Friss Ujság, 1915. január (20. évfolyam, 1-31. szám)

1915-01-01 / 1. szám

* FRISS U J S J& 6 1915. január­­ A király a katonákhoz. Jr harcoló és a halott hősökről. A hivatalos lap mai száma a kö­vetkező hadi- és hajóhadpanamcsot közli: Hadi- és hajóhadparancs. A műkő évnek öt hónapja óta küzd a monarchia a reá és hit szövetségesére kényszerített há­borúban nagyszámú hatalmas el­lenségekkel. V­isszapillantván Hadseregem és Hajóhadam állhatatos kitar­tására, öröm tel­jes harckészségé­­r© és halál­ fömegvető vitézségére, a jövő hadiév kilátásai azon fel­emelő bizakodást nyújtják, hogy Ausztria és Magyarország har­cos fiai, szárazföldön és tenge­ren, a legnehezebb megpróbálta­tásokat is, amelyeket a háború katonai erényeikre ró, a haza javára becsülettel fogják viselni. Fájdalomteljes hálával emlé­kezem meg azok nagy számáról, kik életüket áldozták a véres küz­dőtéren igaz ügyünkért; legme­legebb elismeréssel üdvözlöm vitéz katonáimat azon remény­ben, hogy Isten segítségével az uj év győzelemre fogja őket ve­zetni. Kert Bécsben, 1914. évi december 31-én. Ferenc József, s. k. Harcok Bukovinában és a Kárpátokban. Győztünk Ökörmezőnél, Gowticze és Zakliczyn mellett• Hivatalos jelentés. Kiadatott 1914 december 3-én déliben. Érke­zett este 7 óra 15 percckor. A tegnapi napon az oroszok Bukovinában és a Kárpátokban élénkebb tevékenységet fejtettek ki. Csapataink a Szucsava folyó­­nál a Czeremosz felső vidékén tovább nyugatra a Kárpátok gerin­cein, azután a Nagyág völgyében, Ökörmezőnél, — ahol tegnap az ellenségnek egy támadása súlyos veszteségük mellett meghiúsult, — végül pedig a Latorca legfelsőbb vidékén és az uzsoki szorostól északra állanak, ettől a szorostól nyugatra az ellenségnek, amely itt előnyomulását beszüntette, egyetlen egy kárpáti átjáró sincs bir­tokában. Gorlice vidékén és Zaldicyntől északkeletre az oroszoknak teg­nap és a múlt éjszakán át is folytatott heves támadásait mindenütt visszautasították. A Nida mentén nyugalom volt. Tovább északra a szövetségesek támadása előrehaladt. Przemysl előtt megállapították, hogy orosz járőrök osztrák-ma­gyar egyenruhát viseltek. Az ellenség tisztjei és legénysége, akik ez­­zel a meg nem engedett hadicsellel élnek, nem igényelhetik a nem­zetközi egyezmények és hadiszokások kedvezményeit. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. A Raw­ka mentén előrenyomulnak a németek. A Bzura mentén tart a harc• Berlin, december 31. Nagy főhadiszállás, december 31., délelőtt. Kelet-Poroszországban és Lengyelországnak a Visztulától észak­ra fekvő részében a helyzet változatlan. A Bzura mentén és attól ke­letre a harc tovább folyik. A Rawka tájékán támadásunk előbbre haladt. A Pilica keleti partján a helyzet változatlan. A legfelső hadvezetőség. Zodznál és Lovicenél 56 ezer orosz a németek foglya November 11 óta 136,000 fogoly, ICO ágyú, 309 gépfegyver a zsákmányuk. Berlin, december 31. A nagy főhadiszállásról a Wolf-ügynökség a következő közlést kapja: Lengyelországban harcoló csapataink a Lodz és Lowic körül le­folyt harcokat követő üldözés során több, mint 56.000 foglyot ejtettek és számos ágyút és gépfegyvert zsákmányoltak. " November 11-én Lengyelországban megindult offenzívánk egész­­zsákmánya eszerint 136.000 fogoly, több mint 100 ágyú és több mint 300 gépfegyver. Orosz jelentés a harcokról. Harcok éjjel-nappal, Pétervár, december 3. A lapok közül, hogy a Bzura folyó mentén Sochaczewtől öt versztnyi távolságra egy erődí­tésnél az orosz csapatok a Bzura jobb partján elhelyezkedett né­meteket megtámadták. A rákö­vetkező éjjel Bolinov körül a né­met sorkatonaság gyilkos táma­dást intézett az oroszok ellen, akik ellentámadással igyekeztek feltar­tóztatni a németeket. A Pilica folyó jobb és balpart­­ján főleg Inovlodz városka kör­nyékén és Tomasovtól keletre az összes pontokon nagyon heves tá­madások voltak, amelyek éjjel és nappal, azt lehet mondani perc­nyi megszakítás nélkül folytak. A Nida völgyén a front egész vona­lán folytak a csatározások, ame­lyek a Nida alsó folyásánál kul­mináltak és pedig Viszkica és Minikorzin között. Sem Keletpo­­roszországról, sem a Kárpátokban lefolyt harcokról nem jelentenek az orosz lapok változást. ■ Orosz részről a mostani csatáikban fő­leg a szibériai lövészek tüntették ki magukat az orosz hivatalos je­lentés szerint. A német császár újévi üdvözlete: Berlin, december 31. Már I. Vilmos császár idejében szokásban volt, hogy elővárosai, Potsdam, Magdeburg, Frankfurt, Brandenburg, Köpenick és több más városba, évenként, minden újév napján, testületileg megje­lentek a császár előtt. Ezeknek a városoknak a hatóságai, ez évben is megtudakolták, h­ogy az ünne­pélyes fogadtatás ezidén is meg fog-e történni. A főudvarmester­i hivatal erre vonatkozólag megkér­dezte a császárt, aki a következő­ket válaszolta: — Ez évben más dolgunk van! Most az oroszokat csépeljük. Adja tudtára a polgárságnak hogy fiaik nagyon bátram viselkednek. Büszkék lehetnek gyermekeikre. Ez évben az uj évet ágyaim, dör­gése és hőseim hurrák kiáltása közben, ünneplem, akik az ellen­ségre vetik maginkat. A jövő év­ben, viszontlátásra Berlinben. Ad­ja át a polgárságnak üdvözlete­met. Berlinben és az elővárosokban a császár üzenete villámgyorsan ter­jedt el mindenütt ás óriási örö­met keltett. (N. T. H.)_ fi, Vj Német magasztalás ■ '•IV a magyar - magyar huszár a legcsodálatraméltóbb katona. Frankfurt, dcoGiml)Gir 31. • A „Frankfurter Ztg.“ harctéri tudósítója, Siegfried Gayer, a lima­­novai csatáról írván, levelének befe­jező része így hangzik: A huszárok most, mint jól vég­zett munka után, sétálnak a csata­téren. Szájukban a pipával. Köpe­ny­eg nélkül járnak, mert meleg van s a nap süt. A környéken, ma­jorságokban vannak elszállásolva s­örcsapatoknak maradtak ott A ne­vezetes éjjeli támadás után hosszú időn át aludtak a nagy kimerülés­től. Most pedig ájult erővel sétálgat­nak a harctéren és még­­egyszer át­élik azt az éjszakát. Valamennyien gyalog harcoltak. És valamennyi úgy mondja ezt, mintha mentege­­tődznék. Tudniillik gyalogságként alkalmazták őket. Karabélylyal mentek rohamra. A rohamnál vala­mennyi tiszt elöl ment kivont kard­dal. Olyan volt ez a támadás, mint aminő régi háborús képeken látható és amilyen lesz mindig, amíg olyan csodálatraméltó emberanyag­ lesz, mint aminő a magyar katona. Itt Limanovánál a magyar huszárok régi vitézségeknek nagyszerű emlé­ket állítottak. Bámulatos lehetett és jobbra, balra, elől, hátul a sok halott beszélő, hogy rettenetes is volt. Az ezredes­­egészen elől esett el, mögötte pedig három magyar nemes családból származó százados. Most a huszárok, szájukban makra­pipával, az ő drága halottjaik közt sétálgatnak. Kettő a sírokat vizs­gálja; egyiket a másik után, odébb három huszár a kezeit dörzsöli és úgy járnak a puszta csatamezőn, mint a gyerekek, vagy mint kato­nák vasárnapon kint odahaza a séta­helyeken. Oroszok a németgyűlölet­ek­en, Bécs, december 31. A Neues Wiener Journal jelen­ti Berlinből: Az oroszországi han­gulat megváltozására jellemző Bajon ismert németiellenes író egy cikke a Roszkoje Szlovóban. A cikk többek között így ír: Sok levelet kapok, amelyben­ azt ír­ják, hogy a háború már terhes és hogy unják a németek örökös szi­dalmazását. A levelekben kérik, hogy hagyjanak fel a császár tá­madásával, aki népét bölcsen kor­mányozza és paradicsomot terem­tett számára a földön, ne gyaláz­­zák a vitéz német csapatokat és általában küzdjenek a német­gyű­lölet ellen. Báján busám hozzáte­szi: Mély­­benyomások igen kifá­rasztanak­ bennünket Ennek oka­ nem az alggság, hanem a mi fia­talságunk. Sem szeretni, sem gyű­­lölni nem tudunk erősen. 7S csalódott szövetségesek. A francia tábornokok az oroszok vereségéről. Genf, december 3. Legújabb párisi híradások sze­rint Franciaországban növekedik az oroszok iránt a® elkedvetlene­­dés, különösen mivel a katonai szakértők sem tudják többé az orosz vereségeket tovább elleplez­ni, így Berthamd tábornok a Pe­tit Journal-ban a következőket írja: „Nem lehet tagadni, hogy az orosz Visztula-sereg visszavonult. A németek igen messzire előreha­ladtak. Mi lesz ilyen körülmények között az oroszok előrenyomulásán val­ó Krakó ellen?“ Lacroix tábornok a Tempsben így ír: „Nem tagadhatjuk, hogy­ az oro­szok a Bzura mentén és Piotriton­tól keletre visszavonulnak.“ Még a párisi Newyork Herald is, amelynek közleményei szerint pedig az oroszoknak már közvet­lenül Berlin kapui előtt kellene állatunk, ezt írja: „Nem igen lehet tagadni, hogy a németek valamelyest előrenyo­multak. Hindenburg azzal a mű­vészettel, amelylyel bizonyos csa­­pattömegeket fontos helyeken kon­centrálni tudott, előnybe jutott az ellenséggel szemben. Az oroszok nem tudták seregtesteiket hasonló­­gyorsasággal mozgatni. A végle­ges orosz győzelem késésének leg­főbb oka, hogy Lengyelországban ki nem, elégítő a vasúti hálózat.“ (Bud. Tud.) Az angolok a hadügyi miniszterek tanácskozását akarják. Berlin, december 31. A Vossische Zeitung jelenti Amsterdamból. A Novoje Vrem­­ja jelentéseihez a Times tudósító­ja megjegyzi: Oroszország közvéleményét az utóbbi időben felelősség nélküli állításokkal az orosz lapok gyak­ran megtévesztették. A cikkek íróit kétségkívül a legjobb szán­dék vezette és nyilván remélték, hogy enyhítik ama csalódás okait.

Next