Friss Ujság, 1925. augusztus (30. évfolyam, 171-194. szám)

1925-08-23 / 188. szám

1925 augusztus 23. FRISS ÚJSÁG Elfogták a milliós bank­jegyek ham­isaiéit Megírtuk, hogy a milliós bankjegy­­hamisítások gyanúja alatt a rendőrség őrizetbe vette Kövesdís Zoltánt és Vacsi József nevű társát, akit Kunma­darasról Budapestre hoztak, ahol mind­kettőjüket vallatóra fogták. A kihallga­tások során mindketten­­ beismertek, hogy ők hamisították a milliós bankje­gyeket, azonban tagadják, hogy ők hozták tor-idomba azokat. Kövesdy azt vallotta, hogy csak Vacsi útján kerül­hettek forgalomba a hamisítványok. Vacsi pedig Kövesdyre keni a forgalom­­bahozatalt. r­ Júniusban készítették a­­ hamis bankjegyeket­ ­ A nyomozás során a rendőrség meg­állapította, hogy a Budapesten töltedé­zett hamis milliós bankjegyeket még június havában készítette Vacsi és Kö­vesdy, amikor Kunmadarason beren­dezték nagyszabású pénzhamisító mű­helyüket Mielőtt azonban a hamis pénz forgalombahozatalára sor került volna, a banda működését leleplezték, a pénz­­hamisításhoz szükséges eszközüket le­foglalták és az összes bűntársakkal együtt beszállították ■ a bajai ügyész­ségre. Ekkor érdekes dolog történt. Mivel, a nyomozás adatai szerint, ha­mis bankjegyeket a banda tagjai még nem készítettek, csak előkészületek tör­téntek a pénzhamisításra, a törvény szerint csak kihágás miatt lehetett elle­nük eljárást folytatni és a bajai ügyész­ségről el kellett őket bocsátani. Az akkoriban előállítottak között volt egy Bódi Antal nevű kunmadarasi föld­­míves is, aki 1­10 millió koronával já­rult hozzá a pénzhamisító üzem megin­dításához. Dodi ezt a 140 milliót csa­lás it nem szerezte, nevezetesen úgy, hogy eladott nem létező gabonát, abban a reményben, hogy a 140 milliót köny­­nyen tudja majd pótolni, amikor az üzem megindul és a társasá­g tagjai mil­liárdo­­at keresnek. Ugyanis olyan nagy­szabású, pénzhamisító üzemet rendeztek be, ami példa nélkül áll a hamisítások történetében. Elfogták a banda negyedik tagját is Miután megállapították, hogy a kun­madaras­ pénzhamisító bandának Kö­­vesdyn, Varsón és Bódin kívül egy ne­gyedik tagja is van — a rendőrség ezt is igyekezett kézrekeríteni. Az illető Vukovics István, szerb alattvaló, akit régebbi pénzhamisításai miatt örökre kitiltották Magyarországról. A buda­pesti rendőrség néhány nappal a ha­mis millósok feltűnése előtt tudom,-­t szerzett arról, hogy a Magyarország te­rül­etéről kitiltott V­uko­vi­cs Bud­a­pesten bujkál. Kerestek is, azonban Vukovics. neszét vette a hajszának és vidékre menekült. A rendőri nyomozás megállapította, hogy akkoriban a Bácska felé vette az útját. Amikor a hamis milliósokat fel­fedezték, a rendőrség legelőször is Vu­­kovicsra gondolt, nyomozott utána és azt az értesítést kapta, hogy Vukovicsot nemrégiben Jánoshalmán látták. A bu­dapesti­­rendőrség intézkedésére Vuko­vicsot Jánoshalmán el is fogták és erős csendőrfedezettel a bajai ügyészség fog­házába szállították. Vukovicsnak már jelentékeny múltja van a pénzhamisí­tás terén, ő volt az, aki annak idején Horvátországban megalapította a dinár- és millreisz-hamisító bandát. Emiatt el­fogták és Belgrádban több évi börtönt ült Összesen nyolc darab hamis milliós bankjegy került for­galomba A főkapitányságon úgy döntöttek, hogy Vacsit és Kövesdyt átkísértetik a bajai ügyészségre, ahol az egész pénz­­hamisító­­ bandát felelősségre fogják vonni. Ma tisztázódott végre ez a kér­dés is, hogy az első klisékkel készült próbanyomatokból összesen 8 darab hamisított milliós bankjegy került for­galomba. Ezekből négy darab már a rendőrség kezén van, tehát még négy hamis mil­liós bankjegy cirkálói a bankjegyfor­galomban. A mai kihallgatások során Kövesdy kijelentette, hogy az első kli­sékkel készült próbanyomatoknál sok­kal jobban sikerültek volna a tökélete­sített klisékkel készített milliósok, azonban ezeknek az elkészítésére már­­nem került­­sor, mert akkoriban összes­­pénzhamisító eszközeit elkobozták. Egy moziszínész hajmeresztő Tom Mi­x, a világhírű amerikai filmszínész vakmerő bravúrjai révén lett közkedvelt az egész világ mozilátogató közönsége előtt. Ez a képünk legújabb szerepében mutatja b­e, amint paripája hátán végigszáguld a rohanó expressz­vonat tetején Qv « f v F fiit a fsa sm 1» g* fítm p p cSi m U;$ &a ^ H feila kUtuttálIs. íh‘os'á IMwíSÉtfütőM&& © Kossuth rokona, bárónő, színésznő a Szegényház lakói. — A hetvenötéves Ilona néni verseket is. — Ikerefcra .'az ódon ■ falak között. — Krecsányi Flóra szin&KnS steppokíst kér. — 103 éves anyóka harisnyát köt.— Aki negyven évig élt a Sze­gényházban. — Apácák m­esedélutánja. Hogy a Szegényház hol van, nem kell elmondanom, azt talán unos-untig tud­ják, hogy a Szegényház-téren. Hogy milyen az épület belseje? „Hát amilyen egy Szegényház leh­et“, gondolják. Pe­dig másmilyen, mert tiszta, gusztusos, gondozott és egy egész külön kis város benyomását kelti az emberben. Egy kü­lön kis társadalom külön kis városa az általános, nagy emberi társadalomban, egy nagy város közepén. A létszám megtelt, 1278 ember lakik és étkezik benne, ruhát, cipőt kapnak és havonta kijár nekik még egy bizonyos összegű zsebpénz is. A foltozással, cipő­­javítással sincs bajuk, az intézetben el­végzik helyettük ezt is és a munkások az ápoltakból telnek ki. Szinte könyö­rögnek a munkáért, amit egész életük­ben megszoktak s most az unalom viszi őket vissza a diklcshez és ollóhoz. A szellemi munkához szokottak olvasgat­nak. Könyvtáruk van és napilapokat kapnak kegyes adományképpen. Minden ápolt, a betegeket és gyengeelméjűeket kivéve, naponta elmehet látogatóba vagy sétálni. Kiss Endre, a Szegényház gondnoki irodájának tisztviselője, volt szíves fel­világosítással lenni ,látogatásomkor. Kö­rülmentünk a férfi, női, egészségesek és betegek osztályán. Megnéztük a kony­hát, ahol az ápoltaknak, orvosoknak és személyzetnek főznek hat óriási 40­1—450 literes gőzüstben. Minden munkát, a betegszolgálatit, valamint a konyhai és tisztántartási munkálatokat a2 apáca izgalmas szívvel , munkás kézzel végzi. Az igazgatófőorvos, Schiller Károly dr., a híres operatőr, úgyszintén a többi or­vos, naponta felváltva végigeszik az ápoltak kosztját és az u. n. „ebédkönyv“­­be­jegyzik véleményüket az aznapi ebédről. Az igazgatóság havonta ellen­őrzi az orvosok igazolását. Az ápoltak kosztja jó. Ma például húslevest ebédel­­tek, kifőtt húst és zöldbab főzeléket. Mielőtt az intézet a községi élelmiszer­üzemtől átvenné a megrendelt húst és egyéb árut, a szállítmányt a tisztifő­­orvos átvizsgálja s csak az ő helyben­­hagyásával kerülhet a konyhára. Ha­vonta 10.500 liter tej, 2317 kg. marhahús, 1883 kg. sertéshús, 872 kg. borjúhús és a rengeteg főzelék és fűszerféle fogy el. Az elmúlt havi számla csekély 240 mil­liót tett ki. Az ebéd utáni pihenőn, a hatalmas, árnyas kertben máriást játszik két öreg, 20 filléres alapon. Az asszonyok cso­portokba verődve traccsolnak és haris­nyát kötnek. A férfiak osztálya egészen egyszerű, szinte hivatalos külsejű. Semmi cicoma, az ágyak gló­riában állnak. Sütn­ a pipafüst, szinte vágni lehet. Az­ egyik bácsi, Kossuth Péter, 17 éves, volt festőművész, Kos­suth Lajosnak oldalági rokona, könyvet olvas. Modern francia regényt, német fordításban. Szép, Kossuth-szakállas, öreg bácsi, gyönyörűen beszél magya­rul. .. Elmondta, hogy Kossuth Lajos nagybátyja volt és beszélt szerényen a képeiről is, alig, hogy most­ már nem festeget, elnehezedett a keze. Olvas szüntelenül. A körülbelül kétezer kö­tetes könyvtár minden egyes könyvét elolvasta már néhányszor. Megkérdem, hogy van-e panasza? Tagadólag int fejé­vel. Kossuth Lajos unokaöccse . — Hacsak az, nem, hogy nincs köny­vem, — mondja s rámutat a mellette levő ágyra, ahol volt kollégája, Boross Ferenc bácsi, szintén festőművész, fek­szik. — Ha már nincs könyv, — mond­ja. — Boross Ferivel vitatom meg a dolgokat. A folyosón végigmenet egy kínosan, botorkáló, vak ember tű­nik elénk.. Kiss Endre elmeséli, hogy ez a vak bácsi a szegényház­ téri plébániatemplomban ki­segítő sekrestyés. A könyvtáros is ápolt. Hajlott öregember, aki úgy vi­gyáz a gondjaira bízott könyvekre, mintha kincsaranyat érne minden lapja. A nők osztályán szembetűnő a példás rend és a nagy tisztaság. Papirvirágok és szent- 3

Next