Gyöngyszöv, 1978 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1978-03-15 / 3. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! C^sínján bánjunk vele Mármint a kívánságokkal. Mert az igaz, aki előáll valamiféle hasznos javaslattal, annak meggyőződése, hogy helyesen cselekszik. Arra gondol, náluk nagyon elkopott már a régi üzlet, a szomszéd községben pedig nemrég nyitottak meg egy vadonatújat, olyan szépet, hogy bármelyik város megirigyelhetné. Ha a szomszéd községnek jutott rá pénz, miért ne jutna nekik is? Nem irigyli senki a másiktól azt, amihez hozzájutott, de akkor legyen igazság, és osszák el úgy a javakat, hogy senki se maradjon ki. Miért elégedjék meg az egyik csak ékes magyarázattal, amikor a másiknak százezrek, esetleg milliók jutnak? Olyan megállapítások ezek, amelyeknek igazával aligha lehetne vitatkozni. Nem is vitatkozunk. Mint minden közösségben, a mi szövetkezetünkben is csak az lehet az elosztás igazságos elve, hogy kivétel ne legyen. Sem úgy, hogy az egyiknek jóval több jut, mint a másiknak, de úgy sem, hogy az egyik várjon a sorára, álljon csak a sor végére, mert ott vannak még előtte a többiek is. A testvérek között is úgy szokás a családokban, hogy igazságosan egyforma arányban osztanak szét mindent: mindegyiknek ugyanannyi jusson, különben megtörténik a nagy baj, összevesznek egymással, egymásnak esnek, mindjárt kész a hadd el hadd. Márpedig egyetlen igaz érzésű szülő sem akarhatja, hogy a testvérek vicsorogjanak egymásra, mintha nem is egyazon szülőtől jöttek volna a világra. Lehet-e a mi szövetkezetünkön belül is az egyik mostohája a másiknak? Lehet-e az egyik községben ezt is, azt is megcsinálni, a másikban pedig csak arra inteni mindenkit, hogy legyenek belátással, türelemmel, várjanak békésen addig, amíg rájuk is sor kerül? Az igazság szenvedne csorbát, ha így cselekedne az igazgatóságunk. Miért van hát mégis, hogy nem jut minden községnek minden évben egyformán a közös javakból? Meg lehet válaszolni ezt a kérdést mellébeszélés nélkül? Úgy, hogy a felelettel mindenki egyetértsen? Úgy gondolja, így a helyes, ez az igazság? Lássuk csak. Van a szövetkezetünknek egy meghatározott mennyiségű pénze a fejlesztésre, a felújításra. Ha azt az elvet követjük, hogy a családon belül mindig igazságosan, egyenlő arányban kell elosztani mindent, akkor mást sem kellene tennie az igazgatóságnak, mint ezt a pénzt elosztani a szövetkezetünkhöz tartozó községek számával. Ennyi meg ennyi forint, osztva ennyi felé, jut mindenkinek ennyi. És kész. Senki sem szólhat semmit, ettől igazságosabban már nem lehet feldarabolni az összeget. Formálisan tehát eleget tettünk így az igazságosság elvének. De csak formálisan. Hogy miért nem cselekedtünk mégsem helyesen, ésszerűen, azt aligha kell hosszasan magyarázni. Gondoljunk arra, mit tud kezdeni az egyenlő arányban elosztott pénzzel az a község, amelyiknek nagyon nagy szüksége lenne — mondjuk — egy új ABС-boltra, de hiába számolja össze a neki jutó pénzt tízszer is, az csak egy részét teszi ki annak az összegnek, ami kellene az ABC-hez. Mit csináljon hát? Várja ki azt a néhány évet, amíg összejön a szükséges pénzmennyiség? Addig mit kezdjen a pénzével? Tulajdonképpen máris eljutottunk oda, ami a gyakorlatunk volt eddig, marad ezután is. Azzal a pénzzel, amit fel tudunk használni fejlesztésre, felújításra, úgy kell gazdálkodnunk, hogy bizonyos sorrendet kell felállítanunk. Miután tudjuk jól, az egész szövetkezet területén milyen feladatokat kellene megoldanunk, a feladatainkat összevetjük a rendelkezésünkre álló pénzmennyiséggel, és eldöntjük, melyik évben mire futja, mire telik, mi az, amit el kell halasztanunk a következő évre vagy a következő évekre. Van minden ilyen sorolásnak egy nagyon kellemetlen következménye. Nevezetesen, az a község, amelyiknek a jogos kívánságát teljesítik, nagyon jól érzi magát. Persze, miért is morgolódna, amikor hozzákezdenek az ABC megépítéséhez. De mit mondanak annak a községnek a lakói, akiknek ugyanilyen jogos, megalapozott a kérésük a saját ABC-jükkel kapcsolatban, mégsem fognak hozzá náluk az alapok kiásásához most, hanem csak jövőre, esetleg még akkor sem, hanem csak később? Tételezzük fel, hogy az igazgatóság „jó szívű” és azt mondja, kezdjenek hozzá ott is az ABC-bolt megépítéséhez, ne érezzék kisemmizve magukat az ott élő áfész-tagok. Tegyük fel, még elő is tudnának teremteni annyi pénzt, amennyi az alapok kiásásához szükséges. De aztán nincs már egy fillér sem. Sőt, nincs olyan építőipari vállalat vagy szövetkezet sem, amely el tudná vállalni belátható időn belül a munka befejezését. Ismét tegyük fel, sikerülne mégis rábeszélni valamelyik építőipari vállalatot vagy szövetkezetét arra, vállalja el az építkezést, majdcsak lesz valahogy elve alapján. És ettől kezdve ott kínozná a munkát egy-két emberrel, közben jókora szünetekkel, mivel a sok felvállalt munkára, hol ide, hol oda, gyorsan össze kell szednie néhány embert,hogy itt is, ott is történjék valami alibi-munka, ami azt a látszatot kelti, hogy az építők igyekeznének, de az objektív nehézségek miatt... ! Folytassuk? A lényeg már így is világos: csak annyi fejlesztéshez, felújításhoz fogjunk hozzá, amennyire az erőnkből futja. Amennyit meg tudunk valósítani. Nem kényelmesen, tutyimutyi módon, sok-sok szuszogással, hanem nagyon szervezetten, nagyon lelkiismeretesen, nagyon nagy tisztességgel. Amire pedig nem telik az erőnkből, arra mondjuk ki: most még nem tudunk hozzáfogni, de pillanatnyi ismereteink szerint ekkor és ekkor kerülhet rá a sor. Ugyanis annak semmi értelme nincs, hogy valamilyen rosszul értelmezett jószívűségből belekapjunk sok mindenbe, de ezzel az erőnket annyira szétforgácsoljuk, hogy semmit se tudjunk rendesen elvégezni. A jogos igények között is sorrendet kell felállítanunk. És be kell látnia mindenkinek, amíg a lehetőségeink korlátozottak, nincs jobb megoldás. Mindannyiunk érdeke: így kívánja ezt meg. (gmf) ÁRA: 1 Ft Mérlegen az 1977. évi tevékenységünk Ismételten lezárult egy gazdasági év, amely egyáltalán nem szűkölködött a feladatokban, és a tennivalókban, sőt az egyik legnehezebb évet zárta szövetkezetünk. A fegyelmezett, lelkiismeretes munka kimagasló eredmények elérését tette lehetővé az elmúlt gazdasági évben, melynek következtében szövetkezeti szinten 618 millió 334 ezer forint összegű forgalmat, termelést bonyolítottunk le, ezzel a bázisidőszak forgalmát 115,6 százalékra, a tervezett forgalmat pedig 107,5 százalékra teljesítettük. A beszámolási időszakban szövetkezeti szinten 19 millió 846 ezer forint összegű nyereséget értünk el, s ezzel biztosítottuk a bázis időszak és a tervezett nyereség túlteljesítését. Dinamikus fejlődés tapasztalható a kiskereskedelmi üzemágnál, ahol 449 millió 647 ezer forint összegű forgalom került lebonyolításra, s így a bázis időszakhoz viszonyítva 13,7 százalékos felfutás, fejlődés tapasztalható, s emellett áruforgalmi célkitűzéseinket 104,9 százalékra teljesítettük. Üzemágon belül túlteljesítette forgalmi célkitűzését az élelmiszer boltcsoport és a vegyesiparcikk boltcsoport Kisebb lemaradás tapasztalható a húsboltoknál, valamint a zöldségboltok forgalmazásánál, illetve tervük teljesítésénél. Az élelmiszerboltok közül a legnagyobb fejlődés a 19. sz. önkiszolgáló szaküzlet forgalmazásánál tapasztalható, ahol közel 16 millió forint összegű forgalom került lebonyolításra, s így a bázis időszakhoz viszonyítva 15 százalékos forgalom-felfutás tapasztalható, de igen jelentős a forgalmi terv túlteljesítése is. Külön említést érdemel a Gyöngyszev áruház, ahol jelentős mértékben javult az áruforgalmazási munka az árubeszerzés és az áruértékesítés vonatkozásában, melynek következtében rendkívül dinamikus a forgalom növekedése. Az áruház a beszámolási időszakban több mint 148 millió forint forgalmat bonyolított le, s ezzel a bázis időszak forgalmát 112 százalékra, a tervezett forgalmát pedig 114 százalékra teljesítette, s ezzel jelentős mértékben túlteljesítette az üzemági átlagot. Üzemágon belül a legelső helyen kell megemlíteni a Gyöngyszev áruház konfekció osztályát, ahol az áruforgalmazási munka igen magas szintet ért el, melynek következtében közel 25 millió forint összegű forgalom került lebonyolításra, s ezzel a bázis időszak forgalmát 145 százalékra, a tervezett forgalmát pedig 136 százalékra teljesítette. A kedvező szintet elérő áruforgalom, a költségek nagyarányú csökkenése, a termelékenység javulása rendkívül pozitív hatást gyakorolt az üzemág gazdálkodására, nyereségének alakulására. Kiskereskedelmi üzemágunk reallizált nyeresége 12 millió 101 ezer forint, így a bázis nyereségét 113,7 százalékra, tervezett nyereségét pedig 108,5 százalékra teljesítette. A realizált nyereség tömegében 1 millió forinttal több, mint a tervezett nyereség. Üzemágon belül még kedvezőbb helyzet tapasztalható az élelmiszer boltcsoport gazdálkodása területén, ahol 4 millió 251 ezer forint összegű nyereség került megállapításra, így nyereségtervét 136 százalékra teljesítette. A nagyarányú nyereségnövekedést teljes mértékben a költséggazdálkodás javulása, a költségek csökkenése tette lehetővé. Ugyancsak említésre méltó a Gyöngyszev áruház nyereségkitermelése, ahol a realizált 4 millió 57 ezer forint összegű nyereséggel a tervet 128 százalékra teljesítették. A Gyöngyszev áruház nyereségének növekedését teljes mértékben a forgalom nagyarányú növekedése tette lehetővé, míg a költséggazdálkodásnál némi színvonalromlás tapasztalható, amely körülmény mintegy 300 ezer forinttal csökkentette az egyébként elérhető nyereséget. Vendéglátóipari üzemágunk 81 millió 318 ezer forint összegű forgalmat bonyolított le, s ezzel a bázis időszak forgalmát 109,8 százalékra, tervét pedig 99,5 százalékra teljesítette. Üzemágon belül a melegkonyhás és az italboltcsoport teljesítette forgalmi célkitűzését, míg az Avar Szálló tervteljesítésénél kisebb lemaradás tapasztalható, ami végül is az üzemág tervlemaradását idézte elő. Kedvező az üzemágnál, hogy az ételforgalmazásnál nagyobb arányú növekedés tapasztalható, mint az italforgalomnál, ugyanis az italforgalom a bázis időszakhoz viszonyítva 7,6 százalékkal, míg az ételforgalom 10,8 százalékkal emelkedett. Saját termelésű ételforgalmunk 14 millió 804 ezer forintban került megállapításra, amely 1,5 százalékkal van alatta terv célkitűzésünknek. A lemaradást az Avar Szálló tevékenysége idézte elő, míg a többi vendéglátóipari egység 107,2 százalékra teljesítette saját termelésű ételforgalmát. Az üzemág nyeresége a tervezetthez képest kedvezőbben alakult, a realizált nyereség összege 4 millió 103 ezer forint, s ezzel tervét 146 százalékra teljesítette. A tervezett nyereség túlteljesítését két tényező tette lehetővé. Az árrés-gazdálkodás javulása, illetve az árrés növekedése, továbbá a tervezettől nagyobb költségtérítést kapott szövetkezetünk a SZÖVOSZ-tól és a COOPTOURIST-tól. Az árrésszínvonal javulása következtében a tervezetthez viszonyítva több mint 900 ezer forinttal növekedett az üzemág nyeresége. Emellett meg kell említeni, hogy az üzemág költséggazdálkodása, különösen a hálózati költségek területén tovább romlott. Rendkívül nagy fejlődés tapasztalható a melegkonyhás vendéglátóipari egységek gazdálkodása területén. E szolgáltató boltcsoport 1977. évben 1 millió 485 ezer forint nyereséget ért el, s ezzel nyereségtervét 184 százalékra teljesítette. E kimagasló eredmény elérését az árrésgazdálkodás nagyarányú javulása és a takarékos költséggazdálkodás biztosítása, a költségek csökkenése tette lehetővé. A beszámolási időszakban zöldségből és gyümölcsből összesen 641 vagon áru került felvásárlásra, illetve értékesítésre, s ezzel az üzemág mennyiségi felvásárlási célkitűzését 167 százalékra teljesítette, melynek megoszlása: a burgonya felvásárlási terv teljesítése 119 százalékra, a zöldség 285 százalékra, a gyümölcs 121 százalékra. A mennyiség növekedésével arányban nagymértékben emelkedett az üzemág mérleg szerinti árbevétele, melynek összege 57 millió 198 ezer forint, s így a tervezett árbevételt 163 százalékra teljesítettük. Emellett el kell marasztalni az üzemág tevékenységét a gazdálkodás területén, mivel költséggazdálkodása a bázishoz és a tervhez viszonyítva tovább romlott. Nagymértékben növekedett a hálózati költség, indokolatlanul rendkívül nagyarányú növekedés tapasztalható a készletselejtnél, a normán felüli hiánynál. Mindezeket figyelembe véve, az üzemág az elmúlt évben mindössze 317 ezer forint összegű nyereséget ért el, amely 20 százalékos tervteljesítésnek felel meg. Termelési célkitűzését a két szeszfőzde és a húsüzem túlteljesítette, ezzel szemben lemaradás tapasztalható a szikvízüzemek és a Pattinka üzem termelésénél. Így üzemági szinten 30 millió 171 ezer forint összegű mérleg szerinti árbevétel került megállapításra, s ezzel a bázis időszak bevételét 109,8 százalékra, a tervezett árbevételt pedig 100,4 százalékra teljesítettük. Nagyobb lemaradás tapasztalható a Pattinka üzemnél, ahol 12 millió 994 ezer forint mérleg szerinti árbevétel került megállapításra, s ezzel terv célkitűzését 89 százalékra teljesítette. A lemaradás abból adódik, hogy az üzem fejlesztése, bővítése nem készült el a tervezett időre, így a bővített termelés sem valósult meg a beszámolási időszakban. Ipari üzemágunk célkitűzéseiben 3 millió 412 ezer forint nyereség került realizálásra, így nyereségtervét 87,5 százalékra teljesítette. Üzemágon belül nem lehet megfelelőnek értékelni a húsfeldolgozó üzem gazdálkodását, mivel az üzem mindössze 376 ezer forint nyereséget realizált, annak ellenére, hogy a mérleg szerinti nettó árbevételét 137 százalékra teljesítette, nyereségtervét pedig 37 százalékra. Rendkívüli mértéket ölt a költségek felhasználása, a hálózati költségek nagyarányú növekedéséi összegezve az 1977. évi gazdálkodási tevékenységünket, megállapíthatjuk, hogy elért eredményeink messze meghaladják éves célkitűzéseinket. A nagyarányú eredmények elérését az tette lehetővé, hogy dolgozóink nagy lelkesedéssel, összefogással, fegyelmezetten végezték munkájukat, egyre nagyobb gondot fordítottak az áruforgalmi munka szakszerű lebonyolítására, a lakosság ellátásának javítására, a takarékoskodásra, a jövedelmező gazdálkodásra. A mátrafüredi Avar Szállónk egyre kedveltebb lesz a hazai közönségünk körében is. Ma már gyakori az olyan vendég, aki rendszeresen visszatér ide pihenni, felfrissülni, üdülni. (Fotó: Dózsa Balázs)