Friss Ujság, 1927. március (32. évfolyam, 48-73. szám)

1927-03-01 / 48. szám

1927 március 1. FRISS ÚJSÁG Kommunista­ puccsot terveztett Míjoszágon Szántó Zoltán volt népbiztos két hónapig búsként Budapesten Letartóztatták, amikor menekülni akart Moszkvai pénzzel és selyempizsamákkal Jött Budapestre Kommunista letartóztatások a fővárosban és a vidéken A budapesti főkapitányság hetek óta tartó nyomozó munka után, nagyszabású kommunista szervezke­dést leplezett le és elfogta Szántó Zoltán volt helyettes népbiztost, a­ki Budapesten tartózkodott és ép­pen készült elhagyni Magyarorszá­got. A rendőrség már hosszú ideje tudott arról, hogy Moszkvából úgy­nevezett emmiszárust küldtek Ma­gyarországra és azt is tudták, h­ogy az illető álnéven meg is érkezett és Ez az alkalom most elérkezett. A rendőrség tudta, hogy a legújabb kommunista szervezkedés feje Csil­lag József néven tartózkodik Buda­pesten. Nem tartott sokáig és azt is megállapította a rendőrség, hogy Csillag József nem más, mint Szántó Zoltán, Szántó Bélának, a hírhedt volt hadügyi népbiztosnak testvér­­öccse, aki maga is lakásügyek­nek volt nem kevésbé hírhedt helyettes népbiztosa. Szántó Zoltán volt helyettes nép­biztosnak a lelkét több bűncselek­­mény terheli, így az ő bűne két katonatisztnek meggyilkolása, akik­kel Sopronban kivégzésük előtt meg­ásatta a sírjukat. A múlt hét péntekjén súgták be a rendőrségnek, hogy kicsoda Csillag József. Szombaton Hetényi Imre fő­kapitányhelyettes, Schweinitzer­­Jó­­zsef rendőrkapitány, Záborszky de­­tektivfelügyelő, Hain és Rubos de­­tek­tivfelügyelők kimentek Csillag Józsefnek legutolsó lakására, Bu­dán a Városmajor-ucca 6. szám alá. Amikorra a rendőrség emberei meg­érkeztek, Csillag, illetve Szántó már nem volt a lakásban. A rendőrség megállapította, hogy Szántó Zoltán Bécs felé vette útját, megkezdte tevékenységét. Ugyan­csak megállapították azt is, hogy a főkiküldöttel együtt más kommu­nista agitátorok is beszivárogtak az országba és javában építik ki úgy­nevezett földalatti szervezeteiket. A rendőrség politikai osztálya lassan­­kint már minden agitátor és szerve­ző nevét és lakcímét is ponto­san tudta és csak a kellő pillanatra vártak, hogy lecsaphassanak rá­juk. Néhány perc múlva már elment He­gyeshalomba a távirat, majd pedig telefonon is felhívták a hegyesha­lomi állomást. Hetényi főkapitányhelyettes kö­zölte a határrendőrség vezetőjével, hogy a bécsi gyorsvonat hálókocsijá­nak fülkéjében világoskék pi­zsamában utazik egy fiatalember, akinek sötétkék borítékba kötött, Csillag József névre kiállított Bécs­­be szóló útlevele van. Ezt az embert azonnal tartóztassák fel és vegyék szigorú őrizetbe, mert az illető nem más, mint Szántó Zoltán volt he­lyettes népbiztos. A telefonjelentés még idejében érkezett Hegyeshalom állomásra, hajnali negyed 4-kor a 7-es számú hálófülkében Csil­lag Józsfet feltartóztatták és a legközelebbi vonattal Budapest­re szállították. A Budapestre szállított Szántó Zoltán egy pillanatig sem tagadott, elmondott mindent, amit el akart mondani, nevezetesen beismerte, hogy Moszkvából jött Budapestre, de semmiképen sem árulta el, hogy kikkel állott összeköttetésben. szerint Vági István, Löwi Sándor és még négy Vági-párti ember min­den hó 1-én és 15-én 1000—1000 dollárt kaptak fejen­ként az agitáció céljaira. A pénzt futárok hozták Szántótól, Bécsből, illetve előbb Berlinből, a­míg Szántó ott tartózkodott. Január 13-án értesítést küldtek Szántónak, hogy szükség van budapesti utazá­sára, mire Szántó január 15-én meg is je­lent a magyar fővárosban, leginkább csak Budán csatangolt és úgy érintkezett az emberekkel, hogy egy előre elkészített tervraj­zon megjelölt dűlőúton adott talál­kát azoknak, akikkel beszélni akart. Kocsis János kihallgatása során fontos felvilágosításokat adott arra vonatkozólag is, hogy hogyan ju­tott Szántó Zoltán a Csillag József névhez. Elmondotta, hogy Bécsben él egy Csillag József nevű magyar emigráns, aki átadta Szántónak ira­tait, amelynek alapján sikerült Szántó Zoltánnak a ké­t rendőrség rendkívül érdekes részleteket tudott meg arról, hogy mi volt a­ tulajdonképpeni célja Szántó Zoltán Budapestre való jö­vetelének. Amikor a volt népbiztost vallatóra fogták, kertelés nélkül jelentette ki, hogy Kun Béla egye­nes parancsára jött Budapestre, hogy itt megszervezze a próbaforradalmat­­— Moszkvában — mondotta Szán­tó Zoltán — elhatározták Magyar­­ország forradalmasítását. Nekem már annyira sikerült az előkészítő szervezkedés, hogy az ifjúmunkáso­kat március 21-én ki akartuk vinni­ az uccára, hogy megcsináljuk, a ősi magyar követségen Csillag József névre szóló szabályszerű magyar útlevelet szereznie. Glantz József kihallgatására ke­rült a sor ezután. Glantz József a szervezkedésre vonatkozólag mon­dott el igen érdekes, a rendőrség ál­tal idáig csak alig ismert részlete­ket Elmondotta, hogy az ő hivatása. Merényi (Verényi) Sándorral, Löwh Sándorral és Krisztin Jánossal együtt az volt, hogy forradalmáro­kat képezzenek ki. A kiképzésre iskolát csináltak, az iskola egyszerre csak három nö­vendéket fogadott be és a neve Konspiratív szervező iskola volt. Az iskolában kiképzett embe­reket leküldték vidékre, Debrecenbe és Szolnokra és azokra a helyekre, ahol nagyobb tömegű ipari munkásság van. Eze­ken a helyeken újabb iskolákat ál­lítottak föl, amelynek neve: „Forra­dalmasító szervező tanfolyam" volt, próbaforradalmat, amiből mindenki tisztán láthatta volna, milyen ütő­ereje van a kommunizmusnak Ma­gyarországon. Szántó Zoltánról a rendőrség ki­derítette, hogy évek hosszú sora óta ő volt az irányítója mindazoknak az akcióknak, amelyek külföldről Magyarország ellen irányultak. De Szántó Zoltán hatalma már akkor erős volt, amikor még nem is volt Magyarországon, így az ősszel Rá­koskeresztúron leventelázadás, volt, amelyet szintén Szántó emberei szí­tottak. Ez az akciójuk akkoriban azt eredményezte, hogy hatvan le­ventét őrizetbe vettek. Szántó Zoltán volt népbiztos-helyettes Csillag József néven bujkált Budapesten Próbaforradalmat akartak rendezni március 21-ikén Dollárokkal és nagy szervezettel dolgozott Budapesten a volt helyettes-népbiztos Vasárnap délelőtt 11 órakor érke­zett meg Budapestre Szántó Zoltán volt helyettes népbiztos a két ha­­tárrendőr kíséretében. A főkapi­tányságon Szántó fölényesen visel­kedett, csak annyit mondott el, amennyit jónak látott bevallani. Kertelés nélkül adja elő, hogy Moszkva küldte őt Budapestre az ifjúmunkások forradalmasí­tására és nem tagadta, hogy a szervezke­dés céljaira Moszkvából kapta a pénzt. A rendőri nyomozás meglepő rész­leteket derített ki. Megállapították, hogy Szántó Zoltán mintegy két hónappal ezelőtt jött Mosz­kvából egyenesen Budapestre. Vele együtt jöttek Kocsis János és Glantz József. Ennek a két ember­nek nem volt agitációs szerepe, sze­repük arra szorítkozott, hogy Szán­tó mellett testőrökként működjenek. A rendőrség Szántó Zoltán testőreit is el­fogta Kocsis János és Glantz József is a rendőrség kezére került. A letar­tóztatott Kocsist részletesen kihall­gatták. Elmondotta, hogy tudomása 3 62 kommunistát vett őrizetbe a rendőrség A főkapitányság politikai detek­­tívcsoportjai lázas izgalommal folytatják a nyomozást. Mára de­rült ki, hogy a kommunista szer­vezkedés úgyszólván az egész orszá­got behálózta. Az ország minden ré­szében nyomoznak a kommunisták után, akiket sorra behoznak a főka­pitányságra, ahol a számuk perc­­ről-percre növekszik. Éjszaka tizenkét órakor összesen 62 kommunista van a rendőrség őri­zetében. Ezek egytől-egyig kommunista agitátorok, akik­­a párthíveket ver­buválták. Ezek közül nyatcat a késő éjszakai órákban h­oztak be a főkapitányságra. Még­ 40—50 sza­badlábon lévő embert keres a rend­őrség. Ötven detektív járja a vá­rost, akik utánuk kutatnak. Az egész rendőri apparátus ké­szenlétben van. Folyton újabb és újabb detektív csapatok rajzanak ki­ a főkapitányságról és mindig újabb szállítmányokkal érkeznek vissza. A Friss Újság munkatársá­nak értesülése szerint a letartózta­tott kommunistákat­­ az 1921-ik törvénycikk III. sza­kasza alapján, az állami és tár­sadalmi rend ellen elkövetett lázítás, lázadás és állami felfor­gatásra irányuló bűncselekmé­nyek címen fogják felelősségre vonni.

Next