Friss Ujság, 1922. december (27. évfolyam, 274-297. szám)
1922-12-08 / 280. szám
Szerte az országban, de különösen a nemzetgyűlési ellenzék körében nagy meghökkenést keltett a kormány rendjavaslata, amely ha törvénynyé válik, az ország ismét zavarok elébe néz. Az ellenzék vezérei, Vázsonyi, Rassay, Haller sorra felette elítélően nyilatkozott a módról, ahogy a kormány törvény útján próbálja állandósítani a kivételes hatalmát. Már tegnap este szó volt róla, hogy ha a kormánynak sikerülne a rendjavaslatot törvényerőre emelni, az ellenzék passzivitásba lép, ami annyit jelent, hogy nem jár többé a nemzetgyűlésre s a közélettől távol tartja magát Mára már alaposan felszaporodott a passzivitás híveinek száma. A passzivitás igen súlyos erkölcsi fegyver s a kormány kétszer is meg fogja gondolni, hogy a passzivitás földalatti háborúját idézze fel maga ellen. A kormánypárt túlnyomó többsége némán, hidegen fogadta a javaslatot eddig még nem akadt számbavehető hang ellene. De miután a kormány pártkérdést csinál a dologból, kétségtelen, hogy a párt meg fogja szavazni a javaslatot. Beszélnek arról is, hogy új ellenzéki párt alakul egy kiváló politikus vezetése alatt, de ez a dolog — mint beavatott helyről közült velünk — még nem érett meg a közlésre. . Mindenképpen mozgalmas napok előtt áll a magyar belpolitika. A Zichy János gróf köré tömörülő Nemzeti összetartás Társaskörében ma este összegyűlt politikusok szerint hihetetlen, hogy az új rendtörvényjavaslat törvénynek legyen szánva és bár azt csupán egy a nemzetgyűlés elé készült javaslatnak tekintik, mégis megütközéssel látják, hogy alkotmányos tényezők ezúttal olyan javaslatot terjesztettek a nemzetgyűlés elé, melynek intézkedései, ha törvényerőre emelkednek, a legelemibb szabadságjogokba ütköznek bele. A Nemzeti összetartás Társaskörének mai összejövetelén mindezek a tények élénk megbeszélés tárgyai voltak és nem kis visszahatást váltott ki a törvényjavaslatnak egész szelleme, valamint több olyan kijelentése, amelyek valóra válásuk esetén egyeduralmi helyzetet biztosítanának — mégpedig az alkotmányos küzdelem teljes kizárásával — azok részére, akik a kormányhatalomnak történetesen birtokában vannak, vagy ezt a hatalmat bármikor magukhoz ragadnák. Enyhítő kormány-magyarázat. Félhivatalosan jelentik: A közrend fokozottabb biztosításáról szóló s a nemzetgyűlésen benyújtott törvényjavaslat több oldalról részesült szigorú bírálatban, sőt erős támadásban is, amit jórészt annak lehet tulajdonítani, hogy a javaslat szövegének alapos tanulmányozására még nem velt elég idő. A támadásokra illetékes helyről azt a felvilágosítást kapta a Magyar Távirati Iroda, hogy rendkívüli veszedelmek leküzdése céljából kétségkívül szükség van rendkívüli eszközökre. Azok a rendelkezések azonban, amelyeket a kérdéses javaslat tartalmaz, éppen nem veszedelmesek a közszabadságra és csak a szabadosságra törekvőknek lehetnek kellemetlenek, az internálás kérdésében pedig lényegesen szűkítik a hatóságok jogkörét. A javaslat leginkább kifogásolt rendelkezései a következők: A közigazgatási dologházba utalás a javaslat szerint csak akkor következhetik be, ha az előzőleg rendőri felügyelet alá helyezett személy megszegi vagy kijátsza a rá megállapított korlátozó rendelkezéseket. A súlyos következményt tehát saját magának tulajdoníthatja az, aki megbízhatatlanságának adja bizonyságát. A közigazgatási dologházba utalás különben is legföljebb hat hónapra történhetik, nem úgy, mint az internálás, amelynek határozatlan időtartama a legtöbb panaszra adott okot. Azt pedig, hogy kik minősíthetők rendőri felügyelet alá helyezés vagy a közigazgatási dologházba utalás szempontjábl aggályosaknak, a javaslat 6. szakasza kimerítő részletességgel sorolja fel, tehát éppen az ellenkezője áll annak, amit egyes lapok hangoztatnak, mintha ebben a tekintetben a hatósági önkénynek tág tere nyílhatnék. A posta, távíró és távbeszélő ellenőrzésére szintén csak a belső rend, a külső politika és az ország védelmének érdekében ad a javaslat felhatalmazást. A lapbetiltásra való felhatalmazást pedig azok a túlkapások teszik elkerülhetetlenné, amelyeket egyes lapok szinte naponként elkövetnek és amely túlkapások a közállapotok meghiggadását mindennél hathatósabban aka- dályozzák. Ezek a megtorló intézkedések nem is érintik tehát a tárgyilagos sajtót A kivételes védelmi eszközök elejtésére tehát az első lépést azoknak kell megtenniök, akik a békés idők rendjének visszatérését izgató magatartásukkal állandóan akadályozzák, mert csak ha megszűnt az ok, szünhetik meg az okozat is." j AVfcU wy ' * I XXVII. évfolyam, 280. szám. Arad Korona Budapest, 1922. december 8.\^fc^ntek POLITIKAI NAPILAP —HM ffl ABk AWfc. BB HA AgJSA sfe.k'.jjM.j^.o.jo.to.ao — laS** E$p. EfjjfkgM Iga Eg BfSI BgnuJ Budapest, jv . gerleczy-ctca u sjl ELŐFIZETÉSI ARA. Fg__ nsl Egl ESS} 'Kirk CRjS PHS*e,kettősé?. telefon 137-51. — Igazgatósági „ . ... . . ... . pdfeg KMi? Ka BjPfW Kfl |§9 1W1 TBSJh. Btwí telefon 137-51. — Kiadóhivatali telefon 38-58. Helyben, házhoz hordva, vidékén podnik fcVSSB RtgSSS HSB Vj&fflh BU Efl feji gH%Wm EN Nyomd.! telefon 33-99. küldesse! egy hónapra---------------K 100. Ság H H M |H Kft pl M FIÓKKIADÓHIVATALOK. V., HonvMra 8. Negyedévre ------------------------------K 380.- &S §§g plj K9 Yf-Q EH El K3 QB SM jHjf KáXKM KIOyI (Kálmán-u. .árok). - VII., Rákóci.-ut 34 u. , , _ , kfí'S Íiqí L,Ttv báj, V gÜhl -jí (Telefon- József 113—20) — VI., Andrássy-út Egyes számára 5 korona. ggg gggy ggj Hisaiar Heggy aSTvM Htodig & c/. Keeskemdu-uie. w A nemzetgyűlés viharos ülése Az ellenzék passzivitással felel a rendjavaslatra Milliós sikkasztás a Leszámítoló Banknál IfBfiy meghökkenés a rendjavaslat miatt. Az elterzés passzivitással fenyegetőzik. Duplájára emelik az osztrák munkanélküli segélyt. Bécs, december 7. Az osztrák nemzetgyűlés elfogadta a lakásbérletekről és a lakások igényléséről szóló törvényjavaslatokat. Az előbbi egyfelől a bérbeadó felmondási jogának meszszemenő korlátozását célozza, különösen a saját szükséglet címen érvényesítendő felmondási jogot, másfelől pedig a bérösszegek tekintetében fennálló rendelkezések időszerű átalakítását tartalmazza, hogy a házak karbantartása lehetővé tétessék A bérösszeg jövőben átlag az 1914 augusztusi bérösszeg kétszázötvanszeresére fog rúgni és a karbantartási bérösszegből, amely a békebér százötvenszerese, továbbá az üzemi költségekből és adókból előálló kiadásokhoz való arányos hozzájárulásból s végül a háztulajdonos járadékából tevődik össze, mely utóbbit a békebér fele összegében állapították meg. A nemzetgyűlés a szociáldemokraták indítványára elhatározta még hogy a munkanélküli segélyt a mai segélyek kétszeresére emeli. A női handlé. A háhor , a rossz gazdasági viszonyok folytán Budapesten megcsappant a handlék, az ócskások száma. Rossz mesterség lett a handlézás, hiába kiabálják az udvarokon: mi van eladó? Nem igen jelentkeznek az eladók, mert akinek ócska ruhája van, az nem adja el, hanem tovább hordja, vagy átalakíttatja. A férfi számára nem igen háladatos mesterséget most a nők kezdik átvenni egyre, szaporodik Budapesten a női handlék száma. K. Mihály szófot felölésel is védeln a kincstár. A védelem újabb tanukat nevez meg. — Kérik kihallgatni az eckartsaui levélről a zászlós urakat. A Károlyi-féle vagyonelkobzási per mai tárgyalásán a felperes kincstár képviselője, Horváth Dénes dr. azt a vádat terjesztette elő, hogy Károlyi az országgyűlést feloszlatta és a köztársaságot kikiáltatta. Kérte az országgyűlés mindkét házának elnökségét kihallgatni arra, hogy miért járultak hozzá november 16-án az országgyűlés feloszlatásához, mert ez semmiesetre sem lehetett önkéntes megnyilatkozás az ő részükről. A köztársaság kikiáltását a Nemzeti Tanács határozta el, melyet Horváth Dénes dr. „lázadó testüste”-nek nevez. Károlyi a felségsértés bűntettét követte el a forradalom kirobbantásával, a Nemzeti Tanács megalakításával, azzal, hogy a katonatanács segítségével fegyveres csapatokra támaszkodva magához ragadta a hatalmat, azzal, hogy előkészítette és kikiáltotta a köztársaságot s hogy a királyt uralkodói jogaitól és hatalmától megfosztotta. A kincstár képviselőjének az alperesi védelem nevében ács Jenő dr. válaszolt és részletesen bizonyítja, hogy Károlyinak az országgyűlés feloszlatásában egyáltalán nem volt része. Utána Nagy Vince mondja el, hogy Károlyi az akkori kritikus helyzetben nemcsak a Nemzeti Tanácsot kérdezte meg, de másokat is. Kéri Bánffy Miklós gróf, Tolnai Lajos Csizmazia Endre, Ugrón Gábor és Barcsai Andor kihallgatását. Károlyinak és a köréje csoportosult politikusoknak eszük ágában sem volt az uralkodó eltávolítása. Majd rátér a főrendek eckartsaui látogatására, a mellyel a királyt lemondásra bírták. A Nemzeti Tanácsnak a köztársaságot kikiáltó ülésén a régi pillérek mind megjelentek, amit egy akkor felvett film is bizonyít. Csupa lelkesedés voltmindenki és senki se kifogásolta a Nemzeti Tanács törvényességét. Arra vonatkozólag, hogy Károlyi nem adotthazaáruló megbízásokat, kéri nagyatádi Szabó István földmivelésügyiminiszter, Mayer János akkori kinevezett államtitkár és Friedrich István „akkori ki nem nevezett államtitkár", továbbá Kovács J. István, Bánffy Miklós gróf, Miklós Ödön, Sigray Antal gróf és Teleki Pál kihallgatását. Arra vonatkozólag, hogy minő megbízásokat adott Károlyi, kéri Gömbös Gyula, Dinich Vidtor, Temesvári Imre, Useky Ferenc, Beck Lajos, Legeza Pál Kun Béla, Beniczky Ödön volt belügymi- I niszter, Bartos János, K. Peres László, Neubauer Ferenc, Oberhammer Antal, Meskó Zoltán és hódmezővásárhelyi Kun Béla kihallgatását. Arra vonatkozólag hogy a Nemzeti Tanácsnak és a Károlyi-kormánynak személyesen jelentették-e be csatlakozásukat, kéri kihallgatni sokorópátkai Szabó Istvánt, Wolff Károlyt, Patacsy Dénest, Huszár Károlyt, Haller Istvánt, Ernszt Sándort és Tiury Bélát. Arra vonatkozólag, hogy kinevezéseket fogadtak el és hogy azt terror hatása alatt tették-e, Viczida volt államtitkár és azonkívül még Zsilinszky Endre kihallgatását kéri. Arra vonatkozólag, hogy igaz-e, hogy már 1919. márciusában Szatmáron a Károlyi választási listán Nagy listavezető után a szociáldemokrata párt listájával szemben felvették a harcot, leéri Ugron Gábor és Gál Endre dr. kihallgatását. Végül arra vonatkozólag, hogy mint a Nemzeti Tanács tagjai, tudnak-e valamit hazaárulásról. Dobóczky Rezső nemzetgyűlési képviselő kihallgatását kéri, a vidéki