Friss Ujság, 1926. szeptember (31. évfolyam, 197-221. szám)
1926-09-01 / 197. szám
2 pirakázában jelen volt és élve maradt munkások ' 70.' ' tanúkihallgatására lesz szükségünk. A műszaki igazságot azonban igen nehéz lesz kideríteni, mert milyen katasztrófa, mint a tegnapi, alig fordult, elő amióta betonnal építkeznek. Az én pénzemért én parancsolok Ma délelőtt, kezdték meg tulajdonképen részletesen Német pallér kihall*gatását. Német az építkezés ideje alatt a munkásokkall együtt résztvett az öszszeoiklott gyárépület felépítésében. Német Albert főpallért,ma délelőtt Juhász József dr.rendőrfogalmazó hallgatta ki s a ‘főpallér’ terjedelmes védekező vallomást tett. Vallomását azzal kezdte, hogy az újpesti Bálint Zsigmond-féle építkezési vállalat,és főrészvényese, idősebb Bálint Zsigmond unszolta őt arra, hogy fejezzék be minél hamarabb az építést, sőt maga Bálint Zsigmond az elmult hét végén azzal kereste fel a pallért, hogy a tetőgerendákat és az emeleteket tartó vasbetongerendák faburkolatát és az ezeket tartó faoszlopokat, az úgynevezett zsalukat, hétfőn délelőtt bontassa le, hogy az épületet minél hamarább át lehessen adni a gyár igazgatóságának. — Én — mondotta Német Albert főpallér — figyelmeztettem Bálint Zsigmond urat, hogy még nem száradtak meg egészen a vasbetongerendák, veszélyes azokról lebontani a faburkolatot és a zsalukat, mert ha támasz nélkül maradnak ezek a félig megszáradt vasbetongerendák, akkor a beomlás veszélye fenyeget.. Erre —folytatta a topalér vallomását — Bálint Zigmond, a vállalat tulajdonosa, éktelen haragra gerjedt és azt mondotta nekem: — Az én pénzemért én parancsolok, feltétlenül meg kell kezdeni a zsaluk lebontását. Erre a parancsra teljesítettem azután élt Bálirtt Zsgmond kívánságát és megkezdettem a lebontást. FRISS ÚJSÁG 1926 szeptember 1. LsSarkőzősítik az építész apját, Bálint Zsigmondot is Az őrizetbe vett Bálint László építész,, aki szintén a helyszínen tartózkodott, azt vallotta, hogy se édesapja, se ő ilyen parancsot a pallérnak nem adott, annál is inkább, mert az egész építkezést a pallér irányította és neki, mint szakembernek, tudnia kellett volna azt, hogyha a zsalukat és a fagerendákat leveszik a meg nem száradt vasbetongerendák alól, akkor az be fog omlani. Miután súlyos vallomások hangzottak el a vállalkozás igazgatója, Bálint Zsigáimár ellen is, ma délelőtt a kispesti rendőrség utasítására Újpestről előállították és őrizetbe vették Bálint Zsigmondot is. Bálint Zsigmond kihallgatása során mindazt tagadta, amit a pallér róla mondott, tagadta azt is, hogy ő ezt a kijelentést tette volna. ..Az én pénzemért én parancsolok, le kell bontani a faalkatrészeket.’ ízembesítették a pallért gazdájával A kispesti rendőrségen, miután az őrizetbe vettek egymásra terhelő vallomást tettek és e vallomások ellentmondók, ezért dr. Juhász, József rendőrfogalmazó szembesítette a pallért a két építésszel, Bálint Zsigmonddal és annak fiával, dr. Bálint Lászlóval. E szembesítések izgalmasan folytak le. Német Albertpallér sápadtan és izgatottan mondta a szemébe Bálint Zsigmond részvénytársasági igazgatónak és fiának, Bálint László építésznek, hogy ők parancsolták meg a lebontást. A szembesítés után úgy Bálint Zsigmond, mint Bálint László dr. fentartották tagadó vallomásaikat. A rendőri bizottság főleg két tanú vallomását tartotta fontosnak, a két menekült kőművesmesterét, akik elmondták, hogy 8—10 perccel a ház összedülése előtt Németh Albert pallért jóakaratukig figyelmeztették, hogy a fagerendák és a faburkolatok lebontása, amely az egész épületet tartotta, nagy veszéllyel fenyeget, mert a meg nem száradt oszlopok támaszték nélkül bedőlnek. Német azonban a vállait vonogatta és azt mondta, hogy őt csak a szerelésért terheli a felelősség. 10 perc múlva aztán be is következett a katasztrófa. Matán még több tanú terhelő vallomást tett az építészeti vállalat vezetőinek a hanyagságáról, ma délben a vállalat vezető"' Bálint Zsigmondot, fiát, Bálint Lászlót és Németh Albert főpallért a rendőrség letartóztatta. A kispesti rendőrkapitányság vezetője, Dubrovitzky Imre rendőrtanácsos a mai szemlével és az összes kihallgatások egybevetésével megállapította, hogy ha le nem szereli az egész épületet tartó fageren■ákat és a belső termek m’,r,g,zetét s emeletét tartó faoszlopokat, akkor a szerencsétlenség semmiesetre sem állhatott volna be. Ez is mutatja, hogy a váltakozók és a pallér súlyos gondatlansága okozta a szerencsétlenséget. A Hungária-gyár igazgatósága sürgette az építkezés befejezését Varga Imre, napszámos, aki a szerencsétlenség idejében a tetőn dolgozott, kedden délelőtt elmondta a rendőri bizottságnak, hogy az építkezésnek szeptember 1-ére kellett volna befejeződnie. A gyár vezetősége nagyon szorította a vállalkozókat, hogy idejére készüljenek el, mert akkorra megérkeznek az új gépek Németországból. Ez a kijelentés igen súlyos úgy, a gyárra, mint az építkezési vállalatra nézve, mert kiderül, hogy az elővigyázatosság szabályainak félrelökésével csak az építkezés gyors befejezése lebegett mindkettőjük szeme előtt. Óriási hajókatasztrófa Leningrad mellél! 150 kiránduló fulladt a vízbe Leningrad, augusztus 31. Borzalmas katasztrófa történt hétfőre virradó éjjel Leningrad (Pétervár) közelében. A Burevesztnik nevű személyszállító gőzös este süni ködben indult el a kilingradi kikötőből Kronstadt felé. Ötszáznál több utast vitt magával. Az utasok túlnyomó része kronstadt, családokból került ki, akik vasárnapjukat Leningradban töltötték s az esti kirándulóhajón hazafelé igyekeztek. A süni ködben a Burevosztnik a Greine nevű német gőzös jelzését észrevéve, ki akarta kerülni a német gőzöst. A Burevesztnik ekkor a leningrádi szűk tengerszorosban haladt, közel a kikötőhöz. A hajó manővíírozása sikerült, a hajó a német gőzössel nem ütközött össze, de a hit télen mozdulat következtében nekivigódott a tengerszoros kiépített gátjának. A Burevesztnik két méter széles léket kapott és tizenöt perc alatt elsülyedt. A rohamos sülyedés közben a sűrű éjszakai ködben pánik tört ki a hajó utasai között s bár a mentésben részt vett a Greine személyzete is, száznál több utas életét vesztette. Hétfőn reggel azonnal megkezdték az elsülyedt hajó kiemelési munkálatait. Az utasok nagy része az alsó kabinokban volt, a hajó első megrázkódása alkalmával felrohantak a lépcsőn. Minthogy pánik tört ki, lehetetlen volt a Burevesztnik mentőcsónakjainak vízrebocsátása. Az életüket vesztett utasok között van a hajó kapitányának felesége és családja is, akik egy zárt kabinban rekedtek, amelynek kulcsát a kapitány magánál hordta. Az áldozatok között van továbbá Vasziljev, a kronstadti haditengerészeti állomás politikai osztályának főnöke is. A Greine nevű német gőzös csónakot bocsátott a vízre, amely menekülő utasokat vett fel. Amidőn a csónak a parthoz közeledett, a hullámokkal küzködő fuldoklók felborították. A csónakon lévő egyik német matróz csak nagy nehezen tudta megmenteni életét. Negyven ácsmunkás siratja a bérét a lsen! István-napi ünnepi játékok ----- csődje miatt- Egy hétig ingyen dolgoztatta őket a rendezőség . Húszmillió körüli követelésükkel bolondot járatnak velük, nem vállalja senki a felelősséget A Friss Újság már szóvá tette, hogy a balul sikerült Szent István-napi ünnepi játékok csődjének áldozatul esett egy csomó színész és statiszta, s hogy nem akadtsenki, aki kifizette volttá ezeknek a, szerződtetett embereknek az alaposan megdolgozott bérét. Most azonban még felháborítóbb részleteket közölhetünk a Szent István-napi ünnepi játékok rendezésének kulisszatitkai közül. Ismeretes, hogy az u. n. ünnepi játékokat a Ferencvárosi Torna Club Üllői-úti footballpályáján tartották meg augusztus 20-án és az ezt követő napokon. A footballpálya természetesen nem volt alkalmas a színészi előadással összekötött ünnepi játékokra s ezért a pályán nagyszabású építkezéseket kellett előbb végbevinni. A rendezőség hatalmas színpadot építtetett, ezenkívül pedig új tribünöket is emeltek, mert azt hitték, hogy a meglevő tribünök nem lesznek elegendők a betóduló közönség elhelyezésére. Utóbb aztán kiderült, hogy még a régi helyek sem teltek meg és kár volt a nagy előkészületekért. A színpad és az új tribünök felépítését Fonac János ácsmester vállalta, akinek Kőbányán, Apaffy-ucca 54. szám alatt van a telepe. Vonák ötven ácsmunkást szerződtetett az építkezésekhez és a munka teljes üzemmel megindult.. Több mint egy hétig éjjel-nappal dolgoztak a munkások, hogy az építkezésekkel Szent István napjára elkészüljenek. Amikor a munkát befejezték és a bérüket követelték, Vonák ácsmester nem fizetett, hanem azt mondta, hogy az ünnepi játékok befejezése után jöjjenek el a bérükért, mert a játékok rendezősége neki is arra az időre ígérte az építkezések díjának megfizetését. _ A munkásokat meglepte ez a bánásmód, mert hiszen nekik semmi közük a rendezéshez,, őket az ácsmester szerződtette, de azért beletörődtek a dologba és vártak, bár sokuknak -egy, fillérük sem volt már megélhetésre.. Lezajlott a Szent István-hét és a munkások újra :megfelentek a bérükért, de Vonák most már kereken kijelentette, hogy nincs pénz ésnem is lesz, mert az ünnepi játékok megbuktak és a rendezők neki sem fizetnek. Az ötven munkás közül azonban tíz olyan erélyesen lépett fel, hogy Vonák kifizette őket — 40 ácsmunkás azonban üres kézzel távozott. ... . A negyven szegény munkás 100—100 ezer koronát követel egyenkint, vagyis körülbelül 20 millió koronaaz összkövetelésük Vonák Jánossal, illetve a Szent István-napi ünnepi játékok rendezőségével szemben. Több mint egy heti munkájuk bérét siratják és nincs is reményük rá, hogy valaha is hozzájuthassanak. Azóta jártak fünéb-fánál, voltak a polgármesteri hivatalban is, a rendező uraknál is, de mindenünnen azzal küldték el őket, hogy a dolog nem tartozik rájuk. Szóval, senki sem vállalja a megdolgoztatott munkásokkal szemben fönnálló becsületbeli adósságot. A Friss Újság munkatársa fölkereste a megkárosított ácsmunkásokat, akik mindenben megerősítették a fennebb közölteket. A Rákóczi-tér és Németucca sarkán álldogálnak naphosszat a többi állástalan építőmunkás között és várják, hogy az Építőmesterek Országos Szövetségének Németucca 25. szám alatti helyiségéből munkakínálat érkezzék. Elpanaszolták, hogy a Szövetség házában még egy szoba sem áll rendelkezésükre s az utcán kénytelenek ácsorogni, néha több százan is, sőt van rá eset, hogy ezren, sőt 1500-an is. Sok, szór a rendőr kergeti szét őket, s hiába mondják, hogy munkanélküliek, akik kénytelenek itt álldogálni, hogy kéznél legyenek, ha a Szövetségnél munkást keresnek. Az ünnepi játékok károsultjai elmondották, hogy boldogan vállalták a munkát, hiszen legtöbbjük már régóta munkanélkül volt. Valóságos csapásként érte őket, amikor az elvégzett munka után nem kaptak fizetést. Kérem — mondotta egyikük — ez már nem is a legelső eset. Valóságos balkáni állapotok vannak e téren. Elvégeztetnek velünk munkát , és nem fizetik ki a bérünket. Vagy kialkudnak 6 ezer koronás órabért és csak négyet fizetnek a végén. Hát ez bizony szomorú helyzet. A negyven éhező ácsmunkás megérdemelné, hogy jogos béréhez jusson, és szomorú lenne, ha ez be nem következnék. Perelni nem igen tudnak, hiszen a napi élelemre sem telik nekik.Talán, csak mégis akad fórum, amely fizetésre kényszeríti a rendezőséget. Elvégre a munkások nem lehetnek áldozatai annak, hogy néhány úr megbukott a vállalkozásával, amelyet két balkézzel rendeztek meg nem nagy dicsőségére szent nemzeti ünnepünknek. Eger magas, sovány egy kicsi lápcsik nősülni ő mott a Palace és az Omnia műsorában A két úr neve: ZOR© és HÚR©, akik házuli nézőbe mennek és szerény kívánságuk az, hogy a menyasszonynak legalább miill lát Hozománya legyen. Zoro és Hurun kiviti a Palace és az Omnia minden előadásán Várkonyi Mihály magyar tárgyú amerikai filmje. „ELSZAKADT HÚROK** Felmentették a gyilkosság vádja alól a gyermekéért harcoló apát Dr. Gora orvos ügye a bíróság előtt Megírtuknemrégiben azt is családi drámát, amely Gora István ,budapesti orvos és Skublits Mihályőrnagy között zajlott le a Teréz körút 29. számál ház előtt. Gara István rossz családi életet élt a feleségével, főként azért,mert feleségének édesanyjával nem tudott megegyezni. A családi háborúság vége válás lett, amely után a házasfelek úgy egyeztek meg egymással, hogy az apa négyéves István Imre nevű fiát annyiszor láthatja, ahányszor akarja. Az asszony édesanyjának azonban nem tetszett ez a dolog és mindenképpen igyekezett meggátolni, hogy az apa találkozhassék gyermekével. Egy ilyen találkozás után az anyós két férfi ismerőse, Darányi Sándor és Dudinszky Gyula lefogták az apát, hogy a Cseléd a gyerekkel felszaladhasson a lakásba. Az apa kitépte magát és utánarohant gyermekének, az előszoba ajtajában azonban ott várta őt Skublits Mihály őrnagy, megragadta és ledobta a lépcsőn. Gara István tíz-tizenöt lépcsőn gurult lefelé, a fejét bevágta a fáiba, de hirtelen talpraugrott, előránoztti a revolverét és az őrnagy felé lőtt, akinek a bal combjába fúródott a golyó. Az őrnagy felgyógyult ugyan, de a golyót nem tudták kivenni a combjából. Az ügyészség erős felindulásban elkövetett"szándékos emberölés bűntettének kísérlete címén emelt" vádat az orvos ellen, akinek az ügyét ma tárgyalta a budapesti büntetőtörvényszék Zakariás-tanácsa. : -A mai tárgyaláson elsőnek a vádlottathallgatták ki, aki elmondotta, hogy most már újra együtt él a felségével és az egész esetnek rendkívül idegessége mellett az volt az oka, "hogy végtelenül szereti a kisfiát. A bíró megkérdi Gara feleségét : — Szerette a férjét az elválás után is? — Igen — felelte az asszony — szerettem, de a családi háborúság miatt ■ nem tudtam vele élni.Az anyós, Guti Imréné nem akar vallomást tenni. A többi tanú mind azt vallják, hogy Gara az incidens alkalmával rendkívül ideges volt. A bíróság Gara István dr.-t a vád alól felmentette. Megállapította a bíróság, hogy Garat