Gazdasági Lapok, 1850 (2. évfolyam, 1-84. szám)

1850-12-08 / 81. szám

Pest, decemb. 8. 81 MZSAIAbI LAPOK. Szerkeszti s kiadja: Korizmics László. ,,Hozzunk mezőgazdaságunkba mielőbb helyes arányokat“ TARTALOM : Tájékozás a pálinkafőzéssel összekötött gazdaságok jelen állása felett. (Dr. Mórocz). — A sopronyi kerületben kiadott oktatás a marhavész természete­, terjedése­ és megismerhetéséről. (Dr. Szabó Alajos)— Magyarország kereskedése a vámegységben álló többi osztrák tartományokkal 1849-ik évben. A fanemesités külön módjai. (R. F.) Statistikai adatok Erdélyről. Felszólítás czukorrépa termesztésére. Kereskedelmi tárcza. Tájékozás a pálinkafőzéssel összekötött gazda­ságok jelen állása felett. Noha azon szomorú következések tekinteté­ből , mellyek a pálinkának mértéktelen használatá­val járnak, teljességgel nem vagyok elvbarátja a szeszgyáraknak, minthogy azokan hasonló vállala­tok, a nyers termények feldolgozása által, a földmi­­velés jövedelmét számos körülmények közt hazánk­ban is tetemesen szaporítják,­­ sőt az állattenyész­tésre is sikerrel folynak be; s minthogy továbbá a már fen­álló pálinkaházak csupán a visszaélés te­hetsége miatt meg nem szüntetnek, sőt megszünte­­tésök csak más országokbeli vállalkozók zsebébe játszaná a nyereséget, a­kik t. i. azontúl készítmé­­nyeikkel hazánkat egészen elárasztanák. illy vi­szonyok közt azt tartom, nem épen hasztalan do­log , ha e kiterjedt iparág mezején egy kissé szét­nézünk. A szeszgyártást átaláltak­, s különösen azon gazdaságokat, mellyek eddigelé pálinkafőzéssel ösz­­szekötve űzettek, az utóbbi időben két körülmény érzékenyen sújtja. A fogyasztási adót és a burgonyabetegséget értem. A pálinkafőzésre 20 fok lél­tartalom mellett 3 ft. 45 kr., 21—26 fokig 4 ft. 30 kr., s 26—30 fo­kig 5 ft. 15 kr. pp. fogyasztási adó határoztatott vet­tetni minden adó után. Olly földbirtokosok, kik sa­ját terményeikből maguk szükségére főznek, 2 akóig évenkint adómentesek. A fogyasztási adó beszedésére, a pálinkafő­zésnél várhatlanul szükséges biztosok személyes el­­lenőrködése, s a szokatlan bevallások, eleinte kétség­kívül némi kellemetlenségre fognak alkalmat szol­gáltatni, annyival is inkább , mivelhogy e felügye­let még azokra is kiterjed, kik saját terméseikből magán­használatra főznek — adózás alá nem eső két adónyi — pálinkát. Más részről igen természetes, hogy a főzésre vetett adó a pálinka árának felszökkenését, hacsak más tartományokból behozott olcsóbb pálinka az áremelkedést nem mérséklendi, legalább is olly mértékben közvetlenül maga után fogja vonni, mennyiben az a kiállítás költségeit növeli. Az adóbeszedési kellemetlenségeket minden­esetre a pátinkagyárbirtokosok érezik, s az adót szinte ők fizetik ugyan, de utoljára mégis csak a fogyasztók viselik annak terhét valósággal. De e kellemetlenségek koránsem bírhatnak olly nyomatékossággal, hogy miattok elmaradását le­hetne kívánni a pálinkaadónak, sőt ezt bármi egyéb adónál inkább a maga helyén levőnek kell tekinte­nünk, mert a tulajdonképi fizető (a fogyasztó) ma­ga önként veti magát alá , s mert általa olly czikk ter­h­e­lteti­k, mellynek olcsósága nem­csak semmi jótékonyság, hanem valóságos szeren­csétlenség a népre nézve, főleg hazánkban, hol a természet annyi s olly jeles hegyen hagyja szűrni a jobbnál jobb borokat, hogy csak egy kissé gon­dosabb bortermesztés mellett, a pálinka haszná­lata — közönséges italul — legnagyobb részben nélkülözhetővé válhatnék. Ha azonban a pálinkaházakat, nem mint önál­ló gyárakat, hanem a mezőgazdaság előmozdításá­ra szolgáló oliyatén segédeszközök gyanánt tekintjük, mellyek a gazdának, nyers terményei fel­dolgozása által, értékesebb és könnyebben pénzzé tehető czikket állítnak elő, s egyszersmind a gyár­tás mellett visszakapott hulladékokat akként fel­használni engedik, hogy a marhatartás és trágya­mennyiség kellő arányban legyen földeinek minő­ségével , úgy méltán támadhat azon kérdés, valljon — tekintve a közadózás egyéb terheit, a szabad munka drágaságát, a földbirtokos osztály pénzte-81

Next