Friss Ujság, 1922. december (27. évfolyam, 274-297. szám)

1922-12-08 / 280. szám

Szerte az országban, de különösen a nemzetgyűlési ellenzék körében nagy meghökkenést keltett a kormány rend­javaslata, amely ha törvénynyé válik, az ország ismét zavarok elébe néz. Az ellenzék vezérei, Vázsonyi, Rassay, Haller sorra felette elítélően nyilatko­zott a módról, ahogy a kormány tör­vény útján próbálja állandósítani a ki­vételes hatalmát. Már tegnap este szó volt róla, hogy ha a kormánynak sikerülne a rendja­vaslatot törvényerőre emelni, az ellen­zék passzivitásba lép, ami annyit je­lent, hogy nem jár többé a nemzetgyű­lésre s a közélettől távol tartja magát Mára már alaposan felszaporodott a passzivitás híveinek száma. A passzivi­tás igen súlyos erkölcsi fegyver s a kormány kétszer is meg fogja gondol­ni, hogy a passzivitás földalatti hábo­rúját idézze fel maga ellen. A kormánypárt túlnyomó többsége némán, hidegen fogadta a javaslatot eddig még nem akadt számbavehető hang ellene. De miután a kormány pártkérdést csinál a dologból, kétség­telen, hogy a párt meg fogja szavazni a javaslatot. Beszélnek arról is, hogy új ellenzéki párt alakul egy kiváló politikus veze­tése alatt, de ez a dolog — mint be­avatott helyről közült velünk — még nem érett meg a közlésre. . Mindenképpen mozgalmas napok előtt áll a magyar belpolitika. A Zichy János gróf köré tömörülő Nemzeti összetartás Társaskörében ma este összegyűlt politikusok szerint hihetetlen, hogy az új rendtörvényja­vaslat törvénynek legyen szánva és bár azt csupán egy a nemzetgyűlés elé készült javaslatnak tekintik, mégis megütközéssel látják, hogy alkotmá­nyos tényezők ezúttal olyan javaslatot terjesztettek a nemzetgyűlés elé, mely­nek intézkedései, ha törvényerőre emelkednek, a legelemibb szabadságjo­gokba ütköznek bele. A Nemzeti össze­tartás Társaskörének mai összejövete­lén mindezek a tények élénk megbe­szélés tárgyai voltak és nem kis vissza­hatást váltott ki a törvényjavaslatnak egész szelleme, valamint több olyan ki­jelentése, amelyek valóra válásuk ese­tén egyeduralmi helyzetet biztosítaná­nak — még­pedig az alkotmányos küz­delem teljes kizárásával — azok ré­szére, akik a kormányhatalomnak tör­ténetesen birtokában vannak, vagy ezt a hatalmat bármikor magukhoz ra­gadnák. Enyhítő kormány-magyarázat. Félhivatalosan jelentik: A közrend fokozottabb biztosításáról szóló s a nemzetgyűlésen benyújtott törvényjavaslat több oldalról részesült szigorú bírálatban, sőt erős támadás­ban is, amit jórészt annak lehet tulaj­­donítani, hogy a javaslat szövegének alapos tanulmányozására még nem velt elég idő. A támadásokra illetékes helyről azt a felvilágosítást kapta a Magyar Táv­irati Iroda, hogy rendkívüli veszedel­mek leküzdése céljából kétségkívül szükség van rendkívüli eszközökre. Azok a rendelkezések azonban, ame­lyeket a kérdéses javaslat tartalmaz, éppen nem veszedelmesek a közsza­badságra és csak a szabadosságra tö­rekvőknek lehetnek kellemetlenek, az internálás kérdésében pedig lényege­sen szűkítik a hatóságok jogkörét. A javaslat leginkább kifogásolt ren­delkezései a következők: A köz­igazga­tási dologházba utalás a javaslat sze­rint csak akkor következhetik be, ha az előzőleg rendőri felügyelet alá he­lyezett személy megszegi vagy kijátsza a rá megállapított korlátozó rendelke­zéseket. A súlyos következményt tehát saját magának tulajdoníthatja az, aki megbízhatatlanságának adja bizonysá­gát. A közigazgatási dologházba utalás különben is legföljebb hat hónapra történhetik, nem úgy, mint az interná­lás, amelynek határozatlan időtartama a legtöbb panaszra adott okot. Azt pedig, hogy kik minősíthetők rendőri felügyelet alá helyezés vagy a közigazgatási dologházba utalás szem­­pontjábl aggályosaknak, a javaslat 6. szakasza kimerítő részletességgel so­rolja fel, tehát éppen az ellenkezője áll annak, amit egyes lapok hangoztat­nak, mintha ebben a tekintetben a ha­tósági önkénynek tág tere nyílhatnék. A posta, távíró és távbeszélő ellenőr­zésére szintén csak a belső rend, a külső politika és az ország védelmének érdekében ad a javaslat felhatalma­­zást. A lapbetiltásra való felhatalmazást pedig azok a túlkapások teszik elkerül­hetetlenné, amelyeket egyes lapok szinte naponként elkövetnek és amely túlkapások a közállapotok meghigga­­dását mindennél hathatósabban aka-­ dályozzák. Ezek­ a megtorló intézkedé­sek nem is érintik tehát a tárgyilagos sajtót A kivételes védelmi eszközök elejté­sére tehát az első lépést azoknak kell megtenniök, akik a békés idők rendjé­nek visszatérését izgató magatartásuk­kal állandóan akadályozzák, mert csak ha megszűnt az ok, szünhetik meg az okozat is." j­ A­VfcU w­­y ' * I XXVII. évfolyam, 280. szám. Ara­d Korona Budapest, 1922. december 8.\^fc^ntek POLITIKAI NAPILAP —HM ffl ABk AWfc. BB HA AgJSA sfe.k'.jjM.j^.o.jo.to.ao — laS** E$p. EfjjfkgM Iga Eg BfSI BgnuJ Budapest, jv . gerleczy-ctca u sjl ELŐFIZETÉSI ARA. Fg__ nsl Egl ESS} 'Kirk CRjS PH­S*e,kettősé?. telefon 137-51. — Igazgatósági „ . ... . . ... . pdfeg KMi? Ka BjPfW Kfl |§9 1W1 TBSJh. Btwí telefon 137-51. — Kiadóhivatali telefon 38-58. Helyben, házhoz hordva, vidékén podnik fcVSSB RtgSSS HSB Vj&fflh BU Efl feji gH%Wm EN Nyomd.! telefon 33-99. küldesse! egy hónapra---------------K 100. Ság H H M |H Kft pl M FIÓKKIADÓHIVATALOK. V., HonvMra 8. Negyedévre ------------------------------K 380.- &S §§g plj K9 Yf-Q EH El K3 QB SM jHjf KáXKM KIOyI (Kálmán-u. .árok). - VII., Rákóci.-ut 34 u. , , _ , kfí'S Íiqí L,Ttv báj, V gÜhl -jí (Telefon- József 113—20) — VI., Andrássy-út Egyes szám­ára 5 korona. ggg ggg­­y ggj Hisaiar Heggy aSTvM Htodig &­­ c/. Keeskemdu-uie. w A nemzetgyűlés viharos ülése Az ellenzék passzivitással felel a rendjavaslatra Milliós sikkasztás a Leszámítoló Banknál IfBfiy meghökkenés a rendjavaslat miatt. Az elterzés passzivitással fenyegetőzik. Duplájára emelik az osztrák munkanélküli segélyt. Bécs, december 7. Az osztrák nem­zetgyűlés elfogadta a lakásbérletekről és a lakások igényléséről szóló tör­vényjavaslatokat. Az előbbi egyfelől a bérbeadó felmondási jogának mesz­­szemenő korlátozását célozza, különö­sen a saját szükséglet címen érvénye­sítendő felmondási jogot, másfelől pe­dig a bérösszegek tekintetében fennálló rendelkezések időszerű átalakítását tartalmazza, hogy a házak karbantar­tása lehetővé tétessék­ A bérösszeg jövőben átlag az 1914 augusztusi bér­összeg kétszázötvanszeresére fog rúgni és a karbantartási bérösszegből, amely a békebér százötvenszerese, továbbá az üzemi költségekből és adókból előálló kiadásokhoz való arányos hozzájáru­lásból s végül a háztulajdonos járadé­kából tevődik össze, mely utóbbit a bé­kebér fele összegében állapították meg. A nemzetgyűlés a szociáldemokraták indítványára elhatározta még hogy a munkanélküli segélyt a mai segélyek kétszeresére emeli. A női handlé. A háhor , a rossz gazdasági viszonyok folytán Budapes­ten megcsappant a handlék, az ócská­­sok száma. Rossz mesterség lett a handlézás, hiába kiabálják az udva­rokon: mi van eladó? Nem igen jelent­keznek az eladók, mert akinek ócska ruhája van, az nem adja el, hanem to­vább hordja, vagy átalakíttatja. A férfi számára nem igen háladatos mes­terséget most a nők kezdik átvenni­­ egyre, szaporodik Budapesten a női handlék száma. K. Mihály szófot felölésel is védeln­ a kincstár. A védelem újabb tanukat nevez meg. — Kérik kihallgatni az eckartsaui levélről a zászlós urakat. A Károlyi-féle vagyonelkobzási per mai tárgyalásán a felperes kincstár képviselője, Horváth Dénes dr. azt a vádat terjesztette elő, hogy Károlyi az országgyűlést feloszlatta és a köztár­saságot kikiáltatta. Kérte az ország­­gyűlés mindkét házának elnökségét ki­hallgatni arra, hogy miért járultak hozzá november 16-án az országgyűlés feloszlatásához, mert ez semmiesetre sem lehetett önkéntes megnyilatkozás az ő részükről. A köztársaság kikiáltá­sát a Nemzeti Tanács határozta el, melyet Horváth Dénes dr. „lázadó tes­­tüste”-nek nevez. Károlyi a felségsér­tés bűntettét követte el a forradalom kirobbantásával, a Nemzeti Tanács megalakításával, azzal, hogy a kato­natanács segítségével fegyveres csa­patokra támaszkodva magához ragadta a hatalmat, azzal, hogy előkészítette és kikiáltotta a köztársaságot s hogy a királyt uralkodói jogaitól és hat­almá­tól megfosztotta. A kincstár képviselőjének az alpere­si védelem nevében ács Jenő dr. vála­szolt és részletesen bizonyítja, hogy Károlyinak az országgyűlés feloszlatá­sában egyáltalán nem volt része. Utá­na Nagy Vince mondja el, hogy Káro­lyi az akkori kritikus helyzetben nem­csak a Nemzeti Tanácsot kérdezte meg, de másokat is. Kéri Bánffy Miklós gróf, Tolnai Lajos C­sizmazia Endre, Ugrón Gábor és Barcsai­ Andor kihallgatását. Károlyinak és a köréje csoportosult politikusoknak eszük ágában sem volt az uralkodó eltávolítása. Majd rátér a főrendek eckartsaui látogatására, a mellyel a királyt lemondásra bírták. A Nemzeti Tanácsnak a köztársaságot kikiáltó ülésén a régi pillérek mind megjelentek, amit egy akkor felvett film is bizonyít. Csupa lelkesedés volt­­mindenki és senki se kifogásolta a Nemzeti Tanács törvényességét. Arra vonatkozólag, hogy Károlyi nem adott­­hazaáruló megbízásokat, kéri nagyatá­­­­di Szabó István földmivelésügyi­­mi­niszter, Mayer János akkori kinevezett­­ államtitkár és Friedrich István „akko­ri ki nem nevezett államtitkár", továb­­­­bá Kovács J. István, Bánffy Miklós­­ gróf, Miklós Ödön, Sigray Antal gróf­­ és Teleki Pál kihallgatását. Arra vo­natkozólag, hogy minő megbízásokat adott Károlyi, kéri Gömbös Gyula, Di­­nich Vidtor, Temesvári­ Imre, Usek­y Ferenc, Beck Lajos, Legeza Pál Kun Béla, Beniczky Ödön volt belügymi- I niszter, Bartos János, K. Peres László, Neubauer Ferenc, Oberhammer Ant­al,­­ Meskó Zoltán és hódmezővásárhelyi Kun Béla kihallgatását. Arra vonatko­­­­zólag hogy a Nemzeti Tanácsnak és a­­ Károlyi-kormánynak személyesen je­­­­lentették-e be csatlakozásukat, kéri ki­­­­hallgatni sokorópátkai Szabó Istvánt,­­ Wolff Károlyt, Patacsy Dénest, Huszár­­ Károlyt, Haller Istvánt, Ernszt Sándort és Ti­ury Bélát. Arra vonatkozólag,­­ hogy kinevezéseket fogadtak el és hogy azt terror hatása alatt tették-e, Vi­­czida volt államtitkár és azonkívül még Zsilinszky Endre kihallgatását ké­ri. Arra vonatkozólag, hogy igaz-e, hogy már 1919. márciusában Szatmá­­ron a Károlyi választási listán Nagy listavezető után a szociáldemokrata párt listájával szemben felvették a harcot, leéri Ugron Gábor és Gál End­re dr. kihallgatását. Végül arra vonat­kozólag, hogy mint a Nemzeti Tanács tagjai, tudnak-e valamit hazaárulás­ról. Dobóczky Rezső nemzetgyűlési képviselő kihallgatását kéri, a vidéki

Next