Függetlenség, 1934. június (2. évfolyam, 122-145. szám)
1934-06-10 / 129. szám
Vasárnapi, 1934 június 1ól figyelem. Vadvirág anyja párhetes házasság után elhagyta az urát, visszament apjához Péterpusztára, itt adott életet gyermekének, a szülés azonban életébe került. A kisleány apja, a budapesti ügyvéd és országgyűlési képviselő nem is tudja, hogy felesége meghalt és gyermeket hagyott hátra. Vadvirág szinte vadon nevelkedik föl Péterpusztán nagyatyjánál, a vidéki állatorvosnál. Birkózik tanyai gyerekekkel és földhöz vágja a legerősebb fiúkat is. Amikor Vadvirág hajadonná cseperedik, a péterpusztai nagyapa szükségét látja annak, hogy Pestre vigye és édesapjának és apai nagyanyjának bemutassa. Az első találkozás nem biztató. A képviselő és válóperes fiskális nem örül a kis vadócnak. Vadvirág azonban a maga veleszületett jóságával, kedvességével meghódítja a pesti ház népét és atyja szívét is, közben azonban maga is megszelidül, tüzet fog és kezét atyja fiatal barátjának, az orvosnak adja. Vadvirág egész Budapestet meghódítja Ez volt az egyszerű történet, amit három hónap előtt egy délelőtti főpróbán az Andrássy úti Színházban meghallgattunk. A főpróba közönsége kevés veleérzéssel és skót nyugalommal nézte végig a zenés vígjátékot, a Függetlenség másnapi száma azonban a színházi kritikában megírta, hogy a Vadvirág premierje egy új, nagy színésznő születését jelenti és Vadvirág — Rökk Marika egész Budapestet meg fogja ebben a szerepben hódítani. A prognózis bevált: az Andrássy úti Színház hetvenszer játszotta el a Vadvirágot, amelynek szűk lett az intim nézőtér. Rökk Marika Vadvirágostól áthurcolkodott a tágas Magyar Színházba, ahol e hét végén századszor ríkatja és nevetteti a publikumot és bízvást tehetné ezt egész nyáron, ha az Izabella-téri színház nagy bánatára — el nem szegődött volna a Vígszínház nyári cirkuszába. Ez volna legrövidebb története a színházi év legnagyobb zenei és táncos sikerének, az a tény azonban, hogy ma Budapesten a színházaknál, kaszinókban, kávéházakban és otthon, tenniszpályán és korzón — vagy mondjuk — mindenütt. Rökk Marikáról beszélnek legtöbbet, arra ingerel bennünket, hogy elbeszéljük egy húszéves leány karrierjének történetét, és talán csak a csinos pofikájának, meg csinos két lábának köszönheti, hogy nagy keservesen elvégzi az elemit. Sebaj. Jön a vakáció és Rökkné Hévízre viszi nyaralni a kis Marit. Hévíz nagy élmény a hétéves leánynak. Itt hall először rendes zenekart, cigány is, meg jazz is játszik a fürdőhelyen és Marika legszívesebbenegész nap a muzsikát hallgatná. Nem érdekli se játék, se fürdés és egy délután, amikor pattogó angol zenét játszanak a táncolóknak, kiszakítja magát az anyja kezéből, kiperdül a parkettre és önfeledten táncolni kezd. A hátulgombolós kislány hajladozik, steppel, pontosan követi a zene ritmussát, fáradhatatlanul emelgeti a lábacskáját és mikor a zene abbahagyja, kecses mozdulattal meghajlik a közönség előtti ■ Jászai Mari: Ennek a gyereknek a színpad lesz a kenyere A hévízi közönség tapsol, éljenez, (Marikának ez volt az első nagy sikere), sokan sietnek a kipirult gyermekhez, felemelik, dédelgetik, körülveszik. És ekkor egy sötétruhás, imponáló külsejű asszony tör utat magának. Marikát kihúzza a tömegből, kezén fogva anyjához vezeti és mély, gordonkaszerű hangon mondja: — Ezt a gyereket pedig tanítassátok, mert ennek a színpad lesz a kenyere. Jászai Mari még megélte jóslatának igazát, mert amikor a nagyasszony meghalt, a gyermektáncvenő már megkereste a maga rizskásáját. Az is bizonyos, hogy Rökkék megfogadták a nagy tragika tanácsát, mert a szünidő után már táncolni taníttatták. Pallay Annánál, az Operaház prima ballerinájánál húz Marika először a lábára balettcipőt és már nagyon sokat tud, amikor Liedtke Carlsennéhez kerül, aki három évig tanítja. Bennfentesek akkor már mint csodagyermekről beszélnek a szinte percenként fejlődő Marikáról. És ehhez még azt is hozzá kell tenni, hogy a gyermeklány egyenesen meglepően szép, de amellett szerény és szorgalmas is. Amikor 1924-ben a Városi Színházban az olimpiai kiküldöttek javára díszelőadást rendeznek, a gyermektáncosnőt is felléptetik. A sok elsőrangú színész számai között is sikere van. Marika megjavítja Columbus lassúsági rekordját Ez az időpont összeesik azzal a dekonjunktúrával, amely az építőiparban beállt. Rökk papa pénzzé teszi, amije van és elhatározza, hogy tovább képezteti a leányát. A család felszedelőzködik és Párisban köt ki, ahol Marika Madame Rutkovska híres iskolájában a legszigorúbb értelemben vett baletet tanulja ki. Tanárnője ajánlatára Gertrud Hoffmann megnézi és azonnal mint görl-sztárt híres görljei élére szerződteti. Nyolc hónapig dolgozik Marika a párisi Moulin Rouge-ban és itt tölti be egészségben és örömben 12-ik életévét. Most már gyorsabb tempóban lendül a magyar gyermeklány karrierje és gyorsítsuk mi is a tempót. Rökkék hajóra ülnek és Marika megjavítja Columbus lassúsági rekordját: 12 éves korában száll Európában hajóra és 16 éves, amikor Amerikába ér. A magyarázat pedig igen egyszerű. New Yorkban tizenhat évnél fiatalabb artista nem léphet fel, a pompásan fejlett Hoffmanngörl korát tehát néggyel kell felfele „helyesbíteni”, hogy a Broadwayn a Winter Gartenben hat hónapig dolgozhasson. Százhúsz dollárt keres már hetenkint itt Marika és abban a kitüntető szerencsében van része, hogy a világhírű All Jollson csak neki csókol kezet a mulatóban. .— Tudom — mondja —, hogy Európában ez így szokás. . Hamburg, Berlin, Monte-Carlo, London, Cannes, Paris és — Royal Orfeum "Ugorjunk egyévet (eleget ugrált azalatt Manka!) és kísérjük végig Rökk Marit Amerika nagyobb városaiban, ahol a Schubertszínházakban lép fel, amíg Ned Wayburn, a híres impresszáriót felfedezi és miután az európai táncosnő tánctechnikáját „amerikanizálja”, mint sztárt hozza ki a Ritzy reirtben, ahol a leányka heti 250 dollárt kap kerek egy, esztendeig. ... . Ziegfield, a nagy revük és szép görlök atyja már heti 700 dollárt is mregadna Marikáért, de az amerikai munkaügyi minisztérium hajthatatlan, nem ad tovább munkaengedélyt. Rokkék 1929 októberében landolnak Hamburgban, innen Berlinbe mennek, ahol Mari a Wichtergartenben táncol, a további stációk pedig (70 font heték kint) Monte-Carlo, London, Ostende, Deauville, Cannes, Paris (napi 1100 frank!) és végül a pesti Royal Orfeum, ahol Schmidt Mihály igazgató látatlanban, ügynöki ajánlatra napi 120 pengőért egy hóra szerződteti. A repatriált magyar artistanőnek sikere van, de ez a siker még nem ver fel port. Marika szorgalmasan tanulja a mondén táncokat és fellép a Parisienne Grillben is. Itt már a színházi emberek is figyelmessé lesznek rá és a magyarul csak töredezve beszélő Marikát Judi Marcell igazgató a Magyar Színházban fellépteti. Marika színésznő lesz A Csókprfesszor Marikástól megbukik és ebben a bukásban Marika a legártatlanabb. Az akkori Magyar Színház zellőben van, a hitelezők a színpadig kopogtatnak és a darabot a huszadik előadás után le kell venni a műsorról, Rökkék zsebrevágják a darabot és Fodor Artúrral, a táncossal együtt vidéki turnéra mennek. És a magyar ■vidéki színházi közönség romlatlanul jó ízlését igazolja, hogy Rökk Marikát a színésznőt tulajdonképpen Pécs és Szeged fedezte fel. Egyenesen tomboló sikere van mnden vidéki városban, Pécsett 21-szer játssza a Csókprofesszort, Szegeden pedig előadás után is megtelik tiszteletére a Kassszálló étterme. A vidék lapok hasábos kritikái alapjain lesz Rökk Marikára figyelmes Bródy István igazgató és a Zsákba macska című operetthez szerződteti. kétszáznegyvenszer játssza egymásután ezt a mókás szerepet Marika és ezalatt egyik legünnepeltebb színésznője lesz Pestnek. A múlt év ősze a Király Színházban találja a Sültgalambban és most álljunk meg egy percre. Az elkerülhetetlen szerelem Nem lehet büntetlenül egy és ugynannak a szerzőnek darabjaiban évszámra játszani. A szerelem, elkerülhetetlen a sikeres színésznő és a túl boldog szerző között. Szilágyi László, a fiatal és jó külsejű, szövegíró ,éjjelnappal a színfalak mögött van. _ Délelőtt próba, délután megbeszélés, este előadás, éjjel vacsora. Rökk papa hiába zsörtölődik, a szerző fülig szerelmes és a fiatal primadonnának sem közömbös ez a vonzalom... Nyugodtan el lehet ezt még ma mondani, amikor. . .. Szilágyi László már nős és boldogan él a feleségével, Marika peg úgy lepergette magáról ezt a gyermekszerelmet, mint a fürdő uszkár a Duna vizét. És beszélni kell erről már azért is, mert ez a szerelem igen nagy hatással volt Rökk Marika további pályájára. Ez a lesportolt, dolgozó fiús leány, aki pompás fizikusával és veleszületett ösztönével oldotta meg a legnehezebb színpadi feladatokat, gyermekjátéknak tekintette a színházat,n€tn sok ügyet vetett szerepére, amelyet csak szépsége és tánctehetsége kényszerű keretének tartott. Az első lecke, amelyet a sorstól kapott — mert az ártatlan játékban is megpörkölődött kissé Marika — arra tanította még itt a színésznőt, hogy törődjék annak a hősnőnek életével, örömével és szenvedésével is, akit a színpadon megszemélyesít és az a kedves színpadi játék, amit a primadonna eddig produkált, — művészetté mélyült. . ., És a magyarázata annak a magyar színházi történelemben szinte példanélkül álló ugrásszerű fejlődésnek, amelyet Marika a Sültgalambtól a Vadvirágig elért." A cirkuszban A városligeti Beketow-cirkuszban, Szabolcs Ernő rendezői keze alatt próbálnak a Vígszínház művészei. Illetve próbálnának, ha nem nézné mindenki szeretetteljes aggodalommal Rökk Marikát, aki tíz méter magasban légtornászik, pillanat alatt lecsúszik a kötélről és Rudnyánszky őrnagy nyolc lovaglóleckéje után a legmerészebb voltizsálást produkálja a lovon. Pihenő alatt beszélgessünk egy kicsit Marikával, de takarékosságból ne írjuk le a kérdést, csak a feleletet. — ötvennégy kiló vagyok. ■— Herczeg, Gárdonyi, Mikszáth, ■ — "Színpadon se druszkálok seftkitől, egyszer kicsit szepegtem, mert azt mondták, hogy Gömbös Gyula eljön este, de nem jött, soha sem látott még... szeretném, ha megnézne ! — Rózsák templomába. Szent Antal a védszentem. — Nem iszom, csak tiszta narancslevet. — Rántott csirke, uborka salátával. — Angolul, franciáulés németül. — ■ Fatalista vagyok, nem erőszakolom a sorsot, bízom vezércsillagomban. — Pajtáskodni,viccelni, verekedni. — A nyári munka alatt majd kipihenem magamat. — Ráérek, most nincs időm, de huszonnégyéves koromban férjhez megyek és öt gyermekem lesz! Ezeket válaszolta a fiatal primadonna, akinél Fedák Sári óta nagyobb operettszínésznő nem vetette meg lábát magyar színpadon. h. k. dr. Marika hat szerep Kairóban született... Végre egy leány, akinek még a pontos születési anyakönyvi kivonatát sem kell titkolni. Marika 1913 november 3-án született Kairóban. Azért Kairóban, mert apja, Rökk Ede építész, itt kapott munkát és magával vitte a feleségét is. Rökk Ede Pesten nősült a szerelemből. Magas, sudár lányt vett el feleségül (most is szép asszony). Károly Máriát jól ismertéka fővárosi sportkörökben, mert néhai Károly Jenőnek, az MTK egykori híres futballistájának a testvérhuga. A „stramm” menyecske szívesen követte tehát Vállalkozó szellemű urát, lebabázott Kairóban és Edus papa Szarvassynál, a kairói osztrák-magyar konzulnál jelentette be a gyereket, akit aztán a római katolikus pap anyja után Máriának keresztelt. Kairóban nem maradhatott Mária — Marika, akinek Kairóból más emléke nincs, mint hogy itt szokott át az anyatejről arcucsira. Szülei már 1914-ben visszatérnek Magyarországra és Pest mellett, Rákosfalvára költöznek. Itt éri Rökk Edét a mozgósítási parancs, búcsúznia kell Máriától és Marikától, bevonul, mint tiszt, végigverekszi a háborút, családját pedig rokonok pártfogására hagyja. Lábujjhegyes Marika Vadvirág módjára nő fel a rákosfalvai kertben Marika. A szomszédok — akik ma büszkék erre a szomszédságra — mesélik, hogy a kilenchónapos gyermek nem talpon tanult meg járni, hanem lábujjhegyen. Ezért , aztán elkeresztelték „Lábujjhegyes Marikának”. A lábujjhegyes kis vadóc hatéves korában iskolába kerül, ahol nem kis dolgot ad Szathmáry László igazgatónak. Marika ugyanis — akárcsak most az operettben — verekedő természet, „muszkuja” rettegett az elemi iskolában és fiú legyen az, aki kiáll tőle egy ütést. És mondjuk el azt is, hogy a kis Rökk nem a legjobb tanuló 17