Friss Ujság, 1949. szeptember (54. évfolyam, 202-227. szám)
1949-09-01 / 202. szám
2 kivetkőzött féktelen fasisztákká vált emberek képesek a Szovjetunióról és kormányáról ennyire pimaszul és zabolátlanul fecsegni”. A szovjet jegyzék újabb konkrét adatokkal bizonyítja, hogy a jugoszláv kormány kétkulacsos, hazug, provokátor politikát folytatott Szlovén-Karintia kérdésében. „Nyilvánvaló, hogy ezzel azt a célt követte, hogy mesterségesen nézeteltérést szítson a külügyminiszterek tanácsában. Ezt a jugoszláv kormány Anglia, az Egyesült Államok és Franciaország szélsőséges, leginkább agreszszív, imperialista köreinek érdekében tette, mely köröknek érdekük fűződik ahhoz, hogy fenntartsák az ellenséges hangulatot a Szovjetúnió iránt és a háborús hisztériát. Ebben az esetben a jugoszláv kormány a Szovjetúnió ellenfeleként és ellenségeként, mint a külföldi imperialista körök ügynöke lépett fel." A szovjet jegyzék részletesen válaszol arra a hazugságra, hogy a szovjet kormány javasolta volna: a jugoszláv kormány mondjon le területi igényéről. A jegyzék teljes terjedelmében közzéteszi Kardelj jugoszláv külügyminiszter levelét és javaslatait, melyekből kiderül, hogy Titóéknak ez az állítása is szemenszedett hazugság. „Mint ismeretes, a jugoszláv kormány a szovjet kormányra igyekezett hárítani a területi engedményeket és nem vállalta magára a felelősséget ezekért az engedményekért, mert el akarta titkolni Jugoszlávia népei elől új, kapituláns álláspontját” — szögezi le a megcáfolhatatlan tényekre támaszkodva a szovjet kormány. A jegyzék befejező pontja így szól: A jugoszláv kormány augusztus 20-i jegyzékében követeli a szovjet kormánytól, hogy az különös tisztelettel, sőt szeretettel viseltessék iránta és hogy ez a tisztelet és szeretet jusson kifejezésre a jugoszláv kormányhoz intézett szovjet jegyzékekben, hogy a jegyzékek ne tartalmazzanak olyasmit, ami sértené a jugoszláv kormány önimádatát, vagy megbántaná a jugoszláv kormányt. A jugoszláv kormány azt állítja, hogy így kívánják ezt a „nemzetközi szabályok”. A szovjet kormány kénytelen megállapítani, hogy a jugoszláv kormány lehetetlent kíván tőle. Mindenki előtt ismeretes, hogy a jugoszláv kormány dezertált a szocializmus és demokrácia táborából, átszökött az imperializmus és fasizmus táborába. Meg kell jegyezni, hogy a szovjet emberek és a szovjet közvélemény nem tiszteli a szökevényeket. Még kevésbé táplálhat valami, a szeretethez hasonló érzést a szökevények iránt. Mi több, mindenki előtt ismeretes, hogy a szovjet emberek és a szovjet közvélemény megveti a szökevényeket. Természetesen a szökevényeknek többféle fajtája van. Vannak véletlenszülte dezertőrök, akik gyávaságból követték el tettüket, remélvén, hogy így megmentik bőrüket. Vannak másfajta, rosszakaratú dezertőrök is. Ezek nemcsak azért dezertálnak, hogy bőrüket megmentsék, hanem azért is, hogy ártsanak annak a tábornak, ahonnan megszöktek. Meg kell állapítani — bármennyire szomorú is ez —, hogy a szovjet emberek és a szovjet közvélemény a jugoszláv kormányt nem a véletlen, hanem a rosszakaratú dezertőrök közé sorolják. Meg kell állapítani továbbá, hogy a rosszakaratú dezertőröknek is több fajtája van. Vannak rosszakaratú dezertőrök, akik érzik bűnüket, súlyosan átélik szégyenüket és igyekeznek észrevétlennek maradni, elrejtőzni a világ szeme elől, majdhogynem szerényen viselkednek. Vannak azonban olyan rosszakaratú dezertőrök is, akik szégyenükből jövedelmező mesterséget csinálnak, hangoskodva dicsekednek dezertálásukkal, mintha az valamiféle hősiesség lenne, a színre lépnek, hogy megugassák azt a tábort, melyből megszöktek, szemérmetlenül dicsekednek azzal, hogy bármikor megugatják azt a tábort, hogy következésképpen nem valami közönséges dezertőrök, hanem hősök. Pontosan úgy, mint Krilov meséjében: „Ej, a vakarcs olyan erősnek képzeli magát, hogy megugatja az elefántot!” Meg kell állapítani — bármennyire szomorú is ez —, hogy a szovjet emberek és a szovjet közvélemény a jugoszláv kormányt éppen az ilyen rosszakaratú, dicsekvő dezertőrök közé sorolja. Ilyen az az általános légkör, amelynek közepette a szovjet kormánynak végeznie kell munkáját. Reméljük, a jugoszláv kormány megérti, hogy nem számíthat a szovjet kormány részéről kedvességre és még kevésbé tiszteletre. Moszkva, augusztus 29.” FRISS ÚJSÁG 1949 szeptember 1. csütörtök A hűvös nyár miatt két héttel később kezdődik a szüret Az idei szőlőtermés körülbelül 40 százalékkal kedvezőbb a múlt évinél, éppen ezért minden szőlőtermelőnek érdeke, hogy a boroshordók, a szüretelőedények és eszközök rendbehozatalával még jóval a szüret előtt elkészüljön. Tekintettel az idei hűvös nyári időjárásra, a szüretet a szokott időpontnál körülbelül két héttel később kezdik mert és így a rendbehozatali munkákra elég idő áll rendelkezésre. Az utóbbi napok bőséges esői egyes vidékeken annyi csapadékot juttattak a szőlőnek, hogy a szőlőszemek nemcsak megduzzadtak, hanem meg is repedtek. Ezek a szőlőszemek könnyen rothadnak. Ha ezeket a szőlőszemeket és szőlőfürtöket nem választjuk külön az egészségestől, ez a bor minőségét veszélyezteti. A szőlőtermelők gondosan kezelték a szőlőfürtöket a szüretnél is, hogy jó minőségű és értékes borokat nyerjenek. Cs-tősidéikérjük, könnyei és felvét. A mai napon hivatalosan megszűnt a kenyérjegy. Végigjártuk a pékeket, fűszereseket, megkérdeztük a vevőket, mondják meg, milyen jó érzés elfelejteni a keserű barna kenyeret, elfogyasztani az illatos cipót. ági Boldizsár pékmunkás, az államosított Glasner Miksa kenyérüzem új vállalatvezetője elgondolkozik: — Két évvel ezelőtt olyan barna kenyeret dagasztottam, mint a csiriz. Alig lehetett felvágni. Minden szeletelés után el kellett mosni a kést. Most olyan a kenyér, hogy jobbat nem is lehet kívánni. Ritka, foszlósbélű, könynyű és fehér. Még a jóllakott ember is étvágyat kap hozzá. — Olyan a kenyér, mint az alkotmánynak — szól közbe Kun Margit elárusítónő ragyogó arccal. _ Megerősödünk tőle és jó érzés fog el bennünket. ősz élvezet, a munka. _ mondja Plesche Richárd munkavezető, aki félig meztelenül, teljesen belisztezve forgolódik a zörgő, zakatoló dagasztógép mellett. Rengeteg liszteszsák sorakozik a dagasztógép körül. Hófehér, villogó liszt, kandikál ki belőle. Magas, tanáros külsejű férfi lép a pult elé. Szűcs Mihály, a Próféta utca. 3-ból. *— Nagyon ízlik az új kenyér — mondja mosolyogva. Az üzletet éppen most hagyja el egy csinos fiatalasszony. Arca rózsás, gömbölyű, olyan, mint a kezében lévő cipő. Ezt látta Amerikában egy moszkvai mérnök Nemrégiben tért vissza Amerikából a moszkvai „Sztálin” autóművek egyik vezető mérnöke. A szovjet mérnök rendkívül érdekes tapasztalatairól a következőkben számolt be: Koldus, koldus, koldus — Mindjárt az első reggelen, amikor lementem az utcára, vak ember jött velem szemben, akit egy kutya vezetett. Hóna alatt hegedű. Vak zenész volt. Koldult. Néhány lépéssel odább, az utcasarkon két ember üldögélt a járdaszélen. Az egyik valami nyomorúságos zeneszekrénnyel kintornázott, a másik silány portékáját árulta, önkéntelenül is eszembe jutott az a politikai szólam, amit a jómódú amerikaiaktól olyan gyakran hallottam: „Amerikában mindenki azt tesz, amit akar.” Csak azt nem tudom megérteni, miért koldulnak akkor olyan sokan Amerikában és miért láttam reggelente a szobám ablakából, amint a szomszédos ház udvarán napnap után jó csomó ember turkált a szemétdombon. „Egész életemben munkanélküli voltam" A szovjet mérnök elmondotta azt is, hogy összeköttetésbe került a vezető amerikai kereskedelmi és ipari vállalatokkal és így megtudta, hogy ezek a cégek a második világháború után azonnal megkezdték munkásaik egy részének elbocsátását. Ez a jelenség különben is általános az amerikai iparban és a háború befejezése óta csak a hadianyag-gyárakban nem voltak elbocsátások. — Amerikai tartózkodásom alatt több alkalommal beszélgettem egyszerű emberekkel. Az egyik közülük így beszélte el élete folyását: „Egész életemben munkanélküli voltam. A második világháború alatt, míg katonáskodtam, azt hittem, hogy Henry Farának, az autókirálynak is az az érdeke, ami nekem, hogy minél előbb véget érjen a háború. Most már tudom, hogy ennek éppen az ellenkezője az igaz. Hiszen a háborún Ford, aki a harcterek életét csak hírből ismeri, milliókat keresett, én pedig, aki a poklok szenvedéseit éltem át az Atlanti-falnál, csupán egy tartalékos egyenruhát és néhány kitüntetést szereztem. No meg azt, hogy hazatérve tovább tengődhettem a munkanélküliek siralmas kenyerén.” Rosszlevegőjű, alacsony műhelyek Amerikai tartózkodása alatt a „Sztálin” autóművek mérnöke sokat járt az üzemekben, műhelyekben. Ezek az üzemek többnyire rosszlevegőjűek, alacsonyak, nincs meg bennük a legelemibb munkásvédelmi felszerelés sem. Nem akadt olyan munkás, aki, ha beszélgetett vele, ne a munkanélküliségtől való állandó félelemre terelte volna a szót. — Egész amerikai tartózkodásom alatt az a vélemény alakult ki bennem — fejezte be amerikai élményeinek elmesélését a moszkvai „Sztálin” autóművek vezető mérnöke —, hogy a tőkés gazdálkodás mérhetetlenül nagy terhet jelent az amerikai népnek. L_EGJJJA_BB Tito jelentkezik a Júdás-pénzért A Szovjetúnió jegyzékeiből a világ közvéleménye megismerhette a jugoszláv nép árulójának, Titónak igazi arcát. Miután aljas mesterkedéseiről a leplet lerántották, Tito nem alakoskodik tovább. A legújabb, Amerikából érkezett jelentés szerint a jugoszláv kormány hivatalosan is bejelentette 25 millió dolláros kölcsönigényét. Tito tehát ledobva álarcát, kinyújtva markát, nyíltan kéri dollármilliomos gazdáitól a Júdás-pénz kiutalását. Új női szakmunkások az építőiparban Az építőipar hibáival foglalkozó minisztertanácsi határozat, rámutatott a női munkaerő kérdésének elhanyagoltságára is. Azóta az Építésügyi Minisztérium és a MlMOSz országos munkaértekezlete elhatározta, hogy a nemzeti vállalatok az átképzésre jelentkezők közé 30 százalékban női segédmunkásokat vegyenek fel. A vállalatok nagy része átérezte a határozat fontosságát és például a Komló Bányavidéki N. V.-nél az átképzésre jelentkezett 42 segédmunkás közül 15 a nő. Az üzemi bizottság gondoskodott arról, hogy a jelentkezők a legjobb szakképzést nyerjék. A Dorogi Bányavidéki Magasépítési N. V.nél 24 résztvevővel vasbetonszerelő- és kőműves-tanfolyam indult. A nők arányszáma itt is jó, mert az átképzésre jelenkezett 24 segédmunkás közül 9 a női munkaerő. A szovjet ültetvényeken beérett a tea Beérett a tea a Szovjetúnió hatalmas keleti teaültetvényein. A kobulett kerület „Engels” nevű kolhozának szép teaültetvényéből is messzire kitűnnek Gulvardi Nemszadze teabokrai, melyeken rendkívül sűrűn helyezkednek el a friss hajtások. Nemszadze nemcsak a termésben ért el nagy eredményt, hanem a teagyűjtésben is. Az előírt gyűjtési normát két-háromszorosan teljesíti. Máris több mint háromezer kilogramm tealevelet gyűjtött össze. Felhívás a dolgozókhoz! (Az eddigi OTI, MABI, OTBA, MÁV, Posta BBI, SzASA, MAHABBI, HÉV BBI, DOBBI stb. betegségi biztosítási ellátásra jogosult tagjaihoz) Az Országos Társadalombiztosító Intézet közli, hogy 1949 szeptember 1-én a budapesti kerületi pénztár területén (Nagy-Budapesten és a környéki községekben)az egységesített társadalombiztosítói körzetorvosi betegellátás lép életbe. E naptól kezdve az eddigi OTI, MABI, MAHABBI, OTBA, SzASA, Posta, MÁV stb. körzetorvosi állások megszűnnek és csak az OTI által újonnan megbízott körzetorvosok működnek minden betegbiztosító intézet igényjogosult tagja részére (beleértve a családtagokat). 1949 szeptemberén minden nagybudapesti házban táblát függeszt ki az OTI, amelyen az illetékes körzeti orvos neve és címe szerepel. E naptól kezdve mindenki a saját lakóházában kifüggesztett táblán szereplő körzetorvost veheti csak igénybe. Minden más kísérletezés csak felesleges szaladgálást okoz. E naptól kezdve csak az tekinthető OTI körzeti orvosnak, akinél az OTI által kiadott nagy tábla függ a hozzátartozó körzet megjtélésével. Az OTI a szakrendelőket és a gyógyszertárakat is ellátja az egységesített hálózat körzetorvosainak név- és címjegyzékével. Ezeknél is megtudható az illetékes körzeti orvos neve és címe. Amennyiben az intézeti igényjogosultak az új területi beosztás szerinti körzeti kezelőorvosuk lakáscímét az említett módon megállapítani nem tudnák, úgy kérdésükkel forduljanak az Intézet központjában (Vill., Fiumeiút 19. 1. 4. sz.) lévő orvosi osztályhoz. (Telefon: 221—855.) Az orvosok rendelési ideje d. u. 3—6-ig tart. Fekvőbeteghez reggel 8 óra előtt kell kihívni az orvost. Életveszély esetén az orvos bármikor hívható. 1949 szeptember 1-től kezdődően a munkaképtelen betegeket csak a lakóházi táblán feltüntetett illetékes körzeti kezelőorvos vehet fel és tarthat táppénzes állományban. Felhívunk minden dolgozót, hogy az új rendszer életbelépésére ismerősei figyelmét is hívja fel. Országos Társadalombiztosító Intézet MÁV Betegségi Biztosító Intézet Posta Betegségi Biztosító Intézet