Friss Ujság, 1949. december (54. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-01 / 279. szám

SMS d­ecember 1. csütörtök FRISS ÚJSÁG Vádirat a bolgár hazaáruló banda ügyében Kosztov és tíz vádlottársa összeesküvése a törvényes hatalom megdöntésére A Bolgár Népköztársaság szófiai ügyészsége befejezte a vizsgálatot Traj­­cso Kosztov és 10 vádlottársa: Ivan Stefanov Hadzsimateev, Nikol­asz Pav­lov Kolev, Nikolasz Nacsev Petkov, Borisz Anderev Krisztov, Conu Sztefa­­nov Consev, Ivan Szlavov Gevrenev, Ivan Georgiev Tutev, Blagoj Ivanov Hadzsipanzov, Vaszil Atanaszev Iva­nov és Hja Ivanov Barab­eljev állam­­ellenes összeesküvésének ügyében. A Legfelsőbb Bírósághoz eljuttatott vád­irat megállapítja, hogy Kosztov és társai kémkedtek, ha­zaárulást követtek el és összeeskü­vést szerveztek az alkotmányban felállított törvényes hatalom meg­döntésére. Tito cinkosa Trajcso Kosztov, a fővádlott már 1933-ban részt vett a Bolgár Kommunis­ta Párt szétzü­llesztésére irányuló akna­munkában, és már akkor összeköttetés­be lépett Titóval. Az ő ajánlatára bíz­ták meg Titót politikai tevékenységgel Jugoszláviában. Kétszínűséggel, mes­terkedéssel, hazug és becstelen nyilat­kozatokkal sikerült megőriznie vezető­­szerepét a Bolgár Kommunista Párt­ban. 1942 április 29-én a fasiszta rendő­­őrség letartóztatta. Ekkor feladta politikai barátait és eszmetársait. Elárulta kapcsolataikat és azokat a dön­téseket, amelyekkel a Bolgár Kommu­nista Párt a német megszállók elleni harcot irányította. A fasiszta törvény­szék halálbüntetése elől úgy menekült meg, hogy titkos együttműködésről szóló megállapodást kötött a rendőrséggel Ennek értelmében a börtönből utasította a bolgár szabadságharcosokat, hogy tartózkodjanak a német fasiszták elleni harctól. összeköttetés az angol kémszolgálattal • Amikor a felszabadulás után csalárd módon sikerült magához kaparintani a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottsága titkárának állását, összekötte­tésbe lépett az angol kémszolgálattal. William Baley ezredes közvetítésé­vel és annak utasításait követve, vezette a bolgár állam ellen irá­nyuló összeesküvést. A vádirat részletesen felsorolja a vádlottak múltját és leleplezi azokat a titkos összeköttetéseket, amelyek őket a fasisztákhoz, THóhoz és az angol-ame­rikai kémszolgálathoz fűzték. A vádirat ezután ismerteti a vád pontjait. Kosztovot Pavlovval és Ste­­fanovval együtt azzal vádolják, hogy az angol kémszolgálat titkos munka­társával egyetértésben 1944 szeptember 9-ét követően részt vettek annak az összeesküvésnek megszervezésében, amelynek célja az volt, hogy Bulgária demokratikus államrendjét megdöntse. Kosztov, Stefanov és Pavlov össze­esküvőközpontot alakítottak és bűntár­saik bűnös ténykedéseinek élére álltak abból a célból, hogy megdöntsék az ország törvényes kormányát és azt Kosztov bűnös kormányával helyette­sítsék. Kosztov, Stefanov, Pavlov, Nacsev és Gevrenov a bűnös összeesküvésbe új bűntár­sakat szerveztek a gazdasági, pénz­ügyi és más adminisztratív ágaza­tok tisztviselői közül. Kosztov, Stefanov, Nacsev, Gevrenov, Tutev, Donsev és Krisztov káros tény­kedést fejtett ki a bolgár nemzetgaz­daság területén azzal a céllal, hogy aláássák a népi hatalom gazdasági alap­jait. Bomlasztották az ország ipari, me­zőgazdasági és pénzügyi munkáját, szabotálták az állam gazdasági tervé­nek végrehajtását, nehézségeket keltet­tek a városi és vidéki lakosság létfon­tosságú élelmiszerekkel és egyéb ter­mékekkel való ellátása körül. Jugoszláv kémszervezet Bulgáriában A Kosztov-féle bűnszövetkezet akna­munkáját Titóék utasítására és Titóék­­kal szoros kapcsolatban végezte. Az volt a céljuk, hogy megfosszák Bulgá­riát nemzeti önállóságától és Jugoszlá­viához kapcsolják. Kosztov több megbeszélést folyta­tott Titóval, Kardeljjel, Gyilasz­­szal és Rankovicscsal, a jugoszláv nép áruló vezetőivel. Ezeken a titkos megbeszéléseken meg­állapodtak abban, hogy megdöntik a Bolgár Népköztársaságnak a nép aka­ratából megválasztott törvényes kormá­nyát, jugoszláv katonai segítséggel erő­szakkal kezükbe kerítik a hatalmat, le­tartóztatják, és meggyilkolták Dimitro­­vot, a kormány és a bolgár nép fejét. Aljas terveik támogatására jugoszláv kémszervezetet állítottak fel Bulgáriá­ban, amelynek vezetésével Hadzsipand­­rovot bízták meg. Ennek a jugoszláv kémszolgálatnak kiszolgáltatták azokat az adatokat, amelyek a törvény értel­mében államtitkoknak tekintendők. Az angolszászok „beépítenek" A bűnügyi vizsgálat során megálla­pították, hogy­ már a második világ­háborúban működésbe helyezték az an­gol és az amerikai kémszolgálatok bul­gáriai ügynökségét. A vádlottak vallo­másukban beismerték, hogy az angolszászok tervszerűen, építet­ték be embereiket a Bolgár Kom­munista Pártba. Az angolszász kémközpont hamarosan megtalálta a közös nyelvet a jugoszláv kémszervezetekkel. A vallomások során kiderült, hogy Kardelj már 1944 no­vemberének végén közölte: nem akar­ják Jugoszláviát a Szovjetunióhoz kötni, hanem fenn akarják tartani a kapcsolatokat a nyugati hatalmakkal. Ezen a megbeszélésen állapodtak meg abban is, hogy a szovjet csapatoknak Bulgáriából és Jugoszláviából történő kivonulása után Bulgária haladéktala­nul egyesül Jugoszláviával. Tito terve A vádirat leleplezi, hogy 1945 már­ciusában Rosztov találkozott Gyilasz­­szal, aki Tito sajnálkozását közvetítte afölött, hogy nem sikerült haladéktala­nul megvalósítani tervüket, a Bolgár- Jugoszláv Uniót. Kosztov vallomása szerint Tito terve az volt, hogy Bulgá­riát fokozatosan eltávolítják a Szovjet­uniótól. Nyilasz azt ajánlotta Kosztov­­nak, hogy egyesítsék a bolgár és jugo­szláv hadsereg felépítését és kiképzé­sét. Kosztov vallomásában elmondotta, hogy Tito tájékoztatta őt arról, hogy Jugoszlávia Amerika-barát politikát folytat és Bulgáriának is azt ajánlotta, hogy az amerikaiakkal létesítsenek kap­csolatot. Amikor Kosztov azt kérdezte Titotól, hogy miért nem váltja le Bulgária képviselőjét, a beteges és semmivel sem törődő Kovacsevicsot, Tito így válaszolt: „A­ jugoszláv kormány elhatározta, hogy az első adandó alkalommal Bul­gáriába küldi Cirmilt, a jugoszláv kül­ügyminisztérium egyik leg­jobb emberét, aki jelenleg Magyarországon dolgozik és ott szép sikereket ért el, de akit már onnan vissza kell hívni". Kosztov bevallotta, hogy Titóval foly­tatott második beszélgetésükkor Tito heves szavakkal kelt ki a Szovjetúnió­­nak a Marshall-tervvel szemben folyta­tott politikája ellen és azt hangoztatta, hogy Jugoszlávia és Bulgária nem nél­külözhetik az amerikai segítséget, de az amerikaiak feltételként szabják el­szakadásukat, a Szovjetúniótól. 1160 százalék Az albertt­elepi bányában két ma­gyar sztahanovista bányász, Mráz La­jos és Hornyák Sándor 1160 szá­zalékot teljesített. Képünk a szocia­lista munka két hősét munka közben mutatja be a bá­nya mélyén. 3 Visinszkij újabb nagy beszéde a háborús veszedelem kiküszöböléséről Negyedik fővárosukból is menekülnek a megvert Kuomintang­csapatok Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének első bizottságában Vi­­sinszkij válaszolt azokra az ellenveté­sekre, amelyeket az imperialisták ügy­nökei a szovjet békejavaslatok ellen hoztak fel. Visinszkij külügyminiszter elöljáróban hangsúlyozta, hogy az utóbbi napokban elmondott beszédeit közül soknak semmi köze nem volt a megvitatandó kérdéshez. A chilei, li­banoni, újzélandi és kanadai küldöt­tek felszólalása után teljesen világos, hogy a küldöttségek egy része a gya­korlati szovjet javaslatokat elvont el­méleti vitákba igyekszik fojtani. Mi­után a szovjet küldöttség vezetője sor­ra leleplezte az ellenvetések igazi cél­ját, arra a tarthatatlan állításra vála­szolt, hogy Amerikát és Angliát nem lehet egy új szovjetellenes háború elő­­készítésével vádolni. A háború veszélyét ki lehet küszöbölni és a békét meg le­het szilárdítani — mondotta befejezé­sül Visidszkij. _ Bármennyire is fo­lyik az imperalista hajsza a gyarma­tok után, a verseny a világ újrafelosz­tásáért és a világuralomért, ha az em­beri erők összefognak, le tudják győzni ezt az akadályt. Minél inkább egybe­hangoljuk ebben a vonatkozásban cse­lekedeteinket, minél jobban összefog­nak a béke erői, annál gyorsabban tud­juk majd elérni a nemes és magasztos célt: a háborús veszedelem kiküszöbö­lését. A Szovjetúniónak a békéért folyta­tott erőfeszítései ellenére az imperia­­lista országok továbbra is szítják a há­ború veszedelmét. A megvert és szétszórt Kuomintang-csapatok számára a nemzet­közi törvények szabályának semmibeve­vésével menedéket adnak­­ a Kínával szomszédos országokban. Csa-En-Laj, a Kínai Népköztársaság külügyminisz­tere ezzel kapcsolatban kedden nyilat­kozatot tett közzé. Ebben teljes mérték­ben a­ Kínával szomszédos országok kormányaira hárítja a felelősséget a következményekért. A megmaradt Kuomintang-erők kapkodására jellemző, hogy bár harmadik fővárosukból, Csung­­kingból csak alig két nappal ezelőtt füstölte ki őket a kínai néphadsereg, máris hozzáfogtak negyedik fővárosuk, Csengtu kiürítéséhez. Ugyanakkor, amikor az angolok és amerikaiak minden erejükkel a béke és­­a népek szabadsága ellen küzdenek, ha­talmas támogatásban részesítik a fasiz­mus újjáéledését Az osztrák csendőrség étszámát volt Gestapo- és SS-katonák­­kal egészítik ki Hitler fasiszta katonái tömegesen özönlenek az osztrák csend­őrségbe, ahol amerikai tisztek vezetik őket. Ugyanakkor a világ átellenes ré­szében, Japánban is a nácik oldalára állnak. Mac­Arthur, a Japánban állo­másozó amerikai csapatok főparancsnoka elrendelte, hogy az amerikai ellenőrzés alá helyezett német cégeket adják vissza volt tulajdonosaiknak.

Next