Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-01 / 51. szám

&IL&G PR&LeTARJAt eOYESULJCTIKt IX. évfolyam, él. szám. 1953 március 1. vasárnap. AMA 50 FILLÉR A magyar szakszervezetek XVIII. kongresszusa A magyar szakszervezetek XVIII. kongresszusának első napi ülésén, a késő esti órákban Bilahu Béla, a bányaipari dolgozók szakszervezetének elnöke megállapította, hogy a szakszervezet vezetőségét, súlyos felelősség terheli a széntermelésben mutatkozó év eleji visszaesés miatt. Háj József, a mohácsiszigeti állam, gazdaság kombájn vezetője rámutatott arra, hogy a mezőgazdaságban minak még olyan vezetők, hifeik félnek a gépek alkalmazásától és hiányosságok vannak a versenymozgalom kiterjesztétsében is. Gazda Géza Kossvárdijan megállapította, hogy a javaslata nyomán megindult takarékosság mozgalom egyedül a Rákosd Művtklen egy év alatt körülbelül 2 Bárcza Béla, az Ózdi Kohászati Üzemek főmérnökének felszólalása után Claus Alajos, a Sztálin Vasmű Kossutthidíjas főmérnöke beszélt. Claus méltatta a Sztálin Vasmű jelentőségét, hangsúlyozta, hogy ötéves terveink ipari beruházásai közül is kiemelkedik jelentősségében a Sztálin Vasmű. Amikor az elmúlt év végén Gerő elvtárs a Központi Vezetőség ülésén kijelölte a népgazdaság fejlesülése terén előttünk álló feladatokat — mondotta — külön kiemelte, hogy mindenekelőtt gyorsan üzembe kell helyeznünk terveinknek megfelelően, a Sztálin Vasművet, Gerő elvtárs szavai a párt álláspontját fejezték ki és Sztálinváros dolgozói magukévá teszik mindenkor a párt iránymutatását. Ezért mi, a nagyolvasztó építői, elhatároztuk, hogy hazánk felszabadulása ünnepének tiszteletére, március 20-tól április 4-ig „felszabadulási hetet“ tartunk, amelynek keretében kfjabb termelési győzelmekkel bizonyítjuk be a felszabadító Szovjetunió iránt, Sztálin elvtárs iránt tüzelt hálánkat és forró szeretetünket. A „felszabadulási hét“ megtartásai élenjáróink kezdeményezése nyomán magukévá tették a kohómű összes dolgozói, a tervek teljesítéséért érzett felelősségüket bizonyítva több ezer sztálinvárosi dolgozó csatlakozott már eddig is kezdeményezésünkhöz. A „felszabadulási hét“ keretében április 4-ig a vaskohászati kemenceépítő vállalat dolgozói vállalják, hogy munkájuk jobb megszervezésén keresztül a nagyolvasztó és léghevítő falazásánál at lapban tíz nap előnyt érnek el A cső- és erőműszerelő vállalat dolgozői a gáz- és levegő vezetékes szerelésénél nyolcnapos ütemnyereséget biztosítanak. A mélyépítő vállalat dolgozói a nagyolvasztó építkezéseinél fennálló átlag másféltonnás lemaradásukból tíz napot behoznak. A MÁVAG kohó szerelési csoportjának dolgozó vállalják, hogy a nagyolvasztó és léghevítő padszerkezetének szerelésénél átlagban nyolcnapos előny biztosítanak. A vállalások máradéktalán teljesítésének biztosítására a nagyolvasztó építkezésén dolgozó műszaki vezetők vállalják, hogy tökéletes tervfelbontással, az előfeltételek biztosítására millió forint megtakarítást eredményezett. A Gazda mozgalom mindezen eredmények ellenére, nem vált valóságos tömegmozgalommá. Nem hozta felszínre vvindszolt a lehetőségeket, amelyek az anyagtakarékosság terén feltárhatók. Megállapította, hogy a Granda-mozgalom elterjedését elsősorban a bürokrácia akadályozza. A javaslatokat igen hosszú ideig elfektetik, nem adnak rá a dolgozóknak választ és hosszú alktaizologatás kezdődik. A szakszervezetek sokat segítenek azzal, ha széles körben elterjesztik az egyes gyáraik tapasztalatait az anyagmegtakarítás terén és népszerűsítik azokat a dolgozókat, akik javaslataikkal nagyöszszegű értékes anyagot takarítanak meg, megszervezik és koordinálják az építkezési munkálatokat. Kedves elvtársak! Az országnak adott szavunkat meg akarjuk és meg is fogjuk tartani. Célkitűzéseink megvalósításának reális feltételei biztosítva vannak. Dolgozóink akarnak versenyezni, de megkívánják a szakszervezeti és A magyar szakszervezetek XVII. kongresszusa szombaton folytatta tanácskozásait. Megjelent az ülésein a népköztársaság minisztertanácsának több tagja, valamint a Szakszervezeti Világszövetség, a szovjet szakszervezeti küldöttség és a többi külföldi szakszervezeti küldöttség tagjai. Az első felszólaló Mekis József, a vas- és fémipari dolgozók szakszervezetének elnöke, elmondotta, hogy a kollektív szerződéseine" ereje abban rejlik: a kritika és önkritika, valamint a tömegeik alkotó kezdeményezésének sokoldalú fejlesztése alapján bevonják a dolgozókat a termelés irányításába. El kell érni, hogy a kollektív szerződés minden ütemben a szakszervezeti munka alapja legyen. Több felszólalás után Marcéin Dedien, a Francia Általános Munkásszövetség végrehajtó bizottságának tagja, a közlekedési szakszervezet titkára szólalt fel. Beszéde bevezető részében hangsúlyozta, hogy nagy figyelemmel kíséri a magyar dolgozók építőmunkáját ésmeg vannak győződve arról, hogy a szovjet nép és a magyar nép elszánt atkiakattal követ el mindent a háború megakadályozására, a béke megvédéséért, a nyugati kapitalizmus fenyegetéseivel szemben. — A francia küldöttség — mondotta — határozottan kijelenthet ma az önök kongresszusa előtt hogy a francia nép sajátjának tekinti és szíve mélyén őrzi a nép igaz fiának, a mi Thorez elvionsunknak immár történelmivé vál mondásátFranciaország népi nem fog harcolni a szovjet nép ellen. A továbbiakban beszámolt arról, hogy Franciaország mai ura laltcás módjára kiszolgálják az új megszállókat, az amerikaiakat, s ugyanatkikor gyorsított ütemben folytatják a hajszát a béke és haladás erői ellen. A francia munk Voszibilly azonban megszervezi erőit, mert világosan látja a fő műszaki vezetőiktől és kérik a pártszervezetektől, hogy komoly segítséget adjanak a munkához. A nagyolvasztó építőinek ez a kezdeményezése csak akkor hozhatja meg a várt eredményt, nagy békeművünk felépítését, ha a sztaálinvárosiak munkalendülete magával ragadja az ország minden üzemét, az üzemek minden dolgozóját. A nagyolvasztó építői — fejezte be nagy lelkesedéssel fogadott beszédét Claus Alajos — felajánlásuk teljesítésével méltók akarnak lenni Sztálin elvtárs nevéhez. Ki akarjuk fejezni határtalan szeretetünket, hálánkat Sztálin elvtárs Iránt azért a sok segítségért, amelyet a Szovjetuniónak és személyesen Sztálin elvtársnak köszönhetünk. Mi büszkék vagyunk arra, hogy a Vasmű és városunk Sztálin elvtárs nevét viseli, azt a nevet, amely lelkesíti szerte a világon a becsületes dolgozók millióit, amiely számunkra a szabadságot, a boldog életet jelenti és amely biztosítéka további, egyre szebbé váló életünknek. Ígérjük, hogy méltóik leszűrni Sztálin elvtárs nevére és ezt 2. adott szavunk teljesítésével fog nyegető veszélyt és szembeszáll az óceánról túlról ösztönzött újfasizmus szörnyű támadásaival. A francia szervezett dolgozók küldöttének beszéde után a kongresszus résztvevői lelkesen éltették a francia nép nagy vezetőjét Maurice Thorez elvtársat. Ezután Borbás Lajos, a MEDOSz elnöke szólalt fel, s kangsúlyozta, hogy a MEDOSz az eddigi hiányosságok kiküszöbölésével, az élenjáró dolgozóik kezdeményezése alapján megszervezi a versenyt a traktoristák és a munkagépkezelők között, s e tervismertető értekezletek után az egész országra kiterjedő mozgalmat szervez a fejlett növénytermelési, állattenyésztési ás erdészeti módszerek alkalmazásáért. Kresnik Magdolna, a szuhakállói bányák gépkezelője, a 17 hős szakakállói bányász egyike szólalt fe ezután. — Pártunk szerető gomb oskolását a szuhalkállói bányászok is érzik — kezdte felszólalását. — Amikortizenheted magammal lentmarad bank a bányában, a párt és személyesen Rákosi elvtárs, a legjobb bányászok, honvédek, államvédelmi őrök ezrei mozgósítva, úgyszólván a lehetetlent is elkövette megmentésünk érdekében. Ezután arról beszélt, hogy kongresszusról azzal a felhívással fordul bányász elvtársaihoz főleg a bányásai ifjúsághoz, a közöttük külön a bányásznőkhöz mutassuk meg, hogy tudjuk, mivel tartozunk nagy pártunknak szeretett vezérünknek, Rákosi elvtársnak, s a magyar dolgozó népnek! Adjunk minél több szenet a drága hazának! A lengyel szakszervezetek nevében Stanislaw Kolwalczysk, a Lengyel Szakszervezeteik Központ Tanácsának titkára szólalt fel Hangsúlyozta, hogy a lengyel nép is, a baráti Magyarországhoz hasonlóan, nagy sikereket ér el a szocializmus építésében. Az eredményeket a munkásosztály lelkesedsének, a munkatermelékenysély emelésének köszönheti, valamint annak, hogy a lengyel munnkásosztály szüntelenül harcol a technika fejlesztéséért, a takarékosságért és a termékek u minőségének megjavításáért. — Mi közös cél érdekében — mondotta — közös harcot vívunk. A mi kapcsolatunk egymás megbecsülésén alapszik. Ezt fejezik ki árucsere és kulturális egyezményeink, egymás kölcsönös segítése és tapasztalokcsetjéink. A rohambriand megtisztelő címe. Ezután Loy Árpád, az Alberttelepi szénbánya Kossuth-díjas fronkmestere szólalt fel. A résztvevőik nagy tapsától kísérve bejelentette, hogy az alberttelepi bányászok újabb termelési sikerekkel ünnepük a magyar szakszervezetek XVIII. kongresszusát .• Brigádommal a héten, kongresszusi műszakot tartottunk ~ mondotta. — s 210 százalékos átlagos eredménnyel 280 tonna szenet termeltünk ki terven, fele négy nap alatt. Loy Árpád elmondotta, hogy az országos bányászati értekezlet után ankétot hívtak össze, amelyet megtárgyalták a „termelj ma lábbel, mint tegnap“ mozgalom helyzetét. A dolgozók megértették az előttük álló feladatot, többen ígérték meg, hogy megtermelik a szükséges szénmennyiséget és anynyi szenet raknak, amennyi üres csillét a műszakiak biztosítanak. A műszakiak megszervezték az üres csille ellátását és jó szervezőmunkával biztosították a többtermeléshez szükséges feltételeket. Az eredmény nem maradt el, fokozatosan emelkedni kezdett a termelés. — Brigádom élenjárt a termelésben — mondotta Loy — ebben a hónapban átlagosan 158 százalékot értünk el brigádommal, 108 tonna szenet adtunk terven fel a népgazdaságunknak Bejelentene, hogy hazánk felszabadulása nyolcadik évfordulójánál tiszteletére eredményeiket tovább akarják fokozni s április 1-ig folyamatosan tovább emelik mostani 150 százalékos teljesítményüket. Végül a bányászdolgozók nevében elfogadta a sztálinvárosi dolgozóknak a kongresszuson elhangzott felhívását és ígéretet kett hogy egyenletes termeléssel, a bányászat lemaradásának behozásáva és tervük teljesítésével akarna hozzájárulni országunk, a béketábor erősítéséhez. Ezután a magyar szakszervezetek sportegyesületeinek küldöttsége üdvözölte a kongresszust. A küldöttség tagjai a közönség tapsától kisérve Csermák József olimpiai bajnok vezetésével hatalmas színpompás zászlókkal vonultak be, majd Csermák József a szónoki emelvényre lépett. Beszédében a szakszervezet sportegyesületek több tízezer sportolója nevében köszönetet mondot pártunknak, kormányzatunknak és szakszervezeteknek azért a sokoldalú segítségért, amelyben a magyar sportolók, s köztük a helssink békeolimpián résztvettek részesültek. Walter Sacchetti olasz küldőt szólalt fel ezután. — Az olasz dolgozók — mon ahogyan Sztálin elvtárs a népi demokráciákat nevezte, arra kötelez bennünket, hogy még nagyobb erővel küzdjünk szocializmust építő terveink teljesítéséért. A nagy tapssal fogadott felszólalás után a kongresszus résztvevői hosszasan éltették a lengyel és a magyar nép nagy vezéreit, Boleslaw Bierulot és Roszosi Mátyást, mindkét nép nagy felzabdsítóját, a Szovjetuniót és a nagy Sztálint. aoua — szuaraan idjiaijas uareukat életszínvonaluk növeléséért és a béke megvédéséért, annyival is inkább, mert példaképpen áll* nak előttük a Szovjetúnió és a népi demokráciák lelkesen dolgozó né* pei. —■ Politikai jelszavunk; munkát, több kenyeret, szociális reformokat, barátságot a világ minden békét akaró népével! Egy embert se, egy gépet se a háborús uszító imperialisták számára! Kádas István, a DISz Központi Vezetőségének titkára a dolgozó és tanulóifjúság nevében üdvözölte, a " kongresszust. Megállapította: A DISz és a szakszervezeti szenek között a legszorosabb együttműködésre va szükség, legelsősorban a szocialista munkaverseny szene zésében, a Sztahanov mozgalom fejlesztésében és nem utolsó sorban a kulturális, sport és érdekvédelmi feladatok sikeres végrehajtásaban. Brutykó János építésügyi miniszterhelyettes a szakszervezetek és az állami szervek együttműködésének kérdéseivel foglalkozott. Komor Imre, a Szabad Nép szerkesztőbizottságának helyettes vezetője, leszögezte felszólalásában, hogy a kongresszus csak akkor végezhet eredményes munkát, ha bátor, következetes és konkrét kritikával tárja fel a szakszervezeti munka hiányosságait. Az üzemi szakszervezeti munka kifejlesztése és fellendítése nem új feladat, a párt politikai bizottsága már 1951-ben felhívta erre a figyelmet, mégis gyenge és bizonytalan az üzemekben folyó szakszervezeti munka. Nem folytatunk eléggé következetes harcot a szociáldemokratizmus maradványai ellen. Ezt a harcot sokan a jobboldali szociáldemokraták leleplezésére akarják leszűkíteni és csak a nyílt ellenséges magatartást tekintik szociáldemokratizmusnak, elfeledkezve arról, hogy a szakszervezeti tagság egy része évtizedeken át szociáldemokrata befolyás alatt állt. A továbbiakban a kritikához és az önkritikához való helyes viszonyról beszélt Komor Imre. A szociáldemokrata befolyást — mondotta — csak a tömeg kritikájának hatékony kifejlesztésével lehet leküzdeni. Ezután részletesen foglalkozott a szakszervezeti káderpolitika kérdéseivel, majd rámutatott arra, hogy az éberség terén is vannak hiányosságok. Végül hangsúlyozta, hogy a szakszervezeteknek egyik legfontosabb feladatuk, hogy élenjárjanak a szovjet tapasztalatok felhasználásában. A kongresszus vasárnap folyztatja tanácskozásait. „Felszabadulási hetet“ tartanak a sztálinvárosi nagyolvasztó építői A kongresszus második napja Lav Árnád felszólalása A Moldvai SzSzK-ban egyre szélesebb méreteket öltenek a tavaszi szántóföldi munkák. A gabonatermelők és gépkezelők a gazdag termésért vívott küzdelmük köziben egyetlen óra kedvező időjárást sem hagynak kihasználatlanul. A kolhozok az őszi szántás fogasolása és kultiválása után hozzáláttak a tavaszi növények vetéséhez. A képei a bulkanesli Zsdanov-kolhoz tavaszi búzavetési munkálatait láthatjuk. A gépet D. Topál traktorista vezeti, aki a szántóföldi munkák első napjától kezdve rendszeresen túlteljesíti a normát. (Fotó I. Liszenkin.)