Friss Ujság, 1936. február (41. évfolyam, 26-50. szám)

1936-02-01 / 26. szám

2 tria függetlenségét eddig Francia­­ország, Olaszország és Anglia biz­­t­osította. Most ebbe az egyez­ménybe be akarják vonni a kis­­antantot és Szovjet-Oroszországot is. A békülékeny hangulatra jel­lemző, hogy Umberto olasz trón­örökös londoni látogatásakor mint a király személyes vendége a 11 uokingn­am-palotában lakott, nem pedig az olasz követségen, mint ahogy eredetileg tervezték. El­utazása alkalmával az angol ki­rályi család részéről meleg baráti búcsúztatásban részesült. Ez azt bizonyítja, hogy Edváns király igyekszik el­simítani az angol-olasz ellen­­tétet is. Bécsben a páneurópai gazdasági unió határozati javaslatot foga­dott el, amelyben felkérte az osz­trák kormányt, lépjen érintkezés­be a hat dunai állam kormányá­val és hívja meg őket közös ér­tekezletre Bécsbe a dunai államok gazdasági együttműködésének elő­mozdítása céljából. .WWVXVX'l.WWlWVVVXXVXXW Hirtelen meghalt Kondylis tábornok Szívezélh­űdés ölte meg Görögország volt kormányzója, Kondylis tábornok Athénben pén­teken váratlanul meghalt. Ő állí­totta vissza a görög királyságot, mert ő volt, a­ miniszterelnöke an­nak a kormánynak, amely tavaly novemberben puccsszerűen átvette a Caldaris-kormánytól az állam­­ügyek vezetését és kik­iáltotta a görög királyságot, mielőtt még a népszavazás ezt a lépést­­ jóvá­hagyta volna. György király ha­zatéréséig Kondylis tábornok dik­­tátori hatalommal gyakorolta az uralmat, az időközben lemondott Zailisz köztársasági elnök helyett. A tábornok, akinek reményei király hazatérésével nem váltak be, mert György király nem őt nevezte ki miniszterelnökké, már régóta betegeskedett. Légzési bán­­talmak gyötörték. Pénteken éppen egy képviselővel tárgyalt, amikor hirtelen a szívéhez kapott és hol­tan rogyott össze. Halálának híre nagy részvétet keltett Görögor­szágban. Kondylis tábornok. .XXXXXVXXXXXXXXVXVXX.XXVXXXX Két barát halálra szúrta a harmadikat A pecöli gyilkosokat letartóztatták Szabó Sándor 22 éves pecöli gazdalegény összeveszett két fia­talkorú barátjával, akik a vita hevében kést rántottak és olyan borzalmasan összeszurkálták Sza­bót, hogy válságos állapotban szállították a szombathelyi köz­kórházba, ahol meghalt. Gyilko­sait letartóztatták és beszállították a szombathelyi ügyészség fog­házába. FRISS ÚJSÁG 1936 február 1. szombat Diáköngyilkosságok kezd félelmessé válni, amikor az iskolai eredményekről beszámol­nak. A tanév végén, félév után, iskolai intők ide­jén kihirdetik az eredményt és eredmény az is, hogy a diákok eltűnnek, vagy na­gyon is szembetűnnek és leugra­­nak az emeletekről, beugranak a Dunába, mindenképpen ijedelme­­sen „vizsgáznak". A riasztó diákszerencsétlenségek akkor történnek, amikor valóban úgy tekinthetjük a mai iskolákat, mint a gyer­ekek második otthonát. Sok esetben, pedig a valóságban a hiányzó otthont pótolja az is­kola. A mai iskolának e megható, igen szép tulajdonságát rombolja le a sok diáktragédia, amelyek a tanév végén, vagy a félévi beszá­molóra elénk hullanak. Kincs ez rendjén és valamiképpen változ­tatni kell a rendszeren, módsze­ren, melyek a szerencsétlensége­ket okozzák. A gyereket feleltetik és ha rosszul felel, rossz bizonyít­ványt kap, a diák odabotlik az öngyilkosság szakadékéhoz. A vi­lágnyomorúság, mely feldöntötte az élet békéjét, megjelölte a gye­rekeket is. Egész irodalma van már annak, hogy a mai gyermek túlontúl elidegesedett. Érzékeny­ségében nem tudja eléggé viselni az eseményeit és mert gyermek­­lélekkel nem képes ítélkezni a helyzetéről, könnyen elsodorja a végzetes meggondolatlanság. Ezt kell éreznie, megértenie tanárnak, tanítónak, amikor a diák felé for­dul és a feleltetés, jegyosztás ne alakuljon ki olyan ijedelemmé, hogy a gyermek megzavart, fel­borult lélekkel már csak az eme­letek tranbulinján, vagy a Duna partján találja meg a menekülést. Minden diákszerencsétlenségnek a­­feleltetés, a jegyosztás, bizonyít­­ványkiosztás volt az előzménye. A pedagógiát itt kell megújítani, hogy a vizsga ne legyen rettegés, a bizonyítvány pedig mind gyak­rabban a halálos ítélet. A mai gyerek nevelése, vezetése bonyolultabb valami, mint vala­ha. úgy óhajtanánk, hogy tanár és tanítvány találják meg egy­mást a félév, iskolaév fordulóján is, ne csak a hétköznapokon, ami­kor modern iskoláink a gyermek­­nevelés gyönyörű izgalmát gya­korolják. Pestszenterzsébeten hadat üzentek a Beszkárt közlekedési reformjainak Egységesen tiltakozik a környék a villamosközlekedés tönkretétele ellen Pénteken este Pestseen­terzsébe­­ten az ottani ház- és telektulajdo­nosok egyesülete nagygyűlést, tar­tott, amelyen résztvettek a kör­nyék hasonló egyesületeinek kép­viselői is, sőt a budapesti Mester utca lakói is képviseltették ma­gukat. Az összejövetelen éles fel­szólalások hangzottak el a Besz­kárt közlekedési politikája ellen. Kimondották, hogy megindítják az élethalál küzdelmet a Beszkárt ellen, amely a környéki villamos­járatok csökentésével és megvál­toztatásával pusztulásba kergeti a kör­nyék fejlődő városait. Elmondották, hogy Pestszenter­­zsébetet meg akarják fosztani az eddigi HÉV villamos­járattól és a Beszkárt villamosokat úgy akar­ják megreformálni, hogy többszöri átszállást iktatnak be és egész vá­rosrészek maradnak közlekedés nélkül. Követelik a keresztirányú villamosvonal megépítését, amely Csepelt Pestszenterzsébeten s Kis­pesten keresztül Kőbányával köti össze. A hurokvágányok létesíté­sét és csupán a főváros határáig közlekedő járatok felállítását súlyos csapásnak tekintik, ami ellen a legélesebben tiltakoznak. A Mester ucca lakóinak képvi­selői azért­­jelentek meg a gyűlé­sen, mert tudomásukra jutott, hogy az eddig a Mester uccán át közlekedő 30 és 32-es jelzésű villa­most, a Boráros tér rendezése után a Soroksári útra akarják áthe­lyezni, így a Mester utca lakói­nak nagy része villamosközlekedés nélkül maradna. Tiltakoznak a Beszkárt ama terve ellen is, hogy a környéken a kisszakasz árát hét fillérre emeli fel. Hasonlóképpen a HÉV-en tervbe­vett 12 és 16 filléres kisszakasz­­jegyek bevezetése ellen is beje­lentették tiltakozásukat. A gyűlés egységes állásfoglalásra szólítja fel a környék egész lakosságát. Küldöttségileg fogják eljuttatni panaszukat a főváros és a vár­megye vezetőihez, valamint a kor­mányhoz is. Hét baltacsapással agyon­verte ittas apját a leitatott fiú Rémdrám­a a szegedi határban Állatias módon elkövetett apa­gyilkosság történt a­­ Szegeddel szomszédos Gróf Klebelsberg­­telepen. A csütörtökről péntekre virradó hajnalon Mojzes István 58 éves nyugalmazott vasutas házá­ból rémülten rohant az uccára a vasutas leánya és torkaszakadtá­­ból segítségért kiabált. Mikor az összeszaladt szomszédok beléptek a lakásba, megrendítő látvány tá­rult eléjük. Mojzes István szétvert koponyával, vérbeborusan, holtan feküdt a földön, a véres balta a szoba sarkában bevert és a sze­rencsétlen vasutas fiatalkorú le­gény fia ittas állapotban ült egy széken maga elé meredten. A szomszédok rögtön a rendőr­­­ségre szaladtak. A hatóságok meg­állapítása szerint Mojzes Istvánr­­már régóta panaszkodtak hozzá­tartozói, hogy nagyon sokat kocs­máz-’­. Felesége és két gyermneki is gyakran szemrehányást tettek emiatt neki és így állandó volt a családban a veszekedés. Mojzes István csütörtökön vette fel a nyugdíját. Azonnal elment a szom­széd kocsmába és tegnap sem ebédre, sem vacsorára nem tért haza. Mojzes István 21 éves lakatos segéd fia vállalkozott arra, hogy megkeresi édesapját és minden­áron haza fogja hozni, hogy így még megmentse a tegnap felvett nyugdíj roncsait. A fiú megtalálta apját az egyik kocsmában. A nyu­galmazott vasúti fűtő ekkor mái­g leszállítják a csatornaépítés járulékát. Régóta panaszkodnak a­ fővárosi telektulajdonosok, kü­lönösen a külső városrészek kisebb telektulajdonosai, hogy a főváros a telek értékével arányban nem álló összegeket, követel tőlük esak a tornaéintés járuléka fejében. A sok­ küldöttségjárás után végre elkészült az új szabályrendelet, amely bizonyos enyhítéseket tar­talmaz, így a saroktelkeknél csak az egyik oldal után kell fizetni, holott eddig mind a két­­oldal uton kellett. Az új szabályrendelet sze­rint, ha a csatornaépítés költsége a különleges talajviszonyok miatt a rendesnél nagyobb, akkor a többletet a főváros fedezi­. Átlag­ban folyóméterenként 40 pengő lesz a járulék, csak a Lágymányo­son 50 pengő, mert itt a keserű­­­vizes talaj miatt különleges és drágább agyagcsöveket kell hasz­nálni. Nem tartjuk azonban el­fogadhatónak azt, hogy a csa­tornaépítés járuléka egészen a telek értékének feléig emelkedik, mert valósággal képtelenség, hogy ha például egy kisember 1000 pengőért vesz egy telket, akkor csatornaépítés címén még 500 pen­gőt kénytelen legyen ráfizetni. Ha a Szabályrendeletben ilyen intéz­kedés lesz, akkor tovább is felles­zeli a kis telektulajdonosokat a túlságos megterhelés. ittas állapotban volt. Fia hiába kérlelte, nem akart mozdulni a­ kocsmaasztal mellől, végül is ad­­dig unszolta, míg mellé telepedett a fia és most már kettesben folytatták az ivást. Nemsokára a fiú is ittas állapotba került és a hajnali órákban már a fűtő egy barátjával hármasban folytatták a poharazást. Az apa és fiú csak reggel fele tart haza. Mikor a szobában vet­­kőződni kezdtek, a két ember ed­dig még meg nem állapított okból összeveszett. A vita hevében az ittas fiú baltát ragadott és egy­másután két rettentő csapást mért­­apja fejére. Mojzes szétvert koponyával, holtan bukott gyilkos­­ának lábai elé. A fiút, letartóztatták és csak nagy ü­ggyel-bajjal lehetett kihallgatni. Pénteken a rendőrségre be­vitték Mojzes Gyula anyját is, egyelőre azért, hogy kihallgassak a történtekről. „Elhatároztam, hogy megölöm az apámat" Mojzes István meggyilkolása ügyében délután váratlanul új fordulat következett, be. Mikor a fia kijózanodott, töredelmes vallo­­mást tett, melyből kiderült, hogy a gyilkos már hetekkel ezelőtt készült apja megölésére. — Egy hónappal ezelőtt—kezdte vallomását — éjjeli zenét adtam egy leánynak, akit nagyon szere­tek. A leány az éjjeli zenét nem fogadta, mire én elkeseredésem­ben betörtem az ablakát. Apám, aki kissé ittas állapotban volt, emiatt rámtámadt, legazemberezett és kiutasított, a házból. Csak na­pok múlva mentem haza. Ekkor elhatároztam, hogy megölöm az apámat, aki különben is tűrhetet­lenné tette életmódjával az éle­tünket. Tegnap este, mikor anyám a kocsmába küldött apámért, már elhatároztam, hogy vég­zek vele. Mikor érte mentem­, erősen ittas állapotban volt, engem is itatott. Hajnal fele egy barátommal tá­mogattuk hazafelé az öreget. Mi­kor hazaértünk, bevittem a szo­bába, levetkőztettem és lefektet­tem. Anyámat kiküldtem azzal az ürüggyel, hogy a­ barátom még kint vár, búcsúzzon el tőle a ne­vemben és küldje el. De ez csak ürügy volt, — folytatta vallomá­sát a gyilkos fiú. — Mikor láttam, hogy az apám mélyen alszik és a nővérem a másik ágyban nem ébred fel, kiosontam a konyhába, felkaptam a baltát és álmában addig vertem az apám fejét, m­íg meg nem­ halt. A gyilkost hátborzongató vallo­mása után letartóztatták.

Next