Gyermekgyógyászat, 1969 (20. évfolyam, 1-4. szám)
1969 / 2. szám - Vigh Gábor - Fazekas Árpád: Larva migrans kisgyermekkori esete
Gyermekgyógyászat XX., 251—254. (1969) Szabolcs-Szatmár megye Tanács Kórháza, Nyíregyháza (ig. főorvos: Zsögöny József dr.) Bőrgyógyászati Osztálya (főorvos: Szegő László dr.) és Gyermekgyógyászati Szakrendelése (főorvos: Fazekas Árpád dr.) Larva migrans kisgyermekkori esete írta: VIGH GÁBOR dr. és FAZEKAS ÁRPÁD dr.» A parasitaer bőrbetegségek közül a myiasis externák csoportjához tartozó larva migranst Lee már 1874-ben creeping eruption név alatt ismertette. További synonymák: creeping disease (Crocker), hyponoderma (Kaposi), dermatitis linearis migrans (Rille), linea migrans (Rille), epidermiditis linearis migrans (Kengsep), Hautmaulwurf (Samson—Slimmelsterna). Aetiológiája tisztázott, klinikailag és pathoanatomiailag jól jellemzett megbetegedés. Kórokozója a mi éghajlatunk alatt többnyire a Gastrophylus aequi s. intestinalis, G. haemorrhoidalis, G. nasalis s. veterinus, G. pecorum, G. inermis és a Hypoderma bovis, H. lineatum, H. tarandi legyek lárvái, míg főként trópusokon, melegebb égövön nematoda-félék: Oxyuris, Ascaris, Ancylostoma, Strongyloides, Trichinella spiralis, filariák: F. baloa, F. medinensis, F. bancrofti, Onchocercus volvulus, F. caecutiens. Megkülönböztetésül a legyek lárvái által okozott elváltozásokat az irodalom szerint larva migrans oestrosa-nak, míg a nematodás eredetűeket larva migrans nematosa-пак nevezzük. A larva migrans oestrosa ismertetett eseteiben a megtalált légy lárvák többnyire Gastrophylus-fajtájúak voltak a fejlődés első stádiumában (Austhman, Boas, Melczer, Samson). Ezen legyek repülési ideje a mi szélességi körünkön júniustól októberig tart. Petéiket lovak szőrzetére rakják, a kikelt lárvák a harapdáló ló ajkairól a gyomorba jutnak, ahol a nyálkahártyán megtapadva 10 hónapig maradnak, miközben 3 fejlődési stádiumon mennek át, ezután a belekbe kerülnek, majd a béltartalommal per vias naturales kiürülnek, a talajon bebábozódnak és mintegy 4—5 hét múlva a bábból kirepül a légy. Az egész fejlődési kör tartama 11—12 hónap (Kotlán). A légy petéit emberi bőrre, ill. szőrzetre is lerakhatja, továbbá a kikelt, vagy kikelőfélben levő lárvákat lovakról kézzel is át lehet vinni emberi bőrre, amelybe benyomulhatnak és abban vándorolva létrehozhatják az ún. creeping disease-t vagy creeping eruption-t, szabálytalan vonalszerűen futó lineáris járatokkal, melyek nyomán a lárva útja nyomon követhető (Godovic, Pierini és mtsai, Londero és mtsai, Rávnay). A larva migrans oestrosa elsősorban olyan egyéneknél fordul elő, akik lovakkal foglalkoznak, vagy legelőhöz, istállóhoz közel tartózkodnak. Általában egy hosszú járatot, kevés exsudatiót, urticariaszerű erythemát lehet találni. Szövettanilag a járat a magas epithelrétegben van (stratum corneum). A Hypoderma bovis és lineatum lárvái is behatolnak az emberi bőrbe és ott furunculusszerű kiütéseket, ún. bögölytályogokat okoznak, ahonnan a külvilágra kikerülnek. Creeping disease kombinációban nem fordulnak elő (Darier). Ezek a Gastrophylustól eltérőleg normál gazdáik bőre alatt élnek, ahová a nyelőcsőből, hosszas kerülővel jutnak Nematoda-lárvák is számos lárva migráns esetben szerepelnek kórokozóként, de főleg a melegebb égövön okoznak creeping disease-t. Az infekció strandok homokján, tőzeges-lápos talajon következik be. Az Ankylostoma brasiliense kutya és macska parazita lévén ezen állatok excrementumaival szennyezett * *Jelenlegi munkahelye: Megyei Gyermek-Szívgondozó Intézet