Friss Ujság, 1922. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-15 / 12. szám

l / / 1­ lll .000 koronást loélelt postaseaéittlet. A megdézsmált négyszázezer koronás pénzeslevél.­­ A sikkasztót letartóz­tat­ták. A pesti Magyar Leszámítoló Bánk január 7-én egy 400.000 koronát tar­talmazó pénzeslevelet küldött a nyír­egyházi takarékpénztár rt.-nak és 3 pénzeslevél másnap, 8-án érkezett meg Nyíregyházára, ahol a postahivatalba­ Lengyel Sándor postasegédtiszt a pén­­zeszsák lakatját álkulccsal felnyitotta a zsákból a levelet kilopta, ügyeset, felnyitotta és abból 25 darab tizezer koronás bankjegyet kilopott. A kari­b­ai lapokkal megtöltött és dextrin se­gítségével ügyesen újra leragasztott pénzeslevelet hétfőn, január 9-én kéz­besítették, amikor is a nyíregyházi takarékpénztárban a lopást felfedez­ték. A nyíregyházai rendőrség abból a feltevésből kiindulva, hogy a pénzes­­leveleket a mozgópostán dézsmálhat­ták meg, értesítette a budapesti főka­pitányságot és csak Szatmáry és Schnell budapesti detektívek nyomo­zása után kezdték meg a nyíregyházai kutatást, melynek eredményéről ma délben táviratilag értesítették a buda­pesti főkapitányságot. A nyíregyházai távirat számot ad ar­ról, hogy Lengyel Sándor postasegéd­­tiszt hogyan követte el a lopást és hogy a posta tolvaját ma délelőtt elő­zetes letartóztatásba­­helyezték. Len­gyel vallomása szerint régebbi postai sikkasztásainak takarására lopta el a 250.000 koronát, mit hiány nélkül meg is találtak. A távirati értesítésre a budapesti nyomozást megszüntették. Párbajdühi / A háborúknak jellegze­tes/kisérő jelenségei, úgyszólván nallékter­ményei a különböző a­gályok: pestis, kolera, vérhas és hasonló rosszak, amitől Isten óvja meg az emberiséget Magyarország jelen­legi politikai helyzete sem egyéb, mint: szakadatlan háborúskodás pártok, felekezetiek, legitimisták és szabadkirály választók között, mintha most is a kuruc-labanc korszakban élnénk. Természetes, hogy ennek az állandósított béke­beli belső hadjáratnak olyan ki­tövései támadnak, mint az, hogy az egyes emberek politikai okok­ból eredő nézeteltéréseiket a vívó­teremben intézik el, ahol egy ma elhangzott interpelláció szerint sorbaállnak a verekedni óhajtók. Az interpelláló képviselő a­z igaz­ságügyminiszterhez intézte kér­déseit, de előrelátható volt, hogy erről a helyről, amely pedig a leg­illetékesebb volna normális viszo­nyok között, nem kaphat kielégítő választ. Mert tudvalevő, hogy a mostani igazságügyminiszter, a törvényeknek állásából kifolyóan leghivatottabb magyarázója, ép­pen a napokban vívott párviadalt egy ismert politikussal és lovagiam érzületéből következik, hogy ez­úttal nem volt tekintettel arra, hogy négy kis gyermeke van, pe­dig ezt hozta föl a Házban, ami­kor megtámadták, hogy a kom- * minn alatt is megmaradt állása-­ bán. Az ország legfőbb pecsétőré-­é­nek férfias bátorsága, — ha ugyan­­ egy-két laposvágás kiállása, vagy­ a Komjáthy-pisztolyokkal a leve­­­gőn ütött lyukak ennek tanúbi­zonyságai — ezek után nem­ lehet vita tárgya. Más kérdés az, hogy egy állásban levő miniszter, még­pedig éppen az igazságügy­miniszter, hogyan követelheti meg másoktól a meglevő törvények tiszteletét, ha ő maga mutat pél­dát azok megszegésére. Értjük azt, hogy az elmúlt évtizedekben a pesti és kisvárosi aranyifjúság, többnyire ősjogászok, akik többet ittak a korcsmákban, mint a tu­domány kelyhéből, azzal szóra­koztak, hogy apró-cseprő össze­koccanásaikat vivókarddal intéz­ték el, talán sokszor éppen azért, hogy utána áldomást ihassanak, ami azonban nem egyszer halotti torrá változott. Azt­­ is tudjuk, hogy bizonytalan exisztenciák, a­kik elé a vendéglőben ezüst kana­lat sem lehet nyugodtan tenni, örökös kihívásokkal és párbajse­­gédi gyakorlatuk értékesítésével a régi társadalomban, persze an­nak is csak egy bizonyos részében, pozíciót és megélhetést tudtak maguknak szerezni. Még azt is számításba veszszük, hogy a ma­gyar úri felfogás szerint voltak olyan helyzetek, melyeket máské­pen nem lehetett megoldani, mint az úgynevezett lovagias elinté­zéssel. De a sok a jóból is megárt, hát még a rosszból. És hogy ez a középkorias szokás, amelyet? 19­47- ben a hadseregben is eltiltottak.­­ A pesti, táncmánia. Mint mindenütt­­ a világon, Budapesten is elterjedt a­­ táncmánia. A véres háborúban elgyö­­tört emberiség minden áron mulatni­­ vágyik nálunk is. .Mostanában egy dél­»30*9? '*Mosess9««18»ea@ amerikai fura tánc, a shim­my járja. Ezt ropják minden táncteremben, mu­latóhelyen, de még magánlakásokban is. Aki ma nem shimmyzik, az elveszett ember a budapesti bálokon. ül / tr 7 XXVII. évfolyam, 12. szám. V Ara 2 korona Budapest, 1922 január 15. Vasárnap POLITIKAI NAPILAP MPf gffggfc H jfflh Jgjjjfa II n M JA H| H ERKE|s ra­D&ivAT5Sf^d8Ao / ELŐFIZETÉSI ÁRA. |||- ■ gll ffiijlll jpp’lHK wM §|| HP §|lH§ji Iliit Iflfffe BUDAPEST, nMMERLOOTaffCA 11. Sz/ Helyben­i házhoz hordva, vidéken pontni szél- Msn­gSHJgW gáfc IffiEgK. VpBpv l§3§ ESS? SKS Szerkesztéseid telet* 137-51.— Igazgatósági küldéssel egy hónapra-----------... K 35.— tóZw§1§ fSBBSSML K­OSB Kp. gSftigm ű£í telefon 137-51. ** fCadóhivatasB'telefon 38-58. Negyedévre---------------------------------K 90.- jn"1 {§3 m­³ 5f9$z WM ® %?ik 1*111 sSB NWidai telefon »-99. .| K;-,...E i»: F ig|U|l BJ18B« SiSa(&® VR15ifti%15 Egyes számára »é a pályaudvaron 2 kor. fül BfflW 6. szára. —­ IV., Kecskeméti­ utca 14. szára. ' j CN______ Rakovszky, Lingauer s még 8-an a F­riedrich-pártban Andrássy nagy beszéde a király-kérdésről Megegyezek készül a vasmunkás-sztrájk ügyében ismét felturjánozhatott, ezt annak tulajdonítjuk, hogy a magyar po­litika ez idő szerint való vezető­­emberei nemzetünk szomorú rég­múltjából, alig múltjából semmit sem tanultak és mindent elfelej­tettek. Ezért olyan sivár a jelen képe is, mert párviadalokkal az ország szekerét nem lehet ki­emelni a l­atvuból A kormány, Bassaynés a külföld. Félhivatalos válasz Hassay tegnapi k­lédére. — Mit mond Rassay? — A miniszterelnök i­s hazaérkezett. A kormánykörökben kínos feltűnést keltett Rassay Károly nemzetgyűlési képviselőnek a száz tegnapi ülésén tett az a kijelentése, hogy a választások al­kalmával magát és társait külföldi vé­delem alá helyezi s minden visszaélést az ánlanthatalmak budapesti képvise­lőinek bejelent. Erre vonatkozóan fél­­hivatalos helyről a következő nyilatko­zatot teszik közzé: — Példátlanul álló dolog, hogy ma­gyar képviselők, a szuverén magyar törvényhozás tagja annyira megfeled­kezzék kötelességeiről és arról a hű­ségről, amelylyel nemcsak a választói által nyert megbízatásnak, hanem az egész nemzetnek tartozik, mint Ras­say. Rassay már előre denunciálni akarja a magyar választóközönségnek alkotmányosan megnyilvánuló akara­tát a külföld közvéleménye előtt. Szán­dékosan megfeledkezik arról, hogy Budapesten nemcsak a nagyántánt, de a kisántáni képviselői is itt tartózkod­nak és kijelentésében egyáltalán nem ((niszfingvál a tekintetben, hogy a kül­földi hatalmak melyik képviselői azok, akiktől védelmet és oltalmat akar kérni saját maga és társai számára. Ez a meggondolatlan eljárás sú­lyos veszedelmeket rejt magában, mert mindenki megítélheti, hogy alkotmányos küzdelem során mit jelent az ilyen fegyverrel való harc és mi a konzekvenciája annak, hogy ma­gyar állampolgárok idegen hatalmak oltalmát kérik a szuverén magyar ál­lamhatalom ellen. A kormány félhivatalos nyilatkoza­tára Rassay Károly a következő választ adta: — Nem csodálkozom azon, hogy a­­ félhivatalos nyilatkozat beszédemnek­­ azzal a részével, amely az állampénzek­nek ellenőrizetlen kezelésére és a kivi­teli engedélyek körüli botrányok eltus­solására vonatkoznak, nem tartotta szükségesnek reflektálni. Arra sem lát­­­­ta szükségesnek válaszolni, hogy­ kriti­ kas időkben a kormány tagjai önma­gukat idegen országok idegen képvise­lőinek védelme alá helyezték. Úgy lát­szik e tekintetben mindezt erkölcsös­nek, helyesnek és a nemzeti szuvereni­tással összeegyeztethetőnek találta. Csak az ellen van kifogásuk, hogy­­ én a nemzeti akarat szabad megnyil­vánulását a külföld védelme alá he­lyeztem. Most is csak szembe állítha­tom a kettőnk közti különbséget, hogy amíg ők csak saját jelentéktelen kis személyüket igyekeztek megmenteni a külföld­ segítségével az ország számára, addig én az eddigi állapotokból teljesen joggal következtethető visszaélésekkel szemben csak a választás tisztaságát akartam biztosítani nem idegen hatal­mak segítségével, hanem kizárólag a külföldi közvélemény ellenőrzésével. Cáfolat:­­­­ Dr. Rassay Károly nemzetgyűlési képviselő a nemzetgyűlésben január 13-án mondott beszédében azt állította, hogy a múlt évi októberi események alatt a magyar királyi miniszterelnök magát Hohler budapesti brit királyi követ védelme alá helyezte. Angol hi­vatalos helyen szerzett értesülés alap­ján a Magyar Távirati Iroda megálla­pítja, hogy ez az állítás éppoly telje­sen légből kapott valótlanság, mint az a már megcáfolt hír, amely az angol követet nagyatádi Szabó István nem­zetgyűlési képviselővel hozta kap­­so­­latba. i f

Next