Gazdasági Lapok, 1860 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1860-11-08 / 45. szám

716 s a must ára is, mint láttuk, 1 — 3 ft közt forog. Valóságos haszonról ennélfogva bizonyára nem lehet szó. Vannak pedig Fehérnek kitűnő borai is. Ilyenek tud­tommal és különösen: a váli, órási, a moór-csókai, az iszti­­méri, s az urhidai. Példás, és haszonnal járó a szőlőmivelés még a fehér­vári határban; hol ugyan nem terem valami kitűnő bor, hanem sok terem, és­­ kellemes italu. Lehetnek nevezett pontokon kívül még más helyek is, hol a bor jelesebb; ismerve mindazonáltal ezek még minősé­nek, és csak hallásból tudok annyit, hogy egynémely szor­­galmatosabb mivelök Puszta-Zámor, Sóskút, Bicske, Szaár, Boglár, Etyek és Velenczén igen figyelmet érdemlő borokat termesztenek. Kitűnő jövedelmi forrást lehetne igen is a borból terem­teni Fehérben, ehhez azonban két dolog lenne szükséges mindenekelőtt. Jobb mivelés a szőlőben, és nagyobb takar­mány­termelés a földeken, hogy így a trágyából a gabna hátránya nélkül a szőlőknek is juthasson. És ha egyszer ezen állapot bekövetkeznék, akkor cognac-gyártás szempont­jából a fehér megyei szőlők közönséges boraikkal, haszon te­kintetéből is jelentőségre vergődhetnének. Hogy az erdei gazdálkodás haszna, az illető uraságokra nézve, legalább Fehérmegyében szintén egyátalában nem irigylendő, azt láttuk a bicskei és vaáli adatokból. Bicskén 4/10-ed, Vaálon pedig nem egészen 2/10-ed ölet tesz azon fa­mennyiség, mely ölfa gyanánt vágatván, évenkint egy kát. holdra esik. Egy hold erdőnek tiszta haszna e szerint, Vaál­­nál kiszámitottuk, 475/f6 pkr, s ez alapon tehet a bicskei ha­szon legfeljebb kétszer annyit, vagyis 1 írt 35 krt. Az úrbéri fajzás nyomja e hasznot. S addig az erdei gazdálkodás jobb állapotra nem vergődhetik, míg e terhelő viszony rendezve, s megoldva nem lesz. Az után, a­mit személyesen láttam és tapasztaltam, nem mondhatom az állattenyésztést is virágzónak. A gulyák megszűntek , a ménesek szűnő­félben vannak; a­nélkül, hogy ezek helyett, mint kellene, gazdag takarmány­termelésen alapuló istállózás a csorbát helyreütötte volna már. A szarvasmarhának és lónak az a része, melyet a föld­­mivelő nép tart és tenyészt, főleg azért, hogy legyen igavonó ereje, csaknem kizárólag a közlegelőre van utasítva még; ezen legelő pedig, a mellett, hogy állatokkal túl van terhelve, ren­desen száraz és kopár is. Jobb marhát és jobb lovat a népnél csak azon kevés helyeken találtam, hol a legelő feloszlatván, a takarmányter-­­­melés ez okán mintegy kényszerüleg életbe lépett. Ily hely­­­­ségekben leginkább és helyesen a luczernát és kukoriczát­­ termesztik zöld takarmányul. Valóban feltűnő a különbség­­ ezen falvak és mások marhái és lovai közt. Az uradalmak állattenyésztése, mint máskép helyesen és gyakorlatilag alig is lehet, a juhtenyésztésben öszpontosult. Vannak ugyan még az uradalmakban néhány jeles ménesek is, mint p. o. Lánghon, Előszállásán és Alcsuthon; de ezek, az egészre nézve, mint jobb tenyészállat-források fontosak csak. A tulajdonos erszényét, ha nem apasztják, gazdagabbá bizo­nyára nem teszik. De a fehérmegyei juhtenyésztés aztán nagyszerű is. Vannak egyes birtokosok, kiknek nyájaik a 20— 30 sőt 50 ezeret is megütik. Minőség tekintetében a gyapjú magas fo- ■ kon áll. A feladat ezen jeles nyájak irányában, egyedül a gyapjú viszonylagos mennyiségének az emelése. És azon ki­tűnő gazdai értelmiség, melylyel Fehérmegye rendelkezik, kö­telességét kétségkívül meg fogja tenni. Mennyire menjen a finom merinók száma Fehérben? határozottan megmondani nem lehet. Az eddig végrehajtott összeírások eredményére alig hiszem, hogy valaki megesküdni merne! Talán egy tényen alapuló hozzávetéssel közel jutha­tunk legalább a valósághoz. A bicske­mányi uradalomban (25,000 hold) van neveze­tesen 10 -12, az ercsi uradalomban (23,000 h.) 20—22, az előszállási uradalomban (37,232 h.) 17 — 20, végül az alcsu­­thi uradalomban (14,700 h.) 11 —12 ezer darab juh. Közel 80 ezer holdon tehát,­­oda számítva az urbériséget is) áll mintegy 59 — 66 ezer db juh. Ezen tényleges adat szerint le­het tehát az egész vármegyében talán mintegy 500 — 550 ezer darab. Gazdasági gépek alkalmazása dolgában Fehérmegye kitűnő helyen áll. Nem hiában drága és kevés a munkás ke­belében. Ez irányban újabb időb­eni tett haladása, kérdésen kívül a legjelentékenyebb. Alig hiszem, hogy lenne a hazá­ban egy második megye, mely vele ez érdemben a versenyt kiállhatná. Különösen elterjedtek a jobbféle földmivelő esz­közökön kívül a cséplőgépek, minőkkel aligha van urada­lom, mely ellátva ne volna. Boldogult Horhy Mihálynak ez irányban nagyok az érdemei. Szerencsés úttörő volt. Nagyobbszerü rendezettebb uradalmak és birtokok a megyében, hol okszerűbb vetésforgások, mesterséges takar­mánytermelés, gépek használata, finomabb juhtenyésztés és nagyobb mérvű faültetések honosak, tudtommal körülbelül a következők, u. m . Érd (b.Sina Simon), Ercsi (ugyanazé), Martonvásár (gr. Brunswick), Vaál (Ürményi József), Al­­csúth (fhg József örökösei), Bicske (gr. Batthyány Gusztáv), Csákvár (gr. Eszterházy), Csákberény (gr. Lamberg), Lovas­­berény (gr. C­ziráky), Vereb (Végh János), Pázmánd (hg Ko­­burg), Pátka (gr. Festetics), Moór (gr Lamberg, Lusinszky), Bodajk (többeké), Csurgó(gr. Károlyi György), Gsoór (Ma­nch Dávid és Nedeczky Ferencz), Csákvár (gr. Batthiány Imre), Polgárdi (gr. Batthiány István), Sz-Mihály (gr. Zichy Edmund), Sz.­Ivány (gr. Zichy Domokos), Agárd (gr. Ná­­dasdy Lipót), Seregélyes (gr. Zichy Ferencz), Sárosd (gróf Eszterházy Pálné és gr. Bombelles), Adony­ Szabolcs (lánghi gr. Zichyek), Perkáta (gr. Győry László), Előszállás (Zirczi rendé), Sz.­Miklós (lánghi gr. Zichyek), Kálózd (gr. Zichy Edmund és Domokos), Lángh (gr. Zichyek), Báránd és Sz.­­Ágotha (alapítványi javak bérben b. Splényi s az Ullmann örökösöknél) stb. Emlékezetből elég ennyi! Mindezen helyek, a mezei gazdasági haladásnak kisebb­­nagyobb mértékben, és egyik vagy másik irányban, hasznos és termékeny közvetítői. Utánuk és példájuk nyomán men­nek a közbirtokosságok, és bár elég lassan — a volt úrbéri helységek is. Elsorolt pontok állítják főleg elő Fehér megyének pi­­aczra kerülő szép mennyiségű jeles búzáját, repczéjét és ki­tűnő mennyiségű gyapját. Jelesebb közbirtokosságok: Baracska, Nyék, Velencze, Czecze, Alap; s legkitűnőbb szorgalmú helységek talán : Moór Bicske, Etyek és Adony. Végig értünk ismertetésünkkel Fehérmegyén, örven­denénk, ha általa hasznot eszközölhettünk volna.

Next