Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-01 / 127. szám

A föld it­­t Mil­iefyfé kddkcmU* m)­ fa** 1%. K­yia és J.Baszkul, a fizikai és watejtuatikai tudományok kaudtAkttwi 4 Aid keletkezése óta 5—6 .byr népi év telt el. Ez alatt az idő alatt belsejében sok válto­zás ment végbe. Jelenleg a föld méhe izzó állapotú magma Ha egy mély bányába lefelé eresz­kedünk, a hőmérséklet 30—30 méterenkint 1 fokkal emelkedik. Tűzhányók kitörésekor a föld mélységéből több mint 1000 fok hőmérsékletű izzó, folyós láva ömlik a felszínre. Azelőtt úgy vélték, hogy a föld izzó gázokból sűrűsödött meg és belseje mind a nai napig nem tudott kihűlni,, míg a felületet kemény kéreg bo­rítja. A Smidt alm­élet szerint a föld szilárd, hideg, körülbelül 0 fok hőmérsékletű részecskékből ala­kult, legerőteljesebb növekedésé­nek időszakában e részecskék üté­sei a föld felületét magasabb hő­mérsékletre, egészen 1000 fokra melegítették fel, de nem tudták megolvasztani. A föld méhének magas hőmérséklete csak foko­zatosan keletkezett. A földet alko­tó részecskék kis mértékben rá­­dióaktív elemeket, például uránt, tóriumot is tartalmaztak. Ezek az­ elemek természetesen széthulla­nak és más vegyi elemekké vál­nak. Eközben kis mennyiségű hő keletkezik. Ez a hő nem tudta a kis részeket magas hőmérsékletre felmelegíteni, mert ezek a részecs­kék gyorsan leadták a hőt a kör­nyezetbe. Mikor azonban ez a hő­ olyan nagy test belsejében kelet­kezett, mint a föld, akkor ez nem hatolhatott gyorsan keresztül a föld méhének teljes vastagságán és nem juthatott ki gyorsan a fel­színre. Többm­illiárd év alatt a föld méhe mintegy 1000 fokra hev­ült fel a rádióaktív elemek széthullá­sa következtében. Általában nem vesszük észre a föld felszínén ke­resztül távozó belső hőt, mert ez a­­ hő­­rendkívül csekély a napsu­garak melegéhez képest. A föld felszínén minden életfolyamat a nap melegének hatására megy végbe. A számítások szerint, a nap a földet még sokmilliárd évig ellátja hővel és fénnyel. A föld méhének felmelegedése következtében felszínére fokoza­tosan vizek és gázok jutottak, amelyek — nem nagy mennyiség­ben — a földet alkotó, szilárd ré­szecskék komponenseivé váltak. Így keletkeztek az óceánok és az atmoszféra. A föld mélyében az anyag nem mozdulatlan. A nehe­zebb rögök lefelé, a könnyebbek felfelé törekednek. Az anyagok eltolódása a föld belsejében egyes területek lassú felemelkedé­sét, más területeknek pedig lassú süllyedését eredményezi. Néha a földkéregben lökések , földren­gések, valamint törések és repe­dések keletkeznek, s izzó láva tör elő a föld mélyebb rétegeiből. A Szovjetunióban részletesen kidolgozták a föld és a bolygók keletkezésének elméletét, de sok kérdés maradt még válasz nélkül, így például nem eléggé ismert még, hogyan keletkezett a nap kö­zelében az a gázos porfelhő, amelyből a bolygók kialakultak. Véglegesen csak akkor oldható meg ez a kérdés, ha már tisztáz­ták a nap keletkezésének módját. A csillagászok egyelőre még nem tudták azt sem kiszámítani, hogy mi történik a nappal és a boly­gókkal sok milliárd év múlva. A tudósok állandóan a még megoldatlan kérdések tisztázásán fáradoznak. S a tudomány minden egyes új felfedezésével megdönti a vallá­sos, idealista világnézet vala­mennyi új tételét. Arra kénysze­ríti ezt a világszemléletet, hogy meghátráljon, alkalmazkodjék és új változatokat találjon ki a vi­lág teremtésének mithoszáról, amelyet már többször megcáfol­tak. Az egyetlen helyes, materialista világnézetre támaszkodó kutatá­sok során egyre előbbre jutunk, egyre tökéletesebb és helyesebb elképzelésünk támad a föld és a bolygók keletkezéséről és fejlődé­séről, egyre jobban megismerjük az égitestek legtávolabbi múltját és jövőjét. ­1 4 TV V VERESÉGE Ahmed Abbas ismert haladó indiai író, film­rendező és dramaturg. Tevékeny b­ékeharcos. Indiai filmművészek egy csoportjával látogatott el a Szovjetunióba. Résztvett a szovjet írók második kongresszusán. •­ A törvényhozó­ Manu* négy kategóriába sorol­ta az embereket. A leg­­megvetettebbek a ,,tisz­tátalanok“ voltak. A külföldiek és más hi­tűek számára sem volt hely Manu társadalmi rendjében. Vajon elég ereje van Indiának ah­hoz, hogy megszabadul­jon az ősi kasztrendszer előítéleteitől és elfogad­ja az emberi testvériség­ről szóló új tanítást? Amikor erről gondol­kozom, mindig eszembe jut Punában élő barátom 10 esztendős, brahman vallású nagyanyja. Ez az öregasszony sok min­denen ment már keresz­tül életében, de barázdás arca csodálatosan nyu­godt és derűs, mintha az átélt bánat és öröm megismertette volna vele e­s élet legmélyebb tit­kát.­. Barátom szavai szerint Nanyi (így nevezik ott­hon) sok éven át oda­­adóan gondoskodott egyetlen leánya család­járól. Nem egyszer­ű vol­tam tanúja, amikor reg­gelenként mindenkinél korábban kelt, hideg fürdőt vett, kimosta ru­háját, fél órát szentelt az imának, majd tüzet gyújtott a konyhában, hogy teát készítsem Bi­zonytalan léptekkel ment fel a lépcsőn, hogy a gőzölgő, illatos italt át­nyújtsa még ágyban fek­vő unokájának. Amikor Nanyi nevel­kedett, megengedhetet­len eretnekségnek tar­tották a leányok tanulá­sát. Nanyi ezért soha­sem olvasott újságot, nem hallgatott rádiót­­és úgy gondolom, még egy *Manu, a brahman vallás szerint az embe­rek ősapja, neki tulajdo­nítják a társadalom kasztokra tagolását, mérföldnyire sem köze­líthette meg a politikai gyűléseket. Soha sem vitt ilyen táblát: „Éljen a forradalom’“ Mégis, egyszer hosszas keresé­sek után a forradalom maga kereste meg há­zát. Nanyi egyik unokája 1942-ben az India­­füg­getlenségéért küzdő földalatti mozgalom tag­ja lett. Az öregasszony háza egy csendes mellékutcá­ban állt. Kiváló mene­dékhelynek bizonyult a földalatti mozgalom résztvevőinek. És ettől kezdve ott, ahol eddig csupán jámbor ima hangjai szálltak, a föld­alatti mozgalom tagjai­nak fojtott suttogása hal­latszott. Nanyi új isme­retlen szavakat hallott: „Szabadság“, „forrada­lom’’, „függetlenség“, „szocializmus". E szavak megzavarták lelki nyu­galmát, de az öregasz­­szony hallgatott. A sötétség beálltával esténkint titokzatos ár­nyak tértek be házába, zajtalanul mentek fel a lépcsőn, suttogva be­szélték, ottmaradtak egész éjszakára, és reg­gel, napkelte előtt el­tűntek. Nanyi ugyan­úgy gondoskodott róluk, mint saját unokájáról: vég nélkül kínálta őket teával — valószínűleg ez volt fő táplálékuk — mosott rájuk, ágyat ve­tett nekik. Majd a csen­des éjszakában, amikor unokájával bezárkóztak a szobába, hogy veszé­lyes terveiket megbe­széljék, Nanyi mécsest gyújtott Siva isten képe előtt és imádkozott bol­­dogulásuk­ért. Nem tud­ta pontosan, mit tervez­tek ezek a fiatalembe­rek, de úgy érezte, hogy nem gonosztevők. Még az ő unokája is velük tartott és Nanyi ezért unokájának érezte vala­mennyit. Az öregasszony írás­tudatlan, de távolról sem ostoba, igaz, keveset be­szél, de mindent lát, és szeret gondolkodni. Nincs abban semmi cso­dálatos, hogy rövidesen kitalálta: az éjjeli láto­gatók többsége nem tar­tozott a brahmanokhoz, hanem alacsonyabb kasztokhoz, s még „tisz­tátalanok“ is voltak kö­zöttük, muzulmánok és keresztények N­any­inak eszébe sem jutott, hogy tiltakozzon a kaszt szent törvényeinek ilyen hal­latlan megsértése ellen. Nem tartotta szükséges­nek, hogy megtudja, ki­nek az ajka érinti majd teáscsészéit, brahmané, vagy muzulmáné? Hogyan történhetett, hogy Nanyi nem tiltako­zott Manu törvényeinek ilyen vakmerő megsérté­se ellen, sőt ő maga is segédkezet nyújtott eh­hez? Ezt senki sem tud­ta, ő sem ébredt tuda­tára mit cselekszik, ami­kor az ősi anyai érzés­nek engedelmeskedett. Ez az érzés erősebbnek és hatalmasabbnak bizo­nyult, mint az ezer esz­tendős társadalmi törvé­nyek. Egész éjszaka, míg a fiatalok aludtak, elgon­dolkozva és éberen ült az ablaknál, hogy a leg­kisebb veszedelem ese­tén figyelmeztethesse „unokáit“. Egyszer, egy sötét éj­szakán, amikor mind­annyian aludtak, várat­lanul jöttek a rendőrök. Nanyi őrhelyén virraszt­­va, meghallotta, hogy autó állt meg az utca­sarkon. Mire a rendőrök bejutottak a házba, a fiataloknak tetőről-tető­­re ugorva már sikerült elmenekülni, így a rendőrök a félig vak öregasszonyt találták a házban. A felső szobá­ban szétdobált takarók azonban felkeltették gyanújukat és magukkal vitték Nanyit. Órákon keresztül faggatták. Miféle emberek jártai­ a házban? Ki aludt ott ezen az éjszakán? Nem a földalatti mozgalom tagjai? Hol az unokája? Kivel barátkozik? Nem tartottak titkos gyűlése­ket a házában? Nanyi mindig ugyan­azokkal az egyszerű sza­vakkal válaszolt a zá­porozó kérdésekre: „Nem tudom, hiszen én csak írta: Ahmed Abbas egy írástudatlan öreg­asszony vagyok. Honnan tudhatnám?“ Egyetlen olyan szó sem hagyta el ajkát, amellyel árthatott volna „unokáinak“. A rendőrök, minthogy semmit sem tudtak meg tőle, elen­gedték. Nanyi ezután sem ta­gadta meg vallását. Szi­gorúan betartja a böj­töket és más vallásos szertartásokat, csakúgy, mint azelőtt. Csupán azt nem hiszi többé, hogy a kasztrendszer megdönt­hetetlen. Unokája a múlt esz­tendőben megnősült és igen sok muzulmán ba­rátját, közte engem is meghívott feleségemmel a házasságkötési ünnep­ségre. A rokonok ezen annyira felháborodtak, hogy visszautasították a meghívást. Persze meg­próbálták befolyásolni az öreg Nanyit. Rábeszél­ték, hogy éljen családfői hatalmával és a vallás, valamint az ősi törvé­nyek nevében tiltsa meg unokájának, hogy az egyik legszentebb szer­tartásra muzulmánokat hívjon. Nanyi azonban nem engedett. „Túlsá­gosan öreg vagyok ah­hoz, — ravaszkodott —, hogy beleavatkozzam. Tegyen úgy a fiú, ahogy neki tetszik“. Az esküvő utáni regge­len felébredve, láttam, hogy Nanyi teával kínál­ja feleségemet és beszél­get vele . . . Gyakran elgondolko­zom, amikor majd meg­írják az India független­ségéért vívott harc tör­ténetét, vajon találnak-e benne helyet az isme­retlen Nanyi számára, aki megtagadta azokat a törvényeket, amelye­ket valamikor szentek­nek tartott? Ezt kérdem magamtól: mi adott erőt és bátorságot ennek az egyszerű öreg­asszony­nak ahhoz, hogy dacol­jon országa ősi társadal­mi elveivel? Vajon nem az, hogy ő is egyike az indiai anyáknak és ezért szentebb és maradan­dóbb Manu minden tör­vényénél? ­nagy erőt jelent számunkra a varsói egyezmény Az asszonyok is nagy érdeklődést tanúsítanak a nemzetközi hely­zet alakulása iránt. A nagy érdeklődésnek az a magyarázata, hogy a magyar asszonyok is békét akarnak, gyermekeik, családjaik békés jövőjéért küzdenek. Melegen üdvözölnek minden olyan lépést, amely a béke megvédéséért, fenntartásáért történik. A varsói értekezlet­ről Eszes Istvánné, a Győri Textil dolgozója, a következő nyilatko­zatot tette: — Asszonytársaimmal együtt én is helyeslem a varsói érte­kezlet határozatát, a létrejött egyezményt. A kölcsönös segélynyúj­tásról szóló egyezmény tovább erősíti a békéért harcoló milliókat, s nekünk magyaroknak is nagy erőt jelent a béke megvédéséért folytatott harcban. A varsói értekezletet azért is nagy jelentőségűnek tartom, mert ismét lépéseket tett az egységes, demokratikus, békeszerető Német­ország megteremtése felé. Napról-napra meggyőződünk arról, hogy a Szovjetunió rendíthetetlen harcot folytat a béke fenntartásáért, a népek békés együttműködéséért. Ezt láthatjuk a belgrádi tárgya­lásoknál is. Mi a magunk részéről úgy akarunk a békeharchoz hoz­zájárulni, hogy teljesítjük termelési terveinket, takarékoskodunk az anyaggal, csökkentjük a selejtet és az önköltséget. Példamutató asszonyok a Győrszentiváni Új Utakon TSZ-ben K­izöldült a határ, felpezsdült az élet a földeken. Bármerre nézünk szét, a földeken mindenütt dolgos embereket látunk. Harcba indultak a kenyérért, dolgozó népünk ellá­tásáért. Idén az elmúlt évekhez ké­pest nehezebb feladatot kell meg­­oldaniuk. Megk­ésett a tavasz, rö­videbb idő alatt, gyorsabban kell végezniük a munkákat. A Győr­­szentiváni Új Utakon Termelőszö­vetkezet asszonyai megértették ezt ezért dolgoznak­ lelkesen, odaadóan. a kertészeti brigád vezetője Szaba­dos János. Brigádjában, dolgozik Takkács Jenőné, Szalávics Mária, Jagodics Ferencné. Ezek az asszo­nyok már szép eredményeket ér­tek el. Takácsnénak 73, Szalá­vics Manának 57, Jagodics Ferencné­­nek 69 munkaegysége van ezidáig. A termelőszövetkezet élenjáró as­­­szonyai között van Csendes István­né, Kustán Józsefné, Kustyán Mi­­hályné, Erős Katalin, Kustyán néni már idős asszony, mégis de­rekasan kiveszi a részét a munká­ból- Sok fiatal asszony tanulhat tőle." Az ilyen asszonyok megerdetne­ek, hogy megbecsüléssel, tisztele­­tet beszéljenek róluk, mert jó mun­kájukkal elősegítik a termelőszö­vetkezet fejlődését a tagok jók fel, hazánk erősítését és ezáltal a béke megvédését. A Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár asszonyai a Központi Vezetőség határozatának megvalósításáért A Központi Vezetőség márciusi határozatának megjelenése után a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár asszonyai megígérték, hogy az eddiginél is jobb munkával járulnak hozzá a határozat megvalósításához. Megnéztük, vajon hogyan tartják be a szavukat. A fonodai MNDSZ-teremben minden asszony tagja az MNDSZ- nek, öt MNDSZ-brigád működik itt. Kreiner Tiborné fonóbrigádja májusban vállalta, hogy 104 százalékra teljesíti termelési tervét. Hartyándi Jenőné brigádja is 104 százalékra tett felajánlást. Vál­lalásukat jóval túlteljesítették, mert a Hartyándi-brigád 135 száza­lékot, a Kreiner-brigád 131 százalékot teljesített száz százalékos minőségi áruból. A Közponi Vezetőség határozatáért más formában is küzdenek az üzem fődolgozói. Németh Lajosné sztahanovista brigádvezető ésszerűsítési javaslatot tett. A hengerfákat azelőtt rosszul készítet­ték el, az előfonal henger leesett és ez szálszakadást, minőségi rom­lást okozott. Németh Lajosné javaslata alapján a hengerfákat meg­javították. Ennek következtében kevesebb a szálszakadás és javult az áruk minősége. így ünnepeltek gyermekeink Kedves, felejthetet­len ünnepség zajlott le a Wilhelm Pieck­­gyárban hétfőn dél­után fél háromkor. Az üzem főbejáratá­nál türelmetlen gye­reksereg várt arra, hogy bemehessen a gyermeknapra. Für­gén szaladtak fel a szakoktatás épületé­nek első emeleti ter­mébe, hogy időben megérkezzenek a tiszteletükre rende­zett ünnepségre. Labancé Jánosné, az üzem MNDSZ tit­kára meleg szavakkal üdvözölte az ifjú ven­dégeket és a szülei­ket. Méltatta a gyer­meknap jelentőségét. Utána egy úttörő­kislány szavalt, s megkezdődött a nap­közi otthon gyerme­keinek műsora, öröm volt látni a szülők és vendégek arcán a bol­dog mosolyt, amelyet a kis művészek bájos játéka varázsolt oda. A gyerekek műsorai a bábszínház előadá­sa követte, amelyet nagy örömmel fogad­tak a kicsinyek. Amíg a gyerekek szórakoz­tak, addig szüleik átvették részükre a cukrot, a meseköny­vet. Ünnepség után az üzem kedves ven­dégei jókedvűen, bol­dogan mentek haza, a kellemes ünnepség emlékével. Szabó Istvánné, a vagongép-üzem MNDSZ titkára. A Lenin úti Népművészeti Boltban Győrött a Lenin úti Népművé­szeti Boltban sok vevő fordul meg. Mindinkább kedvelik a ve­vők a háziipar készítményeit, s azokat — kezdve a lakásdíszítés­től egészen az öltözködésig — ügyesen, ötletesen felhasználják. Idén különösen nagy népszerű­ségnek örvend a háziszőttes ruha­anyag, amelyből idáig már négy vég fogyott el. Jelenleg is kapható kék, sárga, piros mintájú házi­szőttes anyag. A szalmaszatyrok­ból is igen sok fogy el, ízlésesek és szépek a matyó hímzéssel dí­szített fényképalbumok, melyek szép ajándéktárgyak. A Népmű­vészeti Boltban fonott útikosarak is kaphatók, amelyek jól bírják a megterhelést, sok mindent lehet beléjük csomagolni. Szép és hasz­nos dolgok kaphatók a Lenin úti Népművészeti Boltban. Az eladók udvariasak, ezért van az, hogy napról-napra többen vásárolnak a boltban.

Next