Friss Ujság, 1934. február (39. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-01 / 25. szám

Színes Friss G^mnekujság és Kisemberek Házatája / Ára 6 fillér 41. évfolyam, 25. szám ______________________Budapest, 1934 február 1. cstk­tfrttfk POLITIKAI NAPILAP B Szerkesztősig es kiadóhivatali Előfizetési ért — HMIK ■ ■■ ■ BUDAPEST, Egy h£r: !\Tre40 fillér t O I ^ ii 1 IP JE ÉP1 ^ NAG^° UCCA * komm­fon^z elitszereM tr kétszeres iP I _ 9 MW I Telefonszámok: Egyes szára árai M M H |1 GBffl SSj| mffl || il MM 11*11 Aöl. 24-2-95. Auf. 24-2-90. f hétköznapn..................6 fillér H ÉV ÉS ÉÉ wjffy 24-2-91. Alif. 24-2-95. Vasárnap..................... . 12 fillér “ “ ” “ -------- Am­. 24-2-99 Szörnyű légikatasztrófa 20.000 méter magasban Leütötték a gazdát az ittas vendégek A farkaskutya megbüntette az ágy alá bújt betörőt A drága zsák Ma­gyar­ors­égon nemcsak egy árucikk drágaságát jelenti, ha­nem kerékkötője, megbénítója lehet és volt is már az elmúlt két esztendőben az egész ma­gyar termés értékesítésének. Parlamenti küzdelem folyt az olcsó zsákért, mert országos érdek, hogy a gabonánk és min­den egyéb szemes termésünk idejében lehetőleg minél olcsób­ban a régi és a szerzett új piacokon lehessen, mert­­ ha késik, vagy a zsák miatt és egyéb szállítási nehézségek kö­vetkeztében drágább, mint az idegen áru, az egész ország el­veszti a piacot. És a jutakartel mégsem enged. Most, amikor a­ jövő évi zsák­szükségletet kez­dik beszerezni, egyszerre fel­emeli a zsák árát huszonnyolc­­ százalékkal, visszacsinálja mind­azt, amit a múlt esztendőben törvényhozási uton a termény értékesítése érdekében kivere­kedtek. Az egész kiviteli keres­kedelem hasznát hirtelen a Zsákkartel akarja a zsebébe gyűrni, mert megismétlődhetik az az eset, mint a múlt eszten­dőben, hogy mire aratásra ke­rül a sor, nem lesz zsák a pia­con. Ez a zsákspekuláció a leg­jellemzőbb az egész magyar kartel-mesterkedésre. Mindig azokra a nélkülözhetetlen köz­­fogyasztási és termésértékesí­­tési cikkekre vetik magukat, a­melyek nélkülözhetetlenek és amelyek az egész életet drágít­ják. A zsáktól a sertésszérumig és legújabban a kutyaszérumig mindenre rávetette magát a kartel és konokan, csökönyö­sen drágít akkor, amikor már Európa valamennyi ipari álla­m­ának küszöbén ott van filléres árucikkeivel a japán dömping. Ázsia sárga munkáskezei ont­ják ipari termékeiket, hogy a világversenyben felülmaradja­nak; a magyar nagyipar pedig, amely olcsóbb munkabérekkel dolgozik, mint a japán és a zsák esetében a lehető legolcsóbb nyersanyaggal is rendelkezik, mégis drágít, nem törődve azzal, hogy a drága zsákon keresztül a nép kenyerét, a nép megélhe­tését rontja. Érthetetlen rej­tély, hogy milyen hatalmak tá­mogatása bátorítja fel a karte­leket erre az önző és veszedel­mes politikára, amely ellentét­ben áll az egész ország érde­kével Pórul járt egy rovott multú be­törő, aki B. Foród Sándor decsi gyógyszerész lakásába lopózott be és megbújt a gyógyszerész ágya alatt. Mikor a házigazda a késő éjszakai órákban hazatért, hatal­mas farkaskutyája is bejött vele együtt a szobába. A szobába érve, a kutya nyomban szűkölni kezdett. Megérezte, hogy idegen tartózko­dik odabenn. A gyógyszerész még nem is vett észre semmi gyanúsat, mikor a kutya már az ágy alatt termett és gazdája nagy meglepe­tésére egy embert húzott ki onnan a ruhájánál fogva. A farkaskutya nem elégedett meg annyival, hogy a betörőt leleplezte, ráugrott és többször egymásután megharapta. A rettenetesen feldühödött állatot csak nagy nehezen lehetett lecsilla­pítani. A betörőt végre kiszabadí­tottál­ a kutya karmai közül, de addigra már több helyen­ vérzett a teste a harapásoktól. A gyógy­szerész orvost hívott, aki bekötözte a póruljárt éjszakai látogató­­ se­beit. Az eljárást is megindították ellene. A derék farkaskutya pedig finom vacsorát kapott jutalmul. IlillIIilllIIIIilllIEMHIIIISnBIIIIIIIimilIlllllllllIIIIIIIIIIBIIIIIIIIII Nagyon kevés a szegények ruhasegélyezése Minden tizedik ínségesnek sem jut egy-egy darab ruhanemű A főváros jótékonysági műkö­désének legkevésbé­ kielégítő része a ruhasegélyezés. Különösen a fel­nőtteket illetően. A gyermekek ruházati segélyére még van a költ­ségvetésben előirányozva egy sze­rény összeg, a felnőttekről azon­ban ennél a kérdésnél megfeled­keztek és csak megtakarítások út­ján tud a szociálpolitikai ügyosz­tály ezen a téren valamit szolgál­tatni. Január havában kezdődött meg a fővárosban a ruhasegélye­zés. A tíz kerületben mindössze 1000 darab ruhaneműt osztottak ki, férfi és női, felső- és alsó ruhákat. Az egyes ruha­neműek száma 300 és 600 között ingadozott. 4000 ínséges közül mindegyik csak egy darabot kapott, vagy egy inget vagy egy alsónadrágot, vagy felöltőt, kabátot vagy nadrágot. Februárban 830 pár cipő és bak­­kancs, 600 férfi alsónadrág, 600 női ing és 600 alsónadrág, 800 férfi ka­bát­nadrág, külön 400 férfi nadrág, 600 pokróc és 600 lepedő kerül ki­osztásra. Márciusra, sajnos, már alig marad valami. S ezzel a fel­nőttek ruhasegélyezése ki van me­ntve. Ha meggondoljuk, hogy a kerületi nyilvántartásban 62 ezer munkanélküli ínséges család sze­repel, akkor megállapíthatjuk, hogy ez a ruhasegélyezés elenyé­szően csekély, mert hiszen ha csak a szülőket számítjuk, akkor is több mint százezer felnőttet kell vennünk, akik közül január és február hónapokban mindössze 9600 személy kap egy-egy darab ruhaneműt, tehát nem is mindét tizedik. Valamivel erősebb a gyermekek ruhasegélyezése, ami ősszel kezdő­dik. A múlt évben 43.500 darab ru­haneműt kaptak az iskolásgyerme­­kek, amiből 1150 télikabát, 3600 kö­tött meleg ujjas és több mint 600* pár cipő jutott 12.600 gyermeknek Az idén is körülbelül ilyen méretű lesz a gyermekek ruhasegélyezése* de ezenkívül 200 tanonc kap feb­ruárban ruhát és fehérneműt az iskolanővérek javaslatai alapján. Decemberben 4500 pár gyermek­cipőt talpaltattak meg. Ez a szám az egész évben 23.000-re fog emel­kedni. Szomorúan jellemző a fővá­ros szociálpolitikájára, hogy ilyen csekély összegek állnak a ruha­­segélyezés fedezetére, még szó-

Next