Függetlenség, 1943. november (11. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-13 / 257. szám

- A dózisnak is ő volna a kizáróla­gos vezetője, mert ez minden­esetre félreértésekre adhatott voltig okot. Meg vagyok róla győződve, ha valaki a saját vé­leménye szerint nem megfelelő elbánásban részesült volna, mindjárt valamelyik párthoz szaladt volna és azt mondta volna, hogy pártállása miatt van ez. (Rajniss Ferenc: Na­gyon helyes!) — Különben is, amikor ő excellenciáját felkértem a mi­niszterség vállalására, az a gon­dolat vezetett, hogy ő pártszer­vezetei és képviselőtársai révén a legjobban összeköttetésben van az élettel s mivel mi ennek a­­pártnak vagyunk a kormánya és a miniszterei, ő jelen legyen a minisztertanácson, informál­jon bennünket, viszont pártján és szervezetein keresztül az or­szágot is informálja a folyta­tott munkáról és az intenciók­ról Köszönet Antal Istvánnak — Kifogásolták a propaganda­­miniszter úr hatáskörét. A pro­pagandaminiszter úrnak minden hatáskör rendelkezésére áll, mely az ő nemzeti propagandájának előbbrevitele céljából szükséges. Méltóztattak említeni, hogy ván­dor színtársulatokkal kitűnő munkát végez, méltóztatnak tud­ni, hogy a film terén máris mi­lyen eredményes munkára tekint­het vissza, ismerik azt a munkát, amelyet könyvben és sajtóban végez. Igyekeztem bürokráciát nem adni neki (Helyeslés), mert ha őt bürokráciával megterhel­tük volna, ha neki mindezeknek a kérdéseknek, az adminisztratív részét is intéznie kellett volna, akkor feltétlenül mégis csak szű­kíteni kellett volna a hatáskörét, mondjuk a színházra, mozira, sajtóra és egyebekre, amiket itt említettek, de az élet számos egyéb vonatkozásában nem lett volna módja és ideje, hogy a dolgokba beleszóljon.­­• A propaganda vezetőjének mindenütt „ott kell lennie, min­dent látnia kell, mindenre fel kell hívnia a figyelmet, a kormányt ■mindenről tájékoztatnia kell és mindenütt meg kell jelennie, ahol úgy látják, hogy az ő nem­zeti propagandájára szükség van. Ezért van neki szabad keze. Propagandaminisztérium nincs, de Antal Istvánnak itt mondok köszönetet azért, hogy van és ezt a rendkívüli munkát nagy siker­rel végzi. (Helyeslés és taps.) „A magam gondolat­­világát és szívét a­artam ld­e hozni“ — Pártunk vezérszónokáról, Padányi Gulyás Jenő barátomról kell megemlékeznem. Abból a sok értékes gondolatból, melyeket felvetett, kiragadok egyet, amely az ő kedvenc gondolata és szin­tén a nemzetiségi kérdéssel függ össze. Ennek lényege az, hogy a nemzetiségi problémát elsősorban a maga tudományos, azután tár­sadalmi és más vonatkozásaiban fel kellene dolgozni. Ez a munka nagyon értékes lenne. Csináljuk is bizonyos vonatkozásban, de tulajdonképpen értéke csak ak­kor lesz, ha munkatársakat ka­punk hozzá a nemzetiségek vona­láról, mert­­ csak akkor jön ki belőle olyan szintézis, amelyet tényleg hasznosítani tudunk az ország érdekében. — Köszönetet mondok az elő­adó úrnak. Előadásában olyan tökéletesen foglalta össze azo­kat a kérdéseket, amelyek a miniszterelnöki tárcát illetik, hogy ezért — azt hiszem — csak mindnyájunknak köszönetét és elismerését tolmácsolhatom. — Meg kell jegyeznem, hogy több képviseő úr a b-'­sztság­­ban is szó­vét­ette, hogy rövid ez az idő a miniszterelnöki tárca Mezőgazdasági szakkönyvek­et FFEIFER FERDINAND könyv­kereskedéséből, Budapest,­ IV. ker Kossuth Lajos­ utca 6. szám. tárgyalására. Igaz. Azt is mél­­tóztatták mondani — közben javaslatok hangzottak el —, hogy a propagandaminisztériu­mot a miniszterelnökséghez kel­lett volna csatolni s hogy ezt és azt még a miniszterelnökséghez kellene csatolni. Nézetem szerint a miniszterelnöki tárcához nem kell konkrét feladatokat kap­csolni. Konkrét feladatoknak mi­­niszteriális elintézése nem tar­tozik a miniszterelnök feladat­körébe. — Sajnos, az események hoz­zák magukkal, hogy össze kell fogni a különböző tárcák kér­déseit. De én mindezt átmeneti­nek tartom. Mindannak, ami mna a miniszterelnökséghez tar­tozik, tulajdonképpen a kifeje­zetten politikai vonatkozásokon kívül nem lenne szabad a mi­niszterelnökséghez tartoznia, ez csak átmeneti megoldás, ezek­nek inkább leépítésére lenne szükség. Ha azonban így ma­rad, biztosíthatom arról a t. Képviselőházat, hogy más meg­felelő költségvetési indokolással Jut Vietimáéo fogom megkönnyíteni az átte­kintést a képviselő uraknak tár­cám ügykörét illetően.­­ Ezekben voltam bátor az elhangzott konkrét felszólalá­sokra válaszolni. Mai bevezető beszédemmel nem akartam mást, mint a magam gondolat­­világát, a magam szívét ide­hozni a képviselőház elé. Ha visszhangot kapok, azt hálásan meg fogom köszönni, különben pedig méltóztassanak meggyő­ződve lenni, hogy minden más oldalról jövő lojális megnyilat­kozást kötelességem ebben a gondolatban, amelyet ma dél­előtt kifejtettem, a nemzet érde­kében elfogadni és a nemzet szolgálatába állítani. Kérte a tárca költségvetésé­nek elfogadását. Hosszas éljenzés és taps követte a miniszterelnök beszédét. Szombat, 1943 november 13 Lukács miniszter beszéde ml­ Lukács Béla tárcanélküli­niszter állott fel ezután szólásra és azoknak válaszolt, akik az ő mun­­kakörét érintették. Elmondotta, hogy a hadigondozás átszervezésé­­nek terve az ő minisztériumában készült el, Parády Jenő miniszteri osztály­főnöknek munkája. A társa­dalmi szervek igen jól működnek, a Hadigondozó Szövetség a minisz­terelnök hitvesének vezetése alatt nagy értékű tevékenységet fejt ki. Nem tartja kifogásolhatónak azt, hogy a főispánok és a fővárosban a főpolgármester a kormánypárt törvényhatósági csoportjainak el­nöki tisztségét betöltik. Költségve­tését a lehető legszerényebb kere­tek közé igyekezett szorítani és kérte annak elfogadását. Ezután Antal István miniszter a költségvetéssel kapcsolatban a nemzetvédelmi propaganda kérdé­seiben elhangzott felszólalásokra adott választ. ANTAL ISTVÁN: Őrködünk a magyarság lelki épsége felett és erősítjük a­ belső arcvonalat Elmondotta, hogy a nemzet­­védelmi propaganda céljai: őr­ködni a magyarság lelki és tár­sadalmi frontjának épsége és helytállása fölött, erősíteni a belső arcvonalat, fenntartani és fokozni a magyarságnak a jövőbe és igazságos ügye felülkerekedé­­sébe vetett hitét. Pozitív feladat a nemzeti cé­lok tudatosítását, az állam veze­tői iránti bizalom felkeltését, az igazságos magyar ügy érvénye­sülésében való hit ébrentartását szolgálni. Negatív feladat: a nemzet lelki erejének meggyön­­gítésére, a belső front bomlasz­­tására irányuló idegen szellemi behatások elleni védekezés. A múlt esztendőben főként a ne­gatív feladatokon volt a hang­súly, tehát inkább a belső front épsége ellen irányuló akciók el­lensúlyozását célzó munkán. A háborús nehézségek sokszor te­herpróbára teszik a közvéle­ményt. A feladatok súlyát még az is növeli, hogy — alkotmá­nyos állam lévén —, közhatalmi eszközökkel nem akadályozzuk meg a különböző világnézeti és politikai felfogások propagandá­ját és így a nemzetvédelmi pro­paganda által kifejtett felvilá­gosító és tájékoztató munka szinte egyenlő feltételek mellett folyik. De mindenesetre nélkü­lözi azokat a hatalmi eszközö­ket, amelyek más országokban a közvélemény irányítására az államvezetésnek rendelkezésére állanak. Megnehezíti a nemzetvédelmi munkát az országnak csaknem egymilliónyi zsidósága is, amely­nek a háborúval és az ország belső felépítésével kapcsolatos álláspontja és a közhangulat be­folyásolására alkalmas maga­tartása közismert, az igazságokat, amelyeket elébe állítunk, annak első feladata, hogy ez a közvélemény kiérezze minden szóból és minden mozdul A nev­zetvéd­elmi propaganda eszmei tartalma A nemzetvédelmi propaganda eszmei tartalma: a jogainak tel­jességében levő egységes és füg­getlen Magyarország, amely elsőszülöttségi jogánál fogva Közép-Európa népeiért, törté­nelmi teljesítményeiért az ennek megfelelő helyet akarja elfog­lalni a Kárpátok medencéjében,­­ amely a maga belső állami és nemzeti életét a keresztény er­kölcsök és a szociális igazságos­ság fundamentumára kívánja felépíteni. Ezt a célt csak akkor tudjuk eredménnyel szolgálni, ha ebben a háborúban mind­végig erősek, higgadtak, józa­nok és magunk bírók maradunk, ha megőrizzük az ország rend­jét, fegyelmét és m­ugalmát, ha vezető princípiumként tartjuk a hősi életszemléletnek az a for­máját, hogy egységet és jó vi­tézi revolúciót! A miniszter ezután tevékeny­ségének részleteit ismertette, ez irányban fejtette ki ezt a mun­kásságát : általános nemzetpoli­tika, a társadalmi szervezés, filmpolitika, kultúrpropaganda és végül a gazdasági propagan­da vonalán. A közvéleménykuta­tást egészen sajátos rendszer bevezetésével sikerült megszer­veznie. Az ország közhangulatá­nak rendszeres figyeléséből le­het megállapítani a nemzetvé­delmi propaganda elvégzendő feladatait. Nélkülözhetetlen az ország társadalmi és érdekkép­viseleteivel való együttműködés intézményes és rendszeres meg­szervezése. A minisztériumban külön csoport működik ezen a téren, az egyesületi élet leg­kitűnőbb ismerőinek vezetésével. Ezen a téren még ebben az esz­tendőben végrehajtandó feladat­nak tartja a törvényhatóságon­ként megalakult egyesületi munkaközösségek számára egy autonóm központi szerv létesí­tését. A kultúrpropaganda vonalán a magyar kultúrának, az irodalom­nak és a művészetnek a nemzet­­védelem szolgálatába állítása a cél. E célt szolgálják az irodalmi és művészeti eseményeken való részvétel, ilyenek kezdeménye­zése, irodalmi és művészeti ter­mékek kiadása. A tábori színház óriási szolgálatokat tett az or­szágnak, főként a peremvidéke­ken. A filmpolitika terén a nemzet­­védelem célkitűzéseit szolgálják és evégből megfelelő filmeket tá­mogatnak. Az úgynevezett pro­paganda tendenciájú kisfilmek terén igen komoly eredményeket értek el és ilyen kisfilmek gyár­tását a jövőben is folytatják. A gazdasági propaganda terén­­ egyfelől a közvélemény legszéle­sebb rétegeivel igyekeznek meg­ismertetni az államvezetés gaz­daságpolitikai törekvéseit, ki­munkálni a közvélemény kedvező magatartását, másfelől az állam­vezetés és más fontos gazdasági tényezők számára nyújtanak a gazdasági közhangulat alakulá­sáról hű helyzetképet. — A feladatok és problémák nap-nap után szaporodnak — folytatta a miniszter — és ál­landó készenlétben állást, azon­nali közbelépést követelnek, foly­tonos belső nyugtalanságot, ál­landó belső feszültséget és meg nem szűnő belső égést, mert aki embertársai lelkében fel akarja gyújtani az áldozatvállalások tü­­zét, annak elsősorban magának kell a szent tűzben égnie. Nem hiszem, hogy van még egy olyan funkció az állami feladatok sorá­ban, amelyhez annyi hit, annyi elszántság, lemondás és meggyő­ződés kellene, mint a nemzet­­védelmi propagandához. Hit nél­kül, meggyőződés nélkül, lelkese­dés nélkül, lemondás nélkül a nemzetvédelmi propagandát sem irányítani, sem csinálni nem le­het, mert hogy a széles közvéle­mény magáévá tegye mindazokat Nyelvtanok­at, szótárakat PFEIFER FERDINAND könyv­kereskedésér­ől, udapest, ig.ker, Kossuth Lajos­ utca szám. latból, hogy nemcsak magunk is hisszük ezeket az igazságokat, de azok kiszakíthat­atlan darabjai a mi életünknek. — Mert erre a küzdelemre, — fejezte be beszédét — erre az ál­dozatvállalásra az elkövetkezendő időkben talán még nagyobb szük­sége lesz ennek a nemzetnek, mint eddig. Túl sok a nemzet el­lensége odakint, és sajnos, ide­­benn is és túl nagy a tét,, amely kockán forog. Hogy ezeket az el­lenségeket leküzdjük odakinn és idebenn, és ezt a nagy tétet, ezt a sorsdöntő nagy tétet, a nemzet életét biztosítsuk, az elkövetkező generációk végtelen sorozatáig, — íme, ez a végső célja annak a nemzetvédelmi munkának, ame­lyet a belső front egy igen fon­tos és igen veszélyeztetett fek­­torán kifejtek. A miniszter beszédeit nagy éll­­enzéssel fogadt­ák. A Ház általánosságban a mii­niszterelnökségi tárca költségveté­sét és az ezzel kapcsolatos költsé­gek előirányzatát elfogadta. A legközelebbi ülést kedden tartják és ezen a belügyi tárca költségvetését tárgyalják. Élénk klubnap a MÉP-ben A Magyar Élet Pártja csütörtö­kön este Akadémia utcai palotájá­nak helyiségeiben rendkívül élénk klubnapot tartott. A törvényh­ozók csoportokba verődve vitatták meg a kül és a belpolitika időszer­ti kér­déseit, amelyeknek középpontjában Kállay Miklós miniszterelnök a képviselőházban pénteken reggel el­mondandó beszéde állt. A klubnapon részt vettek Tasnádi Nagy András, a képviselőház el­nöke, Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter, vitéz Lukács Béla tárcanélküli miniszter, Szász Lajos közellátási miniszter, Zsin­dely Ferenc kereskedelem- és közle­kedési miniszter, vitéz Tars Tibor és Krúdy Ferenc, a képviselőház al­­­­elnökei, vitéz Thuránszky László miniszterelnökségi, vitéz Bonczos Miklós igazságügyi, Bárczay János földmívelésügyi és Jurcsek Béla közellátási államtitkár, Kölcsey I István, a párt ügyvezető alelnöke, vitéz Magasházy László, Bencs Zol­tán és Donáth György alelnökök, Teleki Béla gróf, az Erdélyi Párt­ vezére és még sokan mások a párt politikai előkelőségei közül. Antal István miniszter ankétot tartott az iparosokkal A Keresztény Iparosok Orszá­gos Szövetségének központi he­lyiségében pénteken este fél­­ órakor Antal István nemzet­­védelmi és propagandaügyi mi­niszter ankétot tartott az ipa­rosság vezetőivel. Ünnepség a Felvidék visszacsatolásának évfordulóján Érsekújvár visszacsatolásának ötesztendős évfordulója alkalmából a Budapest székesfővárosi és az érsekújvári népművelési bizottság nagyszabású műsoros ünnepséget rendeztek. Az est ünnepi szónokai Janzon főlevéltáros és Novágh Gyula tanügyi főtanácsos voltak. Közreműködtek R. Simonffy Mar­git, Gyurkovics Mária, Végh Sán­dor, vitéz Király Sándor, Dallos Sándor, Forrai Miklós kamara­­kórusával és Isor István. Az ér­sekújvári közönség nagy lelkese­déssel vett részt az ünnepségen és zsúfolásig megtöltötte az előadó­termet. Churchill átszervezte­­ az angol kormányt Amszterdam, november 12. Mint a brit hírszolgálat jelenti, csü­törtökön este hivatalosan kö­zölték az­ alábbi változásokat az angol kormányban: Lord Wooltont újjáépítési mi­niszterré nevezték ki a há­borús kabinetben való tagsággal. Fel­adata lesz az angliai újjáépítés a háború után. Henry Armston Willink az egészségügyi minisztérium vezeté­sét veszi át. John J. Llewellai ezredest köz­­élelmezési miniszterré nevezték ki. Ernest Brown, a lancasteri her­cegség kancellárja lett. Ben Smithet ellátásügyi minisz­terrezidenssé nevezték ki Wa­shingtonba. Alan T. Lennox Boyd hadnagy parlamenti titkár lett a repülőgép­­gyártási minisztériumnál. Sir William Jowitt tárcanélküli minisztert Woolton helyettesévé és az újjáépítési minisztérium alsóházi szóvivőjévé nevezték ki. A király elfogadta Alfred Duff Cooper, a lancasteri hercegség ed­­digi kancellárja lemondását. I Berlinben nem tartják jelentős eseménynek az angol kormány átalakítását Berlin, november 12. Illetékes német helyről tájé­koztatásul közlik: A londoni kormányátalakítás itteni megítélés szerint politikai­lag jelentőség nélkül való ese­mény. • . A felsőhá hét­főn ü­lést tart A felsőház november 18-án ülést tart. Az ülés napirendjén az egyik alelnöknek, valamint egyik jegyző­nek megválasztása; a gazdasági bizottság jelentése a felsőház 1942. évi zárszámadásáról; a men­telmi bizottság 14 rendbeli jelen­tése; a 42 tagú országos bizottság í­­­lései; a magyar-szlovák társa­dalombiztosítási szerződésről szóló törvényjavaslat; az egyszeri had­kötelezettségi adóról és a rend­kívüli hadiadóról szóló törvény­­javaslat és végül a rendkívüli ideiglenes háza­dómén­tassr­ől szóló pénzügyminiszteri jelentés szere­pelnek. Tuberkulózisban háromszor­­annyi kisgyermek pusztul el, mint diftériában, vörhenyben és kanyaróban együttvéve. Mentsük meg gyermekeinket.

Next