Friss Ujság, 1938. február (43. évfolyam, 25-47. szám)

1938-02-01 / 25. szám

2 leghelyesebb volna valamennyi a parlamentben képviselt pártot be­vonni a kormányzatba, hogy így a sorsdöntő javaslatért való részt­­vállalással oldják meg a kérdést. Makray Lajos arról beszélt ez­után, hogy az idejében meg nem valósított reformok készítik elő a forradalmat, amelybe pedig az or­szág belepusztulna. Új gazdasági rendre van szükség és botor tőke az, amely nem látja be az idők parancsát és szükségét. San kisen­ született koldusnak és jótékony­sággal ,egyedül nem gyógyítható a szegény ember számos sebe. Friedrich István gúnyos hangon emlékezett meg arról, hogy tele van az ország vezér jelöltekkel, azt azonban elfelejtik, hogy ha valaki diktátor akar lenni, annak kettő között kell választania: a siker és az akasztófa között, ők azonban életbiztosítási köt­rémmel és nyug­­dikjas állással akarják ezt meg­csinálni. A kormánynak még a­­látszatot is el kell terelnie és el kell távolítania azokat, akik a szélsőségekre támaszkodnak. Szélhámoskodás a keresztény és nemzeti iránnyal Debrecenben vasárnap alakult meg hivatalosan a független kis­gazdapárt. Ez alkalommal Tildy Zoltán a párt politikájáról nagy beszédet mondott és kifejtette, hogy össze kell fogni minden erőt, amely hajlandó alávetni ma­gát a keresztény erkölcsöknek. Erre annál nagyobb szükség van, mert könnyelmű játék és bizonyos szélhámoskodás folyik a keresz­tény és nemzeti iránnyal. A ma­gyar közéletet meg kell tisztítani az oda nem való elemektől. A nem­zeti gondolat árulójának mondta azt, aki szerint nincs más meg­oldás, mint vagy az egyik, vagy a másik nagyhatalom szolgála­tába szegődni. Ha kicsi nép is vagyunk, magyarok akarunk maradni és idegen gondolatok, idegen né­pek szolgálatába nem engedjük beterelni a magyar nemzetet. Bűnt követ el az értelmiségi osz­tály, amely félrehúzódik a néptől, mert meg kell értenie a mezőgaz­dasági népesség törekvéseit. Elvadult agyak Nyisztor Zoltán pápai kamarás vasárnap az egyetemtéri templom­ban azt fejtegette, hogy a szó­széken szónokló papnál is fonto­sabb­ az Isten kegyelmében hazá­jáért és hitéért harcoló újságíró, aki az ólombetűvel vívja a m­aga igazát. Húsz évvel ezelőtt kiütöt­ték a kardot a kezünkből, tehát annál borzalmasabb, hogy akad­nak elvadult agyak, akik most a keresztet is ki akarják venni a nén kezéből. Ezüst érdemkeresztet hajtott egy altiszt A kormányzó F­e­h­é­r Gyula köz­­igazgatási bírósági elnöki ajtónálló műszaki altisztnek nyugalombavonu­­lása alkalmával a Magyar ezüst érdemkeresztet adományozta. FRISS ÚJSÁG 1938 február 1. kedd a­z Mi történt azon az utolsó drámai éjszakán a szőlőhegyi kunyhóban, Vasdinnye puszta határában? Hogy ott mi történt, erről valame­lyik író regényt is írhatna. A re­gény hősének történetében vergő­dik millió és millió embernek ösz­­szes szomorúsága. Hogy mi történt Csicska Istvánnal és­­Natanek Irén­nel azon a kísérteties éjszakán? Erről történelmet is lehetne írni, mert úgy fordul az néha, hogy egy-egy embernek a históriájába belefér nemzetek történetének egy­­egy korszaka. Nemcsak olyan em­bereknek a történetébe, akiknek nevét a történelem jegyzi fel év­századok, és évezredek számára, a­kik szoborba dermedve élnek to­vább a haláluk után, hanem olya­noknak drámájában is elfér néha a történelmi korszak, akikből leg­feljebb rövid kis napi hír lesz. Csi­csika István valamikor Pozsony városában lakott, ott jómódú, jó­nevű kereskedő volt. Natanek Irén pedig Erdélyben ismert színmű­vésznő. Azután­ közbejött valami és Csicsika Istvánt a csehek, Na­tanek Irént a­ románok kiutasítot­ták. Mi volt az oka? Miért utasí­tották ki őket? Ez az a bizonyos eset, amikor nemzetek története fér el egy-egy embernek a sorsá­ban. Miért nem akadt továbbra is kenyér a magyar embernek híres­­nevezetes Pozsony városában, a régi magyar koronázó városban? Miért kellett távoznia a magyar színésznőnek Erdélyből? Ugyan­azért, amiért a magyar szónak el kellett távoznia az erdélyi ma­gyar iskolákból . . . Így találkoztak ők, a két kiebru­­dalt ember, akik nem lelték többé honjukat hazájukban. Szegényen, elhagyottan, kifosztottál­, végső nyomorúságban, a szőlőhegyi kunyhóban együtt laktak. Miféle életük lehetett ottan? Amikor em­lékeztek régi jobb sorsukról, minő szavakat mondhattak egymásnak? Koldulásból éltek. Az utóbbi na­pokban nem látták őket a szomszé­dok. Bementek hozzájuk. A férfi az ágyon feküdt, az asszony mele­gített téglákkal dörzsölgette a tes­tét. Furcsa volt a nézése a zilált hajú, félszavakat mormoló asz­­szonynak. Orvost hívtak a szom­szédok. Kiderült, hogy a férfi már négy nap óta holtan feküdt az ágy­ban. Az­ asszony pedig csak melen­gette, dörzsölgette a tetemét. Mi az oka? Miért halt meg Csicsika István? Mi történt a kunyhóban Vasdinnye puszta határában. Mi­től lett olyan zavaros a tekintete az asszonynak, aki már nem tu­dott használni a melegített téglák­kal az egykori pozsonyi kereskedő beteg testének és lelkének. Mi volt az oka a halálesetnek? Ezt kutatja most a csendőrség. Mi volt az oka? — kérdezi majd valamikor az ok­nyomozó történelem. Geraldine grófnő és Zogu király jegyesek Albánia parlamentjében hivatalosan bejelentették a királyi házasságot A szkipetárok földjén, a fekete hegyek országában, Albániában hétfőn délelőtt a parlament azért ült össze, hogy bejelentsék a ki­rály eljegyzését. A kamara elnöke tudatta az albán képviselőkkel, hogy Mehmed Zogu király el­jegyezte Apponyi Geraldine gróf­nőt és a törvényhozás nevében szeren­csét kívánt az uralkodónak. Az albán alkotmányos szokások­nak megfelelő bejelentés ünnepé­lyes keretek között történt és a parlament ülésén teljes számban megjelent a tiranai diplomáciai testület is. Ezzel a bejelentéssel megtörtént az első lépés­ Zogu király és Apponyi Geraldine gróf­nő házasságához, amely alkalom­ból a főváros lakossága nagy ünnep­ségeket tartott. Az albán képviselők természetesen egyhangúan hozzájárultak a király elhatározásához és most már sem­mi sem áll útjában a családi el­jegyzésnek, amely kedden délben fog megtörténni a tiranai királyi palotában. Az eljegyzés maga fé­nyes ebéd keretében fog lezajlani. Zogu király ebédjén a menyasz­­szonyon kívül ott lesz Apponyi Antal gróf, Apponyi Adél grófnő, Apponyi Károly gróf, Apponyi Virginia, a menyasszony nővére férjével, Bagh­y András földbir­tokossal, valamint gróf Károlyi Lászlóm­. Azonkívül pedig az al­bán nemzet legfőbb vezetői és Zogu király barátai is. Kedden déltől kezdve tehát Apponyi Ge­­rebline Zoga király hivatalos menyasszonya lesz. A szkipetárok királya, aki most magyar grófkisasszonyt vesz el fe­leségül, regényes életpályát futott meg. Az osztrák-magyar hadsereg­­ben szolgált sokáig, majd kitűnő szervezőképességével erőteljes nemzeti egységbe forrasztotta az albán népet és megszerezte ma­gának az albán királyi trónt, amelyen előtte Wied herceg kísér­letezett kevés szerencsével. Az al­bán nép királlyá kiáltotta ki és mint király hatalmas szervező­­képességével Mehmed Zogu igye­kezett felvirágoztatni országát. A fővárosban, Tiranában uralkodása óta egyre-másra emelkednek hatal­mas modern épületek. Albánia ke­reskedelme is fellendült, mert Zogu király ügyes diplomáciával meg­szerezte magának az Adria túlsó partján lévő hatalmas Olaszország­nak és Mussolininek a barátságát. Zogu király egyszer már nős volt. Egy albán sejk leányát vette el, házassága azonban nem volt bol­dog és rövidesen elvált tőle, ami annál könnyebben ment, mert a mohamedán törvények a válást könnyűvé teszik. Elegendő, ha há­romszor egymásután kijelentik az egyházi hatóságok előtt a házas­felek, hogy el akarnak válni és ezzel a válás máris érvényessé lesz. Még nincs tisztázva, hogy Geraldine grófnő áttér-e moha­medán vallásra, de különösen az nincs tisztázva, hogy a születendő gyermekek mo­hamedán vallásúak legyenek-e vagy katolikusok. Az albán alkot­mány értelmében ugyanis a trón­örökös, vagy trónörökösnő csak mohamedán vallásos lehet. Úgy hír­­tik, hogy Zogu király Apponyi Geraldine kedvéért hajlandó megváltoztatni az albán alkotmányt. Mindezekről nem lehet megbíz­ható felvilágosítást kapni, miután Tiranával jelenleg a világ egyet­len nyilvános­ telefonállomásáról sem lehet telefonösszeköttetést kapni. Albániát néhány évvel ez­előtt azért kapcsolták ki a nem­zetközi telefon­forgalomból, miután az albán posta többszöri sürgetés ellenére sem volt hajlandó az egyezményes államokkal a nemzetközi telefonbeszélge­tési díjával leszámolni. Tirana tehát jobban el van zárva ma Magyarországtól, mint akár Af­rika, akár Dél-Amerika, akár Ausztrália, mert ezeket mind fel lehet hívni magyar telefonon, nem szólva 16 óceángőzösről, 2 mozgó­­vonatról és 2 áron lévő repülőgép­ről és a Zeppelinről, amelyekkel bikm­tkor lehet telefonösszeköttetést kapni. Díszebéd, udvari bál Zogu király a királyi palotában 50 személyes családi ebédet adott, amelyen a királyi család tagjain kívü­l Apponyi Geraldine grófnő és rokonai, a kormány tagjai és az állami és udvari méltóságok vol­tak hivatalosak. Apponyi Geral­­dine grófnő a vacsorán még mint magán­személy vett részt. A ra­gyogó fényben úszó királyi nap óta termeibe Apponyi Gera­­ine gróf­nő a királyi családdal vonult le é s vele is távozott. Az asztalnál pedig Zogu királlyal szemben fog­lalt helyet s ujján káprázatos fényű bri­liáns díszlett. A diszebéd után bál volt, amelyet Zogu király Apponyi Geraldine grófnővel nyitott meg. A bál 3 óráig tartott s pompás látványt nyujtattak Apponyi Gera­­ine grófnő és a királyi hercegnők es­télyi ruhái és a gárda ragyogó fliszöltözetei. Tiranában, a főváros­ban az albán zászlók mellett ma­gyar zászlók is ki vannak tűzve. Ingadozik a Goga-kormány külügyminisztere ígér és azután • visszavon A román politikai élet rend­kívüli szenzációja az, hogy Titu­lusai volt külügyminiszter, aki a Goga-kormány uralomralépésekor hirtelen elhagyta Romániát, most visszatér az országba, hogy Maniu mellett teljes erővel részt vegyen a választási küzdelemben. Azt hiszik, hogy Tiulescu visszatérése összefügg azokkal a válsághírek­kel, amelyek Romániában a Goga­­kormányról elterjedtek. Goga eleinte azt hitte, hogy egyes ellen­zéki pártokkal szövetséget tud kötni és így a választáson sikere­ket érhet el. Ezek a tervei azon­ban teljesen meghiúsultak s most attól fél, hogy nem fog tudni többséget elérni még akkor sem, ha a választáso­kon a legerélyesebb eszközökhöz nyúl. Ez esetben a király kény­telen lesz mást megbízni a kor­mány megalakításával. Hozzá­­járul a Goga-kormány ingadozó helyzetéhez az is, hogy Genfben Micescu külügyminiszter vereséget szenvedett. A zsidóellenes román intézkedések miatt három panasz is érkezett a Népszövetséghez és ezeket Edén és Delbos tárgyal­tatni akarták a tanácsülésen. Micescu ez ellen tiltakozott és csak­ akkor álltak el a panaszok tárgyalásától, amikor a román külügyminiszter megígérte­ hogy a Goga-kormány egyelőre felfüg­geszti a zsidók ellen folyamatba tett intézkedéseket. Az utolsó perc­ben, amikor a petíciókat már nem lehetett a tanácsülés napirendjére tűzni, Micescu bejelentette, hogy Goga egyenes utasítására ígéretét vissza kell vonnia. Az ígéretnek ez a megszegése megdöbbenést váltott ki a Genfben egybegyű­lt hatalmak képviselői között. A Nép­­szövetség most a romániai zsidók ügyében megindítja az eljárást. Kiküldött egy háromtagú bizott­ságot, amelynek tagjai Eden, Del­bos és Perzsia képviselője. Ennek a bizottságnak a feladata lesz, h­ohgy figyelemmel kísérje a romá­niai eseményeket és esetleg tilta­kozzék­ a kisebbségi bántalmazás ellen.

Next