Függetlenség, 1934. június (2. évfolyam, 122-145. szám)

1934-06-10 / 129. szám

Vasárnapi, 1934 június 1ó­l figyelem. Vadvirág anyja párhetes házasság után elhagyta az urát, visszament apjához Péter­­pusztára, itt adott életet gyermekének, a szü­lés azonban életébe került. A kisleány apja, a budapesti ügyvéd és országgyűlési képvi­selő nem is tudja, hogy felesége meghalt és gyermeket hagyott hátra. Vadvirág szinte vadon nevelkedik föl Péterpusztán nagyaty­jánál, a vidéki állatorvosnál. Birkózik tanyai gyerekekkel és földhöz vágja a legerősebb fiúkat is. Amikor Vadvirág hajadonná cseperedik, a péterpusztai nagyapa szükségét látja annak, hogy Pestre vigye és édesapjának és apai nag­yanyjának bemutassa. Az első találkozás nem biztató. A képviselő és válóperes fiskális nem örül a kis vadócnak. Vadvirág azonban a maga veleszületett jóságával, kedvességé­vel meghódítja a pesti ház népét és atyja szívét is, közben azonban maga is megszeli­­dül, tüzet fog és kezét atyja fiatal barátjá­nak, az orvosnak adja. Vadvirág egész Budapestet meghódítja Ez volt az egyszerű történet, amit három hónap előtt egy délelőtti főpróbán az And­­rássy­ úti Színházban meghallgattunk. A fő­próba közönsége kevés veleérzéssel és skót nyugalommal nézte végig a zenés vígjáté­kot, a Függetlenség másnapi száma azonban a színházi kritikában megírta, hogy a Vadvirág premierje egy új, nagy színész­nő születését jelenti és Vadvirág — Rökk Marika egész Budapes­tet meg fogja ebben a szerepben hódítani. A prognózis bevált: az Andrássy­ úti Szín­ház hetvenszer játszotta el a Vadvirágot, amelynek szűk lett az intim nézőtér. Rökk Marika Vadvirágostól áthurcolkodott a tágas Magyar Színházba, ahol e hét vé­gén századszor ríkatja és nevetteti a pub­likumot és bízvást tehetné ezt egész nyáron, ha­­ az Izabella-téri színház nag­y bánatára — el nem szegődött volna a Vígszínház nyári cir­kuszába. Ez volna legrövidebb története a színházi év legnagyobb zenei és táncos sikerének, az a tény azonban, hogy ma Budapesten a szín­házaknál, kaszinókban, kávéházakban és ott­hon, tenniszpályán és korzón — vagy mond­juk — mindenütt. Rökk Marikáról beszélnek legtöbbet, arra ingerel bennünket, hogy el­beszéljük egy húszéves leány karrierjének történetét, és­ talán csak a csinos pofikájának, meg csinos két lábának köszönheti, hogy nagy keservesen elvégzi az elemit. Sebaj. Jön a vakáció és Rökkné Hévízre viszi nyaralni a kis Marit. Hévíz nagy él­mény a hétéves leánynak. Itt hall először rendes zenekart, cigány is, meg jazz is játszik a fürdőhelyen és Marika legszívesebben­­egész nap a muzsikát hallgatná. Nem érdekli se játék, se fürdés és egy délután, amikor pattogó angol zenét játsza­nak a táncolóknak, kiszakítja magát az anyja kezéből, kiper­­­dül a parkettre és önf­e­ledten táncolni kezd. A hátulgombolós kislány hajladozik, step­pel, pontosan követi a zene ritmussát, fá­radhatatlanul emelgeti a lábacskáját és mikor a zene abbahagyja, kecses mozdu­­lattal meghajlik a közönség előtti ■ Jászai Mari: Ennek a gyerek­nek a színpad lesz a kenyere A hévízi közönség tapsol, éljenez, (Mari­kának ez volt az első nagy sikere), sokan sietnek a kipirult gyermekhez, felemelik, dédelgetik, körülveszik. És ekkor egy sötét­ruhás, imponáló külsejű asszony tör utat magának. Marikát kihúzza a tömegből, kezén fogva anyjához vezeti és mély, gordonkaszerű hangon mondja: — Ezt a gyereket pedig tanítassátok, mert ennek a színpad lesz a kenyere. Jászai Mari még megélte jóslatának iga­zát, mert amikor a nagyasszony meghalt, a gyer­­mektáncvenő már megkereste a maga rizskásáját. Az is bizonyos, hogy Rökkék megfogadták a nagy tragika tanácsát, mert a szünidő után már táncolni taníttatták. Pallay Annánál, az Operaház prima ballerinájánál húz Marika először a lábára balettcipőt és már nagyon sokat tud, amikor Liedtke Carlsennéhez ke­rül, aki három é­vig tanítja. Bennfentesek akkor már mint csodagyer­­mekről beszélnek a szinte percenként fejlődő Marikáról. És ehhez még azt is hozzá kell tenni, hogy a gyermeklány egyenesen meglepően szép, de amellett szerény és szorgalmas is. Amikor 1924-ben a Városi Színházban az olimpiai kiküldöttek javára díszelőadást ren­deznek, a gyermektáncosnőt is felléptetik. A sok elsőrangú színész számai között is si­kere van. Marika megjavítja Columbus lassúsági rekordját Ez az időpont összeesik azzal a dekonjunk­túrával, am­ely az építőiparban beállt. Rökk papa pénzzé teszi, amije van és el­határozza, hogy tovább képezteti a leányát. A család felszedelőzködik és Párisban köt ki, ahol Marika Madame Rutkovska híres iskolájában a legszigorúbb értelemben vett baletet tanulja ki. Tanárnője ajánlatára Gertrud Hoffmann megnézi és azonnal mint görl-sztárt híres görljei élére szer­ződteti. Nyolc hónapig dolgozik Marika a párisi Moulin Rouge-ban és itt tölti be egészségben és örömben 12-ik­ életévét. Most már gyorsabb tempóban lendül a ma­gyar gyermeklány karrierje és gyorsítsuk mi is a tempót. Rökkék hajóra ülnek és Marika megjavítja Columbus lassúsági rekordját:­­ 12 éves korában száll Európában hajóra és­­ 16 éves, amikor Amerikába ér. A magyarázat pedig igen egyszerű. Ne­w­ Yorkban tizenhat é­vnél fiatalabb artista nem léphet fel, a pompásan fejlett Hoffmann­­görl korát tehát néggyel kell felfele „helyes­bíteni”, hogy a Broad­wayn a Winter Garten­­ben hat hónapig dolgozhasson. Százhúsz dollárt keres már hetenkin­t­­ itt Marika és abban a kitüntető szerencsében van része, hogy a világhírű All Jollson csak neki csó­kol kezet a mulatóban. .— Tudom — mondja —, hogy Európában ez így szokás. . Hamburg, Berlin, Monte-Carlo, London, Cannes, Paris és — Royal Orfeum "Ugorjunk egy­­évet (eleget ugrált azalatt Manka!) és kísérjük végig Rökk Marit Ame­rika nagyobb városaiban, ahol a Schubert­­színházakban lép­ fel, amíg Ned Wayburn, a híres impresszárió­t felfedezi és miután az európai táncosnő tánctechnikáját „amerika­­nizálja”, mint sztárt hozza ki a Ritzy reirt­­ben, ahol a­ leányka heti 250 dollárt kap kerek egy, esztendeig. ... . Ziegfield, a nagy revük és szép görlök atyja már heti 700 dollárt is mregadna Ma­rikáért, de­­ az amerikai munkaügyi minisztérium hajt­hatatlan, nem ad tovább munkaengedélyt. Rokkék 1929 októberében landolnak Ham­burgban, innen­ Berlinbe mennek, ahol Mari a Wichtergartenben táncol, a további stációk pedig (70 font heték­ kint) Monte-Carlo, Lon­don, Ostende, Deauville, Cannes, Paris (napi 1100 frank!) és végül a pesti Royal Orfeum, ahol Schmidt Mihály­ igazgató látatlanban, ügynöki ajánlatra napi 120 pengőért egy hóra szerződteti. A repatriált magyar artistanőnek sikere van, de ez a siker még nem ver fel port. Marika szorgalmasan tanulja a mondén tán­cokat és fellép a Parisienne Grillben is. Itt már a színházi emberek is figyelmessé lesz­nek rá és a magyarul csak töredezve beszélő Marikát Judi Marcell igazgató a Magyar Színházban fellépteti. Marika színésznő lesz A Csókprfesszor Marikástól­ megbukik és ebben a bukásban Marik­a a legártatlanabb. Az akkori Magyar Színház zellőben van, a hitelezők a színpadig kopogtatnak és a da­rabot a huszadik előadás után le kell venni a műsorról, Rökkék zsebrevágják a darabot és Fodor Artúrral, a táncossal együtt vi­déki turnéra mennek. És a magyar ■vidéki színházi közönség romlatlanul jó ízlését igazolja, hogy Rökk Marikát a­ színésznőt tulajdonképpen Pécs és Szeged fedezte fel. Egyenesen tomboló sikere van mnden vidéki városban, Pécsett 21-szer játssza a Csókprofesszort, Szegeden pedig előadás után is megtelik tiszteletére a Kass­­szálló étterme. A vidék­ lapok hasábos kritikái alapjain lesz Rökk Marikára figyelmes Bródy István igazgató és a Zsákba macska című operett­hez szerződteti. kétszáznegyvenszer játssza egymásután ezt a mókás szerepet Marika és ezalatt egyik legünnepeltebb színésznője lesz Pest­nek. A múlt év ősze a Király Színházban ta­lálja a Sültgalambban és most álljunk meg egy percre. Az elkerülhetetlen szerelem Nem lehet büntetlenül egy és ugynannak a szerzőnek darabjaiban évszámra játszani. A szerelem, elkerülhetetlen a sikeres színész­nő és a túl boldog szerző között. Szilágyi László, a fiatal és jó külsejű, szövegíró ,éjjel­­nappal a­­ színfalak mögött van. _ Délelőtt próba, délután megbeszélés, este előadás, éj­jel vacsora. Rökk papa hiába zsörtölő­dik, a szerző­ fülig szerelmes és a fiatal­ primadon­­nának sem közömbös ez a vonzalom... Nyugodtan el lehet ezt még ma mondani, amikor. . .. Szilágyi László már nős és boldogan él a feleségével, Marika pe­g úgy lepergette magáról ezt a gyermekszerelmet, mint a fürdő uszkár a Duna vizét. És beszélni kell erről már azért is, mert ez a szerelem igen nagy hatással volt Rökk Ma­rika további pályájára. Ez a lesportolt, dolgozó fiús­ leány, aki pompás fizikus­ával és veleszületett ösztöné­vel oldotta meg a legnehezebb színpadi fel­adatokat, gyermekjátéknak tekintette a szín­­házat,­n€tn sok üg­yet vetett szerepére, ame­lyet csak szépsége és tánctehetsége kényszerű keretének tartott.­­ Az első lecke, amelyet a sorstól kapott — mert az ártatlan játékban is megpörkölődött kissé Marika — arra tanította még itt a­ szí­nésznőt, hogy törődjék annak a hősnőnek életével, örö­mével és szenvedésével is, akit a szín­padon megszemélyesít és az a kedves színpadi játék, amit a prima­donna eddig produkált, — művészetté mé­lyült. .­­ ., És a m­agyarázata annak a magyar szín­házi történelemben szinte példa­­nélkül álló ugrásszerű fejlődésnek, amelyet Marika a Sültgalambtól a Vadvirágig elért." A cirkuszban A városligeti Beketo­w-cirkuszban, Szabolcs Ernő rendezői keze alatt próbálnak a Víg­színház művészei. Illetve próbálnának, ha nem nézné mindenki szeretetteljes aggoda­lommal Rökk Marikát, aki tíz méter magasban légtornászik, pilla­nat­ alatt lecsúszik a kötélről és Rud­­nyánszky őrnagy nyolc lovaglóleckéje után a legmerészebb voltizsálást produ­kálja a lovon. Pihenő alatt beszélgessünk egy kicsit Ma­rikával, de takarékosságból ne írjuk le a kérdést, csak a feleletet. — ötvennégy kiló vagyok. ■— Herczeg, Gárdonyi, Mikszáth, ■ — "Színpadon se druszkálok seftkitől, egy­szer kicsit szepegtem,­ mert azt mondták, hogy Gömbös Gyula eljön este, de nem jött, soha sem látott még... szeretném, ha meg­nézne ! — Rózsák templomába. Szent Antal a véd­­szentem. — Nem iszom, csak tiszta narancslevet. — Rántott csirke, uborka salátával. — Angolul, franciául­­és németül. — ■ Fatalista vag­yok, nem erőszakolom a sorsot, bízom vezércsillagomban. — Pajtáskodni,­­viccelni, verekedni. — A nyári munka alatt majd kipihenem magamat. — Ráérek, most nincs időm, de huszon­­négyéves koromban férjhez megyek és öt gyermekem lesz! Ezeket válaszolta a fiatal primadonna, akinél Fedák Sári óta nagyobb operett­­színésznő nem vetette meg lábát magyar színpadon. h. k. dr. M­arika hat szerep Kairóban született... Végre egy leány, akinek még a pontos születési anyaköny­vi kivonatát sem kell tit­kolni. Marika 1913 november 3-án született Kairóban. Azért Kairóban, mert apja, Rökk Ede épí­tész, itt kapott munkát és magával vitte a feleségét is. Rökk Ede Pesten nősült a szerelemből. Magas, sudár lányt vett el feleségül (most is szép asszony). Károly Máriát jól ismerték­­a fővárosi sportkörökben, mert néhai Károly Jenőnek, az MTK egykori híres futballistá­jának a testvérhuga. A „stramm” menyecske szívesen követte tehát Vállalkozó szellemű urát, lebabázott Kairóban és Edus papa Szarvassynál, a kai­rói osztrák-magyar konzulnál jelentette be a gyereket, akit aztán a római katolikus pap anyja után Máriának keresztelt. Kairóban nem maradhatott Mária — Ma­rika, akinek Kairóból más emléke nincs, mint hogy itt szokott át az anyatejről a­r­cucsira. Szülei már 1914-ben visszatérnek Magyaror­szágra és Pest mellett, Rákosfal­­vára költöznek. Itt éri Rökk Edét a mozgó­sítási parancs, búcsúznia kell Máriától és Marikától, bevonul, mint tiszt, végigverekszi a háborút, családját pedig rokonok pártfo­gására hagyja.­­ Lábujjhegyes Marika Vadvirág módjára nő fel a rákosfalvai kertben Marika. A szomszédok — akik ma büszkék erre a szomszédságra — mesélik, hogy a kilenchónapos gyermek nem talpon ta­nult meg járni, hanem lábujjhegyen. Ezért , aztán elkeresztelték „Lábujjhegyes Ma­rikának”. A lábujjhegyes kis vadóc hatéves ko­rában iskolába kerül, ahol nem kis dolgot ad Szathmáry László­­ igazgatónak. Marika ugyanis — akárcsak most az operettben — verekedő természet, „muszku­ja” rettegett az elemi iskolában és fiú legyen az, aki kiáll tőle egy ütést. És mondjuk el azt is, hogy a kis Rökk nem a legjobb tanuló 17

Next