Friss Ujság, 1916. június (21. évfolyam, 152-180. szám)

1916-06-01 / 152. szám

XXI. évfolyam, 152. szám Ara­d . Budapest, 1916. junius 1. Csütörtök POLITIKAI NAPILAP. ELŐFIZETÉSI ARA: Helyben, házhoz hordva Vidéken: postai szétküldéssel egy hónapra 1.40 korona. Szerk. telefon _ » 137—31« Igausg. „ — — S4S. _ KiadtfhlT. „ — — 3S—5A. nyomda .. — — SS—39. Megjelenik naponta korán reggel, fon­tos alkalommal naponkint többször, ünnepnap után­­a. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: V. Honvéd­ utcza 10. sz. FI­ÓKKI­ADÓHIVATALOK:­­MkRozl­at 84., Vt. Andrássy-út IV., KecskemétU­tcza 8. és Il. Msiago és Misiei­ várát elfoglaltuk. Gallioból kivertük az olaszokat. Mienk a Monte Saldo és a Monte Fiave. Bélfalénál újra visszav­­art a harc a besszarábiai fronton. Tisza István grófnak a Friss­­Újságban is megjelent fölhívása, amely­­ a társadalmat szólította föl, hogy vegye pártfogásába és gondozásába a háborúban elesett hősök árváit, eredménynyel járt. Aminthogy ez nem is lehet más­kép. A miniszterelnök felhívásá­ban a hála szavainak adott kite­­zést és ezeket a magyar nép min­dig meghallotta. Vállalkozók, gyá­rosok, földbirtokosok egyenkint több árva gondozást is vállaltak magukra. Azonban amikor árva gyerme­kekről van szó, úgy véljük, hogy a célnak legjobban megfelelő meg­oldás mégis csak az, hogy a gyer­mekek ne vállalatok, gyárak, föld­birtokosok, hanem családok gon­dozottjai legyenek. Hiszen gyer­mekekről van szó, embercsemeték­­ről akiknek nem elég, hogy enni­valóról, lakásról, ruházatról gon­doskodjanak számukra. Ami a nö­vénynek a napfény, az a gyermek­nek a családi élet melege. Ezek a kis emberek azzal, hogy apjuk a haza szolgálatában életét áldozta, nemcsak a fentartójukat vesztették el, hanem azt a kapcsot is, amely őket odafűzte a család­hoz. Hiszen, ahol a családfentartó halála nem tette lehetetlenné azt, hogy a gyermek­­anyja mellett maradjon, ott nem is kerül a sor arra, hogy a gye­rmek másnak gon­dozására szoruljon. A magyar családoknak kell körükbe fogad­­niuk a hősi halált halt apák ár­váit. Amikor ezt leírjuk, e­rős a meg­győződésünk, hogy teljesen feles­leges munka volna ezeknek a ki­csinyeknek számára helyet csinál­ni a ma­gyar nép szívében és a magyar nép tűzhelyeinél. Szent a­ meggyőződésünk, hogy tömegével vannak emberek, akikben nagy és szent megindulás lesz úrrá, ami­kor hallják, hogy gyermekek, a­kiket ez a világfelfordulás, a haza megoltalm­azása, tett árvává, he­lyet keresnek, ahol otthont, az otthon gondozását, szeretetét meg­találják. Nincsen ember, akinek ne volna meg a lelki oka arra, hogy ezeket a gyermekeket gondozásába, sze­­retetébe fogadja. Aki boldog életet él, oszsza meg boldogságát még egy emberrel, mert hiszen a bol­dogság természete olyan, hogy minél többen osztozkodnak benne, annyival több jut egyre-egyre. A­kinek lelkét pedig bánat nyomja, akinek szíve valami nagy veszte­ség fájdalmában sajog — és ilye­nek, sajnos, többen vannak a­­ma­gyar hazában, mint az előbbiek, az próbálja meg, hogy itt, gyógyu­lást keressen­ egy ártatlan kicsiké­nek ragyogó két szemében, vidám ragyogásában, egy apró emberké­nek nagyra cseperedésében. A szív fájdalmát a szeretet okoz­za és a szeretet gyógyítja. Aki el­vesztette azt, akit szeretett, ke­ressen kárpótlást vértanú halált halt hőseink valamelyikének gyér-­ magukba zárják azokat a kocsi­­meséiben. Nem tudunk szebb lát­ ínyeket, akiknek apja a hazaért­ vényt elképzelni, mint azt, amint ontotta szíve vérét, magyar szivek megindulnak "de­ Wilson, a békeangyal. Németország és a béke. München, május 31. A Münchener Neueste Nach­richten behatóan foglalkozik a külső és belső politikai kérdések­ről. A lap főszerkesztőjét a na­pokban fogadta a birodalmi kan­cellár. A beavatottak úgy tud­ják, hogy a politikai cilce tartal­ma és a főszerkesztőnek a kancel­lárral folytatott beszélgetése kö­zött összefüggés van. A cikk első­sorban utal a cen­zúrának a négyesszövetség orszá­gaiban dúló brutális uralmára, a­melynek segítségével a négy­es szö­vetség vezetői népeiket úgy a harctéri helyzetről, mint a­ köz­­ponti hatalmak céljairól tévedés­­ ben tartják. Kétségtelen — úgymond — úgymond — hogy úgy Franciaor­szágban, mint Angliában, vala­mint Oroszországban immár tuda­tára jöttek annak, hogy a négyes­szövetség győzelme kizárt dolog. Ha a négyesszövetség államférfii egy pillantást vetnek a harctéri térképre és az ott feltűnő ténye­ket szóhoz juttatják, úgy meg fog-

Next