Gyógyszerészi Közlöny, 1922 (38. évfolyam, 1-53. szám)

1922-01-15 / 3. szám

XXXVIII. árfolyam. Budapest, 1932. január 15. 3. szám. GYÓGYSZERÉSZI KÖZLÖNY TUDOMÁNYOS ÉS KÖZÉRDEKŰ GYÓGYSZERÉSZETI SZAKLAP A MAGYARORSZÁGI GYÓGYSZERÉSZ-EGYESÜLET ÉS A BUDAPESTI GYÓGYSZERÉSZ -TESTÜLET HIVATALOS LAPJA Szerkesztő és kiadótulajdonos: KARLOVSZKY GEYZA Társszerkesztő: Ember Elek. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII., Múzeum­ körút 10. Telefon: József 4—45. Megjelenik minden vasárnap. Irodai órák : hétköznap 9—2-ig. Előfizetési árak: égési évre 480 kor., félévre 240 kor., negyedévre 120 kor., Egyes szám ára 10 kor. SZAKÜGYE­K. A Magyar Gyógyszerészek Háza. . Irta: Korizsánszky Ottó. A Magyarországi Gyógyszerész-Egyesület a mostani évvel ünnepli félszáza­dos fennállását. A megváltozott idők, a múltéval merőben ellenkező viszonyok, ugyancsak meggondolás tárgyává kell, hogy tegyék azt a kérdést: hogyan és miképen lehet méltóképen megemlékezni az ország egyik jelentős társadalmi osztályát reprezentáló társadalmi alakulat félszázados fennállásáról. Mert nem lehet véleményeltérés közöttünk abban, hogy erről az ünnepi évfordulóról vala­minő formában meg kell emlékezni. Ötven év előtt az akkor elnyomott magyar nemzet­politikától még oly távol fekvő társadalmi osztályának megmozdulását is gyanús szemmel nézték, mert rebellis czélzatot láttak benne. A magyar gyógyszerészi kar ideális czéljainak meg­valósításáért tollal lankadatlanul küzdő harczosa, a jó Lédy bácsi, ennek ellenére minden alkalommal rámutatott, hogy az 1809-ben megalakult pestbudai gré­mium nem pótolhat egy oly országos alakulatot, a­mely a magyar gyógyszeré­szet társadalmi úton való fejlesztését szorgalmazza és a­mely a magyar gyógy­szerésztársadalom helyzetének javítása és érdekvédelme dolgában mindent elkövet. A gyógyszerészi foglalkozás egyike a legkonzervatívebbeknek. A jó öreg Plinius és Galenus műfogásai ma is korszerűek még. És régi igazság, hogy a foglalkozás nagy hatással van a jellem, a szokások kialakulására. Könnyen megrajzolható tehát a hagyományos gyógyszerészi felfogás és jellem görbéje, a­mely a gyógyszerészt a legtöbb esetben kicsinyességig menő, pontos, pepe­­cselős lelkiismeretes embernek mutatja, a­ki csak nagynehezen barátkozik meg az újításokkal, a­ki a régi kipróbált mesgyén kíván továbbra is haladni. Hogy mi minden nehézséget kellett legyőznie néhai Sédy Sándornak s annak a két­­három, az eszmét megértő, a czélt értékelni tudó kiváló gyógyszerésznek, a­kik végül is győztek, annak méltatása az egyesület és a magyar gyógyszerészet tör­ténetét megírni hivatottnak lesz feladata és kötelessége. Nem is ennek a mun­kának kívánunk itt elébevágni, hanem már jó előre, most kívánjuk a figyel­met felhívni arra, hogy a magyar gyógyszerészet fejlesztésében, a magyar gyógyszerészi kar gazdasági és társadalmi helyzetének megalapozásában és továbbfejlesztésében, néha több-kevesebb joggal kifogásolt működése ellenére, nagyon jelentős szerepet vitt a Magyarországi Gyógyszerész­ Egyesület. Ez évi félszázados jubileuma mellett tehát nem szabad szótlanul elhaladni.

Next