Gazdasági Lapok, 1860 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1860-11-08 / 45. szám
716 s a must ára is, mint láttuk, 1 — 3 ft közt forog. Valóságos haszonról ennélfogva bizonyára nem lehet szó. Vannak pedig Fehérnek kitűnő borai is. Ilyenek tudtommal és különösen: a váli, órási, a moór-csókai, az isztiméri, s az urhidai. Példás, és haszonnal járó a szőlőmivelés még a fehérvári határban; hol ugyan nem terem valami kitűnő bor, hanem sok terem, és kellemes italu. Lehetnek nevezett pontokon kívül még más helyek is, hol a bor jelesebb; ismerve mindazonáltal ezek még minősének, és csak hallásból tudok annyit, hogy egynémely szorgalmatosabb mivelök Puszta-Zámor, Sóskút, Bicske, Szaár, Boglár, Etyek és Velenczén igen figyelmet érdemlő borokat termesztenek. Kitűnő jövedelmi forrást lehetne igen is a borból teremteni Fehérben, ehhez azonban két dolog lenne szükséges mindenekelőtt. Jobb mivelés a szőlőben, és nagyobb takarmánytermelés a földeken, hogy így a trágyából a gabna hátránya nélkül a szőlőknek is juthasson. És ha egyszer ezen állapot bekövetkeznék, akkor cognac-gyártás szempontjából a fehér megyei szőlők közönséges boraikkal, haszon tekintetéből is jelentőségre vergődhetnének. Hogy az erdei gazdálkodás haszna, az illető uraságokra nézve, legalább Fehérmegyében szintén egyátalában nem irigylendő, azt láttuk a bicskei és vaáli adatokból. Bicskén 4/10-ed, Vaálon pedig nem egészen 2/10-ed ölet tesz azon famennyiség, mely ölfa gyanánt vágatván, évenkint egy kát. holdra esik. Egy hold erdőnek tiszta haszna e szerint, Vaálnál kiszámitottuk, 475/f6 pkr, s ez alapon tehet a bicskei haszon legfeljebb kétszer annyit, vagyis 1 írt 35 krt. Az úrbéri fajzás nyomja e hasznot. S addig az erdei gazdálkodás jobb állapotra nem vergődhetik, míg e terhelő viszony rendezve, s megoldva nem lesz. Az után, amit személyesen láttam és tapasztaltam, nem mondhatom az állattenyésztést is virágzónak. A gulyák megszűntek , a ménesek szűnőfélben vannak; anélkül, hogy ezek helyett, mint kellene, gazdag takarmánytermelésen alapuló istállózás a csorbát helyreütötte volna már. A szarvasmarhának és lónak az a része, melyet a földmivelő nép tart és tenyészt, főleg azért, hogy legyen igavonó ereje, csaknem kizárólag a közlegelőre van utasítva még; ezen legelő pedig, a mellett, hogy állatokkal túl van terhelve, rendesen száraz és kopár is. Jobb marhát és jobb lovat a népnél csak azon kevés helyeken találtam, hol a legelő feloszlatván, a takarmányter-melés ez okán mintegy kényszerüleg életbe lépett. Ily helységekben leginkább és helyesen a luczernát és kukoriczát termesztik zöld takarmányul. Valóban feltűnő a különbség ezen falvak és mások marhái és lovai közt. Az uradalmak állattenyésztése, mint máskép helyesen és gyakorlatilag alig is lehet, a juhtenyésztésben öszpontosult. Vannak ugyan még az uradalmakban néhány jeles ménesek is, mint p. o. Lánghon, Előszállásán és Alcsuthon; de ezek, az egészre nézve, mint jobb tenyészállat-források fontosak csak. A tulajdonos erszényét, ha nem apasztják, gazdagabbá bizonyára nem teszik. De a fehérmegyei juhtenyésztés aztán nagyszerű is. Vannak egyes birtokosok, kiknek nyájaik a 20— 30 sőt 50 ezeret is megütik. Minőség tekintetében a gyapjú magas fo- ■ kon áll. A feladat ezen jeles nyájak irányában, egyedül a gyapjú viszonylagos mennyiségének az emelése. És azon kitűnő gazdai értelmiség, melylyel Fehérmegye rendelkezik, kötelességét kétségkívül meg fogja tenni. Mennyire menjen a finom merinók száma Fehérben? határozottan megmondani nem lehet. Az eddig végrehajtott összeírások eredményére alig hiszem, hogy valaki megesküdni merne! Talán egy tényen alapuló hozzávetéssel közel juthatunk legalább a valósághoz. A bicskemányi uradalomban (25,000 hold) van nevezetesen 10 -12, az ercsi uradalomban (23,000 h.) 20—22, az előszállási uradalomban (37,232 h.) 17 — 20, végül az alcsuthi uradalomban (14,700 h.) 11 —12 ezer darab juh. Közel 80 ezer holdon tehát,oda számítva az urbériséget is) áll mintegy 59 — 66 ezer db juh. Ezen tényleges adat szerint lehet tehát az egész vármegyében talán mintegy 500 — 550 ezer darab. Gazdasági gépek alkalmazása dolgában Fehérmegye kitűnő helyen áll. Nem hiában drága és kevés a munkás kebelében. Ez irányban újabb időbeni tett haladása, kérdésen kívül a legjelentékenyebb. Alig hiszem, hogy lenne a hazában egy második megye, mely vele ez érdemben a versenyt kiállhatná. Különösen elterjedtek a jobbféle földmivelő eszközökön kívül a cséplőgépek, minőkkel aligha van uradalom, mely ellátva ne volna. Boldogult Horhy Mihálynak ez irányban nagyok az érdemei. Szerencsés úttörő volt. Nagyobbszerü rendezettebb uradalmak és birtokok a megyében, hol okszerűbb vetésforgások, mesterséges takarmánytermelés, gépek használata, finomabb juhtenyésztés és nagyobb mérvű faültetések honosak, tudtommal körülbelül a következők, u. m . Érd (b.Sina Simon), Ercsi (ugyanazé), Martonvásár (gr. Brunswick), Vaál (Ürményi József), Alcsúth (fhg József örökösei), Bicske (gr. Batthyány Gusztáv), Csákvár (gr. Eszterházy), Csákberény (gr. Lamberg), Lovasberény (gr. Cziráky), Vereb (Végh János), Pázmánd (hg Koburg), Pátka (gr. Festetics), Moór (gr Lamberg, Lusinszky), Bodajk (többeké), Csurgó(gr. Károlyi György), Gsoór (Manch Dávid és Nedeczky Ferencz), Csákvár (gr. Batthiány Imre), Polgárdi (gr. Batthiány István), Sz-Mihály (gr. Zichy Edmund), Sz.Ivány (gr. Zichy Domokos), Agárd (gr. Nádasdy Lipót), Seregélyes (gr. Zichy Ferencz), Sárosd (gróf Eszterházy Pálné és gr. Bombelles), Adony Szabolcs (lánghi gr. Zichyek), Perkáta (gr. Győry László), Előszállás (Zirczi rendé), Sz.Miklós (lánghi gr. Zichyek), Kálózd (gr. Zichy Edmund és Domokos), Lángh (gr. Zichyek), Báránd és Sz.Ágotha (alapítványi javak bérben b. Splényi s az Ullmann örökösöknél) stb. Emlékezetből elég ennyi! Mindezen helyek, a mezei gazdasági haladásnak kisebbnagyobb mértékben, és egyik vagy másik irányban, hasznos és termékeny közvetítői. Utánuk és példájuk nyomán mennek a közbirtokosságok, és bár elég lassan — a volt úrbéri helységek is. Elsorolt pontok állítják főleg elő Fehér megyének piaczra kerülő szép mennyiségű jeles búzáját, repczéjét és kitűnő mennyiségű gyapját. Jelesebb közbirtokosságok: Baracska, Nyék, Velencze, Czecze, Alap; s legkitűnőbb szorgalmú helységek talán : Moór Bicske, Etyek és Adony. Végig értünk ismertetésünkkel Fehérmegyén, örvendenénk, ha általa hasznot eszközölhettünk volna.