Gépészek Országos Szövetsége - Hivatalos Lap, 1937 (43. évfolyam, 1-12. szám)
1937-01-01 / 1. szám
...i j-.'-,-iilU liliLlU J.i_ L.. Gépészek Országos Szövetsége is az egész magyar gépésztársadalom nevében őszinte tisztelettel és szeretettel üdvözöljük, egyben arra is kérjük, hogy tartsa meg szövetségünket továbbra is pártfogásában. A földgáz és a gázmotor. A mai Magyarország nem bővelkedik természetes energiaforrásokban és különösen a sík vidék, a Nagy-Alföld szőrült reá a természet legújabb,' jelentőségében ' még át sem tekinthető ajándékára, mely az utóbbi években levezetett mélyforrásokkal kapcsolatban került felismerésre. Ez a kimeríthetetlennek látszó energiaforrás a földgáz, mely energia-és vízhozamával talán egész Alföldünknek jótevőjévé válhatik. Amely mint ritka természeti adomány, ahol csak megjelent, mindenütt éreztette hatását és a környező terület egész gazdasági életét megváltoztatta. Csak néhány példát említünk : Medgyes, Torda kis mezővárosok alig több "mint egy évtized alatt iparvidékek központjaivá változtak; Hajdúszoboszló a csodaforrás révén pár év alatt nem remek változáson ment keresztül; Szolnok egy nagyvárosi viszonylatokban is elsőrangú, nagyon gazdaságosan dolgozó kultúrintézménnyel lett gazdagabb. A földgáz aránylag kevés helyen fordul elő Európában, főleg Erdélyben, Galíciában, Horvátországban és Magyarországon. Legdúsabb lelőhelye Észak-Amerikában, Pennszilvánia környékén van, másodsorban az Erdélyi földgázmezők adják a legbőségesebben a használatra teljesen kész gáz alakú energiát. A Kárpátok által övezett területen levő földgáz ezenkívül még a legtisztábbnak és legmagasabb kalóriatartalmúnak is mondható. . . A földgáz eredetéről még biztos tudomásunk nincsen. A legvalószínűbb feltevés az, hogy őskori ■ tengerfenékmaradványok átalakulási terméke. A Magyarországi vizes gázforrások jódtartalma is a tengerfenék-elmélet mellett ■bizónyit. Feltételezhető, hogy a magyar-Alföldön talált gázforrások az Erdélyiekkel összeköttetésben álló,''de‘méh'-ebb, szárazgáz-medence átszivárgásai és ennélfogva nincsen kizárva, hogy esetleges mélyebb forrás, kimeríthetetlennek látszó energiaforrás birtokába juttatja Hazánkat. Az eddigi jelentősebb magyar források mélységei a következő: Hajdúszoboszló II. teljes feltárás után a várható gázhozamot napi 12000 m®. becsülik. Karcag I. a 650 m-es mélységből az 1928. év januári kitörésnél kb. 60.000 m®.-re becsült gázmennyiséget szolgáltatott. A furat közben eldugult, de minden remény megvan arra, hogy a második forrás meg fogja hozni a kívánt eredményt. Régi tapasztalat továbbá, hogy a Nagy- Alföldön igen sok helyen, de különösen a Nagykunságban, Hajdúságban, Csanád- és Békésmegyében a száz méter mélységen aluli kutak gázos tartalmúak, kellő geológiai vezetés mellett remélhető, hogy az Alföldünkön aránylag kisebb költséggel számos gázforrást nyithatunk meg. Sokkal bőségesebb az Erdélyi főforrások, melyek mélysége és hozama a következő: Újabban több, igen bőséges forrást tártak fel, sajnos, ezeknek adatai ezidőszerint nem állnak rendelkezésünkre.":"A gáznyomás 18-26 atm. között van és a gáz ezidőszerint saját redukált nyomásával kerül a vezetékhálózatba. Az eddig feltártkutak hozama csak felerészben van kihasználva, de így is ca. 2.000.000 mm-re tehető a napi felhasználás. Egyes szerencsés földrajzi fekvésű városok (Torda, Medgyes) valóságos iparvidékhez, soha nem remélt gazdasági fellendüléshez jutottak a földgáz révén. Az Erdélyi kutak feltárása a főgázvezetékek létesítése részbenháború előtti, részben háború alatti magyar munka. (Sok mással ezt is elvesztettük.) A magyar földgázforrások az Erdélyiekhez kb. Csanádapáca Hajdúszoboszló I. Hajdúszoboszló II. Karcag I. Karcag II. Szolnok 560 m. mély, napi hozama 700 m. 1090 . „ „ . 3200 „ 1850 „ „ , „ „ „ 650 „„ „ „ 3300 „ „ 950 „ „ „ „ 240 „ Kissármás II. Kissármás X. Kissármás XI . Kissármás XII. Kissármás XIII. 300 m. mély, napi hozama 110 „ „ „ . ■ 80 „ „ „ 225 „ , 108 „ „ „ „ Magyar-Sáros 420 Bázna 140 860.000 m''. 55.000 „ 65.000 „ 225.000 „ 70.000 „ 220.000 „ 110.000 «