Friss Ujság, 1944. május (49. évfolyam, 106-121. szám)

1944-05-11 / 106. szám

1­2 FRISS ÚJSÁG 1944 május 11. csütörtök megirigyelhette volna. Nem kell azt gondolni, hogy a magyar nép zeneművészete elmarad, vagy mö­götte áll a nyugati népek kultúr­­zen­éjének. Olyan elszigetelt valami a mu­zsikánk is, mint amilyen el­szigetelt és egyedülálló a ma­gyar nyelv. Csak az értheti meg igazán, csak az tudja értékelni, aki ezen a föl­dön született. Nem tudjuk tör­­tént-e már valami intézkedés ezek­nek a népművészeti és tanyai ér­tékeknek a megmentésére. A kecs­keméti tanyai népművészeti kiál­lításon kívül nem hallottunk ha­sonló mozgalomról. Meg kell men­teni ezeket az értékeinket a jövő generáció számára és mindenek­­f­előtt távol kell tartanunk a ta­nyai zenétől a hozzá nem értőket. Nem szabad ebből a kincsből, amely éppen olyan értékes, mint a magyar mese- és monda­világ, vásári portékát csinálni és különösképpen nem arra való ez a zene és a magyar pásztor, hogy élelmes üzlet­emberek „magyar“ úgynevezett operettet gyártsanak belőle. Számtalan ismeretsénű művész­ember él az alföldi tanya világ gazdái, napszámosai, juhászai és pásztorai­ között. Az egyikük szén­­darabbal rajzolhatja le nyáját egy irkalanra, a másik furulyát vagy hegedűt farag, a harmadik a ka­rikás ostor készítéseiben mester. Még a berlini múzeumban is őriz­nek egy olyan karikás ostort, amely a kecskeméti tanyavilágból került a Német Birodalom főváro­sainak múzeumába, öreg bugaci juhászember volt a készítője. Kint a pusztám él a népművészet és él a magyar dal. Nem szabad avatatlan kézzel hozzányúlni, mert az szentségtörés volna. Nem lehet ezt a muzsikát „lezongorázni“, ta­ll­án a hegedű hangja, az egyetlen hangszer, amelyen tökéletesen vissza lehet adni ezt a különös, de ízig-vérig magyar dallamot, amely­­­~ének első kottái ott születtek, va­­ahol még az ázsiai pusztáikon. A magyar puszta, a magyar föld énekel az ő sajátos, de magyar ember számára érthető módján és hangján. A dal a szelek szárnyán száll a főváros felé, amelynek le­vegőjét már régen elfoglalta az idegen muzsika. Meg kell kezdeni a küzdelmet ez ellen a veszedelem ellen is. Akié a nóta, azé az or­szág. Magyarországom p­ed­ig ma­gyar nótát akar mindenki. Joós F. Imre. ...wwwxwxwvwwwxxvxv Kedvezőek a gyümölcstermés kilátásai . Sajnos, hogy most, május kö­zepe táján, am­iko­r máskor ez idő­ben ettük a májusi cseresznyét, még csak arról kell olvasóinkat tá­jékoztatni, hogy milyenek a gyü­­mölcstermés kilátásai. Az idén ké­sőn jött a tavasz, illetőleg ha a kalendárium szerint meg is érke­zett márciusban, de nem hozta ma­gával azt a jóságos, kellemes enyhe időt, amelyik a fák rügyeit virággá fakasztja, hogy azután abból gyümölcsöt érleljen a tava­szi meleg. Bár késő van, az idő e tekintetben előrehaladt, azért bát­ran mondhatjuk, hogy sem a téli időjárás nem okozott károkat a gyümölcsfákban, sem a kései rideg tavasz nem ár­tott a rügyező és virágba bo­rult fáknak, legfeljebb csak késleltette az érést. • Ezek szerint kedvezően lehet meg­­ítélni­­ az évi gyümölcstermésünk kilátásait, habár még itt vannak a küszöbön a fagyos szentek és majd e hó végén Orbán­ napja. A gyümölcstermelés jövedelmezősé­gének emelése végett gazdáink mind nagyobb és nagyobb gondot fordítottak a gyümölcsfák ápolá­sára, gondozására. Idejében szed­ték össze a '--hernyóikat, idejében permeteztek, jóllehet a háborús időkben a vegyiipar nem tudta azt a minőségű permetező anyagot adni, mint az szükséges volna. A hadtörténetem példátlan küzdelme következik Az egész arcvonalon meghiúsultak a szovjet támadások — A német ütegek szünet nélkül lövik az elözönlő csapatok mozdulatait — Minden bukaresti kórházat bombatalálat ért a legutóbbi légitámadáskor — Levegőbe repü­l­t az inváziós csapatok egyik lőszerraktára A német védera hűvös nyugalommal nézi az eseményeket AZ INVÁZIÓ lélektani előzmé­nyeiről beszélt Dittmar altábor­nagy, a német birodalmi rádió katonai hírmagyarázója. „Kény­szerű készenlét“ címen foglalko­zott a kérdéssel. . Az altábornagy szerint Németország és vele együtt egész Európa ostromlott várhoz hasonlít. Ezért vonatkoznak rá azok a kemény törvények, ame­lyek az ostromállapottal össze­függnek. Elsősorban az állandó készenlét kényszere nehezedik azokra, akik Európát meg akar­ják védelmezni az ellenséges ha­talmak betörésétől. Az állandó készenlét kényszerének hangozta­tásából azonban nem szabad ide­gességre­ következtetni. Mindenki, aki háborúib­an tevékenyen részt­­vett már, tudja, hogy milyen hal­latlan feszültségben él a támadó fél a támadást megelőző órákban és hogy milyen mértékben hat az idegekre még a támadás elhalasz­tása is. Az invázióra készülő csa­patokat is áthatja egy izmos feszültség. Nagybritanniában in­váziós láz van. Olyan hadműve­letek várhatók, amelyekhez ha­sonlókra a hadtörténelem során eddig még nem volt példa. Ki kezeskedik arról, hogy az ellenség harcba vetett erői elegendők lesz­nek-e az óriási feladat elvégzé­sére. A német véderő előtt a fel­adatokat illetően nincs olyan nagy bizonytalanság, mint az ellenség­nél. A nyugati erődítmények le­génysége a légitámadások bomba­­záporában meggyőződhetett az erődítmények teljesítőképességé­ről. A nyugaton álló német köte­lékek­ a keleti hadszíntéren ele­gendő harci tapasztalatokra tettek szert. Olaszországban pedig meg­ismerkedtek az ellenség harc­modorával. Hűvös nyugalommal néz a német véderő az események elé, mert tudja, hogy mindig olyan erősnek kell lennie, ameny­­nyire csak lehetséges, mindenek­előtt azonban a mindenkori döntő ponton még akkor is, ha egyide­jűleg egész sor látszólag egyenlő fontosságú pontot kell figyelembe vennie. A KELETI ARC­VONAL har­cainak súlypontja továbbra is Szebasztopolnál van. A Szovjet zászlóaljnyi erősségű csapatokra korlátozta a harcot. A német és a román védelem minden táma­dást visszavert. A bolsevisták emberben és fegyverben állandóan hatalmas fölényben voltak és nem törődve a legsúlyosabb vérveszte­séggel, amelyeket mindenekelőtt a német ütegek szünet nélküli tüze okozott soraikban, egymásután dobták be lövészkötelékeiket a négytagozatú német védelmi vo­nalak pusztító tüzébe. A német csapatok a legdélibb szárnyon, a tengerpart közelében ellentáma­dással visszaszerezték az üteg­­magaslatokat. Ezenkívül a tarta­­lékcsapatok az parti térség közepén előretörtek. Visszafoglaltak egy helységet és ettől keletre egy dombvonulatot. A Szereth középső folyásánál, ahol a bolsevisták csa­tát vesztettek, heves harcok fejlőd­tek ki. Ennek a fiarci térségnek egy másik helyén német és román csapatok erdős vidéken előretör­tek, szovjet állásokat küzdöttek le, foglyokat ejtettek és hadi­anyagot zsákmányoltak. Észak-Ukrajnában magyar csapatok Kolomeától délnyugatra és nyu­gatra két helyi előretörés során teret nyertek a bolsevisták kemény ellenállása dacára. AZ OLASZORSZÁGI HARCOK során Nettuno térségében német ütegek összpontosított tüzükkel annyira szétszórták az angolok és amerikaiak erősebb készenléti ál­lásait, hogy a nyilvánvalóan szán­dékukban álló támadásra már nem került sor. Levegőbe repült az elözönlő csapatok egyik lőszerrak­tára. Több mint 200 robbanást számláltak meg. A német ütegek szünet nélkül lövik a tengerparti területen az elözönlő csapatok mozdulatait. A ROMÁN HADI JELENTÉS szerint a Krím-félszigeten az ellenség tovább folytatta hatalmas támadásait, amelyeket mind vissza­vertek. A román vadászok és a légvédelem 130 repülőgépet lőtt le. A Szereiktől keletre német csapatok elfoglaltak egy fontos magaslatot. A németek 13 szovjet harckocsit, 41 löveget pusztítottak el és sok foglyot ejtettek. Sege­­vici tábornok, egy román gyalo­gos hadosztály parancsnoka a harctéren elesett. A Bukarestben intézett légitámadás során a leg­több kórházat telitalálat érte, annak ellenére, hogy a Vörös­kereszt-jelzés igen látható helyen volt fen­n feltüntetve. Sok beteg meghalt és megsebesült. , A BRIT LÉGIERŐ veszteségei­ről értekezik az egyik ismert angol katonai író és rádióhír­­magyarázó. Rámutat arra, hogy azok a veszteségek, amelyeket a brit éjszakai bombázók Német­ország ellen légitámadásaikor szenvedtek, igen veszedelmesen megnöve­kedtek. Ilyen arányú veszteségek nem viselhetők el sokáig. Angliában nem találtak új fegyvert és taktikát, amelyet hatásosan szembeállíthatnának a sikeres német eTfurista sí ToeTiniFa-i vak Anglia azt hiszi, hogy az­ éjszakai bombázásokkal egyedül is biztosítani lehet a végső győ­zelmet. Ezzel szem­ben az elfogu­latlan megfigyelő már most el­ismeri, hogy ez lehetetlenség, mert Angliának ehhez sem megfelelői emberanyaga, sem segédforrásai nincsenek. Ha Amerikai nem jött volna Anglia segítségére, akkor ez a technika már előbb meghiúsult volna. Nem biztos még most sem, hogy az amerikaiak nem fektet­nek-e több erőt a bombatámadá­sokba, mint amennyit gazdasági életük el bír viselni. Németország rájött az amerikai­­ repülők gyen­géire, aki ellenfegyvereket talált ki, a német vadászrepülők felül­kerekedtek és bámulatos vesztesé­geket okoztak az amerikai bom­­bázóalakulatoknak. Igazi vereség volt ez, állapítja meg végül az angol katonai szakíró. A SPANYOLORSZÁGRa nehe­zedő angol-amerikai nyomás egyre erősödik. A szövetségesek nem állottak meg azon a ponton, hogy be kell szüntetni a Németországba irányuló wolfram­-kivitelt, hanem, teljhatalmat akarnak kapni a spanyol határ ellenőrzésében. Egyes spanyol körökben ez ko­moly aggodalomra ad okot FINNORSZÁG ellen újabb ideg­­háború készül. Helsinkiben meg­­állapítják, hogy a Szovjet nem tud belenyugodni abba, hogy a legutóbbi finn nyilatkozattal a békekérdés véglegesen lekerült a napirendről, mert a Moszkva által diktált feltételeket Finnország nem fogadhatja el, Oroszország pedig nem volt hajlandó azok enyhítésére. Most új ideghadjára­­tot kezdett a szovjet rádió, sajtó és propaganda a finnek ellen. NORVÉGIA megszállásában részt akar venni a Szovjet. Stockholmi értesülés szerint már most szovjet­­orosz beszivárgás észlelhető Skan­dinávia északi részében, ahol már nemcsak a szov­jetorosz partizá­nok, hanem az orosz rubelek is szerepet játszanak. A MAGYAR CSAPATOK küz­delmeiről ad hírt a Német Táv­irati Iroda. A jelentés szerint a honvédcsapatok a Kárpátok elő­terében helyi bolsevista támadás­­oka vertek vissza. PÁRIZS VIDÉKE ellen intéztek támadást az amerikai repülőgépek. Bombák érték a Szajna megye egyik helységét, valamint Párizs mellett két községet. Az eddigi je­lentés szerint a támadásnak 20 haj­lottja és 40 sebesült áldozata van. Szebasztopol romjait kiürítették a németek Német hadijelentés A Führer főhadiszállásáról je­lentik a Német Távirati Irodá­nak. A véderő főparancsnoksága közli: A szebasztopoli hídfőnél német és román csapatok továbbra is súlyos harcban állnak az előre­nyomuló bolsevistákkal. Elsza­kadó mozdulataink­ során Szebasz­­topol város romjait kiürítettük. Csatarepülőgépeink a keddi nap folyamán megsemmisítettek 30 szovjet páncélost Légiharcokban és a légvédelmi tüzérség találataival lelőttünk 19 ellenséges repülőgépet. Jassy térségében, a Szerethtől keletre és a Moldva nyugati part­ján meghiúsultak a bolsevisták helyi támadásai.­­ Gyors német harci repülőgépek Murmanszktól északra megsemmi­sítettek három szovjet gyorsnaszá­­dot, valamint összesen 2­100 ton­nányi két kereskedelmi hajót. Fenn északon német támaszpon­tok elleni támadások során a bol­sevisták 19 repülőgépet vesztettek. Az olaszországi déli arcvonalon, visszavertünk több ellenséges elő­retörést. Rohamcsapatok felrob­bantottak sok ellenséges harc­­állást. Harcrepülőgépek jó ered­ménnyel támadtak a nettunói híd­főnél hajócélokat. Súlyos találat ért összesen 3000 tonnányi két szállítóhajót, két nagyobb partra­száll­ító járművet és egy rombolót. Valószínű, hogy e hajók egy része megsemmisült. Az ellenség kedden a megszál­lott nyugati vidékek helységei el­len, valamint Luxemburg és Saar­brücken térségében végrehajtott támadásai során 19 repülőgépet vesztett. E­ éves angol repülőgépek a szer­dára virradó éjszakán bombákat dobtak Berlin város területére Cifilfordfitoi keresztrejtvény KINCSES ÚJSÁG legújabb számában Ára 30 fillér. Kapható a Friss Újság árusítóinál Tavasszal a ligetben Parkőr: Ejnye, hát nem lát­­ják,­hog­y ez a pad frissen van mázolva? S­z­e­r­el­m­e­s pár : Már tudjuk! Parkőr: Hát akkor miért nem kelnek fel? S­­z­e­r­elme­s pár : I­nkább meg­várjuk, míg besötétedik.

Next