Gazdasági Lapok, 1856 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1856-05-29 / 22. szám

Testhossza a fejtől a hátulsó részig.................................. 105 — 108 bécsi hüvelyk. Testhossza a nyak nélkül . 55—58 „ „ Magasság az állat elején a lábakkal együtt . . . 61—63 „ „ Magasság az állat hátulján, a lábakkal együtt . . 60 — 62 „ ,, A test mélysége, lábak nélkül 33—35 „ „ A test kövülete az állat elején 95 — 98 „ „ És egy illyen állatnál teszen az élősúly mintegy 14 —15 , a hussúly pedig 8—8­2 mázsát. A magyar eredeti marhafaj , némelly tulajdonságaira nézve igen jeles. Névszerint húsának jó izével, hizékonyságával, nagy ereje és gyorsaságánál, továbbá edzettsége és tartósságánál fogva, mint vonós állat, minden európai marhafajtákkal nemcsak kiállja a versenyt, hanem azoknak legtöbbjét le is győzi. De megmér­kőzik munkája, ereje, gyorsasága s kitartásával a nehéztestű lóval is, mert hiszen két jó ökrön meg lehet szántani egy napon 1200 □ öl földet; jó utón és szekéren ellehet vitetni 30 — 40 má­zsát ; s azon fölül ezen jeles állatnak páratlan szelídsége s jó indulata mellett, még azon ajánlatos sajátsága is van, hogy takar­mányban nem válogatós, tűrni-szenvedni tudó ; és hogy még azu­tán is , midőn már 8 — 9 esztendeig a gazdaságban munkájával szolgált, jól és könnyen hízik. Jeles tulajdonaival arányban igaz, hogy kissé későcskén fejlődik; járom alá név szerint 4 — 5 esztendős kora előtt nem igen alkalmatos; a későbbi fejlődést azonban , hasznos és kiadó munkájával, hosszas szolgálata idejének lefolyása alatt,gazdagon helyre üti. Javára szól a magyar marhának még azon körülmény is, hogy nála a fagygyunak aránya a húshoz, továbbá a húsnak súlya az élősúlyhoz, sokkal kedvezőbb, mint egyéb fajtájú marháknál. Vannak esetek, mellyekben ezen marhánál 100 font húsra, 25 — 30 font fagygyu is esik, sőt az is tapasztalt dolog, hogy hazai mar­hánk hússulya élősúlyához képest, egész 70 szásztáliig terjed; holott a másféle fajtáknál a fagygyu a húshoz képest, a szerint a mint a marha sovány vagy hízott, rendesen csak 6 — 19°­0-tet szokott tenni. Az egyetlen tulajdonság, mellyel a magyar marha, a többi európai marhafajtákkal szemben némileg hátrányban áll, az a t­e j e t é­s i képesség ; noha más­részt ez oldalról meg, az szól a mellett, hogy a magyar tehénnek teje rendesen nagyon jeles. Hogy azonban közte is fordulnak elő egyes darabok, mellyek te­­jelési tekintetben, a mennyiség oldaláról is kielégítenek, csak azt mutatja, miszerint helyes tenyésztési eljárással, okszerű és gaz­dag tartással, abból tejelésre nézve is lehetne jeles állatot ké­pezni. Ki a magyar pusztai marhának életmódját és tartását is­meri, az egyátalában nem fog csodálkozni, sőt inkább nagyon is természetesnek találandja, hogy ezen faj, eddig a tejelésben kitű­nőségre nem emelkedett. Nála ezen becses tulajdonság eddig kellőleg nem miveltetvén, az, természetesen ki sem fejlődhetett. Egy olly szellemű ember, a minő volt p. o. Bakewell Angliában, kétségkívül eredménynyel fejtené meg ezen kérdést. Lónyay Gábor, földbirtokos ur Zemplénben, deregnyői birtokán, 1849 óta, ezen problémának megoldásával foglalatoskodik. Az összes magyar gazdaközönség kíváncsian várja az eredményeket. . . Különben a magyar marhának tejelési képessége, eddig tett tapasztalások szerint, hol a tartásban t. i. fogyatkozás nem törté­nik, egyremásra, évenkint mintegy 1095 szezére mutat. Ha ezen tejelés egynek vétetik, úgy az angol marháé átalában 12/5, a schweizié 2, a hollandié 3. Egyes darabok azonban a magyar te­henek közt is előfordulnak, mellyek illő ápolás és tartás mellett, megadnak évenkint 1440 itczét is. Ha végül a tejelési képesség megítélésénél, tekintetbe vé­tetnék egyúttal az állatnak élősúlya, s az annak alapján szükséges takarmánymennyiség is,úgy,a magyar tehén termelő ereje tejre néz­ve is, kétségkívül más színbe helyezkednék. Mert hiszem , hogy a nehezebb európai marhák több tejet adnak a könnyebb magyar tehénnél, az igen természetes, miután azok testük nagyobb súlyá­hoz képest, ugyan annyival aránylag több takarmányt is föl­emésztenek. . . A magyar marhának közép élősúlya következőleg vehető fel: húsban, fagygyuban. Egy kihizott ökör nyom 425—450 fontot 60—70 fontot Egy sovány ökör „ 390— „ „ - - „ Egy kihizott tehén ,, 300— „ ,, 50—56 „ Egy sovány tehén „ ^ 250— „ „ — — ,, A magyar marhának ára a legutóbbi években nagyon fel­szökött. Átalában fölvehető , hogy a mi most pengő pénz, az, 1848 előtt váltó, vagy­is (242­ ezer kevesebb) volt. Egy pár szép , igába való magyar ökörnek az ára most ugyan­is 240—300 p. sz.; egy darab tenyésztésre való tehéné 100 ft.; egy pár hizott ököré 250 — 260 ft.; egy pár sovány ököré a mészárszékre 170—240 ft.; egy pár hizott tehéné a mészárszékre 170 ft.; egy pár nem hízotté ugyan oda 100 ft. A pesti piaczon p. o. jelenleg a hizott ökör párja 255 ft.; egypár illyen marhából 1042­2 font hús kerül ki; bőrét darabonkint 15 p. fton veszik a tímárok. A hús fontja 12 kr., a fagygyu­mázsája 30 — 36 p. ft. Legfőbb vásárhelyei a magyar marhának: Nagyvárad és Debreczen az alföldön, továbbá Szencz a felföldön. Fő kiviteli helye Bécs, hová hetenkint az országból legalább is 2000 darab magyar marha hizott és félhizott állapotban szállittatik. A magyar marha húsa és m­unkáj­a miatt tartatik főleg, a sajtkészités ireje után, csak kivitelkép fordul elő. Fagyja, szarva, körmei,­­bőre és szőre azonban kiviteli czikket képeztek már 1844-ben. Mióta a vám­vonalak megszűntek, azóta a kivitel e czikkekben tüzetesen ki nem mutatható. Említett évben kivitetett név szerint : bőr........................... 478,000 pftnyi. szarvak . . . 6,300 — szőr .... 5,6­0 köröm .... 511 — Magyarországban mintegy 50— 60 év óta jóformán elszaporo­dott több jeles k­ü­l­fö­l­d­i szarvasmarha faj is. Nevezetesen áll ez a határszélekről, a­hova a birodalom szomszédos országaiból, sok mindenféle marha beszivárgott, s a hazai marhafajjal össze­vissza keveredett. De vannak olly helyek is elég számosan , hol jelen külföldi marhák egy ponton számosan, s magukban tisztán tenyésztetnek. Ezen pontok jelesebbjei közé tartoznak kétség­kívül ő Fensége cs. k. főherczeg Albrecht Mosony megyében fekvő magyaróvári uradalma, hol a schwizi, mürtzthali, berni és ostfrislandi faj létezik; illyen a cs. k. család holicsi birtoka Nyit­­rában , hol szintén schwizi és salzburgi marha tartatik; illyen Alcsuth Fehérben, az ő mürzthali, Örmény pedig berni és oberlandi jeles marháival. A behozott külföldi marhákb­ól tejelésre nézve , köztapasz­talás szerint a schwizi marha a legjelesebb. Mindezen külföldi marhafajok azonban a magyar marhánál csupán csak a tejelésre nézve jelesebbek A húsnak ízessége, s a bizékonyság, továbbá az erő, kitartás, gyorsaság s edzettség, mind a magyar marha mellett szólanak Magyarországban. És ha sikerülne még ezen nemes állatot tejelésében is tete­mesen megjavítani, úgy az kétségkívül egyike lenne a világ leg­­jelesb és leghasznosabb állatainak. A­mi az arab fió a lovak közt, az körülbelül a magyar marha, a szarvasmarha közt. A keleteurópai fehérszínű marhának a magyar, úgyis a­mint van, kétségkívül a legnemesebb és legtökéletesebb képviselője. Hogy azon szép fehér marha, melly Olaszországban, névsze­rint a római statusban létezik, s melly a magyarhoz úgy hasonlit, mint tojás a tojáshoz —egykoron szintén Magyarországból kerül­hetett oda, a felett annak, a ki a két orszá­g történeti érintkezé­seit ismeri a múltban, még csak kételkedni sem lehet. (Folyt.k.) Londoni közlemények. V. Mit lehet várni az aratógépektől Magyar­­országban ? London, 1856. május 14. Az aratógép hasznosságáról tett következtetésnek számok­­bani kifejezésére képzeljük, hogy a példánkban felvett 800 hold 22* 275

Next