Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-01 / 1. szám

mQnmVmh@mnunk m ismeliek f@lhíváséhoz" Április 4-én lesz tíz esztendeje annak, hogy a hős szovjet csapa­tok kiverték hazánk területéről a fasiszta megszállókat és lehullt a magyar nép kezéről a rabbilincs. Az üzemek dolgozói e sorsdöntő évfordulót jó munkával, tervük teljesítésével és túlteljesítésével köszöntik, s csatlakozva a csepe­liek felhívásához, az eddiginél is­­lendületesebben dolgoznak. Soproni Épületasztalos­­ipari Vállalat Mi, a Soproni Épületasztalos­­ipari Vállalat dolgozói mélyen át­­érezzük hazánk felszabadulásának jelentőségét, amely számunkra a ■szabadságot, az országépítést, a felemelkedést jelenti, ezért ápri­lis negyedike tiszteletére a követ­kezőket vállaljuk. Első negyedévi termelési ter­vünket 13 százalékkal túlteljesít­jük úgy, hogy elsősorban a köz­szükségleti cikkek termelési érté­két növeljük. Tervszerűségünket az 1954. év harmadik negyedévi eredményéhez viszonyítva 2 szá­zalékkal emeljük. Vállaljuk, hogy a fejlettebb technológiai módsze­rek bevezetésével, a technológiai utasítások szigorú betartásával a minőségi hibákat teljesen kikü­szöböljük. A termelékenység nö­veléséért az egy főre eső negyed­évi termelési előirányzatot 105 százalékra teljesítjük. Az üzemi patronázs-mozgalom széleskörű kiterjesztésével a száz százalékon alul termelők számát egy száza­lékkal csökkentjük. Megfogadjuk, hogy béralap gaz­dálkodásunk állandó ellenőrzése mellett béralapunkat betartjuk. Az önköltséget egy százalékkal csökkentjük. Takarékoskodunk az energia felhasználásánál is, az alapenergia felhasználását 2 szá­zalékkal csökkentjük. A világítást felülvizsgáljuk és a világítási áramenergiát 5 százalékkal csök­kentjük. A terv teljesítése és túlteljesí­tése közben nem feledkezünk meg dolgozóink egészségvédelmé­ről sem, ezért a savgyanta kira­kás és fűtés egészségvédelmi in­tézkedéseit betartjuk, a védőfel­szereléseket biztosítjuk. A csi­szolópor elszívás tökéletesítésére javaslatainkat 1955. első negyed­évében megtesszük. Győri Fonoda Tíz évvel ezelőtt üzemünk ha­sonlóképpen a csepeli Rákosi Mű­vekhez a romokból épült fel és indult el a termelés útján. Szov­jet segítséggel, szovjet gyapottal dolgoztunk és hamarosan túlszár­nyaltuk a háború előtti termelés színvonalát. Most, amikor tíz éve lesz, hogy az országunkat, né­pünket, társadalmunkat átalakító felszabadulás megtörtént, üze­münk minden dolgozója tudja azt: a háromszoros élüzem cím kötelez bennünket, éppen ezért jobb munkával akarjuk a felsza­badulás napját még ünnepélye­sebbé tenni. Felszabadulásunk méltó meg­ünneplésére a következő vállalá­sokat tesszük: terven felül 4.500 kilogramm fonallal többet gyár­tunk azokból a cikkekből, ame­lyekre a szövödéknek, illetve a dolgozóknak legnagyobb szüksé­gük van. A minőség megjavítása céljából még szélesebb alapokra helyezzük a „Védjük meg a gyári márka becsületét” elnevezésű mi­nőségi mozgalmat. Az export fo­nalak minőségére még fokozot­tabb gonddal ügyelünk. Meglévő különleges fonalaink gyártásán kívül megkezdjük a shanting fo­nal gyártását is. Elkészítettük 1955. első negye­dében az új tűzjelző berendezést is. Műszaki intézkedéseket foga­natosítunk és folytatjuk üze­münkben a transzmissziók kikü­szöbölését. Előfonógépet alakí­tunk át egyedi meghajtásra, 25 kártológépen a rugalmas garnitú­rát merev garnitúrával cseréljük ki, 10 gépen a rezgőpengeház ki­cserélésére is sor kerül, golyós­csapágyra alakítjuk át. A vállalásunkban szereplő fel­adatok megvalósításával akarjuk üzemünk 1955. évi első negyed­évi tervét teljesíteni és túlteljesí­teni, mert ezzel is hozzájárulunk dolgozó népünk életszínvonalának emeléséhez, a jólét megteremté­séhez, és ami nagyon fontos, ha­zánk erősítéséhez. ka jó bornak nem kell cégér , nagyon kell dicsérniük a borokat, hiszen aki egy­szer megkóstolja, az más­kor sem sajnálja a fárad­ságot és szívesen leballag a pince lépcsőjén. Ez a borpince még egy hóna­pos sincsen, máris törzs­vendégei vannak. Na, nem olyan törzsvendégekre gondolunk, akiket úgy kell feltámogatni a bor­pince lépcsőjén, hanem olyanokra, akik minden nap bemennek és annyit isznak, amennyi egészsé­gükre válik. Néhány ilyen törzsvendég a véleményét kértük ki. A vélemények megegyeztek. S ha a vé­leményeket összegyű­jte­­nénk és címmel látnánk el, ezt adnánk címnek: „A bor dicsérete". Tegnap a borospincé­ben is csúcsforgalom Rövid élete alatt még nem számlált annyi em­bert egy nap alatt, mint amennyi tegnap lejárt a kopogó deszkalépcsőkön 1954 december 31-én dél­előtt 10 órától kezdve 1955 január elsejének hajnali 4 órájáig tartották nyitva. Meséljük el rövi­den a borpince alig há­romhetes élettörténetét. Ő is a kormányprogram szü­löttje. Úgy jöhetett létre, hogy a badacsonyi gaz­dák, akik teljesítik bor­­beadási kötelezettségüket, feleslegeiket áruba bo­csáthatják. Gondoskodtak arról is, hogy ne kelljen törni a fejüket, hogy hol adják el a bort. Az egyé­ni bortermelők értékesíté­si csoportja átveszi és itt, Győrött árusítja, így vál­hatott a badacsonyi riz-­ing, a szürke barát és a többi márkás bor a győri emberek nektárjává. A jó bornak nem kell cégért . Borban az igaz­ság — ezek a közmondá­sok is mutatják, hogy a magyar ember szereti a bort. Mi tagadás, a győri emberek torkát is meghó­dította a jó itóka. 1954. december 4-én pince nyílt az Aradi vértanuk útján, ahol burgundi csemege, badacsonyi kéknyelű, öreg bor, szürke barát, rizling és másfajta jó­­borok vár­ják a vásárlókat. Ezeket a jó borokat Dombi Ilonka és Szabó István árusitja. Nem­ is Az 1051-es esztendő nagy esemé­nyek éve volt. A béke hívei világ­szerű­ hatalmas erőfeszítéseket tet­­zése elé Az örömteli várakozás /’ a Népest békés együttélése, s a azonban hiábavaló volt. John kérdések rendezése ügyéért. Foster Dukes, az Egyesült Állam­m esztendő a tárgyalások sok külügyminisztere már azzal i­s nemzetközi politikában, a szándékkal ment Berlinbe, hogy ‘ 1 . hozza: ezek a tárgyain- lehetőleg gátat emel minden meg­t­lr v,«TM*'*,,. eredményesek vol- egyezés elé. Már a tanácskozás fcd­ruc­akban elhallga­tak a elött kijelentette, hogy nem vár Zi ,, . ni''* « „ i !? semmiféle eredményt a külügymi­­hona alldki T- mondt!fe lk *i­niszteri értekezlettől. Nem csoda, ZZsem alZ ul hogy ezek után a nyugati küldös­sikerekben ort Ezekben a tek úgy ültek az asztal mellé, Szovjetunió tu. /r ínrfffe új?­ *, a­­mnt akik minden helyes javasla­ti. tr/dnal' A szov??efe* ‘ tot elvetnek és minden békére tetté meg minden esT.LeZa­cke-dTM írán-vu10 kísérletet derékbatörnek. ményező lépéseket a áZL,„­ÍZT. Az értekezlet egyetlen eredménye kézi tárgyalások irántja £,* p ,,L az volt, h°Sy a külügyminiszterek nyalások elöl legtöbb­e . ’Ll,' ZL ~ a SZoVjet küldöttség javaslata­­zárkózhattak el a nyugatira ~ megegyeztek egy újabb kül­sői­ sem. Ennek a fáradt “XL ügyminiszteri értekezlet összeki­­kezdeményező és tárgyal­-: 'kesuí­vásában. Ezt az értekezletet Gent­­-egnek meg is volt az eredr­ényeg­­ben hívták össze. Világszerte nagy ! - ENSz-b­en megtörtént ez első ?V­isszhangja volt a Szovjetúnió megegyezés a leszerelés és az atom­­javaslatának, amelyben azt java­­fegyverek ügyében. Rendeztük Ve­rnitl­, hogy kössenek összeurópai ■songunkat több európai országgal, aktív biztonsági szerződést. Az so. a szomszédos Jugoszláviával is. vikaiak Berlinben kénytele-A tárgyalások esztendejében azon- abba beleegyezni, har nemcsak győzelmek és sikerek hívták s tanácskozásra meg­kísértik a béke erőinek útját■ A Th­ínai Népköztársasá­gashingtoni, londoni, párizsi és g­ib­­bonni politikusok nagy része meg­fe­szített erővel és elkeseredettel küzdött az újabb háborús tűzfé­szek megteremtéséért, Nyugat-Né­­metország felfegyverzéséért. A hábo­rú veszélye tehát nem múlt el,­­ ezután méginkább szükség van a békét óhajtó milliók harcára. A berlini értekezlet 1954 január 25-én ültek össze Berlinben a Szovjetúnió, az Egye­sült Államok, Anglia és Francia­­ország külügyminiszterei, hogy megvitassák Németország egyesí­tésének és az osztrák államszer­ződés megkötésének ügyét. A vi­lág feszült figyelemmel kísérte a berlini tanácskozások eseményeit. Azt várta mindenki, hogy a ta­nácskozások eredményeképpen bizalommal tekinthetünk az euró­pai vitás kérdések további rende- A békeharc egy esztendeje lajta, Mendes France, francia mi­niszterelnök pedig kénytelen volt engedni a francia nép nyomásá­nak s ezért volt hajlandó a meg­egyezésre. Az amerikai politika világraszóló vereséget szenvedett Genfben. Dulles, amikor látta, hogy a szovjet békepolitika s a Kínai Népköztársaság küldöttsé­gének közreműködése sikerre vi­szi az értekezletet, elhagyta Gén­fét. A genfi értekezlet volt az első olyan nagy nemzetközi tárgyalás, amelyen a Kínai Népköztársaság is részt vett. Az értekezlet eredmé­nyei bebizonyították, hogy a 600 milliós Kína igazi nagyhatalom, a nemzetközi élet hatalmas ténye­zője. Elhallgatnak a fegyászok Indokínában A genfi megegyezés véget vetett a vietnami háborúnak. Ezt a há­borút, amely már nyolc év óta rengeteg véráldozatot és anyagi veszteséget okozott mind a fran­cia népnek, mind a vietnami nép­nek, annak idején a gyarmatosító francia tőkések és politikusok robbantották ki. A fegyverszüneti megállapodások óta lassan vissza­tér az élet a békés mederbe Észak- és Dél-Vietnam falvaiban és városaiban. A Vietnami Népi Demokratikus Köztársaság a tűz­szünet óta területében jelentősen meggyarapodott. A legfontosabb észak-vietnami kikötő, Haiphong é­­s Indokína második legnagyobb vidrosa, Hanoi, a demokratikus Vieáfiam birtokába került. Az or­szágot most a fegyverszüneti ha­­tárvoltál osztja ketté a tizenhete­dik földrajzi szélességi fok közül. A déli országrészben Bao-Daj csá­szár bábkormánya uralkodik. Ez a kettészakítottság azonban nem végleges, mert a megegyezés ér­telmében 1955. július 20. és 1956. július 20. között meg kell tartani összvietnami szabad demokra­tikus titkos választásokat. A sza­vazás után Vietnam ismét egysé­ges állammá válik. Harc Nyugat-Német­­ország felfegyver­zése ellen Az amerikai­ diplomácia kudar­cai után várható volt, hogy a vi­lág más pontjain kísérleteznek a háború erői újabb tűzfészkek lé­tesítésével. Rövid időn belül va­lóban megindultak a politikai mesterkedések, hogy Nyugat-Né­­metországot Európa szívében fel­fegyverezzék. Az amerikai külpo­litika váltig hangoztatta, hogy Európa egysége és békéje csak akkor biztosítható, ha ismét fegy­vert adnak a revansvágyó nyu­gatnémet fasiszták kezébe. Az el­ső tervek szerint Nyugat-Német­­országot bevonták volna az úgy­nevezett Európai Védelmi Közös­ségbe. A nyugateurópai országok parlamentjeiben heves viták zaj­lottak le az Európai Védelmi Kö­zösség elfogadása körül. A leghe­vesebb összecsapásra a francia parlamentben került sor, ahol augusztus harmincadikén, hétfőn este huszonegy óra tizenöt perckor 317 szavazattal 264 ellenében el­vetették a ratifikálási törvény­­javaslatot. A londoni és newyorki lapok legtöbbje másnap reggel ez­zel a címmel közölte a nagyjelen­tőségű hírt: „Franciaország meg­ölte az Európai Védelmi Közössé­get!” A parlamentben megszüle­tett döntés nagyszerű fegyverté­nye a békemozgalomnak a fran­cia hazafiak és békeharcosok, s nem utolsósorban a Francia Kom­munista Párt lankadatlan harcá­nak. Németország felfegyverzésé­nek ügye azonban ezzel még nem bukott meg véglegesen. Anglia és az Egyesült Államok vezető politi­­kusai kidolgozták az úgynevezett Nyugat-Európai Unió tervét, amelybe bevonnák Nyugat-Német­­országot is. Ez a terv — amely később párizsi szerződések néven Megállapo­­dások Gentben Áprilisban ült össze Sváj­­c egyik leghíresebb városában, Genfi­ben a külügyminiszterek értekez­lete. Hónapokig húzódó vizák után, jú­lius 20-án, a késő éjszakai órái­k­ban nagyjelentőségű döntés szü­letett. A külügyminiszterek meg­egyeztek abban, hogy Indokíná­ban véget kell vetni a pusztító háborúnak. Ezt a hatalmas siker­t elsősorban azért érhették el a s£ ke erői, mert a Szovjetúnió é­s Kínai Népköztársaság küldöt­t ? Molotov és Csou En Laj elvi sak, szívós, meg nem alki, új di­lom­áciai tevéken­séggel, ki .etk­zetes tárgyalási szléggel vitte előbbre az értekezlet murváján Eden, angol külügyminiszter több esetben a közvetítő szerepet vál­ «Kövyzetet mondunk­­vállalatunk minden dolgozójának** A Győri Wilhelm Pieck Wagon­et Gépgyárban december 31-én dél­előtt az 1951-es év utolsó napján megszólalt a hangosbeszélő és La­katos Albert igazgató, Szaló Lajos, a pártbizottság titokára. Gőgitz An­tal az üzemi bizottság elnöke be­szélt a dolgozókhoz. Mindhárman külön megemlékez­tek arról ,hogy az üzem dolgozói hősies munkát végeztek az árvíz­­védelemben, s később erejüket meg­feszítve küzdöttek­­a termelési terv teljesítéséért. A nagy kollektíva összefogásának meg is lett az ered­ménye — mondotta Lakatos elv­társ —, mert az ötéves terv utolsó esztendejének tervfeladatait telje­­sítettük. Köszönetet mondunk a Wilhelm Pieck-gyár minden dolgozójának — mondották az üzem vezetői és arra kérték őket, hogy a jövő évben is lendületes munkával alkossanak, segítsék a párt és a kormány programjának megvalósítását, küzd­jenek a béke megvédéséért, a nyu­gatnémet fasizmus felfegyverzése ellen. A vállalat vezetői a dolgozóknak is családtagjaiknak jó egészséget és eredményekben még gazdagabb, még boldogabb békés újesztendőt kívántak. A győri textilüzem­ főmérnökök megelőzték a soproniakat A soproni főmérnökök október 22-én a győri üzemek főmérnökeit párosversenyre­­hívtá­k. Az értéke­lésre a Textil és Ruházatipari Dol­gozók Szakszervezetének Győr-Sop­ron megyei elnökségét kérték fel A második hónap értékelését a Soproni Sotexben tartották meg. Az első­­hónapban a soproni fő­mérnökök értek el jobb eredményt, a második hónapban a győri főmér­nökök megelőzték a soproni főmér­nököket. A vállalt pontok alapján a­­győri főmérnökök 103,9 százalék­kal elsők lettek, a soproniak 10, , százalékkal a második helyezést érték el. A főmérnökök között folyó egyé­ni Versenyben a Győri Permi­szava ég Műbőngyár főmérnöke, Gang Alfréd 109 százalékos összesített eredménnyel az első helyezést érte el. A második helyezett IGyurik Fe­renc, a Gardénia Csipkefüggöny­­gyár főmérnöke 105.2 százalékos eredménnyel. Harmadik helyezett Legendi Gá­bor, a Győri Kötöttkesztyűgyár fő­mérnöke 105.1 százalékos ered­ménnyel. Negyedik helyezett Balázs And­rás, a Soproni Fésvafonalgyár fő­mérnöke 105 százalékkal nyidik helyezett Kaposi László, a Soproni Ruhaüzem főmérnöke (103,3 százalék). Hatodik helyezett Nagy István, a Győri Textil főmérnöke (103, szá­zalék ). A többi üzemek főmérnökei is az előző komphoz viszonyítva jobb eredményt értek­­el. A következő­­ értékelés január 20-án történik a megyei területi bi­zottságon, ahol a három hónap eredményei alapján dől el, hogy melyik város érte el­ a jobb ered­ményt és ki lett a legjobb textil­üzemi főmérnök. ismeretes a nemzetközi politiká­ban — jogot ad Nyugat-Német­­ország felfegyverzésére is. II moszkvai értekezlet A fenyegető veszedelem láttára a szovjet diplomácia újabb kezde­ményező lépéseket tett a béke megőrzése ügyében. Moszkvában összehívta az európai népek kül­dötteinek értekezletét, hogy meg­tárgyalják a vitás nemzetközi kérdéseket. A nyugati államok küldöttei megtagadták az értekez­leten való részvételt. A közép- és keleteurópai országok, köztük Magyarország küldöttei is részt­vettek a moszkvai tanácskozáson. Megállapodtak abban, hogy min­den erejükkel küzdenek Nyugat- Németország felfegyverzése ellen, s amennyiben mégis elfogadnák Nyugaton a békeellenes párizsi szerződéseket, Kelet-Európa népei összehangolják védelmi és kato­nai intézkedéseiket s felkészülten szállnak szembe minden háborús törekvéssel A párizsi szerződések ratifikációs vitái A nyugati nagyhatalmak közül elsőnek az angol képviselőház tűzte napirendjére a párizsi szer­ződések ratifikálásának ügyét. Mint előre látható volt, az angol parlament nem nagy többséggel ugyan, de elfogadta a békeellenes szerződéseket. Ezután került sor az olasz és francia nemzetgyűlés vitáira. Olaszországban közvetlen karácsony előtt fogadták el a pá­rizsi szerződéseket, alig néhány órával később Párizsban ismét megbukott a békeellenes törek­vés. A nemzetgyűlés többsége el­vetette a felfegyverzésről szóló cikkelyt. Ezután hosszú huza­vona, fenyegetőzés és megveszte­getés következett, amelynek az lett az eredménye, hogy decem­ber 30-án jelentéktelen többség­gel a francia nemzetgyűlés is él­

Next