánlott levél volt a kötegekben, de pénz semmiesetre sem A levélkötegek­ közül hat darab hiány­zik. . . 'Őrizetlen kocsik'." „ Temesvárott azt hiszik, hogy a vas­úti alkalmazottak talán egy pillanatra­­ őrizetlenül hagyták a kalauzkocsit,­­ részben, hogy a pályaudvaron tolongó­­ utasokat elhelyezzék, részben pedig, hogy az iratokat az állomásfőnöktől át­vegyék. A nagy sokaságban valószínűleg ezt­­a pillanatot használták föl a rablók arra, hogy behatoljanak a kalauzkocsi­ba, ahol összekapkodták az ottlévő pos­tacsomagokat és azután a vonat másik oldalán leugráltak. Amikor a vasúti alkalmazottak a hiányt észrevették, lármát csaptak, de a rablókat nem le­hetett már utolérni. A rablók nyomában, Az újkaránsebesi vonatrablás ügyé­ben a csendőrség teljes erejével nyo­moz. Kihallgatták a vonat személyze­tét, amely azt vallotta, hogy az egész eset olyan gyorsan történt, hogy alig vehettek észre valamit. Míg a kalau­zok a vásárosokat helyezték el, a fő kalauzt megtámadták a rablók, leütöt­ték és azután megkötözték, úgy, hogy­­ moerczanni sem tudott. Állítólag , né­­­­gyen voltak a rablók, akik lázas gyor­­­­sasággal dolgoztak. Valószínű azon­­­­ban, hogy csak alkalomszerűen támad­tál­ meg a 718-ast Ha ugyanis csak a legkevesebbet törődnek is a körülmé­nyekkel, megtudhatták volna, hogy ez a vonat nem szárít értékes postai kül­deményeket, csak a helyi közvetítést látja el, emelték. A hadvezetésig el is érte azt a czélt, hogy az altisztek száma szaporo­dott, a baj azonban abban fekszik, hogy az igazolványos altisztek jelentékeny százaléka polgári alkalmazást nem tud nyerni és tovább szolgál a hadseregben, ezáltal meggátolva azt, hogy újabbak lépjenek helyükbe. A hadseregnek tehát az állana érdekében, ha az altisztek 7—8 évi szolgálat után helyeiket! elhagyják Semsey László gróf az előadó által emlitett modalitást és azt a kijelentést hogy a had­vezetőség óhaja­sz volna hogy 7—8 év után ezek az altisztek el­hagyják a szolgálatot, újításnak tartja és nagy csodálkozással fogadja, mert éppen most az az irányzat, van a csend­őrségnél, hogy a jutalomdíjakat lehető­leg leszámítsák és inkább a nyugdíjakat emeljék, hogy a tovább szolgáló altisztek a csendőrségnél megmaradjanak, mert, a szolgálatot csak akkor látják kellő­en biztosítva, ha jól kiképzett altiszti ka­ruk van. Miklós Ödön osztja Seméey vélemé­nyét és csodálkozik, hogy­ most ellenkező irányzattal c­elálkozik. Azt az eszmét veti fel, nem volna-e lehetséges ezeket az altiszteket 15­-20 évi szolgálat után biztosítás útján valami járadékhoz jut­tatni. _ Schönaich Ferencz közös hadü­gymi­niszter hangsúlyozza, hogy az altiszti szolgálati jutalomdíjak kérdésének lé­nyesze az ellátás biztosításában rejlik Arról, mintha a hadvezetőség a régi al­tisztektől szabadulni kívánna, szó sem lehet. Ezután megszavazták úgy a rendes, valamint a rendkívüli hiteleket is. Sehe­naick költségvetésével ilyeténformán végzett a bizottság. Mi szempontból nem fogadható el. "A többi módosítást sem fogadja eL A szakaszt a Ház Zakariás módosí-­­tásával fogadta el Szünet után a Ház a harmadik szan­kaszt változatlanul, a negyedik sza­­kaszt Zakariás módosításával fogadta.. Az ötödik s­zakaszt változatlanul fog­aadták el, a hatodik szakasznál Bo­­zós­y Árpád, Nagy György és Schütter Frigyss módosításokat adott be, de a ház Günther Antal igazságügym­inisz­­ter ellenvetésére egyiket se fogadta el A tizenharmadik s szakasznál Zakó*­riás János, Vláh Aurél és Nag­y György adott be módosítást. Ferenczy Géza előadó ellenzésére « Ház a módosításokat nem fogadta el, erre Nagy György nagy haragra lob* banva, ezt kiáltotta: — Én letörülközöm­, nem is beszé* lek többet, és ezzel kiment az ülést®* rémből.­­ A tizenhatodik szakasznál Papp­­él István adott be módosítást, amelyet a Ház nem fogadott el A­ javaslatot a Ház ezután részletei­­ben is elfogadta. * Holnap a képviselőház a bírói is ,ügyészi fizetésről szóló javaslatot tár­­gyalja. Az ülés délután két órakor ért vég­het. TosalraMás Ujkaránsebesen kifosztották a postát. s Tataránsebes állomáson, mint Orsó­­váról táviratozték, tegnap páratlanul vakmerő rablást, követtek el az Orsó­­vára haladó 718. számú vonat posta­kocsija ellen. Ujkaránsebesen tegnap vásár volt és a vásár után esti hat órakor mintegy négyszáz ember tolongott a pályaudva­ron, hogy a vonatra felszállhasson.­­Amíg a kalauzok az utasokkal voltak elfoglalva, hogy őket a kocsiban elhe­lyezzék, eddig ismeretlen tettesek meg­rohanták a postakocsit, az ott levő al­­kalmazottat lefogták és a kocsit kira­bolták.­­ • Amennyire eddig megállapítható ■volt, összesen nyolca posfazsák hiány­zik, de a rablók műs­tárgyakat is el­vittek, azután pedig az állomás átel­lenes oldalán leszállni, elmenekültek. A rablók üldözése. Amint a rablók leugrottak a vonat­ról, a vonatkísérő lármát csapott, mi­re az állomáson lévő csendőrök néhány utassal üldözőbe vették a rablókat, a­kknek azonban sikerült elmenekül­ni­ük. Az egész rablás három perc­ alatt történt. ■ Temesvárról jelentik nekünk, hogy az ottani postaigazgatósághoz érkezett hivatalos jelentés szerint a rablók a postakocsiból csak néhány levélköteget vittek el, de pénzt nem, mert pénzt a vonat nem szállított. Leveles zsákok.­ ­ A 718. számú gyorsvonatnak ugyan­­is, amely tegnap este érkezett új ka­ránsebes állomásra, tulajdonképpen nincsen postakocsija és a vasúti alkal­mazottak az egyes állomásokon csa­­ k RTS 3 'UJS'AGJ Iflleft februar T? ^ Solionaid­mai megszavazták a milliókat. Saját tudósítónktól. “* A magyar delegáczió hadügyi albi­zottsága ma a hadügyi költségvetést részl­eiben is elfogadta. Az üljsen Zichy Tivadar gróf elnökölt. Nagyobb vita a tüzérségi tételnél volt. Bakonyi Samu kért felvilágosításo­kat a tüzérségi szervezet egyes részeit illetőleg. Schönaich Ferencz közös hadügy­mi­niszter Bakonyi kérdésére válaszolva,­­ kijelenti, hogy a tüzérség továbbfejlesz­­t­­éséről a politikai viszonyokra való te­kintettel ezenttal egyáltalán nem lehet szó, majd a lóállományról nyilatkozott. Miklós Ödön köszönettel veszi tudo­­másul a hadügyminiszter kijelentéseit és annak a véleményének ad kifejezést , hogy nagyobbszabású csikótelep- Deren Idézéseknek a végletekig való fokozást­ nem tartja czélszerűnek. Ugron Gábor nem barátja a csikóte­lepeknek, inkább azt tartja kívánatosnál a hadsereg harczképessége szempontjá­ból, hogy kiképzett katonai lovakból ál­­ktassanak fel telepek, amelyek táború esetén a beállott fogyatékot pótolnák. Okolicsányi László előadó: Az 1875 .évi törvény a kiszolgált altiszteknek el­őbbsége­t biztosit polgári alkalmazásnál. Ezenkívül ezeknek az altiszteknek juta­lomdijait és végkielégítéseit a delegá­c­ziók évről-évre jelentékeny összeggel Az erdélyi birtokrendelések - A képviselőhöz ülése. — A mai ülés idejét is az erdélyi birtokrendezés tárgyalása foglalta le. Justh Gyula elnök az ülés megnyitá­sa után fölhatalmazást kért és kapott arra, hogy a decei kerületben a vá­lasztásról intézkedjék. Bemutatta ez­után a főrendiház üzenetét az újonez javaslatok elfogadásáról. Lázár Zoárd beterjeszti a mentelmi bizottság jelentését. A napirend sze­rint következett az erdélyi birtokren­dezésről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. A czímnél Nagy György általános­ságban a javaslatokról beszél Az elnök figyelmezteti, hogy a czimről beszéljen. Nagy György előre bocsátja, hogy indítványt nyújt le, amely azonban nem vonatkozik a czímre. Az elnöki A czimnél nem lehet ilyen indítványt tenni. Nagy György: A czím ellen nincs kifogása. (Derültség.) De arra kéri a Házat, engedje meg, hogy a tárgytól eltérjen. A Ház ezt nem engedte meg. Nagy György s sajnálja, hogy a Ház olyan kevés érzéket mutat (Zaj- Moz­sás.) a székely dolgok iránt. Az elnöki Ne tessék gyanúsítani. Az első szakasznál Einleder Ernő módosítást adott be, amelyet a Ház nem fogadott el. A második szakaszná Zakariás János és Papp Csicsó István módosításokat adott be. Nagy György hosszabban beszélt a szakasz ellen­­it szöveg elfogadását kérte, Einleder Ernő és Bozóky Árpád módosításokat adtak be. Günther Antal igazságügyminiszter Zakariás aggodalmai miatt némi vál­toztatá­st tesz a szövegen. Nagy György ellenvetéseit méltányolja re­­rt költészeti szempontból meg arhtvák. (Derültség.) Do­l módosítás A kormány és a tegy­vidék. A földmivelésügyi miniszter most bocsátotta közre a hegyvidéki kirent felségnek Kazy József miniszteri ta­­nácsos által már a múlt évben ösz-­­szeállította jelentését a hegyvidéki munkálatok terén az 1906. évben tör­téntekről. A jelentés részletesen száy­mol be a végzett dolgokról és husz fejezetbe foglalja össze az egyes gazd­dasági és kereseti ágak fejlesztése érd­­ekében tett intézkedéseket. Ezek kö­zül mint fontosabbakat a következőket emeljük ki: " A nép használatában levő föld ke­reken 2900 kat. holddal gyarapodott,­ mert a fogarasi, irányi és remetei ,­a­­torterületeket a kirendeltség átvette az­ uradalmi bérlőktől és ruthén kisgaz­dáknak adta bérbe. Összesen ötven­négy község kisgazdái kaptak bérbe földet egy—öt holdas parcellákban. Jelentékenyen szaporodott egyébként a kisgazdák földbirtoka, vétel útján­­?A Beregvármegye felvidéki járásának huszonnégy községe részére megszedi­­ezte a miniszter a hitbizományi ura­dalom Háthegysér­ kereken 5000 hol­­das erdőbirtokitt és 3000 hold területre szántó és legelőbirtokát.­­ Sáros­ám­egyében megszerezte 11 miniszter ugyancsak főrészben kis­gazdák részére az 5152 holdnyi zbo­­rói uradalmat. Közbenjárásával kere­ken 1900 hold föld jutott egyes közsé­gek kezére részint a hitbizományi, véd­szint a kincstári birtokokból. Ezzel az akczióval fokozatosan mind több földhöz jut a nép. * igen nagy eredmények vannak a­ háziipar terén. A háziipar összesen­ 1318 kisgazda-családnak közel 85 000 korona keresetet adott. A legtöbben a helyi viszonyokhoz képest fafaragás-, fa­ és gazdasági kosárfonással fog­al­­kozott de a vászonszövéssel és m­ás virágkész­ítéssel foglalkozók száma is elég nagy volt. A gazdasági ismeretek terén az alsó vereczkei havasi mintagazdasági és tejgazdasági telep, a szolyvai állami gazdasági ismétlőiskola és a hegyvi­dék külömböző pontjain tartott népies gazdasági előadások fejtettek ki ered­ményes működést. És e tekintetben fejlesztő hatást gyak­orolt a nép nagy­ tömegének az Alföldön nyi arató­­ra munkára való e'szerződtetése is. A hi­­telszövetekezetek száma 14 gyel, a hi­­telszövetkezeti firuraktárak száma 9-el gyarapodott. Az áruraktárak bruttóké*

Next