Friss Ujság, 1922. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-15 / 12. szám
l / / 1 lll .000 koronást loélelt postaseaéittlet. A megdézsmált négyszázezer koronás pénzeslevél. A sikkasztót letartóztatták. A pesti Magyar Leszámítoló Bánk január 7-én egy 400.000 koronát tartalmazó pénzeslevelet küldött a nyíregyházi takarékpénztár rt.-nak és 3 pénzeslevél másnap, 8-án érkezett meg Nyíregyházára, ahol a postahivatalba Lengyel Sándor postasegédtiszt a pénzeszsák lakatját álkulccsal felnyitotta a zsákból a levelet kilopta, ügyeset, felnyitotta és abból 25 darab tizezer koronás bankjegyet kilopott. A karibai lapokkal megtöltött és dextrin segítségével ügyesen újra leragasztott pénzeslevelet hétfőn, január 9-én kézbesítették, amikor is a nyíregyházi takarékpénztárban a lopást felfedezték. A nyíregyházai rendőrség abból a feltevésből kiindulva, hogy a pénzesleveleket a mozgópostán dézsmálhatták meg, értesítette a budapesti főkapitányságot és csak Szatmáry és Schnell budapesti detektívek nyomozása után kezdték meg a nyíregyházai kutatást, melynek eredményéről ma délben táviratilag értesítették a budapesti főkapitányságot. A nyíregyházai távirat számot ad arról, hogy Lengyel Sándor postasegédtiszt hogyan követte el a lopást és hogy a posta tolvaját ma délelőtt előzetes letartóztatásbahelyezték. Lengyel vallomása szerint régebbi postai sikkasztásainak takarására lopta el a 250.000 koronát, mit hiány nélkül meg is találtak. A távirati értesítésre a budapesti nyomozást megszüntették. Párbajdühi / A háborúknak jellegzetes/kisérő jelenségei, úgyszólván nallékterményei a különböző agályok: pestis, kolera, vérhas és hasonló rosszak, amitől Isten óvja meg az emberiséget Magyarország jelenlegi politikai helyzete sem egyéb, mint: szakadatlan háborúskodás pártok, felekezetiek, legitimisták és szabadkirály választók között, mintha most is a kuruc-labanc korszakban élnénk. Természetes, hogy ennek az állandósított békebeli belső hadjáratnak olyan kitövései támadnak, mint az, hogy az egyes emberek politikai okokból eredő nézeteltéréseiket a vívóteremben intézik el, ahol egy ma elhangzott interpelláció szerint sorbaállnak a verekedni óhajtók. Az interpelláló képviselő az igazságügyminiszterhez intézte kérdéseit, de előrelátható volt, hogy erről a helyről, amely pedig a legilletékesebb volna normális viszonyok között, nem kaphat kielégítő választ. Mert tudvalevő, hogy a mostani igazságügyminiszter, a törvényeknek állásából kifolyóan leghivatottabb magyarázója, éppen a napokban vívott párviadalt egy ismert politikussal és lovagiam érzületéből következik, hogy ezúttal nem volt tekintettel arra, hogy négy kis gyermeke van, pedig ezt hozta föl a Házban, amikor megtámadták, hogy a kom- * minn alatt is megmaradt állása- bán. Az ország legfőbb pecsétőré-ének férfias bátorsága, — ha ugyan egy-két laposvágás kiállása, vagy a Komjáthy-pisztolyokkal a levegőn ütött lyukak ennek tanúbizonyságai — ezek után nem lehet vita tárgya. Más kérdés az, hogy egy állásban levő miniszter, mégpedig éppen az igazságügyminiszter, hogyan követelheti meg másoktól a meglevő törvények tiszteletét, ha ő maga mutat példát azok megszegésére. Értjük azt, hogy az elmúlt évtizedekben a pesti és kisvárosi aranyifjúság, többnyire ősjogászok, akik többet ittak a korcsmákban, mint a tudomány kelyhéből, azzal szórakoztak, hogy apró-cseprő összekoccanásaikat vivókarddal intézték el, talán sokszor éppen azért, hogy utána áldomást ihassanak, ami azonban nem egyszer halotti torrá változott. Azt is tudjuk, hogy bizonytalan exisztenciák, akik elé a vendéglőben ezüst kanalat sem lehet nyugodtan tenni, örökös kihívásokkal és párbajsegédi gyakorlatuk értékesítésével a régi társadalomban, persze annak is csak egy bizonyos részében, pozíciót és megélhetést tudtak maguknak szerezni. Még azt is számításba veszszük, hogy a magyar úri felfogás szerint voltak olyan helyzetek, melyeket másképen nem lehetett megoldani, mint az úgynevezett lovagias elintézéssel. De a sok a jóból is megárt, hát még a rosszból. És hogy ez a középkorias szokás, amelyet? 1947- ben a hadseregben is eltiltottak. A pesti, táncmánia. Mint mindenütt a világon, Budapesten is elterjedt a táncmánia. A véres háborúban elgyötört emberiség minden áron mulatni vágyik nálunk is. .Mostanában egy dél»30*9? '*Mosess9««18»ea@ amerikai fura tánc, a shimmy járja. Ezt ropják minden táncteremben, mulatóhelyen, de még magánlakásokban is. Aki ma nem shimmyzik, az elveszett ember a budapesti bálokon. ül / tr 7 XXVII. évfolyam, 12. szám. V Ara 2 korona Budapest, 1922 január 15. Vasárnap POLITIKAI NAPILAP MPf gffggfc H jfflh Jgjjjfa II n M JA H| H ERKE|s raD&ivAT5Sf^d8Ao / ELŐFIZETÉSI ÁRA. |||- ■ gll ffiijlll jpp’lHK wM §|| HP §|lH§ji Iliit Iflfffe BUDAPEST, nMMERLOOTaffCA 11. Sz/ Helybeni házhoz hordva, vidéken pontni szél- MsngSHJgW gáfc IffiEgK. VpBpv l§3§ ESS? SKS Szerkesztéseid telet* 137-51.— Igazgatósági küldéssel egy hónapra-----------... K 35.— tóZw§1§ fSBBSSML KOSB Kp. gSftigm ű£í telefon 137-51. ** fCadóhivatasB'telefon 38-58. Negyedévre---------------------------------K 90.- jn"1 {§3 m³ 5f9$z WM ® %?ik 1*111 sSB NWidai telefon »-99. .| K;-,...E i»: F ig|U|l BJ18B« SiSa(&® VR15ifti%15 Egyes számára »é a pályaudvaron 2 kor. fül BfflW 6. szára. — IV., Kecskeméti utca 14. szára. ' j CN______ Rakovszky, Lingauer s még 8-an a Friedrich-pártban Andrássy nagy beszéde a király-kérdésről Megegyezek készül a vasmunkás-sztrájk ügyében ismét felturjánozhatott, ezt annak tulajdonítjuk, hogy a magyar politika ez idő szerint való vezetőemberei nemzetünk szomorú régmúltjából, alig múltjából semmit sem tanultak és mindent elfelejtettek. Ezért olyan sivár a jelen képe is, mert párviadalokkal az ország szekerét nem lehet kiemelni a latvuból A kormány, Bassaynés a külföld. Félhivatalos válasz Hassay tegnapi klédére. — Mit mond Rassay? — A miniszterelnök is hazaérkezett. A kormánykörökben kínos feltűnést keltett Rassay Károly nemzetgyűlési képviselőnek a száz tegnapi ülésén tett az a kijelentése, hogy a választások alkalmával magát és társait külföldi védelem alá helyezi s minden visszaélést az ánlanthatalmak budapesti képviselőinek bejelent. Erre vonatkozóan félhivatalos helyről a következő nyilatkozatot teszik közzé: — Példátlanul álló dolog, hogy magyar képviselők, a szuverén magyar törvényhozás tagja annyira megfeledkezzék kötelességeiről és arról a hűségről, amelylyel nemcsak a választói által nyert megbízatásnak, hanem az egész nemzetnek tartozik, mint Rassay. Rassay már előre denunciálni akarja a magyar választóközönségnek alkotmányosan megnyilvánuló akaratát a külföld közvéleménye előtt. Szándékosan megfeledkezik arról, hogy Budapesten nemcsak a nagyántánt, de a kisántáni képviselői is itt tartózkodnak és kijelentésében egyáltalán nem ((niszfingvál a tekintetben, hogy a külföldi hatalmak melyik képviselői azok, akiktől védelmet és oltalmat akar kérni saját maga és társai számára. Ez a meggondolatlan eljárás súlyos veszedelmeket rejt magában, mert mindenki megítélheti, hogy alkotmányos küzdelem során mit jelent az ilyen fegyverrel való harc és mi a konzekvenciája annak, hogy magyar állampolgárok idegen hatalmak oltalmát kérik a szuverén magyar államhatalom ellen. A kormány félhivatalos nyilatkozatára Rassay Károly a következő választ adta: — Nem csodálkozom azon, hogy a félhivatalos nyilatkozat beszédemnek azzal a részével, amely az állampénzeknek ellenőrizetlen kezelésére és a kiviteli engedélyek körüli botrányok eltussolására vonatkoznak, nem tartotta szükségesnek reflektálni. Arra sem látta szükségesnek válaszolni, hogy kriti kas időkben a kormány tagjai önmagukat idegen országok idegen képviselőinek védelme alá helyezték. Úgy látszik e tekintetben mindezt erkölcsösnek, helyesnek és a nemzeti szuverenitással összeegyeztethetőnek találta. Csak az ellen van kifogásuk, hogy én a nemzeti akarat szabad megnyilvánulását a külföld védelme alá helyeztem. Most is csak szembe állíthatom a kettőnk közti különbséget, hogy amíg ők csak saját jelentéktelen kis személyüket igyekeztek megmenteni a külföld segítségével az ország számára, addig én az eddigi állapotokból teljesen joggal következtethető visszaélésekkel szemben csak a választás tisztaságát akartam biztosítani nem idegen hatalmak segítségével, hanem kizárólag a külföldi közvélemény ellenőrzésével. Cáfolat: Dr. Rassay Károly nemzetgyűlési képviselő a nemzetgyűlésben január 13-án mondott beszédében azt állította, hogy a múlt évi októberi események alatt a magyar királyi miniszterelnök magát Hohler budapesti brit királyi követ védelme alá helyezte. Angol hivatalos helyen szerzett értesülés alapján a Magyar Távirati Iroda megállapítja, hogy ez az állítás éppoly teljesen légből kapott valótlanság, mint az a már megcáfolt hír, amely az angol követet nagyatádi Szabó István nemzetgyűlési képviselővel hozta kapsolatba. i f