Műszaki Hetilap, 1898. január-december (22. évfolyam, 1-52. szám)

1898-01-02 / 1. szám

1. szám. MŰSZAKI HETILAP 3 szobában lenni nem akarunk. A fafűtés, mely még a legtöbb előnynyel bír, maholnap a mesék világába tartozik, az emberiség, mint mindennel, úgy evvel is rosszul gazdálkodik, kiirtja az er­dőket csaknem végképpen, a­melynek azonkívül még más, az éghajlatra is nagy a befolyása, de a­miről ezúttal szólani nem akarunk. A szénfűtés­­nek nagyon sok hátránya között kiemelendő a sok piszok és kellemetlenség, melylyel a fűtés jár, de ezzel még csak valahogy kibékülnénk, de a rossz égés következtében temérdek az ember­áldozat, melyet a szénfűtés mo­­od­ja áldozatul kívánt, alig múlik el hét, hogy ilyesmiről az újságokban ne olvasnánk. A töltő kályhák rendszere sokban javította a fűtés tökéletlenségét és lehetővé tette azt, hogy a szobák hőmérsékletét jól-rosszul szabályozzuk, de ez csakis az ex-kályhákra áll, ellenben a széntöltő kályhák még ma is használhatatlanok, mert ha belőlök az anyag elégett, utána tölteni veszedelmes, mert a parázs alul van és igen sok szénéteg fejlődik, mely távozni nem bírván a fe­lette álló szénréteg miatt, még a kályhát is ké­pes szétverni, de legtöbb esetben kicsapja a kályha ajtaját és penetuans bajt terjeszt, mely azonkívül mérges is. Mindazonáltal, ha számba veszszük a modern és a régi fűtési testeket, nem zárkózhatunk el az óriási haladás constatálása elől, ha mindazonáltal ezen a téren a tökéletesség elérve nem lett, az csak azt bizonyítja, hogy a probléma megfejtése egyike a legnehezebbeknek. A megfej­tésre való törekvés azonban mindig nagyon élénk volt, mutatja ezt a kályháknak szertelen sok faja, melylyel a gyárak és különféle feltalálók az emberiséget nap-nap után elárasztják. A következőkben tárgyalni fogjuk a ma létező fűtésrendszerek legjelesebb, legkiválóbb példá­nyait, természetesen részletesen minden létező kályhára ki nem terjeszkedhetünk, csak olyano­kat fogunk bemutatni, melyek a kályhafajok tí­­pusaként szerepelnek. Hogy ezt tehessük, min­denekelőtt osztályozzuk a kályhákat, még­pedig legczélszerűbben a fűtő­anyag szerint, és ennek tekintetbe vételével a fűtésrendszereket négy fő osztályba sorozhatjuk : 1. olyan rendszerű fűtés, melynek tüzelőanyaga szilárd, mint pl. fa, szén, koax és briquette stb., 2. a­hol a fűtőanyag légszerű, mint pl. a kő­széngáz, 3. lehet a fűtőanyag cseppfolyós is, mint pl. petróleum, e három első rendszer abban külön­bözik jobbadán, hogy a fűtőanyag más és más halmazállapotú, míg végre a 4. osztály egy egész különszerű fűtőanyaggal, a villamossággal van jellemezve, mely rendszer, daczára legifjabb vol­­tának, máris számot tevő e téren. Midőn e rend­szereket külön-külön tárgyaljuk, kifejtvén azok­nak lehetőleg hátrányait és előnyeit. 1. Szilárd anyaggal való fűtés. Az e fajú fűtést 4 nagy osztályba rendezhetjük : aj azok, melyek a fűtött helyiség hőmérsék­letét sugárzó hő által emelik, vagy esetleg fel­használják az égési gázok által elragadott meleg egy részét is, vagy a kisugárzó és felszálló hőt a légmérséklet emelésére fordítják és az így fel­­melegített hőt tovább vezetik. E csoportba tar­toznak a legrégibb közönséges kandallók, a mo­dernebb kályhák és az úgynevezett légfűtés. bj Olyan fűtés képezi a második csoportot, melynél vizet melegítünk fel egy bizonyos hő­fokra, mely felhevített víz képezi aztán a meleg­ség forrását, melyet alkalmasan épített csatorná­kon elvezetünk, e rendszer a meleg vízzel való fűtés rendszere, mely ma azonban már majdnem kiszorult. ej A harmadik osztást azon módszer képezi, hol a vizet magas vagy alacsony nyomású gőzzé változtatjuk át, melyet aztán szintén csatornákon vezetünk el, ez az úgynenevett gőzfűtés. 4. Képezi az utolsó csoportot hol a gőzfű­tést a meleg vízzel való fűtéssel kombináljuk. Hogy melyik a legalkalmasabb rendszer, e te­kintetben bajos az ítélet, fő czél a fejlesztett me­leg lehetőleg tökéletes kihasználása, a rendszernek megválasztása aztán vidéki, helyi és gyakran még építkezési viszonyoktól is; a szénnel való fűtésnél még arra is kell nagyon vigyáznunk, mert közvetlen összeköttetésben lévén a kémény­­hogy az égés lehetőleg tökéletes és teljes legyen, mert különben a legveszélyesebb gáz, a szénéleg belégzésének tesszük ki magunkat. Ilyen nagyfon­­tosságú tulajdonságok még, melyek szintén latba vetendők a kényelmi szempontok, melyek az ugyanazon fajú fűtésrendszernél igen tág mezőt nyitnak a gondos rendezőnek, végül megválasz­tandó, — bár közönséges szempontból ítélve a legutolsó helyen áll — a kályhának a decoratio külseje, mert a­mint az ormótlan kályha elcsú­fítja a szobát ép úri lakásokban a luxosiusosan berendezett külsejű kályha nagyban hozzájárul a szoba ízléses berendezéséhez. Kandallók. Történeti hűség szempontjából meg­említjük a kandallókat, melyek a mai modern kály­hák őséül tekinthetők és egy közönséges tűzhelyből állottak, melyek egy, a falban lévő cső segélyével a kéménnyel directe összeköttetésben voltak, de a fű­tés legelemibb elméletének meg nem feleltek, nyel, a melegség nagy részét a fejlődő óriási gá­zok magukkal ragadták és csupán a kisugárzott hő lett felhasználva a szoba fűtésére, úgy hogy a fűtő­anyagnak alig 8%-a használtatott fel fűtési c­élokra. Egy ilyen rendszerű kályhát mutat az 1. ábra. Törekedtek aztán, hogy ne csak a su­gárzó hő, hanem az égési gázok által fejlesztett hő is felhasználtassék, különböző csövet vagy több felé épített csövezettel kombinálták a kan­dallót, a­mely szerkezet arra szolgált, hogy vagy az égési gázok távozás előtt bizonyos út megté­résére kényszerittessenek és ezáltal a környezet­leg felmelegíttessék, vagy pedig, hogy az alsóbb­­rétegben levő hideg levegőt beszívja és felmele­­gítve újból vegyítse a szoba levegővel, miáltal annak hőmérséklete tetemesen emelkedik. Ilyen kandallókat ábrázol a 2. és 3. ábra, melyek már jobban el voltak terjedve, de természetesen az­­ enyhébb éghajlati országokban, hol a fűtés nem­­ oly fontos, mint nálunk s a kandallót inkább­­ dísznek használták. Különösen igen kedves be- 1. ábra. Egy közönséges kandalló kereszt­metszete. 2. ábra. A Perret-féle kandalló keresztmetszete. 4. ábra. Termophore. 6. ábra. Perret-féle kandalló. 3. ábra. A Fondet-féle kandalló. — 5. ábra. Kandalló rác­csal.

Next