Friss Ujság, 1944. május (49. évfolyam, 106-121. szám)
1944-05-11 / 106. szám
légoltalmi Tudósító Irodát állítanak fel Felvilágosítást nyújt a veszteségekről .A Magyar Vöröskereszt hivatalos lapjának legújabb száma közli a következőket: A hazánkat ért légitámadások tapasztalatai azt mutatták, hogy szükséges olyan tudósítószolgálat megszervezése, amely légitámadások után sebesültek, halottak, illetve eltűntek iránt érdeklődőknek minél hamarabb felvilágosítást nyújthat. A közelmúltban lezajlott légitámadás után a nagyközönség ezért a felvilágosításért tömegesen kereste fel a Magyar Vöröskereszt központját, amely minden hasonló ügyben mindig készségesen áll mindenki segítségére. A honvédelmi miniszter most kiadott rendeletében intézkedik, hogy a Magyar Vöröskereszt a légitámadások veszteségei felől a nagyközönség részére tájékoztatást nyújtó Központi LégoltalmiTudósító Irodát szervezzen és a kívánt felvilágosítást légitámadások után az érintett hozzátartozók részére megadja. A Légoltalmi Tudósító Iroda működéséről és a tudakozódás módozatai felől a Magyar Vöröskereszt elnöksége a nagyközönséget Rádió útján és a sajtóban fogja tájékoztatni. Emberhalállal végződött a családi perpatvar Másfél évi börtönre ítélték az após-gyilkos gazdálkodót A tolna megyei Ozora községben Simon János odavalósi gazdálkodó összeszólalkozott apósával, Tischler Józseffel, majd a szóváltás hevében az asztalról kést ragadott fel és azzal az idős gazdálkodót többször mellbeszúrta. Tischler József néhány heti szenvedés után vérmérgezés következtében a szekszárdi közkórházban meghalt. A szekszárdi törvényszéken Simon János azzal védekezett, hogy apósa előzőleg többször pofonütötte és ettől annyira indulatba jött, hogy szinte vaktában követte el tettét. A törvényszék Simon Jánost erős felindulásban elkövetett, halált okozó súlyos testi sértés bűntettéért egyévi börtönre ítélte, ezt az ítéletet a pécsi Tábla is helybenhagyta. Most foglalkozott az ügygyel a Kúria. Az alsóbb bíróságok ítéletét egyévi és hathónapi börtönre súlyosbította. 1%X\.V\VWWW%VMMXXV«.V« Nincs kivétel és protekció a városházán A főpolgármester átirata a helyettes polgármesterhez Dr. Keled, Tibor főpolgármester átiratot intézet dr. Bódy Lászlóhoz, a székesfőváros helyettes polgármesteréhez Budapest közigazgatásában az egyenlő elbánás elvének biztosi titsáról. A háború fokozottan megkívánja — közli átiratában a főpolgármester, — hogy a közigazgatási szervek első kötelességüknek érezzék az egyenlően osztó igazság szigorú érvényesítését. A hadirokkantak, a hadbavonultak hozátartozóii és a bombakárosultakon kívül ma senkinek kivételes igénye vagy előnye nem lehet, ilyet a közigazgatás nem szolgálhat Arra kéri a főpolgármester a helyettes polgármestert hívja fel erre valamennyi fővárosi hatóság, hivatal, intézet, közintézmény és közüzem figyelmét azzal a hozzáadással, hogy a főpolgármester a kivételezésekkel s előnyadásokkal szemben a legszigorúbban jár majd el. _ A tölgyfalombot adományozta a Führer a vaskereszt lovagkeresztjéhez Erich Lorenz alezredesnek, egy gránátos ezred parancsnokának. • „ Ma három dologra van szükségünk: hitre, engedelmességre és küzdő áldozatvállalásra Vitéz Rátz Jenő miniszterelnnökhelyettes és vitéz Jaross Andor belügyminiszter nagyfontosságú kijelentései Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága díszes külsőségek között iktatta be hivatalába dr. Buda Istvánt, a vármegye új főispánját. Az új főispán bemutatkozó beszédében hitet tett a nemzeti eszme mellett és hangoztatta, hogy a mai időkben minden erőt össze kell fogni és a minden körülmények között kivívandó győzelem szolgálatába kell állítani. Ezután általános figyelem közepette vitéz Rátz Jenő miniszterelnökhelyettes emelkedett szólásra és a többi között a következőket mondotta: — Sokszor állott Magyarország óriás ellenfelekkel szemben, de olyan ellenfél még sohasem döngette az ország kapuját, amilyen most áll a Kárpátok hágói mögött. Egy gondolattal állunk szemben, amely mindazt, ami eddig kultúra és civilizáció volt, ami szépnek és jónak tűnik fel a szemünkben, le akarja hengerelni és bele akarja fullasztani egy vörös tengerbe. Szeretném, ha nemcsak ebben a teremben hallanák meg, amit kérek, hanem szerte az országban, mindenütt megértené minden tisztességes magyar ember, hogy mire van nekünk ma, ezekben a nehéz időkben szükségünk. Három dologra: hitre, engedelmességre és küzdő áldozatvállalásra. Bocsánat a kifejezésért, már régen becsukhattuk volna a boltot, ha nem volna meg bennünk a hit, hogy az Úristen, a Gondviselés nekünk, magyaroknak itt, a Kárpátmedencében, a régi szentistváni határok között hivatást és kötelességet adott. Második követelménynek az engedelmességet jelöltem meg Engedelmességet kérünk az ország minden polgárától és ezzel a fegyelmezettségnek is párosulnia kell. Fegyelmezettség a gondolatban, a cselekedetekben, a mindennapi életben, mert ha mindenki a maga gondolata és feje után akar elindulni, ha lesznek emberek, vagy pártok, amelyek saját önző céljaikat kergetik, akkor merem mondani, Magyarország volt és nem lesz. — Harmadszor azt kértem, hogy küzdőképes áldozatvállalás legyen ebben az országban. Amint a főispán ur székfoglalójában mondotta, az utolsó esztendőkben a magyar közélet, de az egyéni élet is valahogyan elkocsonyásodott. Ahelyett, hogy erős hadsereget szerveztünk volna, ahelyett, hogy ifjúságunkat kemény akarásra, veszedelmes életre neveltük volna, vártuk a sült galambot, amely ha nem repült úgy a szánkba, ahogyan elképzeltük, akkor azt mondtuk, hogy mindenütt a világon igazságtalanok velünk szemben. Tenni, cselekedni, áldozni, esetleg vért áldozni, ez senkinek sem jutott az, eszébe! Ma fiaink kinn állnak a Kárpátokontúl és védik az országot. Azonban fegyverre, lőszerre, becsületes hazai hangulatra és áldozatkészségre van szükségünk, hogy helyt tudjanak állani Az a meggyőződésem, hogy azok a fiatalemberek odakint a kötelességüket száz százalékig teljesíteni fogják. Nem vagyok azonban egészen megnyugodva, hogy idehaza ugyanaz történik-e? Mert az a szellem, amely ebben a hazában dolgozott, elernyesztett mindenkit és eredménye az volt, hogy hiú ábrándképeket kergettek, az angolok felé és az oroszok felé pislogtak azzal a gondolattal, hogy onnan kapjuk meg azt, amit ez a nemzet ezeréves é létével kiérdemelt magának. A csendes szabotázsok még ma is folynak. Apró kis ellenállást tapasztalhatunk sokhelyütt, de dolgozni reggeltől estig és estétől reggelig még nemigen akar senki ebben az országban. Pedig legyetek meggyőződve, hogy csak úgy állhatjuk meg helyünket, ha minden erőnket összeszedve, egy közös cél irányában haladva, reggeltől estig dolgozunk fegyelmezetten, engedelmeskedve és rábízva magunkat azokra, akiket az Úristen ma az ország vezetésével megbízott. Merem állítani, hogy egy sínes közöttünk, aki önmagáért dolgozna. Vitéz Rátz Jenő miniszterelnökhelyettes mélyenszántó beszédét többször szakította félbe tetszésnyilvánítás, majd beszédének végén szűnni nem akaró tapssal ünnepelték a miniszterelnökhelyettest. Vitéz Jaross Andor belügyminiszter, vitéz Mérey László, Pest vármegye új főispánjának beiktatása alkalmából mondott nagyszabású beszédet, hangoztatta, hogy ennek a nemzetnek a sorsa, a dolog természeténél fogva, a nemzet életérdekéből folyóan fegyverbarátságra és hűségre van utalva a Németbirodalommal és annak szövetségeseivel. Nem lehet vita tárgya az, hogy a magyar társadalomnak tökélete- FRISS UJSÁG 3’ 1944 május 11. csütörtök en át kell alakulnia, osztálytalan társadalommá kell válnia, amelyen, belül a rangot és a tekintélyt egyedül a nemzet oltárán tanúsított áldozatkészség és kötelességteljesítés mércéje határozza meg Totális háború idejét éljük. A totális háborúveszélyei várakoznak ránk és nagyon jól tudjuk hogy amikor ma, vagy holnap újabb és újabb nemzeti tömegeknek kell kimenniök az ország határain túlra, hogy megvédjék a nemzet biztonságát és újabb tömegeknek kell honvédegyenruhát felölteni ők, akkor természetesen szükség van arra, hogy az önkormányzat, a vármegye és a közigazgatás elsősorban azok segítségére siessen, akik viszont kimaradnak: az asszonyok, családanyák és gyermekek segítségére. Ezekről való gondoskodás a mi feladatunk, mert nem lenne méltó a magyar néphez, ha az ország védelmére kiküldött honvédek családjairól ne tudnánk százszázalékosan gondoskodni. A legelső magyarok ma az áldozatot hozó magyarok, akik akár katonai síkon kint a harcmezőn, akár polgári síkon a bombatámadásoknál áldozataivá válnak a mai kemény időknek. A ma feladatait csak úgy tudjuk becsülettel folytatni és elvégezni, ha mi gondolatban állandóan a határokon túlra járunk harcoló véreinkhez, szívünk és lelkünk itthon van az ő hátramaradottjaiknál és azoknak a kezét keményen, melegen és magyarosan fogjuk. Vitéz Jaross Andor belügyminiszter mély tartalmú " ‘•szédít szűnni nem akaró taps fcla. 'x • i honvédeink átkelnek egy orosz folyón Vitéz Endre Lászl államtitkár búcsúja Pest vármegyétől A közgyűlés keretében búcsúztatták vitéz Endre László belügyi államtitkárt, aki hosszú éveken keresztül mint alispán szerzett hervadhatatlan érdemeket a vármegye életében. Vitéz Endre László államtitkár meghatott szavakban búcsúzott a vármegyétől és rámutatott arra, hogy ma minden tisztességes magyar ember öszszefogására és meghatványozott erejére szükség van. A közgyűlés végül vitéz Endre Lászlót egyhangúan a vármegye örökös törvényhatósági bizottsági tagjává választotta. VX\WXWW AXXWWWW\VXWWW Faforgalmi Központot állítanak fel A központ intézkedik a faellátással kapcsolatos minden kérdésben A hivatalos lap közli a fatermelés és faellátás Rendjének biztosítása érdekében kiadott kormányrendeletet, amelynek értelmében a faellátás összes ügyei a földművelésügyi miniszter hatásköréie kerülnek. A földművelésügyi miniszter ezeknek a feladatoknak az ellátására Faforgalmi Központot szervez. Ha az erdőbirtokos vagy fatermelő a vágás területét nem termelné vagy a kitermelt faanyagot, faszenet, cserzőkérget, gubacsot és fenyőgyantát az arra feljogosított vállalkozóknak apra adná el, a Faforgalmi Központ illetékes intézkedni ezeknek a termékeknek értékesítésére. A kiadott rendelkezések megszegőivel szemben nemcsak pénzbüntetést és elzárást lehet megállapítani, hanem az elkobzást is el kell rendelni. A Faforgalmi Központ elnökévé a földművelésügyi miniszter vitéz Simonkay Gyula gazdasági főtanácsost nevezte ki. A központ egyelőre Budapesten, V., Kossuth Lajos tér 11. szám alatt működik.