Gyergyói Hírlap, 2015. augusztus (6. évfolyam, 147-167. szám)

2015-08-28 / 166. szám

M­A_ I­M ^ Gyergyói Hírlap - péntek-vasárnap,augusztus 2­8 -3­0 . 9 Hunyadi János és Hunyadi László halála A SZÉKELY ÖRÖKSÉG VÉGLEGESÍTŐDÉSE Hunyadi János idején A székely gazdasági-társa­dalmi viszonyok mélyreható változásokon mentek keresz­tül a 15. század közepéig. Hu­nyadi János kormányzósága idején nyeri el formáját a szé­kely magántulajdon. Hunya­di János utasítására Vízaknai Miklós és Vingárdi Geréb Já­nos görgényi várnagyok írásba foglalták a marosvásárhelyi székely gyűlésnek a székely örökségre vonatkozó hatá­rozatait. Az 1451-ben kiadott oklevélben a következőkép­pen fogalmaztak: „Mi, Vízak­nai Miklós, az erdélyi részek alkormányzója és Vingárdi Geréb János, görgényi vár­nagyok, akiket a dicsőséges hadvezér, Hunyadi János, Magyarország kormányzója a székely Marosszék bírójául rendelt, a jelen oklevél által tudtul adjuk, hogy a szé­kelyek egyetemének Szent Barnabás ünnepe előtti leg­közelebbi kedden Vásárhely mezővárosában tartott köz­gyűlésünkön Szentgyörgyi Barnabással, egy nagyobb sereg kapitányával, és Mik­lós fia: Gyalakuti Péter­rel, főbírónkkal, Imre fia: Meggyesfalvi Kis Jakab­bal, továbbá Szenthárom­­sági Simonnal, Balázs fia: Andrásfalvi Mihállyal, Mosoni Bih­ari Benedekkel, és a többi 24 esküdttel az összes székely dicséretes törvénye és kipróbált régi szokása szerint törvényszé­ket tartottunk, egyhangú­lag és közös akarattal, más örökérvényű határozatokkal együtt úgy rendelkeztünk, hogy senki bármely örök­ség ügyében, ha 32 évig sem­miféle jogi lépést és tiltást nem tett, a továbbiakban már semmiféle követelést nem támaszthat, hanem örök­re hallgatni tartozik, és a múltban valahányszor két testvér a székely örökségen kölcsönösen megosztozott, akkor az őket követő örö­köseik úgy birtokolják és tartsák a székely örökséget, hogy ameddig bármelyikük ágában férfi örökösök van­nak, a női örökösök a még élő férfi örökösök kárára, az ef­fajta örökség birtokába ma­gukat nem vezettethetik be, elfogyván a férfi örökösök, és női örökösök tovább élnének, akkor amíg élnek, a rokon­ság másik ágából való férfi örökösök az ilyesfajta örök­ségnek arra az ágára eső ré­széhez nem kapcsolhatják magukat, és amikor mind­két nembeli örökösök elfogy­nak, akkor a rokonság másik természetes ágára kell száll­niuk az említett örökségek­nek. Ezen rendelkezés és határozat örök szilárdsá­gára határoztuk kiadni fen­tebb írt oklevelünket. Kelt előbb mondott gyűlésünk 10. napján a mondott helyen, az Úr 1451. évében.” Két év múlva, 1453- ban Vingárdi Geréb János görgényi várnagy marosszéki birtokvitában ítéletlevelet adott ki a székely örökség ügyében, melynek szövege a következő: „Mi, vingárdi Ge­réb János, görgényi várnagy, a nagyságos Hunyadi Já­nos, örökös besztercei gróf, Magyarország főkapitánya által a székelyekhez dele­gált bíró tudatjuk, hogy no­ha valamennyi náznánfalvi és kisfaludi székelyek a né­hai Bolgár Semjén és László, valamint az összes szent­­királyi székely nép javai és örökségei ügyében előttünk és Marosszék bírája, vala­mint kapitánya és seniorai előtt pert folytattak, és amint azt megtudtuk, mind a mi időnkben, mind pedig koráb­ban is perlekedtek, de mivel a már említett Bolgár Lász­ló nem volt otthon, hanem magyarországon szolgált, emiatt ezen Bolgár Lász­ló anyja az ő és a már emlí­tett semjén és a szentkirályi székelyek javaiból és öröksé­géből semmit el nem veszít­hetett vagy tékozolhatott. Ezért az említett javakat és örökségeket Torockai Illés­nek és Erdélyi Miklós fele­ségének, valamint Vízaknai Miklós leszármazottainak hagyjuk békés és egyenlő leí­rásra és birtoklásra. Kelt Vá­sárhelyen, csütörtökön, Máté apostol ünnepének előest­éjén, az Úr 1453. évében.” A NÁNDORFEHÉRVÁRI GYŐZELEM JELENTŐSÉGE Nándorfehérvár ostroma messze túlmutat egy katonai ütközet sikerén. Ez a győze­lem hetven évre vetette vis­­­sza Magyarország határaitól a török hódítást. A győzel­met követően Hunyadi János hadvezéri tettétől volt hangos egész Európa. A világraszóló győzelem az egész keresztény világban nagy örömöt keltett. III. Callixtus pápa élete leg­szerencsésebb eseményének tekintette az 1456-os nándor­fehérvári győzelmet, s miután a hatalmas sikerről értesült a következőket mondta: „Min­den érdem János vajdáé és a szegény kereszteseké, két­ségtelen tehát, hogy a győ­zelem az isteni kegyelem ajándéka, nem emberek mű­ve. János vajda, Krisztus ha­talmas bajnoka, a kereszt jele alatt küzdő pórokkal és a rosszul felfegyverzett ka­tonák kisded csapatával űzte vissza a törököt. Isten segít­ségével vívta ki csodás dia­dalát.” A köztudatban úgy él, hogy a pápa a nándorfehér­vári győzelem hírére rendelte el, a déli tizenkét órai haran­gozást az összes keresztény templomokban. Az erről szó­ló pápai bulla azonban még június végén szövegeződött meg, s különleges bűnbocsá­natot ígért mindazoknak, akik a törökök ellen küzdő keresz­tesek győzelméért imádkoz­tak. A déli harangszó volt a hívek napi figyelmeztetője, imára buzdítója. Ilyen érte­lemben mégis csak igaz, hogy a keresztény templomok min­den délben megkonduló ha­rangjai ma is Nándorfehérvár neves és névtelen hőseinek emlékét hirdetik. Hunyadi János halála Az oszmán törökök feletti győzelem örömét hamar­ be­árnyékolta a katonai táborban kitört pestisjárvány. A nagy tö­­rökverő hős 1456. augusztus 11-én Zimonyban vált, a vár­ban pusztító pestis áldozatává. Holttestét a gyulafehérvári szé­kesegyházban helyezték örök nyugalomra. Halálát az egész keresztény világ gyászolta. Hu­nyadi Jánosnak fő érdeme volt az is, hogy az interregnum ide­jén szinte királyi hatalommal felruházott kormányzóként a különböző, egymással rivális bárói csoportokat az ország vé­delmére tudta mozgósítani. Hunyadi János halála utáni helyzet Magyarországon Hunyadi János halálát köve­tően a bárói családok közöt­ti ellentétek újra fellángoltak. A Hunyadi-ház ellenségei ör­vendtek a nagyvezér halálá­nak. Ők Hunyadi János két fiának, Lászlónak és Mátyás­nak a vagyonára és az életé­re törtek. A Cillei-Garai liga a királyi javak hűtlen keze­lésével vádolta halála után a nagy hadvezért. Cillei Ulrik meg akarta szerezni Hunya­di János minden tisztségét. Hunyadi László viszont apja örökösének tekintette magát, s nem adta át Ciliéi Ulriknak az apja által igazgatott vára­kat. Hunyadi Lászlót már ko­rábban figyelmeztették hívei Ulrik szándékairól. Ciliéi a kormányzásból és a politikai közéletből is ki akarta szo­rítani az ifjú Hunyadit és ro­konait. Ciliéi tulajdonképpen a Hunyadi fiúk tönkretételé­re törekedett akkor, amikor a királyi jövedelmek hűtlen ke­zelésével vádolta az elhunyt Hunyadi Jánost. Ebben a hely­zetben a nagy hadvezér fiai kénytelenek voltak magukat V. Lászlóval külön oklevélben biztosíttatni afelől, hogy őket nem fogják felelősségre von­ni apjuk hivatalos tényeiért. E menlevél birtokában azután Hunyadi László, aki eddig Nán­dorfehérváron tartózkodott, Futakra ment az országgyű­lésre, s ott a többi főrendűvel együtt személyesen is hűséget esküdött V. Lászlónak. A fia­tal király ezek után kinevezte az új főkapitányt Cillei Ulrik személyében. Az országgyű­lésen határozatot hoztak ar­ról, hogy Hunyadi örököseitől vissza kell venni az országos jelentőségű várakat. 1456. no­vember 8-án a király meglá­togatta Nándorfehérvárt, ahol Hunyadi László a király sere­gét kizárva csak az uralkodót és közvetlen kíséretét engedte be a várba. V. László király megtekin­tette a várat, az ellenségtől zsákmányolt ágyúkat, majd másnap reggel Cilléi Ulrikkal együtt a várkápolnában misét hallgatott. Ezt követően Cilléi Ulrikot tanácskozásra hívták, ahol Hunyadi László felrótta Ulriknak az apja és maga ellen elkövetett sok vádaskodását. Vita közben kardot rántottak, majd Hunyadi emberei ráron­tottak Cillei Ulrikra, akit meg­gyilkoltak. Nagy rémület fogta el a várban tartózkodó királyt és környezetét. Az esemé­nyek miatt szörnyen aggódott az özvegy Hunyadiné, Szil­ágyi Erzsébet két fiáért, aki­ket a király bosszújától féltett. A király megbékélést színlelt, s 1456. november 23-án a te­mesvári vártemplomban ünne­pélyes ígéretet tett arra, hogy nem áll bosszút nagybátyja gyilkosain. Sőt, Hunyadi Lász­lót országos főkapitánnyá ne­vezte ki. „Megesküdt a király Hunyadi Lászlónak,­ eskü­szöm az égre, az ég Istenére, bántani nem foglak!” V. László a temesvári eskü után Budára ment, ahol a Hu­nyadi-fiúk ellenségeinek befo­lyása alá került, kik teljesen a maguk oldalára állították a gyenge jellemű királyt és a Hu­nyadiak ellen ingerelték inga­dozó kedélyét. A Hunyadiak ellenségei elhi­tették a királlyal, hogy már Hu­nyadi János, de most fiai is a koronát akarták és akarják a fe­jükre tenni. A gyenge jellemű és könnyen befolyásolható V. Lász­ló mindent elhitt. Budára hívta Hunyadi Lászlót és Mátyást, va­lamint kíséretüket, akiket tör­vényszék elé állítottak. Árulás, felségsértés és hűtlenség vétké­ben marasztalták el őket, ami­ért halálra ítélték. Az ítéletet csak Hunyadi Lászlón hajtot­ták végre. Az ifjú király vissza­riadt a tömeges vérontástól, és csak László kivégzéséhez járult hozzá, akit nagybátyja halálá­ért tartott felelősnek. Mátyást és a többieket fogságba vetet­ték. A kivégzést szükségkép­pen követte a Hunyadi-vagyon elkobzása is. Hunyadi Lászlót elfogatása után harmadnapra fejezték le a várban, a Zsigmond király által építtetett „friss palo­ta" előtt. László hosszú haján el­csúszott a pallos, ezért a hóhér háromszor csapott le bárdjával. Hunyadi László kivégzésének KÖVETKEZMÉNYE Hunyadi László lefejezése országszerte felháborodást keltett. Szilágyi Erzsébet, Hu­nyadi János özvegye és öccse, Szilágyi Mihály, fegyveres el­lenállást szerveztek. A lázadás miatt V. László király Magyar­­országról Prágába menekült, magával hurcolva a fogoly Hu­nyadi Mátyást. A Habsburg uralkodó és a Hunyadi-hívek közötti békülési törekvések nem jártak sikerrel. A király főleg esküvője szervezésével volt elfoglalva. Ulrik passaui püspök elutazott Párizsba a menyasszonyért, VII. Károly francia király leányáért. Idő­közben 1457. november 23-án a V. László király pestisben váratlanul elhunyt. A csehek­nek elegük volt az idegen kirá­lyokból, s V. László helyébe egy gazdag cseh főnemest válasz­tottak uralkodónak Pogyebrád György személyében. Az hogy a csehek maguk közül válasz­tottak uralkodót, a magyar ki­rályválasztásra is hatással volt. Hunyadi Mátyás nevé­től lett hangosba közhangulat, s félelmetesen megerősödött a Hunyadi párt. DR. GARDA DEZSŐ Hunyadi László síremléke a gyulafehérvári érseki székesegyházban

Next