Friss Ujság, 1934. február (39. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-01 / 25. szám

2 morúbb, hogy a társadalom úgyszólván alig járni valamivel ehhez a nemes célhoz. A társadalmi gyűjtést az utóbbi években az egyházközségek vették kezükbe, de ez sem járt sok eredménnyel, mert a mostani nehéz viszonyok között minden családnak megvannak a maga szegény rokonai, akik közvetlenül kapják meg a használt ruhaneműeket. Nagyon szomorú dolog, hogy a ruhasegélyezés mai méretei egyáltalán nem felelnek meg a szükségletnek, tehát a legsürgősebben intézkedni kell annak kiterjesztéséről. Bármily jogosult is a közjövedelmek csökkenésére való tekintettel a takarékosság, azt másutt kell gyakorolni, de nem ezen a területen. a tejkartel még több hasznot akar Nem hosszabbították meg a szerződéseket a termelőkkel, akik pedig csak 12 fillért kapnak a 32 filléres tejért A tejkartel még több hasznot akar, erre mutat az a körülmény, hogy a most szerdán lejárt szerződéseket mindeddig nem hoszszabbították meg a tejtermelőkkel. Mindössze csak annyi történt, hogy a tejipari vállalatok budapesti szövetsége kitolta a szerződésnélküli állapotot február végéig azzal a kijelentéssel, hogy ha valamely tejvállalat az átvételt megtagadná, akkor a szövetség gondoskodik a tej elhelyezéséről. Az eddig fennállott szerződésekkel a tejtermelők sem lehetnek megelégedve, mert hiszen a 32 filléres árból nekik alig jut 12 fillér, de épp ily elégedetlen a tejkérdés mostani rendezésével Budapest fogyasztóközönsége is, aminek azzal ad kifejezést, hogy kevesebb tejet fogyaszt. Ha kitiltják innen a milimárikat, akik sok családhoz évtizedek óta hordják a hamisítatlan jó tejet, akkor a közönség inkább teát és köménymagos levest reggelizik, semhogy 32 fillért adjon a karteltejért. Ha lejártak a szerződések, a megoldás nem az, hogy tovább is bizonytalanságban tartsák a tejtermelőket és elérhetetlen magasságban tartsák a tejárakat, hanem a minden oldalról kárt okozó tejrendeletet vissza kell vonni és a szabadforgalom helyreállításával a tejtermelőket magasabb, a fogyasztókat pedig olcsóbb tejárhoz kell juttatni. Ez az egyetlen helyes megoldás, minden más csak kísérletezés a tejtermelők és a fogyasztóközönség rovására, a tejkartel gyarapítására. Hatévi fegyházat kapott a sikkasztó városi tisztviselő A Tábla súlyosbította az elsőfokú ítéletet Smida Géza, Pécs városi víz- és csatornaüzem tisztviselője három éven át sorozatos sikkasztásokat és visszaéléseket követett el. A vizes csatorna járulékokat maga szedte be a város lakóitól, de a beszedett összegekkel nem számolt el hanem azokat saját céljaira használta fel. Az elmúlt év őszén derültek ki Smida sikkasztásai. A vizsgálat megállapította, hogy a városi tisztviselő a három esztendő alatt több mint 33 ezer pengővel károntotta meg Pécs város közönségét Első fokon a pécsi törvényszék Smidát két és félévi fegyházra ítélte. Fellebbezés folytán került az ügy most a pécsi Tábla elé, amely a sikkasztó tisztviselő büntetését súlyosbította. A folytatólagosan elkövetett sikkasztás és többrendbeli közokirathamisítás bűntettében bűnösnek talált Smida Gézát ugyanis a Tábla összbüntetésül hatévi fegyházra és tízévi hivatalvesztésre ítélte. Az ítéletben az ügyész megnyugodott, a vádlott azonban fellebbezett. FRISS ÚJSÁG Kiderült a háztartási, alkalmazott igazsága Letartóztatták a hamisan valló csábítót és két tanúját Pitzmann Mária 20 éves háztartási alkalmazott gyermektartásért beperelte Csató-Csuvik Lajos pénzügyőrt. A leány elmondotta keresetében, hogy barátság volt köztük, gyermeke született és ezért kéri a bíróságot, ítélje meg részére a gyermektartás költségeit. Az első tárgyaláson Csató-Csuvik a leghatározottabban kijelentette, hogy Pitzmann Máriához soha semmi köze nem volt, bizalmas viszonyban egyáltalában nem volt vele és a gyermeknek sem ő az apja. Az igazság az, hogy a nő üldözte szerelmével, de ő ellenállott a csábításnak. A szegény leány megdöbbenéssel hallgatta ezeket az állításokat, majd pedig bejelentette, hogy a legközelebbi tárgyaláson két tanúval fogja bizonyítani, hogy a pénzügyőrnek igenis viszonya volt vele és tőle való a gyermek is. A bíróság kihallgatta a leány tanúit, Berkesi Irma takarítónőt és Rockbauer Ilonát, de mindketten azt állították, hogy nem tudnak semmiről. Ezek után Pitzmann Máriát a bíróság elutasította gyermektartási igényével, az iratokat átküldték az ügyészségre, hogy indítsanak eljárást a lány ellen, aki hamis vádat kovácsolt a pénzügyőr ellen és jogtalanul gyermektartást követelt tőle. Az ügyészségről a rendőrségre kerültek az iratok, ahol a nyomozás különös fordulatot adott az ügynek. Csató-Csuvik pénzügyőrt és a két tanút, Berkes Irmát és Rockbauer Ilonát előállították a főkapitányságra, ahol rövid faggatás után mindhárman beismerték bűnüket. Csató Imre beismerte, hogy bizalmas viszony volt közte és Pitzmann Mária között, a gyerek is tőle való. A tanúk beismerték, hogy mindenről tudtak, de a bíróság előtt hamisan vallottak. Mindhármukat letartóztatták. Megépül négy vármegye új Tiszahidja A tiszadobi vashíd elkészüléséig pontonhidat állítanak fel Négy vármegye, Szabolcs, Hajdú, Borsod és Zemplén mezőgazdasági és kereskedelmi érdekeltségei sürgetik évek óta, hogy a Tisza folyónak Tokajtól Tiszafüredig húzódó szakaszán építsenek új hidat, mert a négy vármegye városai és községei létfenntartásuk elsőrangú érdekeit várják attól az amúgy is szomorú gazdasági viszonyok mellett. A négy vármegye érdekeltségei gyüléseztek, emlékiratokat szerkesztettek illetékes helyen felsorakoztatták érveiket az uj Tiszahíd megépítése mellett. Mialatt ez történt, a környék népe kimondhatatlan károkat szenvedett mezőgazdasági és ipari termékeinek értékesítésénél, mert a forgalom lebonyolítása csak nagy kerülővel volt lehetséges a Tisza folyó két partja között A szállítási költségek elviselhetetlen magas ára már-már azt eredményezte, hogy négy vármegye földművelői, iparosai és kereskedői nem tudták értékesíteni munkájuk gyümölcsét, mert olyan árakat kellett kérniök a fuvardíj drágasága miatt, melyeket senki sem tudott megfizetni. Az egyetlen alkalmas átkelési hely a Tiszának ezen a szakaszán jelenleg a tiszadobi komp, mely özönvíz előtti közlekedési mód mérhetetlen nehézségeket okozott négy vármegye lakóinak. A kereskedelemügyi miniszter végre is úgy döntött, hogy Tiszadobnál megépítik az új vashidat. A rendelkezés átmenetileg megnyugvást váltott ki az érdekelt lakosság körében. Ez a megnyugvás azonban rövid idő alatt nyugtalansággá változott, mert a tiszadobi vashíd megépítése egyre késlekedett. Négy vármegy© lakossága súlyos helyzetnek lett volna kitéve a tavasszal és a nyár folyamán, ha még mindig kompátkeléssel kellett volna a forgalmat lebonyolítani. Különösen Szabolcs vármegye gazdáinak és iparosainak érdekei kívánják a tiszadobi híd sürgős felépítését, de ezek az érdekek azt is megkövetelik, hogy az új vashíd elkészültéig legalább ideiglenes híd álljon rendelkezésre a kompközlekedés helyett A napokban nem hivatalosan az a hír jutott el az érdekelt vidék lakóihoz, hogy Tiszadobnál ideiglenes híd felállításáról történik gondoskodás. A Friss Újság munkatársának illetékes helyen erről a következőket mondották: Szabolcs vármegye alispánja most már hivatalosan is megkapta a kereskedelemügyi minisztérium értesítését, mely szerint Tiszadobnál ideiglenes pontonhidat engedélyez a minisztérium az új vashíd felépítéséig. A minisztérium azzal adja meg az ideiglenes pontonhíd felépítésének lehetőségét, hogy a szükséges pontonokat és annak felépítményét ingyen bocsátja Tiszadob község rendelkezésére. Azokon a bajokon, amelyeket a múltban a kompközlekedés idézett elő, a pontonhíd lesz hivatva enyhíteni. Ez a pontonhíd hat-nyolc hét alatt elkészülhet és március végén már át is adják a forgalomnak. Négy vármegye lakossága körében bizonyára megnyugvással fogadják a pontonhíd felállítását. De az érdekeltek körében majd csak akkor lesz általános a megnyugvás, ha Tiszadobnál felépül a régen beígért vashíd. fel pécsváradi járásbírósági elnök kölcsönügye A törlesztéseket állítólag tartozásoknak tüntette fel az adóslevélben Szász Károly, a pécsváradi járásbíróság elnöke 2000 pengős kölcsönt adott Geresdy József és neje nagypalli lakosoknak és ezt a kölcsönt a takaróknak engedményezte. Geresdyék megegyeztek a takarékkal, hogy 650 pengőt megfizetnek, a többit pedig elengedi nekik a bank. Az egyezséget később visszavonták és emiatt Szász Károly a pécsi járásbíróságon pert indított a Geresdy-házaspár ellen. A tegnapi tárgyaláson Geresdyék kijelentették, hogy ők nem tartoznak Szász Károlynak, az adóslevél hátlapján rajta van minden törlesztés és fizetés. A járásbíróság elnöke erre vonatkozólag kijelentette, hogy az adóslevél hátlapján lévő feljegyzések nem a fizetéseket, hanem a további kölcsönöket, újabb tartozásokat jelentik. Több tanú után dr. Sümeghy Márton ügyvéd azt vallotta, hogy Szász beismerte előtte, hogy a törlesztéseket azért írta adósságnak az adóslevél hátlapjára, mert másként nem tudott több kamathoz jutni, a pénzre pedig égető szüksége volt. Az a gyanúja, hogy egy tételnél az aláírás fölé utólag írták be a szöveget és így okirathamisítás történt Több tanú kihallgatása után a bíróság a tárgyalás folytatását február 13-ikára halasztotta el mi fe Ern Sr 1, es T Oril* A legóriásibb távcső A London melletti greenwichi csillagdában most állították fel a legóriásibb távcsövet, amelynek méreteiről felvételünk tanúskodhat. Ki teszi lehetővé a pesti kir.vazelmeket? Elítéltek egy volt huszárszázadost és társait A budapesti kártyavilág titkai kerültek napfényre a büntetőtörvényszék Méhes-tanácsa előtt, ahol szerdán a vádlottak padján Zeller Jenő ny. huszárszázados, Bőhm Jenő szemináriumtulajdonos, Bíró Ernő villanyszerelő és Renner Jenő gazdálkodó ültek. A perben sértettként Boór Aladár és Sass Elemér belügyi miniszteri tanácsosok, Páskándy Jáános miniszteri titkár, Schnell József detektívfelügyelő és két detektív szerepeltek. A vád szerint Zeller és társai hatrendbeli felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétségét követték el, mert a belügyminisztériumhoz terjedelmes panasziratot küldöttek. Ebben többek között azt írták, hogy elterjedt suttogások és a hazárdjátékokkal szemben megnyilvánuló hatósági közöny azt a feltevést eredményezték, hogy az óriási jövedelmet hozó kártyavállalkozók a kártyajátékokat ellenőrző hivatalnokokat talán fel egészen a belügyminisztériumig a maguk érdekkörébe tudják vonni. Érthetetlennek találják azt az engedékenységet és előzékenységet, amellyel a hazárdjátékot űzőket és azok vezetőit kezelik. Majd arról beszélt a beadvány, hogy Bucsinszky Lajos, a legnagyobb kártyavállalkozó a különböző társadalmi egyesületekben az ellenőrző tisztviselők tudtával adja a bankot. Bucsinszkynak állítólag sok felhajtója van, akik 5—20 pengőt kapnak minden egyes játékos után, akit fel tudnak csalni a kártyaklubbokba. Részletesen foglalkozik a beadvány a Nemzeti Néppárt Országos Pártkörével is, amelynek vezetői, köztük Fontos Géza belügyminiszteri tisztviselő a vádlottak szerint a játékosok névjegyzékét meghamisította. A tárgyaláson Zeller Jenő kijelentette, hogy Bőhm Jenő írta a beadványt, de vállalja érte a felelősséget. A többi vádlottak tagadták bűnösségüket. A vádbeszédek elhangzása után a bíróság Böhmöt 600 pengőre, Zellert 500 pengőre, Bírót és Stennert fejenként 300 pengőre ítélte el, hat rendbeli rágalmazásért mondva ki őket bűnösnek. Az indokolás szerint valótlan állításokkal rágalmazták meg a belügyminisztérium és a rendőrség tisztviselőit. A vádlottak és az ügyész fellebbeztek.