Friss Ujság, 1932. március (37. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-01 / 49. szám

a viselők, hanem a felsőházi tagok­ra nézve is állapít meg összefér-­­hetetlenségi eseteket, ü­gyvédkép­­viselők a jövőben közigazgatási eljárást nem vállalhatnak és a parlamentben olyan ügyekben, a­melyekben képviselőket vállaltak, fel nem szólalhatnak. A ceglédi egysé­ges párt Erdélyi Aladárnak, a ceglédi képviselőnek a kormánypártból való kilépése alkalmából kimondta feloszlását. Könnyen lehetséges, hogy a párt teljes egészében­­csatlakozni fog a független kisgazdapárthoz. '*M0jrM&T4rmrMjrjmrjrsr*jrwjra'jrM*jr. Erősödött az influenza Négy nap alatt 133 szövődményes, 33 haláleset örömmel közöltük azt a szom­bati hivatalos jelentést, mely sze­rint a járvány már enyhül­ és a­­megszűnés felé halad. Sajnos, a vasárnapig terjedő négy, nap sta­tisztikája rácáfolt a jelentésre, mert e négy nap alatt 133 súlyo­sabb, szövődményes influenza­­megbetegedést és 33 influenzás halálesetet jelentettek be, ami az előbbi napok adataihoz képest fo­kozódást jelent, mert előzőleg 111 súlyosabb és 23 haláleset volt. A február 25-től 28-ig terjedő négy nap alatt a Szent László­­kórházba 20­5 beteget vettek fel, szövődményes volt 42 eset. A tisztiorvosi hivatal mégis fen­ta­rtja előbbi véleményét, hogy a járvány túl van tetőpontján s az­zal vigasztal, hogy a legközelebbi napok jelentései már ezt a felfo­gást igazolni fogják, különösen , ha az idő megjavul, aminek már éppen itt is volna az ideje már­ciusban. A hét­ végére egyébként a polgármester értekezletet hív össze s az ott kifejlendők alapján teszik meg a szükséges intézkedé­seket. Nem tudjuk, miért kell az ilyen értekezletekkel a hét végéig várni, mikor az influenza már a hét elején is elég erős arra, hogy megérdemeljen némi intézked­ése­­ket. Ilyenkor valamennyiünk közös érdeke, hogy vigyázzunk az egy­más egészségére. Köztudomású, hogy a járvány tüsszentésekkel, köpködésekkel terjed leginkább. a Villamoson, termekben, utcákon mindenütt, ahol nagyobb tömegek fordulnak meg, egészségvédelmi kötelességünk fegyelmezetten vi­gyázni, hogy a járvány terjesztői ne legyünk. Ilyen értelemben a rádiónak is meg­volna a maga kötelessége. Kiváló orvostekinté­lyeink tájékoztathatnák a közön­séget, hogy hogyan védekezzenek a járvány terjedésével szemben. Bagóért lett hitvesgyilkos a cigány Bogdáni Györgyöt elfogták a sávolyi csendőrök A tolna megyei K­éthely község közelében az országúton Bogdán György kéthelyi cigány össze­veszett a feleségével. A veszekedés hevében Bogdán olyan dühbe jött, hogy előkapta baltáját és több csa­pással agyonverte a feleségét. A csendőr­ség megindította a nyo­mozást és tegnap Sávoly község­ben sikerült­­ hűtve­sgyilkos ci­gányt elfogni. •Kihallgatásakor az­zal védekezett, hogy azért ölte meg feleségét, mert az nem akart neki bagót adni... I ■ffilfilii rö! Esfs 2 áay’i tikival 188. - pengő, || matracuk wéllíiiii m S$& ft-l ié® p I r ac&lbutorsyár I M!!6i*ui Í8 S. 1 * FRISS ÚJSÁG 1932 március 1. kez­d Haád és Gyulai*Molnár „lelki kényszer alatt" írta alá a rendőrségi jegyzőkönyveket­ ­Gyulai Molnár Gömböst diktátornak szánta Negyedik napja folyik­­ már a puccsügy tárgyalása s akár csak az elsőn, most is azt hangoztatják a vádlottak, hogy lelki kényszer alatt vallottak olyan dolgokat, ami­ket most, a honvédtörvényszék előtt, visszavonnak. Elsőnek Rijád Árpádot­ ­hallgatta ki a bíróság. Annak ide­­jén a rendőrség előtt a következő kijelentést tette: „elfogjuk majd a múlt bűnö­seit egy éjjel és reggel prok­­lam­álni fogjuk az új hatal­mat!" — Baku százados és a besúgók készítették elő ezt a jegyzőköny­vet, visszavonom, mert nem felel meg a vallomásnak,­­- mondja Raád. — Baky százados gyúrta Vannayt is. — De ön aláírta ezeket a jegyző­könyveket. Hát miért írta alá? — Mert kén­yszert­tettek, hogy valótlan beismerő vallomásomat tartalmazó jegyzőkönyvet alá­írjam. A tárgyalásvezető most arról a bizonyos­­ listáról kezdi faggatni Raádot, amely lista az elkövetke­zendő kormány tagjainak a nevét tartalmazza. Raád azt válaszolja, hogy ko­molytalan dolog volt a lista össze­állítása, ők csak arra gondoltak, hogy kik volnának azok a haza­fiak,­ akik egy összeroppanás ide­jén alkalmasak lennének a rend helyreállítására. — Ezek közt önt, mint kereske­delmi minisztert emlegették­? — jegyzi meg az elnök. — Erre nem emlékszem. Az én személyem igazán nem érdekelt — Na és Vannay hozzájárult ezekhez­­a kinevezésekhez és tér­- V ?. . .. . * — Ő nem folyt bele aktíve ezekbe a dolgokba, csak részt vett a beszél­getéseken. —­ Hogyan gondolták önök a lak­tanyák elfoglalását! Mert a vallo­mások szerint úgy gondolták el, hogy álparanccsal jutottak volna be a laktanyákba. — Mi igaz abból, hogy önök Bethlent, Magasházyt és másokat le akartak tartóztatni? — Erről én sohasem hallottam. — Mi igaz abból, hogy Francia Kiss Mihály vonako­dott a puccsot végrehajtani és állítólag az lett volna a puccs elhalasztásának oka, hogy a Duna- Tisza közén lévő szervezetek körül valami zavar támadt.­­— Erről sem tudok semmit, — feleli Raád. Ezután arról beszélt Raád, hogy a legelképzelhetetlenebb hírek ke­ringtek róluk, többek között arról beszéltek országszerte, hogy 10.000 embert akartak a vérmezőre felvo­nultatni és ki akartak végeztetni 3000 nehéz izraelitát. — A mi mozgalmunk azonban tisztán gazdasági volt, a zsidókér­déshez semmi köze sem volt, legközelebb, annál is inkább, mert fajvédelmi érzelmeit nem tagadta meg. Amióta miniszter lett, nem érintkezhettünk vele olyan szoro­san, mint azelőtt, pedig ha Gömbös megmaradt volna el­­­lenzéki képviselőnek, akkor ma ő lehetne a miniszterelnök, a diktátor. A rendőrségen tett vallomását ő is visszavonja. Azt állítja, hogy Hetényiék beugratásnak szánták azokat a jegyzőkönyveket. Kényte­len volt aláírni, mert attól tartott, hogy feleségét is letartóztatták volna. Soha nem beszéltek lakta­nyák lefoglalásáról, legfeljebb megtekintéséről. A tárgyalásvezető ezután több rendőrségi vallomást olvas fel, a­melyekben Gyulai Molnár beval­lotta, milyen terveik voltak, hogy a laktanyákat akarták elfoglalni s szükség esetén erőszakot is alkal­maztak volna. —­ Gyulai Molnár azonban most mindent visszavon. — Ezek mind előre elkészített jegyzőkönyvek voltak, — hangzik a válasz. — Ön arról is vallott­ a rendőr­ségen, hogy 25 — 26-ika táján már belátta az akció lehetetlenségét és vissza akart lépni az egész szer­vezkedéstől. Ami nem stimmel — engem csak egy dolog érdekelt: a szervezkedés. Egyébként száza­dos úr, itt valami nem stimmel. A jegyzőkönyvben valami hi­bának kell lennie, mert külön­ben már Piroskáékat és Fran­cia Kiss Mihályt is le kellett volna tartóztatni... itt bizonyosan nem stimmel válttá­­l, — mondja Gyulai Molnár. „Feri bácsi egyék sajtot"­­ Ezalatt az előszobában összese­rül a három mai vádlott-tanú. Gyulai, Raád és Tóth Ferenc —­ jóízűen falatoznak. Gyulai kínálja, Tóth Ferencet. . . — Feri bácsi, egyék egy kis saj­tot, nagyon jó. Csakhogy jó lenne utána inni is valamit. — Ugye meginnál egy li­yit —­ mondja Z­abka. • — Hát bizony jólesné leveli jókedvűen mosolyogva Gyulai Molnár. Egyik barátja megkérdi Gyu­lait, szokott-e a fogházban tor­názni? , — Hát bizony sokat tornázunk — feleli Gyulai Molnár ... — . . . . azért, hogy megint erő­sek legyetek a következő puccskí­sérletnél — teszi hozzá gúnyosan a barát. Szünet után Tóth Ferenc Van­­nay fantasztikus terveiről tett val­lomást. Azt hangoztatta, hogy Vannay főként a mait­ kormány­zattal szemben volt ökölrázó han­gulatban, de ő nem vette komo­lyan fantasztikus terveit. — Hát Vannay foglalkozott puccst­ervekkel? — Beszélt ilyesmiről, de komo­lyan nem foglalkozott vele. — Nem volt szó a zsinagóga fel­robbantásáról? — Vannay ezzel csak inkább hu­mort akart kelteni. Egyszer­­mon­dotta ugyan, hogy kezében, tartja a fúriákat és majd ki fogja­­eresz­teni őket. Raits tábornokról tesz fel né­hány kérdést a tárgyalásvezető, majd zárt tárgyalást rendel el é­s­­ ezzel a hétfői kihallgatások véget is értek. A tárgyalást kedden foly­­t­tatják. ­ Gyulai szerint Gömbös diktátor lehetne Most Gyulai, Molnár Ferenc val­lomása következik. Szavaló hangon, széles gesztu­sokkal, kipirult arccal beszél, az elnök többször figyelmezteti, hogy nyugodtan viselkedjék. — Nekem megvoltak a régi fel­kelőim, bosnyákjaim és a turáni vadászok. Készültünk valamire, de nem abban a formában, ahogy S­e­­tényiék és Schweinitzerék tenden­ciózusan be akarták állítani és kü­lönösen a csendőrtisztek, akik, vég­­­telenül sajnálom, hogy bajtár­sit­im . .­. ' ' l-­ Az elnök rend­re utasítja Gyulait, is aki azonban rendületlenül folytat­ja ... akik nem átallották azt ál­­­­lítani, mintha mi Gömbös ellen is­­ készülődnénk, pedig ennek nem ! ! Tebe­ alapja, mert is politikai szempontból most is Gömböshöz állunk ’V’^'VVV'VV-V'V’VX'VV'VX-V-VV'VVV'VX’^'^VV'V'VSlVVV-V'V'V^'V’XV'VVVVVV’V'WV*; A tüdőbetegek számára nincs elegendő kórházi ágy Budapesten minden 15-ik betegnek jut közkórházi ápolás — Vidéken üresek a tüdőbeteg-kórházak, mert a betegek félnek befeküdni a költségek miatt A főváros tiszti főorvosa a köz­­igazgatási bizottság minapi ülésén csak futólag emlékezett meg a tüdő­betegek szörnyű sorsáról. A tüdő­betegek sorsa azonban mindenkép­pen a nyilvánosság elé kívánkozik. Ha van valami, ahol haladéktalanul gyors és gyökeres intézkedés szüksé­ges, úgy ez a tüdőbeteg-ügyre áll leg­elsősorban. A Friss Újság munka­társa beszélt dr. Fanisin Józseffel, a fővárosi tüdőbe­teggondozó intéze­tek vezető főorvosával, aki valóságos vádbeszédet mondott a tüdőbetegek kórházi ellátásáról és kezelésük hiá­nyosságairól.­­ A tuberkulózis elleni küzdelem alapvető, mondhatni legfőbb munká­ja az lenne, hogy a nyílt t. b. e.-se­­ket, vagyis a fertőző tudóban jós bete­geket elkülönítsék még egészséges környezetükből, akiket a beteg hoz­zátartozóikkal való együttélés állandó megfertőzésnek tesz ki. Az ideális megoldás az lenne, folytatta a fő­orvos,­­ ha ezeket a fertőző betege­ket közkórházakban vagy szanató­riumokban lehetne elhelyezni, ná­lunk azonban az alacsony ágylétszám miatt nagyon szomorú a helyzet. Hogy csupán egyet említsek, — amíg például Dániában minden t. b. c.-és beteget kényelmesen el lehet helyez­ni kórházban, addig nálunk csupán minden negyedik tuberkulótikus be­teg számára van kórházi ágy. Ez az arány is azonban csupán elméleti mert a valóságban még sokkal ro­sz­­szabb a helyzet. Az­­ág­y-nyomorúság ellenére is, azt kell látni, hogy a köz­­kórházakban és tüdőbeteg-szanató­riumokban igen nagy számban van­nak üres ágyak, aminek az az oka, hogy miként a kimutatásokból ki­derül, 100 tüdőbeteg közül alig ö­ 7 tudja a magáéból megfizetni a kór­házi költségeket. A vidéki tüdőbeteg kisembereknek az a tragédiájuk, hogy ha van egy rozoga, pár pengőt érő kunyhójuk, akkor már nem kapnak szegénységi bizo­nyítványt, pedig koldusszegények. Ezek a boldogtalan emberek, nem,­hogy a kórházi költségeket nem tud­ják megfizetni,­­ de betevő­­falatjuk is alig van. Ha tehát akad is vidéken valahol üres kórházi ágy, az ilyen szegény beteg nem mer befeküdni, bármily súlyos is az állapota, mert attól fél, hogy behajtják rajta a kór­házi költségeket. A tüdőbás elleni küzdelemnek egyik legnagyobb ne­hézsége az, hogy a betegek egy te­kintélyes része nem kap ingyenes kezelést. Budapesten a helyzet az­, hogy csupán minden tíz-tizenötödik fertőző tüdőbeteget tudunk kór­házban elhelyezni, pedig ezeknek a közegészség érdeké­ben is, feltétlenül kórházi elhelye­zésre és kezelésre volna szükségük. Az Országos Társadalombiztosító In­tézet tüdőbeteg tagjainak az a bajuk, hogy ha kórházi elhelyezést kapnak, mindössze egy évig kaphatnak ápo­lást, akkor elküldik őket a kórházból, akár­milyen súlyos is az állapotuk. A fővárosi tüdőbeteg kórházak fő­orvosa így fejezte be megdöbbentő tartalmú nyilatkozatát: — Lehetővé kell tenni, hogy a­­ be­li­g, akár tud­ fizetni, akár nem, —­ feltétlenül kórházi ágyhoz, jusson, mert most az a szomorú helyzet áll fenn, hogy a beteget vagy nem tud­ják elhelyezni, mert nincs ágy vagy azért nem jut ágyhoz, mert nem kap szegényjogot. A mai helyzeten sürgő­sen változtatni kell — az egészséges emberek érdekében is.

Next