Műszaki Hetilap, 1898. január-december (22. évfolyam, 1-52. szám)
1898-01-02 / 1. szám
1. szám. MŰSZAKI HETILAP 3 szobában lenni nem akarunk. A fafűtés, mely még a legtöbb előnynyel bír, maholnap a mesék világába tartozik, az emberiség, mint mindennel, úgy evvel is rosszul gazdálkodik, kiirtja az erdőket csaknem végképpen, amelynek azonkívül még más, az éghajlatra is nagy a befolyása, de amiről ezúttal szólani nem akarunk. A szénfűtésnek nagyon sok hátránya között kiemelendő a sok piszok és kellemetlenség, melylyel a fűtés jár, de ezzel még csak valahogy kibékülnénk, de a rossz égés következtében temérdek az emberáldozat, melyet a szénfűtés moodja áldozatul kívánt, alig múlik el hét, hogy ilyesmiről az újságokban ne olvasnánk. A töltő kályhák rendszere sokban javította a fűtés tökéletlenségét és lehetővé tette azt, hogy a szobák hőmérsékletét jól-rosszul szabályozzuk, de ez csakis az ex-kályhákra áll, ellenben a széntöltő kályhák még ma is használhatatlanok, mert ha belőlök az anyag elégett, utána tölteni veszedelmes, mert a parázs alul van és igen sok szénéteg fejlődik, mely távozni nem bírván a felette álló szénréteg miatt, még a kályhát is képes szétverni, de legtöbb esetben kicsapja a kályha ajtaját és penetuans bajt terjeszt, mely azonkívül mérges is. Mindazonáltal, ha számba veszszük a modern és a régi fűtési testeket, nem zárkózhatunk el az óriási haladás constatálása elől, ha mindazonáltal ezen a téren a tökéletesség elérve nem lett, az csak azt bizonyítja, hogy a probléma megfejtése egyike a legnehezebbeknek. A megfejtésre való törekvés azonban mindig nagyon élénk volt, mutatja ezt a kályháknak szertelen sok faja, melylyel a gyárak és különféle feltalálók az emberiséget nap-nap után elárasztják. A következőkben tárgyalni fogjuk a ma létező fűtésrendszerek legjelesebb, legkiválóbb példányait, természetesen részletesen minden létező kályhára ki nem terjeszkedhetünk, csak olyanokat fogunk bemutatni, melyek a kályhafajok típusaként szerepelnek. Hogy ezt tehessük, mindenekelőtt osztályozzuk a kályhákat, mégpedig legczélszerűbben a fűtőanyag szerint, és ennek tekintetbe vételével a fűtésrendszereket négy fő osztályba sorozhatjuk : 1. olyan rendszerű fűtés, melynek tüzelőanyaga szilárd, mint pl. fa, szén, koax és briquette stb., 2. ahol a fűtőanyag légszerű, mint pl. a kőszéngáz, 3. lehet a fűtőanyag cseppfolyós is, mint pl. petróleum, e három első rendszer abban különbözik jobbadán, hogy a fűtőanyag más és más halmazállapotú, míg végre a 4. osztály egy egész különszerű fűtőanyaggal, a villamossággal van jellemezve, mely rendszer, daczára legifjabb voltának, máris számot tevő e téren. Midőn e rendszereket külön-külön tárgyaljuk, kifejtvén azoknak lehetőleg hátrányait és előnyeit. 1. Szilárd anyaggal való fűtés. Az e fajú fűtést 4 nagy osztályba rendezhetjük : aj azok, melyek a fűtött helyiség hőmérsékletét sugárzó hő által emelik, vagy esetleg felhasználják az égési gázok által elragadott meleg egy részét is, vagy a kisugárzó és felszálló hőt a légmérséklet emelésére fordítják és az így felmelegített hőt tovább vezetik. E csoportba tartoznak a legrégibb közönséges kandallók, a modernebb kályhák és az úgynevezett légfűtés. bj Olyan fűtés képezi a második csoportot, melynél vizet melegítünk fel egy bizonyos hőfokra, mely felhevített víz képezi aztán a melegség forrását, melyet alkalmasan épített csatornákon elvezetünk, e rendszer a meleg vízzel való fűtés rendszere, mely ma azonban már majdnem kiszorult. ej A harmadik osztást azon módszer képezi, hol a vizet magas vagy alacsony nyomású gőzzé változtatjuk át, melyet aztán szintén csatornákon vezetünk el, ez az úgynenevett gőzfűtés. 4. Képezi az utolsó csoportot hol a gőzfűtést a meleg vízzel való fűtéssel kombináljuk. Hogy melyik a legalkalmasabb rendszer, e tekintetben bajos az ítélet, fő czél a fejlesztett meleg lehetőleg tökéletes kihasználása, a rendszernek megválasztása aztán vidéki, helyi és gyakran még építkezési viszonyoktól is; a szénnel való fűtésnél még arra is kell nagyon vigyáznunk, mert közvetlen összeköttetésben lévén a kéményhogy az égés lehetőleg tökéletes és teljes legyen, mert különben a legveszélyesebb gáz, a szénéleg belégzésének tesszük ki magunkat. Ilyen nagyfontosságú tulajdonságok még, melyek szintén latba vetendők a kényelmi szempontok, melyek az ugyanazon fajú fűtésrendszernél igen tág mezőt nyitnak a gondos rendezőnek, végül megválasztandó, — bár közönséges szempontból ítélve a legutolsó helyen áll — a kályhának a decoratio külseje, mert amint az ormótlan kályha elcsúfítja a szobát ép úri lakásokban a luxosiusosan berendezett külsejű kályha nagyban hozzájárul a szoba ízléses berendezéséhez. Kandallók. Történeti hűség szempontjából megemlítjük a kandallókat, melyek a mai modern kályhák őséül tekinthetők és egy közönséges tűzhelyből állottak, melyek egy, a falban lévő cső segélyével a kéménnyel directe összeköttetésben voltak, de a fűtés legelemibb elméletének meg nem feleltek, nyel, a melegség nagy részét a fejlődő óriási gázok magukkal ragadták és csupán a kisugárzott hő lett felhasználva a szoba fűtésére, úgy hogy a fűtőanyagnak alig 8%-a használtatott fel fűtési célokra. Egy ilyen rendszerű kályhát mutat az 1. ábra. Törekedtek aztán, hogy ne csak a sugárzó hő, hanem az égési gázok által fejlesztett hő is felhasználtassék, különböző csövet vagy több felé épített csövezettel kombinálták a kandallót, amely szerkezet arra szolgált, hogy vagy az égési gázok távozás előtt bizonyos út megtérésére kényszerittessenek és ezáltal a környezetleg felmelegíttessék, vagy pedig, hogy az alsóbbrétegben levő hideg levegőt beszívja és felmelegítve újból vegyítse a szoba levegővel, miáltal annak hőmérséklete tetemesen emelkedik. Ilyen kandallókat ábrázol a 2. és 3. ábra, melyek már jobban el voltak terjedve, de természetesen az enyhébb éghajlati országokban, hol a fűtés nem oly fontos, mint nálunk s a kandallót inkább dísznek használták. Különösen igen kedves be- 1. ábra. Egy közönséges kandalló keresztmetszete. 2. ábra. A Perret-féle kandalló keresztmetszete. 4. ábra. Termophore. 6. ábra. Perret-féle kandalló. 3. ábra. A Fondet-féle kandalló. — 5. ábra. Kandalló ráccsal.