Állami gimnázium, Gyöngyös, 1857
A máramarosi gyémánt. Alig van Európában tartomány, melyet a természet ura annyi és oly soknemü ásványterménynyel megáldott volna, mint Magyarország. Dús mennyiségben ásatik itt nemcsak arany, ezüst s egyéb jelentékeny értékű érc és fém, hanem a változatos szinü opál, gránát, kalcedon, karneol, olajfa, akhát, ametiszt, jaspis, obsidle s több más ék- és műkészítményre alkalmas drága- és féldrágaköveken kivid az ásványok legnemesebb nemét, az értékben karazsuly szerént négyzetes arányban emelkedő gyémántot csillogás és fényre nézve sokszor szinte csalódásig megközelítő hegyijegeceknek szebbnél szebb fajai szintén elég bőségben találhatók. Ezen utóbbiak egyikét, a máramarosi lakosoktól „dragonit“nak nevezett, csinos külsejű hegyijegecet érdekesnek tartom e néhány sorban tüzetesen tárgyalni . Dr. Lorinser nyomán részletesen leirni. Az ásványgyüjtőknél és drágakőárusoknál „máramarosi gyémánt, fénygyémánt, álgyémánt, nyugoti gyémánt vagy máramarosi kő“ név alatt ismeretes jegedett kovag, jóllehet viztisztasága s élénk csillogása miatt kezdettől fogva a gyémánt félrokonának tartalék, mindazáltal az nem más, mint egy csinos, mindkét végén teljesen kifejlett, átlátszó és világos hegyijegec, melynek lényeges állományát a kovanynak élenynyeli elegyülése által létesült kovaföld teszi ugyan, de mely egyszersmint agyagföldet és meszet, noha csekély mennyiséggel, szintén mindig tartalmaz. Lelhelye ezen különös szépségű hegyisegeknek főleg Máramaros megye, hol a Husztnál Tiszába hömpölygő Nagyág folyó vidékén, Borsay Sándorfalva s a verhovinai járás, valamint a megye keleti részének több helyén gyakran tömegesen elvált egyes darabokban található. Úgyszintén nevezetes lelhelynek tartatik Verecke Beregh megyében, Klimetz Gácsországban és némelyek szerént Munkács környéke. Továbbá, e hegyijegecnek minden sajátságával biró kovasegecek mutatkoznak Erdélyben, nevezetesen az oláh határszélekhez tartozó Bozzától nem messze fekvő Osdola falunál, és a fogarasvidéki Tertz folyócska fövényei között Halmágynál; sőt vannak tapasztalt ásványismerők, kiknek állítása szerént azon szemcsés lovagok, melyek a zólyommegyei urak völgyében szűrhegyhez nőtten találtatnak, szintén a máramarosi gyémántok közé sorolandók. Midőn azonban a szép külsejü hegyisegeknek leshelyei emlittetnek, nem szabad szem elöl téveszteni, hogy ezzel nemcsak Magyarország és Erdély dicsekedhetik, hanem ezeknek határain túl szintén lehet találni a máramarosi kőnek nagysága, szépséges becséhez mindenkép hasonló, tiszta hegyijegeceket. Ismertebb helyek: Cayenne Délamerikában, Cyprus szigete, Bristol Angelhonban, Medan Grenoble mellett és Alengon Frankhonban, Siena Toskánában, Lippe-Detmold hercegség, Fiechtel vagy fenyvesbérc Bajorhonban és Zirknitz Krainban. Alakjára nézve e kisszerű hegyisegek, mint a kovagnak egyik jelentékeny faja, hatoldalu kettősgulában tűnik elő; úgy azonban , hogy a laborok között egy, hatoldalu hasáb mindenkor mutatkozik , noha e hasáb néha oly csekély, hogy a szemlélő kémlet alkalmával a gúlák széleinek csonkítását csak nagyítóüveg segélye által lehet észrevenni. Rendesen, minden egyes darab mindkét végén tökéletesen ki van fejlődve, szabályszerűleg hatoldalúan jegesedve; a két vég között vonuló