Friss Ujság, 1912. március (17. évfolyam, 52-78. szám)

1912-03-01 / 52. szám

Megkerült 3 groftnal Il­it bolgár. A rákosfalvai titok. Még 1909. évi október 24-én tör­tént, hogy Rákosfalvá­r­ól eltűnt Nikolov bolgár kertész, aki va­gyonos ember hírében állott és el­tűnése után arról kezdtek beszélni az ismerősei, hogy a kertészt­­ megölték. A rendőrségnek is jelentést tet­tek a rejtelmes körülmények kö­zött történt eltűnésről és akkor megállapították, hogy Nikolov Rá­kosfalva és Zugló között nagyobb területű kertészföldeket vásárolt Gaidov Nikola és Gaidov Péter bolgár kertészekkel. Nikolov el­tűnése után a Gaidov testvérek rendkívül gyanúsan viselkedtek, Nikolov hátrahagyott értéktár­gyait magukhoz vették, az eltűnt kertész bérelt kertjét a maguké­hoz csatolták és úgy viselkedtek, mintha, ők a Nikolov által h­átraha­gyott dolgok jogos tulajdonosai lennének. A szomszédok a szörnyű bű­nténynyel a Gaidov testvéreket gyanúsították, a rendőrség a két bolgár kertészt be is idézte s több napig tartott kihallgatás után — mint alaposan gyanúsítottakat — letartóztatta. A vizsgálóbíró há­rom nappal később azonban elbo­csátotta a két­ Gaidov testvért Azóta nyomozták Nikolovot, a­míg végre most három év után a meggyilkoltnak hitt kertész elő­került, a horvátországi Kuma köz­­­ségben találták meg. Nikolov el­mondotta, hogy összeveszett a Gaidov testvérekkel, tűrhetetlen lett az együttdolgozás és elhatá­rozta, hogy elbujdosik. Vagyonát nem vitte magával, úgy okosko­dott, meg tud ő élni a két keze munkájából, legyen minden a Gaidovéké. A rendőrség most Ni­kolov előkerültével a titokzatos bűnügy aktáit lezárta és az irat­tárba tette. 9 méls­! MitkójáfióL (Életuntak. —­ Gázmérgezés. — A fodrász bűne.) Ma reggel a rákospalotai erdő­ben Albrecht Károly asztalos ti­zenkilenc­ éves felesége, Sarkadi Gizella, a kötényéből font burok­kal felakasztotta magát. Egy ar­ra járó ember levágta, az asszony még élt, s hamarosan magához tért és hazavitték a lakására. Tetté­nek okát nem tudják. — Szőke Éva felkrenő a Vámház előtt a Dunába akart ugrani. Egy rend­őr azonban megakadályozta az öngyilkosságot és a leányt bevitte a IV. kerületi kapitányságra, a­hol elmondotta, hogy szerelmi bá­natában akart meghalni.­­ Ugyancsak a Dunába akart ugra­ni a Margit-híd közepéről Nyer­ges Mátyás harminckét éves pin­cér, de egy rendőr őt is megaka­dályozta a szándékában. Weiner Róbert ékszerész Váci­­utca 19. szám alatti lakásán ma reggel eszméletlen állapotban ta­lálták Pék Zsuzsa húsz éves cse­lédet. Megállapították, hogy a leány a légszeszcsapot nyitva fe­lejtette és az azon át kiszivárgó gáztól lett rosszul. A Rókus-kór­­házba vitték. A rendőrség letartóztatta Kau­­revszky István huszonöt éves fod­rászt, aki a kőbányai téglaégető­­nél egy tizenhét éves leány ellen ut-rai merényletet követett el. FRISS U J S 1­ fl. 1912. márczius l. Az elefántokat rendszerint hosz­szú élettel ajándékozza meg a ter­mészet, több száz évig is élélnek, de csak otthonukban, Afrika vagy Ázsia őserdőiben. A szelídített és állatkertekbe, vagy — mint Indiá­ban is — gazdaságokban tartott elefántok korát épúgy befolyásol­ja a kultúra, mint az emberét is. Leggyakoribb­­ betegségük valami agybántalo­m mely megőrjíti a hatalmas állatot. Halál fia az, a araa—a—a—.... .... ' AZ ELEFÁNT KIVÉGZÉSE. lei ilyenkor a sieteg állat' közelé­be merészkedik. A betegséget gyó­gyítani eddig nem sikerült, az agybántalmakban szenvedő ele­fántot rendszerint golyóval, vagy az ételébe kevert méreggel­­elvég­zik­. Ugyancsak méreggel pusztít­ják el az egyéb gyógyu­latlan be­tegségektől megtámadott ormá­nyosokat a hamburgi világhírű állatkert egyik pompás elefánt-­ példányát lepte meg minap vala-­­­mi halálos kór. Segíteni nem le­hetett rajta, hát — megmérgez­ték. Finom műszerrel stridiumn­­mérget oltottak belé, de hatalmas szervezetéhez képest oly rengeteg sok méreggel, hogy — mint hoz­záértő vegyészek mondják —k­épen elég lett volna. 2200 ember elpusztítására. Képünk ezt a kü­lönös kivégzést ábrázolja. jJPlipagifilifos %$IL­.__II a törvény előtt. Három évi börtön. A sátoraljaújhelyi törvényszé­ken­ ma tárgyalta az esküdtbiró­­ság Andrássy Sándor tarcali la­kos bűnügyét, aki 1911 november 30-án este tíz órakor vadászfegy­verével rálőtt édes­apjára, An­drássy Jánosra, aki szenvedett se­beibe belehalt. A nyomozás során rögtön a fiára esett a gyanú, aki tétovázás nélkül beismerte, hogy atyját szándékosan ölte meg. Okul azt hozta föl, hogy apja rosszul bánt testvéreivel, sőt édes­anyjával is. Az ügyész szándékos emberöléssel vádolja a vádlottat. Az eseküdtbíróság elnöke Wie­land Lajos, a vádat Cs­ehváry De­zső ügyész képviseli. Andrássy Sándor vádlott elő­adja, hogy tizenkilencéves,­­ bün­tetlen előéletű. Elpanaszolta, hogy­ atyja úgy őt, mint fiatalabb test­véreit folyton kínozta. Ok nélkül bántalmazta őket és kegyetlenke­désében annyira ment, hogy apjó három-négyéves gyermekeit is a legbrutálisabb módon bántalmaz­ta. Ezt a­ szerencsétlenség előtt mintegy két-három héttel agyon akarta szúrni. Mindazáltal tagad­ja, hogy atyját szándékosan lőtte volna, le.­­Bejelenti, hogy a vizs­gálóbíró elött tett beismerő vallo­mását visszavonja. Andrássy Jánosné, a vádlott édesanyja azt vallja, hogy férje a házasság napjától kezdve rosz­­szul bánt vele, később gyermekei­vel is. Különben­ durva, garázda, részeges­­és munkakerülő volt. Na­gyon gyakran kénytelen volt há­zát elhagyni és gyermekeivel együtt férje elől a szomszédokhoz menekülni, így 1911 november 30-án este is, amikor a gyilkosság történt, a tanú előzően kis gyer­mekével hazulról menekülni kény­szerült és csak reggel tért haza, akkor férje már halott volt. Ezután soron kívül az­­orvosi szakértőket hallgatták ki, akik egybehangzóan elmondták, hogy a vádlott tizenhatéves korában agy­és sejtifuszban szenvedett, de kü­­lönben teljesen épelméjű. Több tanút hallgattak még ki, akik csak részben erősítették­ meg az első tanú vallomását. Majd a vádló- és védőbeszédeket mondták el és a törvényszék az esküdtek igazmondása alapján Andrássy Sándort erős felindulásban elköveti tett emberölésért három évi bör­­­tönre ítélte. úgy az ügyész, mint a vádlott megnyugodtak az ítéletben. poin­Tim Berchtold Lipót gróf közös külü­­ügyminiszter ma reggel nyolc órakor Szapáry Frigyes gróf kö­vetségi tanácsosnak, a külügymi­nisztérium elnöki osztálya vezető­jének társaságában Budapestre érkezett. A külügyminiszter az­ Esterházy­ utcában levő Károlyi grófi palotában szállott meg. A­ délelőtt egy részét budapesti hoz­­­zátartozói körében töltötte és há­romnegyed tizenegy óra tájban­ eltávozott a palotából, hogy be­mutatkozó látogatásait megtegye.­ Héderváry gróf miniszterelnököt­­ Berchtold gróf a miniszterelnök­ségi palotában kereste fel. Berch­­,­told gróf külügyminiszter a déli órákban a képviselőházban jelent meg, hogy meglátogassa a kor­mány tagjait és a képviselőház és

Next