Friss Ujság, 1922. március (27. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-01 / 49. szám

2 hanem kormánytér­eskedés, tehát a pártot nem terheli felelősség, hiszen a kisgazdapárt nemcsak támogatója, ha­nem egyetlen szilárd alapja a kor­mányzásnak.­­ A kisgazdák mai viselkedésükkel­­ megkoronázták két évi szégyenteljes magatartásukat, amellyel eltűrték a mindenkori kormányok demokrácia­ellenes és szégyenteljes intézkedéseit. Rupert Rezső belépett a Rassay­­pártba. Rupert Rezső, a devecseri kerület volt képviselője, ma levelet intézett Rassay Károlyhoz, a független kisgaz­da és polgári párt vezéréhez, amely­ben bejelenti, hogy belép a Rassay­­pártba. Levelében rámutat arra, hogy a ma­gyar, szabadelvűség szolgálata készteti erre a lépésre. Romboló munkával ál­lunk szemközt, a felelőtlen csőcselék szabadalmazott működése felboríthatja az ország nyugalmát. A hamis jelsza­vak között csak egy fontos feladatot ismer, harcolni a kormányzópárt és az alkotmányszegő kormány ellen. Szabadelvű Polgárok Szövetsége. A Rassay Károly vezérlete alatt álló Függetlenségi Kisgazda, Földműves és Polgári Pártban tegnap elhatározták, hogy Budapest és a nagyobb vidéki vá­rosok dolgozó polgárságát egy szerve­zetbe, a Szabadelvű Polgárok Szövet­ségébe kell tömöríteni. A Szövetség ve­zérei: Bárczy István, Sándor Pál, Ras­say Károly és Rupert Rezső lesznek és célja az, hogy körülbelül 40—50 városi kerületben jelöltet állítson. Ez a tö­rekvése a Demokrata pártot sem kí­méli és így a Demokraták ellenakció­ra készülnek. Az új polgári szövetség azonban nemcsak a demokratapárttal fogja szemben találni magát, hanem a Heinrich Ferenc vezetése alatt álló Nemzeti Polgári Párttal is, amely Budapest csaknem valamennyi kerüle­­tében dilit jelöltet. Jelöltjeinek névso­rában a párt elnökén kívül hír szerint szerepelni fog Lukács László, Teleszky János és Jadász Lipót is. Jelölések: A Szabadelvű Polgárok Szövetsége, amelyről fentebb megemlékeztünk, Bu­dapest minden kerületében fog jelöltet állítani. Feltétlenül fellép a Lipótváros­ban Sándor Pál és Fenyő Miksa, az Erzsébetvárosban Bárczy István, eset­leg a Terézvárosban Giesswein Sán­dor. A Szövetség a József és Ferencvá­rosi mandátumokra Rupert Rezsőt, Mé­hely Kálmánt és Rassay Károlyt je­löli. Erősen készül a budapesti választá­sokra a demokrata párt is, amelynek jelöltjei a terézvárosi kerületben Vol­­zsony Vilmos, Bródy Ernő és Bene­dek János. A munkapártiak az egységes pártba való bevonulásuk ellenére sok­ helyen a kisgazdapárt eddigi kerületeire pá­lyáznak. Perényi Zsigmond báró Gyo­mén Zeőke Antallal szemben és azon­kívül a budapesti Józsefvárosban lép fel. Eckhardt Tibor, az eddigi sajtófő­nök a nagylaki kerületben szándéko­zik fellépni Az Országos Köztársasági Párt in­téző bizottsága eddig a következő ke­rületekben állított hivatalos jelöltet: Szentesen dr. Veér Imrét, a párt alel­­nökét, Pápán Fenyvessy László dr. fő­városi tanárt, Gödöllőn Rózsa István volt községi főbírót, Szeghalmon Kor­­nitzky Dezső dr. újságírót, Gyomán dr. Makai Márton szeghalmi ügyvédet. Hódmezővásárhely II. kerületében Du­gonics Viktor újságírót, Gyulán Far­kas István lapszerkesztőt, Budapest X. kerületében Mezey Ernő publicistát. NYEST-TÉR. mmmn zimiok­ is ezüstért, brilliánsért, ékszerért legtöbbet fizetek SCHWARZ UHli­lli 105. Márton-n. sarok Hamisfogat 112 koronáig ARANYAT 214—410-ig, ezüstöt, brillidnsot & legmagasabb áron flremmümn!' Kn,suth lajos-utca fél- Tesa: HlflllilliUiel. emelet 8. «Magyar tilip kávéházza! Bemben. Aranyat 214-410 it-u ezüstöt 5—12 K-ig, hamisfogat 112 K-ig vesz Ékszerbe váltó Károly-körut 4. n Avarba* SHÜÍIYÉRT 71M111 R-is ezüstért, brilliánsért, ékszerért legtöbbet fizetek Caratmiav#9­1X- kar­­tjim­at 78, «.. 5cnwanz» a templom mellett. FRISS ÚJSÁG Milyen lesz az új lakásrendelet. Csak a luxuslakások és nagy üzletek szabadulnak fel.­­ Má­jus előtt megjelenik az új lakásrendelet, olyan tempóban, ahogy a párhuzamo­san meginduló építkezési akció követ­keztében megfelelő számú lak­ás áll majd rendelkezésre, mert a lakásren­delet sohasem választható el az­ épít­kezések ügyétől. Honorálni kell azonban a háztulaj­donosok igényeit is, mert egyedül a háziurak azok, akik jóval kevesebb jö­vedelmet húznak házaikból, mint a­mennyi a karbantartás céljaira szüksé­ges, úgy hogy a befektetett tőke ka­matozásról szó sem lehet. Természete­sen összhangba kell ezzel hozni a kö­zéposztály teherbíró képességét s főleg a­­tisztviselői lakásbéreket. A lakáshivatal másodelnökének meg­bízatása csak az átmenetet van hivat­va szolgálni. A lakáshivatal teljes át­szervezése egyik legfontosabb és leg­sürgősebb teendője a népjóléti mi­nisztériumnak. A készülő lakásrendeletről és a la­káshivatal átszervezéséről a M. T. I. illetékes helyen a következő felvilágo­sításokat kapta: — A jelenleg fennálló lakásrendelet módosítása még május hónapja előtt megtörténik. A kormány azon az ál­lásponton van, hogy ezen a téren is a háború következtében szükségessé vált kivételes intézkedéseket fokozatosan meg kell szüntetni és a forgalom sza­badsága felé kell döntő lépéseket ten­ni. Természetesen ez nem történhetik átmenet nélkül és az átmenet a dolog természete szerint több évre is terjedhet. A készülő la­kásrendelet ennek az elvnek megfe­lelően inkább a szabadforgalom elvét fogja zsinórmértéknek tekinteni. Elein­te csak a nagyon nagy és luxuslaká­sokra, továbbá a nagy üzlethelyiségek­re dik­t­ja vissza a szabadforgalmat, a további lépés fokozatosan fog történni „A Kormány pénzügyi politikáin nem fedi az ország érdekeit/" Megindult a drágasági hullám. — Drágább a kenyér, a liszt és a cukor. — Tíz-ötven százalékos eddig az áremelkedés. — Min­den érdekképviselet ellenzi a MÁV­ tarifaemelését. Holnaptól kezdve a legtöbb közszük­ségleti cikk húsz százalékos luxusadó­val megterh­elten kerülhet csak forga­lomba és az eddig másfél százalékos forgalmiadó helyett holnap három százalékot kell fizetni. Az ennek következtében várható drá­gulás már napokkal ezelőtt előre ve­tette árnyékát: liszthez, kockacukor­hoz a legnagyobb utánjárás mellett is alig juthatott hozzá a közönség. Az árufelhalmozó és áruelrejtő kereske­dők közül Here Ernő dr. gyarmatáru nagykereskedő ellen (VII., Dob­ utca 58) aki azzal tagadta meg a vásárló­közön­ségnek a cukor kiszolgáltatását, hogy annak ára a közeli napokban emelked­ni fog és akinél a detektívek 140 mé­ter mázsa cukrot találtak felhalmozva, a rendőrség eljárást indított ,a talált cukorkészletet lefoglalta, az üzletet le­záratta és az egész raktárt lepecsé­telte. Azonban igen sok kiskereskedő is megkárosítja így a szegényebb nép­osztályt. A főváros harangozza be elsőnek a drágulást. A tanács ma nyilvánosságra hozta, hogy a forgalmi adó felemelése folytán március 1-től kezdve a ható­sági liszt és kenyér árai a fogyasztók részére a következők: tésztaliszt és bú­zadara kilogrammonként 22,60, főző­liszt 16, kenyérliszt 6.30, hatósági ke­­nyér 6.30. Ezekben az árakban a 3 százalékos forgalmi adó­ben foglaltatik­. A drágulás minden vonalon kétség­telenül megindult, bár az árak emelé­sének még csak a kezdeténél tartunk. Súlyosan érinti a közönséget a cukor árának felemelése is. Ezt az emelést eredetileg őszre tervezték, azonban teg­nap már bekövetkezett és k­ilónkint 11 koronával emelkedett a cukor ára. A kereskedők az új árak megállapításá­nál már most számításba veszik a föl­emelt forgalmi adón felül a tervbe vett vasúti tarifaemelést is, bár kétségte­len, hogy ezen a címen annak idején újból emelni fogják az árakat. Az utol­só hetekben az egyes árucikkek erael- szedése 10—50 százalék között váltako­zik. A cukor 15, a kávé 30, a tea 30, a csokoládé 10, a kakaó 20 százalékkal emelkedett az elmúlt héten. A drágasági hullám tetőpontját két­ségtelenül csak a tervezett vasúti tari­faemelés életbeléptetése után fogja el­érni. Ezt a tarifaemelést minden ér­dekképviselet ellenzi és ennek az állás­p­ontnak szembetűnően adtak kifeje­zést az érdekeltek a budapesti keres­kedelmi és iparkamara mai szakérte­kezletén, ahol az egyes kereskedelmi és ipari érdekeltségek jelenlétében Be­­latiny Artúr elnök rámutatott a szak­köröknek a tarifaemeléssel szemben megnyilvánult osztatlan ellenszenvére is­ arra, hogy a kormány pénzügyi po­­litikája nem fedi az ország érdekeit Az OMKB képviseletében Balkányi Kálmán javasolta a tarifaemelés ügyé­nek legalább nyolc hétre való elhal­­asztását, hogy ez alatt az idő alatt az érdekelt tényezők megfelelőképen ki­dolgozhassák, összegyűjthessék és ösz­­szeegyeztethessék kívánságaikat. Rá­mutattak arra, hogy a szándékolt tari­faemelés megbénítja kivitelünket is és az országra nézve végzetes károkat idézhet elő. A veszedelmes március hónap, Berlin, február 28. Máricus hónapját politikai körök­ben igen veszedelmesnek mondják, utalással arra, hogy újabb kommunis­ta áskálódástól, sztrájktól, sőt pucs­­csoktól kell tartani. A legközelebbi sztrájk a bajor fémiparban fenyeget, amely a Deutsche Zeitung szerint elő­­futárja volna egy bajorországi tömeg­sztrájknak, melyet február 13-án és 14-én Berlinben a kommunista párt el­határozott. Radek maga is részt vett ezen a gyűlésen és javasolták, hogy a tömegsztrájk hirtelen törjön ki, hogy ju módon annál nagyobb pánikot okozzon. Mindazonáltal a kormány megtudta, hogy március 9-ére tervezik a sztrájk kitörését és előkészületeket tesz annak elfojtására. Szó van arról is, hogy az orosz agitáció 3000 tanítvá­nyát, akik a hatóságok tudomása sze­rint főleg, Közép-Németországban a tanácsköztársaságnak propagandát csi­nálnak, letartóztassanak. Az úgynevezett sárga hivatalnoki szakszervezet­­ február 25-iki ülésén Geisler német nemzeti képviselő kö­zölte, hogy értesülése szerint március 10-ére újabb vasutas sztrájk fenyeget, mert a vasutasok nem tartják a mai kormányt illetékesnek a megrendsza­­bályozások foganatosítására. A balol­ .......«»«Mnnnim»i»imMiiiii(iini dali lapok a fentiekről szóló jóslásokat, melyek­ főleg jobboldali lapokban je­lennek meg, túlzottaknak jelentik ki és úgy tüntetik fel, mintha a jobboldaliak ilyen hírek terjesztésével provokálni akarnák a tömeget Véletlen szerencsétlenség vagy szerelmi dráma ? ■Vizsgálat a Csillag-utcai ügyben. — Weisz Márkus fogorvost szabadlábra helyezték. Megírtuk, hogy a Csillag-utca 3. sz­itár egyik első emeleti lakásában vé­letlen folytán súlyos szerencsétlenség történt. Gencsy Gabriella tornatanár­nő véletlenül elsütötte vőlegénye, Meisz Márkus fogorvos revolverét és a golyó a nő hasába fúródott. Gencsy Gabriellát súlyos sebével a szanató­riumba szállították, ahol állapota va­lamivel jobbra fordult. Tegnap a késő esti órákban detek­tívek mentek ki Weisz Márkusért, akit a főkapitányságon azonnal őrizetbe vettek és ott tartották egész éjjel. Ma délelőtt Radocsay Jenő dr. kapitány részletesen kihallgatta Weisz Már­kust, aki a leghatározottabban hang­súlyozta, hogy sem öngyilkosságról, sem szerelmi drámáról nincs szó, s csapáia sajnálatos véletlen szerencsét­lenség történt. Elmondta, hogy vidék­ 1922. március 1 ről gyakran fel szokott jönni Buda­pestre, ahol a Csillag­ utca 3. számú házban találkozott mindig menyasz­­szonyával. Soha civódás nem volt kö­zöttük. A baleset úgy történt, hogy Frommer­ pisztolyát megmutatta Gen­­­csy Gabriellának, aki egy darabig játszott a fegyverrel s amikor el akarta tőle venni, a pisztoly elsült. A fogorvost kihallgatása után el­bocsátották a rendőrségről s remé­lik, hogy Gencsy Gabriella állapota is javulni fog annyira, hogy kihallgat­hatják s teljesen tisztázódni fog a, titokzatosnak indu­lt véletlen szeren­csétlenség. ................................. A váci püspök a születések korlátozása ellen Hanauer Á. István váci megyéspüs­pök a híveihez intézett idei nagybőjti főpásztori szózatában ezeket mondja: — Sok szerencsétlenség vonult át rajtunk. Elvesztettük a háborút; nagy szerencsétlenség, de nem a legnagyobb. Szétszaggatták az alkotmányt; bízunk benne, hogy még helyre fogjuk állíta­ni. Millók vagyona ment tönkre;­­mun­kával és takarékossággal ezt is helyre­hozhatjuk. Mindez nagy szerensétlen­­ség, de nem a legnagyobb. A legna­gyobb szerencsétlenség az, ha az élet forrásai elapadnak, ha a nép zöme le­tér az erkölcs útjáról, ha a házastár­sak nem akarnak szülők lenni, ha a szülők nem akarnak gondokat viselni, ha az anyák nem akarnak gyerme­keikért élni, ha a házastársak nem akarnak a szenvedésben is élettársak lenni, ha nemcsak a­ könnyelmű fia­talság, hanem mindenki, még a szü­lők is a jelen pillanatnak akarnak élni, a jövőért, az örökkévalóságért semmit sem tudnak áldozni. Ez a legnagyobb szerencsétlenség, amelyből nincs sem gyógyulás, sem feltámadás. BUDAPEST! ÉLET. Budapesti élelmiszerpiac. A közönség tartózkodó viselkedése folytán az árak a tojáspiacon némileg csökkentek, a­mire a főváros tojás­akciója is befolyást gyakorolt. Egyes nagykereskedők ma már 9 koronáért adták a tojást, amelynek átlagos ára 10 korona volt. A központi vásárcsar­nokban a mai napon a felhozatal szé­pen indult. Húsára sok került a piac­­­­a, az árak a következők: Marhahús kilója 45-----120, gulyásnak való 36— 38, sertéshús 52—118, borjúhús 48— 136 korona. A zsiráfok is tartottak maradnak. Zsírszalonna 125—135, hús 130—145, olvasztott z­sír 148—150. A tejtermékek piacán so­k vaj van, 280—300 koronás árban, tehéntúró 15—50, liptói túró 80—90, tej literje 18—20, tojás darabja 10—13 korona. A zöldségpiacon kevés az áru. Burgo­­nya kilónként 15—16, tejeskáposzta 20—25, hagyma 68—74 korona. A ba­romfipiacon kicsi a felhozatal, rántani valló csirke párja 130—150. Nyilalt­­óznak a szabadkőmű­vesek. A Szózat című lap február 25-iki száma heves támadást intéz a magyar szabadkőművesség ellen és sürgeti „a máris károsan késedelmeskedő vizs­­gálatot." E támadásra a feloszlatott Magyarországi Szimbolikus Nagypá­holy legutoljára megválasztott vezető­sége nyilatkozatot tesz közzé, amely­ben elsősorban kijelenti, hogy megelé­gedéssel vette tudomásul a vizsgálat sürgetését, ami a Nagypáholy kíván­sága volt az első perctől fogva. Elmondja ezután a nyilatkozat, hogy a Nagypáholy vezetősége 1920. május 14-én, amikor a MOVE elfoglalta a páholyházat, azonnal Simonyi-Sema­­dam miniszterelnökhöz fordult élőszó­val, a kormányzóhoz pedig írásos be­adványban kérte az ügy megvizsgálá­sát. Hasonló lépéseket tett Teleki Pál gróf, Bethlen István gróf miniszterel­nököknél, de mindig eredménytelenül. Végre Klebelsberg gróf belügyminisz­ter ismételt kérésre megígérte, hogy­ lefolytatja a vizsgálatot. Nyilatkozata további részében a Nagypáholy a leghatározottabban visz­­szautasítja azt a vádat, hogy a magyar szabadkőművesség külföldre szalad segítségért és hogy részt vett hazafiat­­lan célzatú alakulatok létesítésében. Végül azt is kijelenti, hogy egyik pá­holy sem fejtett ki hazafiatlan munkát.

Next